Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

1996. április 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Nyolcmillió forinttal keve­sebb pénzből gazdálkodik a kutasi önkormányzat. Csak felújításra jut az idei költ­ségvetésből. Beruházásra tavaly 22 millió forintot köl­töttek; több milliót vitt el a víztisztító építése. Most dön­teni kell a gázvezetékről. — Hatvanhatmillió forint áll rendelkezésünkre a költségve­tés szerint — mondta Egyed György polgármester. — Eb­ből nem futja olyan beruhá­zásra, mint a 16 millió forin­tért létesített szennyvíztisztító vagy a Táncsics utcai járdaé­pítés. A telep elkészítése azonban a környezetvédelem miatt már elodázhatatlan volt. A lakossági szennyvíz ártal­matlanításának a felét az ön- kormányzat fizeti. Az idén ki­sebb felújításokat tervezünk, s az önkormányzati épület tető- és párkányjavítására is jut né­hány százezer forint. Gondot okoz Kutason a fogorvosi rendelő fenntartása. A tb-től kapott pénz csak a bérekre elég; az energia, az anyag- és eszközfelhasználás költségeit az önkormányzat már nem tudja tovább átvál­lalni. Az egészségügyi ellátás többletköltsége tavaly 800 ezer forintra rúgott. Harminckétmillió forint az iskola költségvetése. Négy község 240 tanulója jár Ku­tasra, és a közös fenntartás is sok gondot okoz. Rossz az is­kola kazánja; az épület fűtés­rendszerének korszerűsítését a nyáron meg kell oldani. Nem halasztható a probléma; az önkormányzatnak döntenie kell: propán-bután a Príma­gáztól vagy földgáz. — A gáz bevezetését sür­geti a lakosság is — mondta a polgármester. — Az önkor­mányzat is azon van, hogy vezetékes földgázzal lássák el a települést. Akkor nem volna gond az iskola fűtésével sem. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy a bevezetés — portán­ként számolva — nyolcvan- ezer forintba kerül. Később a családok továbbépíthetik a lakások belső rendszerét. Most olyan hitelkonstrukció lehetőségét keressük, hogy a kevesebb pénzű lakosok szá­mára is megfizethető legyen. Németh István Fogfáj dító költségek az önkormányzatnak Gázvezetékgond Kutason Tovább nőtt a faluban a munkanélküliek száma Háromfa hitel nélkül Szigorúan gazdálkodik a há­romfai önkormányzat, mégis nehézségei vannak az intéz­mények működtetésével. Tartalékai elapadtak, gaz­dálkodását megrendítette a finanszírozás új rendszere. Háromfa az idén 45,5 millió forintból gazdálkodik. — Nehéz helyzetbe került az önkormányzat — mondta Papp Istvánná háromfai pol­gármester. — Nem volt elég a központi támogatás már a ja­nuári bérek kifizetésére sem. A finanszírozás új rendszere miatt veszélybe került az in­tézmények működtetése. Egyre nagyobb gondot okoz a fűtés és a villanyszámlák kifi­zetése is. Valamit segítene a helyzeten, ha a munkaügyi hivataltól előre megkapnáhk a munkanélkülieknek adott tá­mogatás összegét. Az önkormányzat költségve­tésének nagy részét fölemészti az intézmények fenntartása. Az iskola működése az idén már 18 millió forintba kerül; ez há­rommillióval több a két évvel ezelőttinek. A tízmillió forintos központi támogatáshoz nyolcat az önkormányzatnak kell hoz­zátennie, hogy az oktatási in­tézmény működése zavartalan legyen. Háromfán 91 gyerek tanul az általános iskolában, és van félszáz óvodásuk is. Fél­évkor a képviselő-testület fe­lülvizsgálja intézményeinek gazdálkodását, és ha szükséges — mint a polgármester mondta — karcsúsítanak. 700 ezer fo­rint megy el az öregek otthoná­nak fenntartására is. — Munkalehetőséget egye­dül a mezőgazdasági szövetke­zet kínál a faluban — mondta a polgármester. — Helyben 35-40 embert foglalkoztat, a három környező kerületben pedig még 120-at. Nem tudom, mi lett volna, ha nem marad egyben a szövetkezet. így is újabb 28 háromfai lakosnak kell jövedelempótló támogatást kiutalnunk, a munkanélküliek száma pedig már a százhoz kö­zelít. Ötmillió forintot tervezett a testület szociális támogatásra. Sok család abból él, ami se­gélyt az önkormányzat ad. Há­romfa lakóinak egyharmada pedig nyugdíjas, idős ember. Nehéz az önkormányzat hely­zete, de mint Papp Istvánná mondta, ennek ellenére sem vesznek föl hitelt. Németh István Megrendelek a tengerentúlról, Európába több száz tonna áru Nagyatádi cérna Jordániába Naponta hat és fél tonna cérnát gyártanak a nagyatádi cérnagyárban fotó: lang Róbert (Folytatás az 1■ oldalról) Legnagyobb tételben a német kereskedők vásárolnak: csak­nem 200 tonna kézimunkacér­nát szállítanak nekik az idén. Jelentős vásárlóik az angolok és a svédek, illetve a norvég és a dán kereskedők. Nemrég egyesült államok­beli és ausztrál vállalatokkal vették föl ismét a kapcsolatot. A tengerentúlra már tavaly is szállítottak. Próbálkoznak a Közel-Keleten: Libanonba és Jordániába mintegy 20 tonna atádi cérnát küldenek. Mónos József kiemelte a délszláv tér­ség fontosságát. Horvátor­szágba most is visznek cérnát. A hazai nagy- és kiskereske­dőknek, iparvállalatoknak több mint 400 tonna árut szállítanak az idén. A nagyatádi cémagyárban 620-an dolgoznak, a közelgő privatizáció nem okoz feszült­séget. Naponta hat és fél tonna cérnát készítenek. Most egy olasz megrendelésnek tesznek eleget. Harsányi Miklós Lízingközösség vette meg a nagyatádi gépipari részvénytársaságot Piac szabta gyártmányok Öttagú budapesti közösség vette meg a nagyatádi Gépipari Vállalkozói Rt-t. Aláírták a szerződést az APV rt-vel: a Nagy­atádi Gépgyártó Lízingközösség vállalta, hogy nyolc évig mű­ködteti a csaknem 200 munkást foglalkoztató üzemet.- Csődmegállapodással kerülte el a felszámolást néhány éve a nagyatádi gyár; kötelezettsége­inek teljesítése most is nagy erőfeszítést kíván - mondta dr. Róth János, a lízingközösség vállalkozásfejlesztő tagja. - Működtetésére alig maradt pénz. Felmértük a cég működé­sét, és úgy látjuk: a termelési infrastruktúra meghaladja az át­lagos ipari vállalatokét. A pri­vatizációs lehetőség szempont­jából ez megnyugtató. A nagyatádi gyár továbbra is hidraulikus és szerszámeleme­ket készít, s gyártmányszerke­zetét is - mint hallottuk - a pi­aci igényekhez igazítva fejlesz­tik. Az üzem gépparkja - mint dr. Róth János mondta - na­gyobb teljesítményre is képes; a szakmai háttér megfelelő, erre kell építeni.- Most készítjük a gyár üz­leti tervét - mondta dr. Róth János -; az idén 300-350 millió forint bevétellel számolunk. A munkát hosszú távra tervezzük, s még négy-öt dolgozót is föl­veszünk. Igyekszünk növelni a belföldi értékesítést, ez a hazai gépipar fellendülését is elősegí­tené. A nagyatádi gépgyár legna­gyobb megrendelői változatla­nul a német vállalatok, s igyek­szenek piacot szerezni a kör­nyező államokban is. Az új tu­lajdonosok a lízingszerződést a jövőbe szóló befektetésnek te­kintik, gépi fejlesztésre azon­ban csak később kerülhet sor.- Szükségesnek tartjuk az ISO minőségbiztosítási tanúsít­vány megszerzését; erre legko­rábban a következő évben szá­míthatunk - tette hozzá dr. Róth János. - Később kialakít­juk műszaki bázisunkat; ebben külső szellemi műhelyekre is támaszkodunk. Németh István Somogyszob eladja a régi házat Több mint tíz éve üres So- mogyszobon a régi ház. Tizenöt éve nyilvánították műemlék jel­legűvé az 1839-ben épült Pus­kás Vilma-féle házat, a Luther utcában. A régi téglaépület a múlt világát mutatja: szabad- kéményes a konyhája, tüzelő­padkával és vaklyukakkal. Az értékes, régi házat - mint a múlt sajátos emlékét - a köz­ségi tanács vásárolta meg an­nak idején, 110 ezer forintért. Félmillió forintot költött rá, de kétévi szigetelési munka után is vizes maradt az épület. Mára olyan rossz a Puskás-ház álla­pota, hogy tovább nem halaszt­ható az állagmegóvás. Fried­rich József polgármester el­mondta: a somogyszobi ön- kormányzatnak nincs pénze a felújításra, ezért megpróbálják eladni. Az új tulajdonosnak csak a műemléki jelleg megtar­tása kötelező. N. I. Segesden változnak a térítési díjak Megváltoznak Segesden az intézmények térítési díjai. 104 forintot kell fizetni a szo­ciális étkeztetésért, az ebéd házhoz szállítva 125 forintba kerül. A napközis óvodások szülei 72 forintot fizetnek na­ponta, az iskolások 65 forin­tért kapnak ebédet. A sze­mélyi térítési díjakat az ön- kormányzat az időseknél 50, a gyerekeknél 10-40 száza­lékkal mérsékelheti. Lomtalanítás Nagyatádon Nagyatád szemetét a város­gazdálkodási intézmény hat tehergépkocsival és 20 al­kalmazottal gyűjtötte a héten, 3 napig járva az utcá­kat. A szeméttelepen külön tárolják a vasat, gumit és az akkumulátorokat. A szelek­tív gyűjtésen 300 köbmétert hulladékot szállítottak el. Jelentkezett vevő a kivadári fürdőre Megvizsgálja a kivadári fürdő eladásának lehetőségét a képviselő-testület, ugyanis az önkormányzati tulajdon­ban levő melegvízű fürdőre lenne vevő. A kivadári hő­forrást haltenyésztésre hasz­nálja egy vállalkozó. Taranvban újra rendel fogorvos Szerződést kötött a taranyi önkormányzat dr. Hollósi Attila nagyatádi fogorvos­sal, hogy hetente két alka­lommal helyben fogadja a hozzá fordulókat. így újra van fogorvos Taranyban is. Szabási konténer nyugati vevőknek A szabási Cell Metál kft idei 20 millió forintos bevételé­nek csaknem 70 százaléka külföldi eladásból szárma­zik. Konténereket, csőrend­szereket és kéménybetéteket szállít a megrendelőknek. A nyugati eladásokhoz szüksé­ges ISO 9002 tanúsítvány megszerzésére is megtette már a kft az első lépéseket. Betegek iszapban Ezerhatszáz beteg kereste föl az utóbbi három hónapban a nagyatádi gyógyfürdő szakren­delését. Több mint 16 ezer fizi- oterápiás kezelést alkalmaztak, s háromezernél többször az iszappakolást. Sokan télen ke­zeltetik bajaikat, mert ilyenkor több az idejük. — Az idén nőtt a gyógyításra várók száma: húszezren kaptak komplex kezelést — mondta dr. Angyal Zoltán reumatoló- gus. Elektroterápiás kezelésen 8300-an vettek részt: ezeknek a száma volt a legtöbb az ide já­rók között. 5400 alkalommal masszíroztak szakembereink. A vizes kezelésekben az iszappa­kolás vezet, 550-en vették igénybe a tangentort és a súly­fürdőt. Dr. Angyal Zoltán el­mondta: az iskolások szűrő- vizsgálatainak eredményeként egyre több fiatal is jön szakren­delésre, rajtuk még tudnak segí­teni. Jellemző betegségük a ge­rincferdülés. — A helytelen testtartás mel­lett a hirtelen növekedés is okozhat ilyen tüneteket — mondta a szakorvos. — Ez azonban jól kezelhető. Meg­előzhető lenne abban az eset­ben is, ha a gyerekek már elsős koruktól háton hordanák a tás­kát. Ez ugyanis sokkal egészsé­gesebb, mint az egyoldali meg­terhelés, hiszen egyre nehezeb­bek az iskolatáskák. Az izmok is erősödnek. Szorgalmazzuk a helyes testtartás kialakításában, ennek a módszernek elterjesz­tését. (Németh) A súlyfürdőben még ezt is el kell viselni. A kezelést Vass Lászlóné készíti elő fotó: simon ottóné Kétnaponta „aratnak” a régi gabonaraktárban Mikéi gombatermesztők Gombát termesztenek Miké­ben. Egy iharosberényi kft vállalkozott a munkára. Megvásárolták a szövetkezet­től a magtár műemlék épüle­tét, s pincéjében indult a vál­lalkozás. Egyelőre csak az épület alsó szintjét és a pincét hasznosítják. A három vállalkozó - Varga Béla, Nagybozsoky János és Varga Imre - elmondta, hogy az épület felújítása után terve­zik a gyógynövény-felvásárlás indítását is. Ha rendbe teszik a magtárt, felső szintjein gyógy­növényeket szárítanak. Egy­előre a pincét hasznosítják; kétnaponta „aratnak”: szedik a folyamatosan termő sampi­nyont.- Nemrég fejeződött be Mi­kében a második gombater- mesztő-tanfolyam, amelyet ál­lástalanok számára indítottak - tudtuk meg Brandtmüller János polgármestertől. Elmondta, hogy a tanfolyamon a gyakor­lati oktatást is vállalta két vál­lalkozó, s az itt végzettek közül néhány embernek már munkát is adtak. - Ez segít a falubeli­eknek, s ígérik, hogy tavasszal újabb munkanélkülieket vesz föl a vállalkozás - mondta a polgármester. - A gombater­mesztéshez alkalmanként 8-10 emberre van szükség, és a gyógynövény-csomagoláshoz is kell ugyanennyi. Mikei gom­bát vásárol a helybeli óvoda és iskola konyhája is. A bolti árnál olcsóbban jutnak hozzá. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom