Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20 / 93. szám

1996. április 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 19 Vidékieknek 50 százalékos vasúti kedvezmény jár a koncertre Tíz gyerek és öt unoka Illéséknél Szörényi Levente Bródy János Szörényi Szabolcs Pásztory Zoltán „Sok kérdést már megoldottunk. Nem volt soha ilyen jó dol­gunk...” Ezeket a sorokat álmából felébredve is fújja egy nem­zedék, amely a hatvanas évek végén élte át fiatalságának leg­szebb éveit. Hamarosan, május 10-én és 11-én újra fellép a le­gendás Illés zenekar a Budapest Sportcsarnokban. Az együttes a májusi koncertre készül Harmincegy évvel ezelőtt, 1965 őszén az akkor még középisko­lás Illés Lajos alakította meg az együttest. S már huszonnégy éve annak is, hogy felbomlott. Azóta csak nosztalgiából, a ra­jongók örömére álltak össze egy-egy koncert erejéig. Utol­jára hat éve, a Népstadionban játszottak együtt. Száznegy­venezren látták őket élőben, és több millió ember a tévékészü­lékek előtt, hiszen a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette a koncertjüket. Illésék felett sem múltak el nyomtalanul az évek. Összesen már tíz gyermekkel és öt uno­kával büszkélkedhetnek, igaz az öt unoka mindegyike Illés Lajosé. Szörényi Levente Idén tölti be az ötvenegyedik életévét. Egy fiú édesapja, aki szintén zenei pályára lépett. Szörényi Őrinek már önálló lemezei jelennek meg. Levente gyermekkorában hegedülni, majd gitározni tanult. Nevéhez fűződik a népzéne dallamvilá­gának és hangszereinek alkal­mazása a rockzenében. Az Illés zenekar felbomlása után testvé­rével, Szabolccsal és Bródyval együtt a Fonográf égyüttes ala­pítója. 1984-ben visszavonult, de vissza-visszatért a pályára. Három szólóalbuma jelent meg. 1986-ban Bródyval közö­sen színpadi műveket írt. Ebben az időszakban született a Kő­műves Kelemen és az István, a király is. Bródy János Kiemelkedő zenei és előadó­művészeti tevékenysége elis­meréséül nemrég Liszt-díjat kapott. Ötvenéves, három gyermek apja. Ám beceneve Illés Lajos ennek ellenére Tini maradt. Ritmusgitáron, furulyán és cite- rán játszik és valamennyi dal szövegét ő írta. Az Illés zenekar felbomlása előtt már a KITT- egylet kitalálója, majd a Fonog­ráf együttes tágja. A legendás társaságon belül ő az egyetlen manapság is rendszeresen fel­lépő zenész. Csaknem ötszáz dalszövege ismert, amelyek ön­álló kötetben is napvilágot lát­tak. 1980-tól több szóló lemezt jelentetett meg. Nevéhez fűző­dik az 1988-ban bemutatott Is­meretlen ismerős című film ze­néje, és a Tolcsvay Lászlóval közösen megalkotott Doctor Herz. Illés Lajos Nemrég ünnepelte 54. szüle­tésnapját. Három fiúgyermek apja és öt unoka ma is fiatalos, vidám nagypapája. Hétéves kora óta zongorázik, de csak 1962-ben döntötte el, hogy megalakítja az Illés zene­kart. Már hosszú ideje vidéken él, ám az utóbbi években egyre többet hallatott magáról. Elő­ször szerzői lemeze jelent meg, amelyen pályatársai éneklik da­lait, majd oratóriumot kompo­nált. Jelenleg Cantus Hungari- cus címmel a középkornak kí­ván zenei emléket állítani, a lemez várhatóan még az idén kapható lesz a boltokban. Szörényi Szabolcs Két évvel idősebb, mint test­vére, Levente. Két felnőtt lá­nyát Rékának és Emesének hív­ják. Gyermekkorában ő is he­gedülni tanult, majd mando­linra, később basszusgitárra váltott. A hatvanas évek elején még külön muzsikált a két fi­vér, de azután Levi bevitte őt is az Illésbe. Ettől kezdve összefonódott kettőjük pályafutása, bár Sza­bolcs inkább a háttérben, zenei rendezőként, szerzőként dolgo­zott. Ő felügyelte többek között az István, a király stúdiófelvéte­leit és színpadi megszólaltatá­sát. De jellegzetesen mély hangja ott dörmögött olykor a Fonográf; Koncz Zsuzsa és Ha­lász Judit lemezein is. Különösen büszke vasútmo- delljeire, valamint arra a he­gedű alakú basszusgitárra, FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE amely pontosan olyan volt, mint amin annak idején Paul McCartney játszott. Csak egy­szer valaki rálépett. Pásztory Zoltán Németországban él francia származású feleségével és Linda nevű lányával. Idén lesz ötvenkét éves, bár külsőre szinte semmit nem fogott rajta az idő. Pályafutását a konzerva­tóriumban kezdte. Az Illés együttes fellépéseivel párhu­zamosan esténként a Fővárosi Operettszínház zenekarában is dobolt. Részese volt - a zenekari árokban - még a Honthy Hanna főszereplésével játszott Csár­dáskirálynőnek. Németország­ban előbb egy szalonzenekar tagja , jelenleg egy szálloda és egy golfpálya működtetésében vannak érdekeltségei. Legújabb dobfelszerelését az 1990-es népstadionbeli kon- xertre vásárolta, s most is ezen gyakorol. Ahogy fogalmaz: ő az utca embere, hiszen általá­ban tömegközlekedési eszkö­zökön utazik. Németh Zsuzsa _____________KÖNYVESPOLC_____________ I . Shaw: Mintaszerelem Irwin Shaw-t, más nagy kor­társaihoz hasonlóan, a máso­dik világháború tette íróvá. „Oroszlánkölykök” című ha­talmas ívű történelmi regénye nálunk is több kiadást megért, méltán aratva nagy sikert. Ir­win Shaw immár tizenkét éve halott, ám a huszadik század egyik legmarkánsabb ameri­kai íróegyénisége Magyaror­szágon most éli reneszánszát. Újra és újra kiadják műveit. Szinte minden évben megje­lenik egy. És nemcsak regé­nyeit, hanem elbeszéléseit is. Mert Irwin Shaw ebben is nagy volt. A jellegzetes, csat­tanókra kihelyezett novellák­ban. Mesteri művésze a fe­szültségteremtésnek csakúgy, mint a feszültségfeloldásnak. És közben mélységesen me­leg, emberi hangja minden so­rán átsugárzik. Az Alexandra Kiadónál a közelmúltban megjelent „Mintaszerelem” című kötet az író talán legjobb novellái­ból nyújt át egy csokorra va­lót. Ez a csokor az írói paletta legváltozatosabb színeiben pompázik. Mert Irwin Shaw szinte minden témában „ott­hon van”. A háború borzal­mairól éppolyan torokszorí- tóan tud írni, mint a kamaszok suta, ám mégis oly gazdag ér­zelemvilágáról... A „Mintaszerelem” című elbeszélés három középisko­lás jellegzetes háromszögtör­ténete, de milyen gazdagság­ban! Szerelem, líra, a lány kegyéért versengés mind ott kavarog az olvasó előtt... És Charley, a párviadalok „hőse”, bár most is győz, érzi, hogy ez a győzelem kérész­életű... Soha többé nem lesz már semmi olyan, mint ami­lyen volt. A kötet legdráma­ibb írása a „Más városok la­kói”. Ez a szinte kisregény terjedelmű elbeszélés nem­csak Irwin Shaw egyik leg­jobb műve. Századunk novel­lairodalmának csúcsai közé tartozik. A „Más városok la­kói” Kijevben játszódik, 1918-ban. A főhőse, Daniel szavaival mondva el a zsidó- ellenes pogromok borzal­mait... Rohannak az évtizedek és mégis mennyire össze­cseng mindez az emberi (vagy inkább állati) kegyet­lenség a közelmúlt boszniai eseményeivel... Vagy akár Radnóti Miklós soraival: „Oly korban éltem én e föl­dön, mikor az ember úgy elal- jasult.” A pogrom során Dá­niel nagybátyját megölik, nő­vérét, nagynénjét meggyaláz­zák... És az alig 16 éves fiú bosszút áll az emberi feneva­dakon. Apjával is szembe- szállva, aki szerint a megtor­lás csak újabb megtorlást szül... És Irwin Shaw nekünk is felteszi a kérdést: megőriz­hetjük-e emberségünket az embertelenségben? Ő Dániel­nek ad igazat. És igazságtevé­sét jogosnak érezzük mi is... A „Visszavonulás” megint újabb színekkel ragyogtatja Irwin Shaw írásművészetét. A színhely ezúttal Franciaor­szág. Közel Párizshoz. „Ál­maink városához” — ahogy az író mondja. A visszavo­nuló német egység őrnagya és egy francia zenész beszélget­nek. És ebben a beszélgetés­ben benne van az egész má­sodik világháború esemény- sorozata... Golyók helyett már csak a szavak röpködnek... Vitriolosan, keserűen... A német őrnagy hiába próbálja megütni az emberibb, a békü- lékenyebb hangot... A francia nem hisz már ebben... Túl ké­sőn jött... És túl sok minden történt... Van-e ilyen helyzet­ben megoldás? Irwin Shaw ránk bízza a döntést... Irwin Shaw tizenkét éve halott. Ám legjobb írásai él­nek és figyelmeztetnek. Mint ahogy az író életében és alko­tásaiban is meghatározóak let­tek háborús élményei. „A ve­teránok emlékeznek” — ol­vashatjuk a kötet egy másik sodró erejű novellájának a címében. Émlékeznek és em­lékeztetnek... Még akkor is, ha számuk, koruknál fogva egyre inkább fogy... Rajtunk is áll, mindannyiunkon örök­ségük átvétele... Egy embe­ribb világ kibontakoztatása... Dr. Sipos Csaba Sikeres ásatás Gyulán Gyula határában a tavasz bekö- szöntével újrakezdődött s nyárra befejeződik az a nagy­szabású régészeti kutatás, amely tavaly novemberben kezdődött a 44-es országút vá­rost elkerülő szakaszának épí­tése előtt. Az 5 kilométer hosz- szú, 25 méter széles nyomvona­lon a békéscsabai régészek az előzetes terepbejárással három lelőhelyet derítettek föl. A két őskori, valamint egy szarmata kori-Árpád kori telep összesen 25.000 négyzetméteren terül el, ennek a felét tárják most fel a békési régészek, mielőtt mun­kába állnának az útépítő gépek. Tanúk, riportalanyok kerestetnek! A Seuso-rejtély nyomában A Magyar Televízió 75 perces dokumentumfilmet forgat a Seuso-kincsek történetéről, és a tavaly New Yorkban lezárult egyedülálló perről, amelynek egyik felperese Magyarország volt. A hetven (!) millió dollárra becsült római kori ezüstedé­nyeket egy angol főrend, bizo­nyos Lord Northhampton bo­csátotta árverésre 1989-ben New Yorkban, a Sotheby’s aukciós háznál. Még mielőtt megvették volna, egyszerre há­rom ország is pert indított a kincsek meg-, illetve vissza­szerzéséért: Horvátország, Li­banon, és hazánk. A film három földrész nyolc országán keresztül kíséri végig a hallatlanul érdekes történetet, melynek talán legdrámaibb fe­jezete épp nálunk, a Dunántú­lon játszódik. Több különös haláleset, gyilkosság fűződik a kincsekhez. Az alkotók várják azok je­lentkezését (akár névtelenül is), akik Sümegh József (1956-1979) kiskatona életé­nek utolsó szakaszában együtt katonáskodtak a polgárdi ille­tőségű fiatalemberrel, vagy akiknek a később meggyilkolt Sümegh szokatlanul nagymé­retű ezüst tárgyakat kínált el­adásra, illetve akiknek ezeket megmutatta. Várják azok je­lentkezését is, akik a hetvenes­nyolcvanas években nagymé­retű fém- vagy ezüst tárgyakat vásároltak kéz alatt, illetve fel­kínáltak nekik eladásra. A kincsekből eddig tizen­négy darab került elő. Még legalább huszonhét tárgy hi­ányzik a kollekcióból. lü tud ezekről? Az alkotók várják a tanúk, riportalanyok jelentkezését. Telefon: 06-60-42-77-42 (üze­netrögzítő). Levélcím: Dézsy Zoltán szerkesztő-riporter, Magyar Televízió, 1810 Buda­pest, Szabadság tér 17. Seuso- produkció. A kincsekből eddig tizennégy került elő k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom