Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-12 / 86. szám

1996. április 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Az idén sem került be somogyi a mezőnybe Diák színészek Csurgón Munkaneikülieket alkalmaz a barcsi kisebbségi önkormányzat Hét új állás cigányoknak Kiválogatták a XV. országos diákszínjátszó-találkozó mező­nyét. Szomorú tény, de az ápri­lis 25-27. között Csurgón a Csokonai művelődési központ­ban rendezendő fesztiválnak az idén sem lesz - mint az utóbbi két alkalommal sem volt - so­mogyi résztvevője. Az országos diákszínjátszó- egyesület hét városban tartott válogatót, szakmai zsűri döntött a legjobb ítélt előadásokról. A döntőbe jutott a soproni Városi Diákszínpad, a Csabai Diákstú­dió, a budapesti Vörösmarty és a Hunyadi Mátyás gimnázium, a Sirály Színpad, a Pesti Barna­bás Középiskola, a Vajda Drá­makor, a budaörsi Illyés Gyula gimnázium, az egri Új Lila Gépjármű, a székesfehérvári Péntek 3 Tejátrum, a dombó­vári Galéria Csoport, a debre­ceni Adyák és a Tabak Színpad, valamint a Veszprémi Egye­temi Színpad. A diákszínjátszók előszere­tettel vették elő Lorca Bernarda Álba háza című művét, ebből 3 produkció is készült. A többi között Örkény-, Szigligeti-, Páskándi-, Büchner- és Wilder- bemutatók is lesznek Csurgón, ahol a zsűriben Nánay István kritikus, Csányi János színész, rendező és Arkosi Árpád ren­dező foglal majd helyet. A ta­lálkozón adják át az amatőr színjátszásért évtizedek óta te­vékenykedő 3 kiválasztottnak az Arany Babér díjat. B. T. A kisebbségi önkormányzat alkalmaz állástalanokat Barcson. Megegyeztek a me­gyei munkaügyi központtal, hogy hét új munkahelyet hoznak létre. A munkanélkülieket köz­hasznú munkásként alkalmaz­zák — mondta Szegedi Tibor önkormányzati képviselő. — Barcson nagy a munka- nélküliség, és a munkanélkü­liek legnagyobbrészt cigány. A kisebbségi önkormányzat­nak kötelessége megpróbálni segíteni rajtuk — mondta Szegedi Tibor. — A törvény értelmében a kisebbségi ön- kormányzatok vállalatot ala­píthatnak, munkáltatók lehet­nek. így sokkal előnyösebb feltételekkel alkalmazhatnak közhasznú munkásokat, mint a települési önkormányzatok. Míg a településeknek biztosí­taniuk kell a közhasznú mun­kás munkabérének és a járulé­kos költségeknek a 35 száza­lékát, addig a kisebbségi ön- kormányzatnak mindössze a tíz százalékát kell fizetnie. Arra nincs lehetőségük Barcson, hogy vállalkozások létrejöttét is elősegítsék, a hét közhasznú munkás felvételé­hez szükséges pénze azonban megvan a barcsi kisebbségi önkormányzatnak. A közhasznú munkásokat májustól alkalmazzák. A hét­nyolc állástalan közül egy az önkormányzat irodájába kerül adminisztrátornak, egy-kettő pedig szociális munkásként fog dolgozni. Az lesz a felada­tuk, hogy felkutassák a külö­nösen nehéz helyzetben élő barcsi családokat, s ezeket az információkat eljuttassák a vá­rosi önkormányzathoz. A többi munkás karbantartóként dolgozik majd, illetve terület- rendezésen. Nagy László A határátkelő bővítését remélik a barcsiak Elkerülő utat sürgetnek A várost elkerülő út megépí­téséről és a határátkelőhely bővítéséről tárgyalt tegnap Barcson Barsics László, a Honvédelmi Minisztérium ál­lamtitkár-helyettese és Feigli Ferenc, Barcs polgármestere. A tárgyalást követően a város­vezető és a helyettes-államtitkár végigjárták a tervezett út útvona­lát, és meglátogatták az amerikai katonák szállásául kijelölt Határ motelt. Feigli Ferenc elmondta: nem­csak Barcsnak, de az egész tér­ségnek szüksége van egy olyan határátkelőre, amely képes ki­szolgálni egy erős határmenti kereskedelmet. Ehhez szükséges az állat- és növényegészségügyi állomás kialakítása, és szüksé­ges lenne egy új vasúti híd épí­tése is. A helyettes-államtitkár — mint mondta — saját szemével győződhetett meg arról, hogy a tegnapi nap — ami pedig egy gyengébb forgalmú napnak számít — az átlagnál nagyobb forgalmat bonyolított le a barcsi határátkelőhely. A látottak alapján indokolt­nak tartja az elkerülő út megépí­tését, a határátkelő bővítését és az ezzel kapcsolatos új híd meg­építését. Az államtitkár-helyet­tessel egyidőben érkezett meg Lotz Károly, Kuncze Gábor és Keleti György miniszterek le­vele, amelyben kijelentik: indo­koltnak tartják az elkerülő út megépítését, azonban a hídépí­tést nem tartják szükségesnek. Az államtitkár-helyettes láto­gatását követően a jövő héten Feigli Ferenc Lotz Károly köz­lekedési és területfejlesztési mi­niszterrel találkozik, hogy az el­kerülő útról és a határátkelő fej­lesztéséről tárgyaljanak. Nagy László Nehéz helyzetben van a hazai építőipar, és ez kihat Barcs építőipari segédanyagokat gyártó vállalatára, a Kemikálra is. Jelentős átszervezést terveznek, és várhatóan elbocsátá­sokra is sor kerül. A napokban a Kemikál vezérigazgatója látogatott Barcsra, ahol a vállalat helyi vezetőivel többek között ezekről a kérdésekről is tárgyalt Bemutatkoztak a barcsi Elrejtett Kincs fiataljai Sikert aratott a passió Bemutatkozott a barcsi idő­seknek is a város plébániai kisközössége. A közösséget vallásos fiatalok alkotják. Az Elrejtett Kincs nevű társa­ság tagjai olyan emberek — ál­lítják magukról —, akiket isten szeretete hozott össze. — Tizenöt fiatal alkotja ezt a közösséget — mondta Katona Istvánná, egyik vezetőjük. — Ez bővül a középiskolásokkal, hittanra járókkal, amikor sze­replésre kémek föl bennünket. Ilyen felkérés pedig egyre több van. A közösség tagjai si­kerrel szerepelnek a szeretet­szolgálat rendezvényein. Leg­többjük verset mond, többen gi­tároznak, és mindannyian sze­retnek játszani. A barcsi nyug­díjasok számára készített műso­rukban Jézus szenvedésének történetét játszották el, sok sze­replővel, és nagy sikerrel. — Az jelentette a legnagyobb örömet, hogy a játékba be tud­tuk vonni a szülőket, az időseb­beket. A máltai szeretetszolgálat és az egyházközség közös rendez­vényén mintegy százan — bentlakók és az idősek klubjá­nak tagjai — vettek részt. N. L. Külföldi megrendelésre dzseki - több mint félszáz varrónő Tiszti kabátok Berzencéről ,, f Értékes megrendeléshez ju­tott a berzencei varroda: most a magyar honvédség­nek varrnak tiszti kabáto­kat. Ezt a munkát március közepén kezdték, s ha vé­geznek vele, ismét exportra dolgoznak; Németországba viszik termékeiket. A honvédség kétféle kabátot rendelt, s ezekből 1400 dara­bot készítenek a kis varrodá­ban - tudtuk meg Novográ- decz Józsefnétől, a Napsugár ruházati szövetkezet berzencei telepének munkatársától. En­nek a megrendelésnek követ­keztében mintegy hárommillió forint bevételhez jut a szövet­kezet. A munkával jól halad­nak: két héten belül elkészül­nek az utolsó darabbal is. A berzencei üzem többnyire exportra dolgozik. Több mint háromezer motoroskabátot ké­szítettek már január-február­ban a Klepper vállalatnak. Néhány hét múlva ismét a régi német megrendelőnek dol­goznak: sportos dzsekiket varrnak neki. Fontos a folya­matos munka a kisüzem dol­gozóinak, mert így - mint mondták - lényegesen több a bevételük, s ettől függ jöve­delmük is. A gyakorlott varró­nők havi keresete a berzencei üzemben 25-30 ezer forint. Berzencén hatvanöt dolgo­zót foglalkoztat a varroda. Az idén öt új varrónőt is fölvettek, s még legalább tízre szüksé­gük volna. Csaknem kétmillió forint szánnak az varroda fej­lesztésre - tudtuk meg Novog- rádecz Józsefnétől -, korszerű vasalógépsort is üzembe állí­tanak az egyik csarnokban. Ez majd a munkájukat is gyor­sabbá teszi. (Harsányi) Kétmillió forint a tv-stúdióra Az idén kétmillió forintot fordí­tanak Barcson a tv-stúdió be­rendezésének műszaki fejlesz­tésére. Ebből kamerát vásárol­nak és üzembe állítanak egy számítógépet, valamint a han­gosítás és a világítás műszaki feltételeit kívánják javítani. Népdalkor alakult és citerazenekar A hagyományok ápolása az egyik legfőbb célja az egy éve működő nagycsaládosok egye­sületének Homokszentgyör- gyön. Ezért nemrég népdalkört hívtak életre, most pedig egy ci­terazenekar létrehozását támo­gatják. A zenekar számára — melyben az egyesület tagjai muzsikálnak — a hangszereket is megvásárolja a szervezet, amelynek most hatvan homok- szentgyörgyi család a tagja. Pályázat csatorna­hálózatbővítésre A korszerű szennyvíztelep 50 százalékos kihasználtsága és a magas csatornadíj sürgeti Csurgón a szennyvízhálózat bővítését. A tervek megvannak, de pénz híján az idén sem gon­dolhatnak a munkák megkez­désére. A hetvenkilenc és fél millió forintos beruházáshoz, a jövő évi támogatásra benyúj­totta pályázatát a város. Újabb csurgói diák a zongora tanszakon Újabb sikert ért el a csurgói ze­neiskola: Vargáné Fekete Ilona növendéke bejutott a pécsi ze­neművészeti szakközépiskola zongora tanszakára. Bodrogi Anitát a tanárnő készítette föl. Tájképek a kirendeltségen Kisebb képzőművészeti kiállí­tások színhelye már egy ideje a barcsi munkaügyi kirendeltség. Ezúttal egy helybeli fiatal ama­tőr festő, Zákányi János tájké­peit láthatják a kirendeltségen megfordulók. A fiatal művész olajfestményei április végéig láthatók itt, a kirendeltségen. Jól keres a gimnázium Idén előreláthatóan nem szorul önkormányzati támogatásra a barcsi Széchényi Ferenc Gim­názium, mivel az iskola — egy oktatási intézménytől meglehe­tősen szokatlanul — maga ke­resi meg azt a pénzt, ami a mű­ködéséhez szükséges. A gimnázium kiemelkedő mértékű saját bevételhez jutott ugyanis azzal, hogy a NATO- katonák számára étkezést biz­tosít. A szerződést egyelőre ugyan csak az első félévre kö­tötték meg velük az amerikaiak, azonban — mint kiderült — a gimnázium szolgáltatásával elégedettek, így az év második felében sem keresnek előrelát­hatóan másik konyhát, valamint új üzleti partnert. N. L. A csurgói gyermek- és ifjúsági önkormányzat egy éve Feladathoz felnőtt fiatalság Egy éve működik az ország tizenötödikként megalakult települési gyermek- és ifjú­sági önkormányzata Csur­gón. A szakadatlanul tény­kedő, az események hátteré­ben meghúzódó szervezet sokszor adott hírt magáról. Ám látványos sikerekkel csak ritkán rukkolt elő. — Azt tervezzük, hogy a jö­vőben valajnivel hangosab­ban, ügyesebben artikulálva képviseljük az érdekeinket — mondta Vass Andrea, a több mint 2000 fiatalt összefogó gyermek- és ifjúsági önkor­mányzat polgármestere. A Csokonai református gimná­zium diákja az eredmények között említette, hogy nemrég Csurgón, az önkormányzatok 4. országos találkozóján ala­kult meg a 31 szervezetet kép­viselő országos ifjúsági ön- kormányzati szövetség. Siker­ként könyvelhető el, hogy több konferencián, így Stras- bourgban és Edinbourghben is képviselték az ifjúsági önkor­mányzatokat. Kiveszik a ré­szüket a Phare program Gyermekek helyzete és jövő­képe Csurgón című projekt el­készítéséből is. Tapasztalataikat Csurgón hasznosítják: az idén másod­szor vettek részt a március 15- i ünnepség szervezésében, se­gítenek az idei pedagógusnap és a Kazinczy nyelvhelyességi verseny lebonyolításában is. Diákváros-diáknap címmel egy minden iskolát felölelő programra készülnek, és egy nyári tábor szervezésére is. A nyilvánossághoz a Csurgó és környékének a belső oldalain, a Csu-Fi című melléklet révén jutnak el. A kapcsolatok építését segíti majd az ifjúsági információs iroda is - ehhez már kaptak egy helyiséget. Mint megtud­tuk: az egy év alatt nagy segít­ségükre volt a város önkor­mányzata, Bartol Antal, Biha- riné Asbóth Emőke közösség- fejlesztő, Fehémé Tüzes Zsu­zsanna gimnáziumigazgató, il­letve a Csokonai művelődési központ. (Balassa) Kerítés az út előtt - kacskaringós tervek Felszámolták a Sós-rétet A Sós-rét öt hektárnyi terület Csurgó és Alsók között. Gyere­kek hagyományos játszóhelye, több mint 150 év óta. A réten át gyalogút kapcsolja össze a két települést. Az idén azonban nem volt itt játék: a rét néptelen maradt. Bekerítették. Csurgón mindenki ismeri a Sós-rét nevét. Pintér Józsefné Arany utcai telkének folytatása ez a terület. A család ősei Kis- sék voltak; szomszédaik Füstö­sék - de mindenki Sóséknak hívta őket -, s övék volt a ka­száló másik fele. Csurgó és Al­sók csak 1950-ben egyesült. Az utóbbi 25 évben 16 új utca nyílt. A Sós-rét a város tíz éve elfogadott rendezési terve lakó­területnek szánta, s hozzáláttak egy játszótér kialakításához is. A kisajátításra azonban nem volt pénz. Az 1994-es felül­vizsgálat óta a tervrajzon két észak-déli út szeli át a rétet. Mindenki örülne neki. Közben a keskeny, egykori határutca mentén családi házakat építet­tek, majd a rétet átszelő gya­logút elé vaskerítést. A terület nagy részét meg felszántották. Bezárult a kör, s Csurgó egy színfolttal lett szegényebb. Nemcsak a játszótér miatt; így a sarkadi temetőt is nagy kerü­lővel lehet megközelíteni, s Al­sókba is csak egyetlen kanyar­gós út vezet. A jelenlegi rende­zetlen állapot senkinek sem jó. A Sós-rét mindig magántulaj­donban volt, de amikor lehetett, szívesen a köz rendelkezésére bocsátották. Horváth József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom