Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-10 / 84. szám
1996. április 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Templomromok alatt orgonamaradványok Szabadi feltámadhat Régi korok húsvétjainak titkát élték át Szabadiban. Húsvéthétfőn a 350 lelkes község művelődési házában rendeztek ünnepséget. Dr. Fülöp László polgármester köszöntötte a résztvevőket, s a vendégeket, köztük dr. Kolber Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét, Jákli Péter megyei főjegyzőt, Pásztohy András (MSZP) országgyűlési képviselőt, Balás Béla megyéspüspököt, Bellái Zoltán református lelkészt, Kräling Dániel evangélikus esperest és dr. Andra- sofszky Barna főorvost. A vendégek arról beszéltek a zsúfolásig megtelt kultúrház- ban: a feltámadás a lelkekben is végbemehet. A falunak össze kell fognia, hogy igazi közösség alakuljon ki. A szabadi fiatalok vidám, dalos műsorban elevenítették föl a húsvéti népszokásokat. Ezután a polgár- mester az egyházközség vezetőinek kalauzolásával megmutatta a települést. A vendégek elmentek a két éve összedőlt evangélikus templom romjaihoz, ahol még rátaláltak az 1767-ben készült és 1857-ben restaurált orgona maradványaira is. A felújításra szoruló katolikus templomot is megnézték. Az újjáépítéshez, illetve a rekonstrukcióhoz felajánlották segítségüket. A rendezvényt bál zárta, amelyet a szabadi fiatalok palotással nyitottak meg. Az est bevételét a katolikus templom felújítására ajánlották föl a rendezők. (Lőrincz) Van munkája, s meggondolja, mire költi a pénzét Sátorfűtő - Eddáról- Hálás vagyok az amerikaiaknak: nemrég vettek föl segédmunkásnak, most Taszáron dolgozom. Megvan a havi biztos keresetem; nem kell félni a jövőtől - mondta Varga István. A 36 éves eddei férfi a béke- fenntartók sátrait fűti. Éjjel dolgozik, nappal pihen. Ez a fordított életrend azonban nem zavarja: örül, hogy végre van munkája. — Jó a fizetésem is: majdnem 30 ezer forintot kapok — mondta Varga István. — A munka sem túlságosan megerőltető; szeretem, amit csinálok. Manapság az is nagy dolog, ha van állása az embernek. Nekem meg van; bár így is kétszer meggondolom, hogy mire költőm a pénzt. Bármi adódhat; jó, ha van egy kis tartalékom. Varga István egyedül él Eddán. Bátyjával és annak családjával azonban szoros a kapcsolata; sok barátja van, és jól érzi magát a falujában. Eddát semmiért nem hagyná el. — Sokan elköltöznek a kis falvakból. Én is megtehetném, de mi hasznom lenne. Itt mindenki ismeri a földijét, a városban meg idegen volnék. Az a világ nem nekem való. Az itteni csend meg a levegő megfizethetetlen. Edde megmaradt annak a kedves kis falunak, amilyen régen volt. Ami nekem kell, minden megvan. Néhány kacsát is tart — tudom meg —, s majd a kertben is megterem, amire szüksége van. — Falun olcsóbb a megélhetés is... Jó lenne, ha az unokaöcsém is itt maradnának — bök a mellette álló két fiúcskára. — Egy falu addig él, amíg fiatalok lakják. Ha nem születnek gyerekek, elsorvad. — Edde szép hely. Amikor nagy leszek, akkor sem költözöm máshova — mondta Mihály Árpád. — Én is nagyon szeretek itt élni — mondta féltestvére, a kilencéves Varga György. — Több barátom van, sokat játszottunk a tavaszi szünetben is. Nagybátyjától tudom: a kisfiú sokra viheti még. Nemrégiben egy versmondóversenyen harmadik lett. (Harsányi) Szervezik a Dombó expót Ötszáz négyzetméteres fedett, és kétszer ekkora szabad területen rendezik meg idén a Dombó expót. A dombóvári Molnár György Általános Iskolában június 27-30. között tartandó kiállításra és vásárra több mint száz cég jelentkezését váiják. A tavalyi Dombóvári Napok sikere után döntöttek úgy, hogy az idén is bemutatkozási lehetőséget kínálnak a tolnai, a somogyi és a baranyai termelő, gyártó, szolgáltató és értékesítő cégeknek, szervezeteknek. Német, svájci, ukrán és horvát kiállítókra is számítanak. A kiállítással párhuzamosan vállalkozásfejlesztési szakmai programok, előadások zajlanak. A három megye gazdasági és területfejlesztési eredményeiről esik szó, és ismertetik Dombóvár vállalkozásélénkítési tanulmányát is. L. S. A zselici erdők, rétek növényeit rendezi új kompozíciókba Képbe álmodott virágok Natúr montázs: így nevezi saját kompozícióit Ferencné Fogarasi Éva. A zselici erdők, rétek vadvirágait gyűjti csokorba, s aprólékos konzerválás — préselés, szárítás — után képpé formálja. A zsákvászon alapú képeken sajátos hangulatú természet elevenedik meg. Hosszú évek kísérletezésének eredménye ez. Alaposan ismeri a növényeket. — A család egyik legkedvesebb kikapcsolódása a kirándulás — mondta. — Mindig nagy csokor virággal térünk haza a biciklitúrákról. Mindent gyűjtök; a növények szinte valamennyi részét felhasználom, azt emelem fel, amit más észre sem vesz. Szeretem a tölgyet, a juhart, a dísznövények leveleit, a platán kérgét, a fagyöngyöt; jó alapanyag a nád, a cirok, a kukorica, mutatós a mákgubó és az angolfűz. A gyűjtéshez az ősz a legjobb, amikor csodálatos színárnyalatok találhatók az erő fáin. Egyes növényeknél azonban épp a zöld állapotot igyekszem megőrizni. A tartósítást nem tanultam, inkább csak ráérzek a technikájára. Gyűjtök gyógynövényeket is, ám a védett növényekhez nem nyúlunk; rajtuk kívül is épp elég csodát ad a természet. Az épületgépész szerkesztő Fogarasi Éva már túlvan első kiállításán, Mester Béla festőművész aktjaival együtt mutatta be képeit a közönségnek. Négy éve egy megyei tárlaton a zsűri különdíja adta az első bátorítást. Azóta gazdag anyag gyűlt össze. — A természetjárás nálunk életforma, de tudom, hogy sok gyerek órákat tölt a tévé, a videó és a számítógép előtt. Őket szeretném buzdítani, s megmutatni, hogy a haszontalannak látszó dolgokból is lehet szépet, értékeset alkotni. Szívesen elmennék táborokba, iskolákba, technika- vagy környezet-órákra, hogy megmutassam, a zselici növények felhasználását. Többrétegű a haszon: a gyerek értelmesen tölti az idejét, ajándékot készíthet, egy szerű, olcsó anyagból, biológiai ismeretei gyarapodnak, fejlődik a kreativitása, s talán még a túrázáshoz is kedvet kap. A család panellakásból költözött az erdő közeli családi házba, melynek padlása szárí- .tott növényektől illatos. A valamikor képzőművészi pályát álmodó háziasszony ezekből komponálja különleges képeit. Izményi Éva Készül az új alkotás — virágokból FOTÓ: TÖRÖK ANETT Égből pottyant mesékben is szerepelt a böhönyei rajztanár Képek nyolc méterről Ribáné Hosszú Valéria képeiről nehéz lenne megmondani, hogy nő festette. Nő létére egyáltalán nem jellemző rá a finomkodó, aprólékos kidolgozás. Olyannyira nem, hogy saját bevallása szerint a festményei hétnyolc méterről élvezhetője a legjobban. Fest ecsettel, kézzel- lábbal; mindig úgy, hogy a téma megköveteli. És csak olajjal. — Próbálkoztam én akvarel- lel, grafikával is, hiszen állítólag a nők inkább ezekkel dolgoznak szívesen, de a legkevésbé sem vonzottak — mondat a böhönyei iskola rajztanára. Leitner Sándortól, Takács Zoltántól tanult Kaposváron. Mint mondja, lehet, hogy jobb lett volna a megyeszékhelyen maradnia. — Rengeteg időbe telt, amíg Böhönyén megtaláltam a hozzám hasonló érdeklődésűeket a megfelelő közeget. Kaposváron mindez meg volt. Persze már Böhönyén is jól érzem magam. Néha maga is elgondolkodik, hogyan elegendő neki a nap huszonnégy órája. Amellett, hogy az iskolában rajzot és németet tanít, kiállításokat is szervez, merthogy ügy véli: ma a művészi élményt házhoz kell vinni a gyerekeknek. Legutóbb eddig még nem látott térplasztikákat hozott Böhönyére. Aztán szerencsére bőséges megrendelése is van, és persze mindemellett családanya. Ennyi mindenre időt találni, már ez is művészet. Valószínűleg csak azért sikerül, mert szereti mindazt, amit csinál. Persze azért ríéha akad, amiről le kell mondania. — Nyaranta engem is hívnak kollégák, barátok alkotótáborba, de a három fiút — férjem és két gyermekem — nem hagyhatom ott két hétre. Nagyon szeretek festeni, de az első mégis a család és az iskola. Persze van kárpótlás: András fiam például nagyon tehetséges. A rajzaival nemrég szerepelt a tévében is, az Égből ■pottyant mesék sorozatban. Azóta újpa meghívták oda. Emellett zongorázik, röplabdáik... Ribáné Hosszú Valéria több kiállításon is bemutatkozik hamarosan: Nagykanizsán és Marcaliban lesz rövidesen önállókiállítása, és egy szentendrei galériába is meghívták több képével. Nagy László Szépítkezni szeretne Kaposgyarmat A Kertészeti Egyesület nívódíjával kitüntetett Kaposgyarmat ebben az évben is folytatni akarja országos hírű faluszépítő tevékenységét. A településen lévő mesterséges tó nyugati oldalán felhalmozódott földet eltolatták. Ezt a területet is parkosítani szeretné az önkormányzat. Mivel a költségvetésből erre nem futja, társadalmi munkában szépítik meg a település központjában lévő részt. Sportudvart építenek Hedrehelyen Sportudvart építenek a hedrehe- lyi általános iskolában. Az építkezés csaknem 800 ezer forintba kerül, és eddig a munkálatok nyolcvan százalékával végeztek. A sportudvaron egy kézilabda-, egy röplabda- egy ugró- és egy futópályát alakítanak ki. Az építkezéshez 150 ezer forintot nyertek az Egészséges Élet Alapítványtól. Nemrégiben támogatást igényeltek a Nemzeti Sportalaptól is. Távfűtő rendszer Dombóváron Közhasznú társasági formában működik a dombóvári önkor- máhyzati ■ Távhőszolgáltató Vállalat. A vállalat vagyonát, az átalakulási vagyonmérlegtervezetet legutóbbi ülésén tárgyalta az önkormányzat. így a dombóvári gimnáziumot remélhetőleg még az idén bekapcsolhatják a távfűtő rendszerbe. Iskolai sikerek Jutában Angolt nyolc, németet öt éve tanulnak a gyerekek a jutái iskolában. Az idegennyelv-okta- tás az első osztály második felében kezdődik. Harmadiktól mindkét nyelvet tanulhatják. A számítógépismeretet három éve vezették be. Fazekasszakkört, sport- és színjátszókört is működtet az oktatási intézmény. A színjátszó-találkozó megyei döntőjén továbbjutott a területi bemutatóra a színjátszócsoport. A kisbárapáti népdaléneklési versenyre öt tanuló készül. Virágzó kisgazdaság, virág nevű tehenekkel Tejes családi egyetértés Kölcsönt vettek föl ifjúsági takarékbetétjükre, majd hozzáfogtak az építkezéshez. Az önerő mellé némi tsz-segítség is társult. A szövetkezetét azóta felszámolták, a férjet és feleséget is szélnek eresztették. A ház azonban áll. Jákó egyik legszebb épülete ez. — Gyorstechnológiával épült — mondta Kritz Zoltánné. — Egy év alatt elkészült a háromszobás ház. Korábban szolgálati lakásban éltünk, de a három gyerek kinőtte. Rét volt ezen a helyen — mutatott ki az ablakon. Most meg egy kilencven négyzetméteres, padlófűtéses, szép lakás. Kritzéknek két kislányuk van - egyik nyolc, a másik hatéves -, és egy kétéves fiuk. A fiatalasz- szony jelenleg gyesen van. Régi munkahelye, a jákói téesz megszűnt; ott üzemgazdász volt. Férjének is ígértek munkát, aki főállattenyésztőként dolgozott, amíg volt állása. A szakmájukból élnek most is: teheneket tartanak. Azt mondják, az istállóban legalább száz állatnak kell állni, hogy a haszon elég legyen a megélhetésre. — Naponta 150-170 liter tejet viszünk a csarnokba. Harminc forintot kapunk literéért — tudtam meg az asszonytól, miközben virgonc kisfiának szelte az almát. — Költségeinkhez képest nem túl sok ez a pénz, de próbálkozunk. Fejleszteni akarjuk az állományt. A hasznot vissza akarjuk fordítani, hogy biztos alapokon álljon a gazdaságunk. Nemcsak a két nagyobb lány, a kisfiú is örül, ha kisborjú születik. Minden bocinak nevet adnak. Virágnak hívják a családalapító tehenek. Az utódok meg: Ibolya, Rózsa, Hóvirág, és Viola — csak néhány név az állományból. A fiatal pár nem bánta meg, hogy Jákó- ban vert tanyát. Élvezik, hogy a maguk Kritz Zoltánné otthonában a legkisebb gyerekkel urai lehetnek, és szépen fejlődik gazdaságuk. Remélik: az állatokból mindig lesz hasznuk. Igaz, dolgozni kell érte, de ők nem félnek a munkától. (Lőrincz) Felszerelést vásárol a nagybajomi iskola Sátupad a nyereményből A Soros Alápítvány pályázatán 250 ezer forintos nyereményről a napokban értesült a nagybajomi általános iskola. Roth Erik, az iskola speciális tagozatának pedagógusa elmondta: az alapítvány közoktatás fejlesztési programján vettek részt. Tagozatuknak nem volt elegendő technikai felszerelése, ezért kértek anyagi támogatást. Eredetileg 170 ezer forintot igényeltek, és örültek, hogy ennéí jóval nagyobb összeget kapnak. A speciális tagozaton több mint száz értelmifogyatékos gyermekkel foglalkoznak. A környék településeiről — egyebek között Belegből, Ka- darkútról és Jákóból —járnak ide a diákok. A tanításban kiemelt szerepet kap a kézügyesség fejlesztése, a tanulók ugyanis később is csak egyszerű fizikai munkát tudnak vállalni. Ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű technikai felszerelés álljon a diákok rendelkezésére. A rendszeres gyakorlással ugyanis jó esély lehet arra, hogy a diákok kézügyessége javuljon. A most nyert pénznek megvan a helye. Hamarosan összeállítják a legfontosabb vásárolni valókat. A lista hosszú lesz — mondta Roth Erik —, mivel szinte minden felszerelést most szereznek majd be. Ezek között lesz satupad, szerszámok valamint faanyag. (Harsányi)
