Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

1996. április 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Templomromok alatt orgonamaradványok Szabadi feltámadhat Régi korok húsvétjainak tit­kát élték át Szabadiban. Húsvéthétfőn a 350 lelkes község művelődési házában rendeztek ünnepséget. Dr. Fülöp László polgármester köszöntötte a résztvevőket, s a vendégeket, köztük dr. Kolber Istvánt, a megyei közgyűlés el­nökét, Jákli Péter megyei fő­jegyzőt, Pásztohy András (MSZP) országgyűlési képvise­lőt, Balás Béla megyéspüspö­köt, Bellái Zoltán református lelkészt, Kräling Dániel evan­gélikus esperest és dr. Andra- sofszky Barna főorvost. A vendégek arról beszéltek a zsúfolásig megtelt kultúrház- ban: a feltámadás a lelkekben is végbemehet. A falunak össze kell fognia, hogy igazi közös­ség alakuljon ki. A szabadi fia­talok vidám, dalos műsorban elevenítették föl a húsvéti nép­szokásokat. Ezután a polgár- mester az egyházközség veze­tőinek kalauzolásával megmu­tatta a települést. A vendégek elmentek a két éve összedőlt evangélikus templom romjai­hoz, ahol még rátaláltak az 1767-ben készült és 1857-ben restaurált orgona maradványa­ira is. A felújításra szoruló ka­tolikus templomot is megnéz­ték. Az újjáépítéshez, illetve a rekonstrukcióhoz felajánlották segítségüket. A rendezvényt bál zárta, amelyet a szabadi fiatalok palo­tással nyitottak meg. Az est be­vételét a katolikus templom felújítására ajánlották föl a ren­dezők. (Lőrincz) Van munkája, s meggondolja, mire költi a pénzét Sátorfűtő - Eddáról- Hálás vagyok az amerikaiak­nak: nemrég vettek föl segéd­munkásnak, most Taszáron dolgozom. Megvan a havi biz­tos keresetem; nem kell félni a jövőtől - mondta Varga István. A 36 éves eddei férfi a béke- fenntartók sátrait fűti. Éjjel dolgozik, nappal pihen. Ez a fordított életrend azonban nem zavarja: örül, hogy végre van munkája. — Jó a fizetésem is: majd­nem 30 ezer forintot kapok — mondta Varga István. — A munka sem túlságosan meg­erőltető; szeretem, amit csiná­lok. Manapság az is nagy do­log, ha van állása az embernek. Nekem meg van; bár így is két­szer meggondolom, hogy mire költőm a pénzt. Bármi adódhat; jó, ha van egy kis tartalékom. Varga István egyedül él Ed­dán. Bátyjával és annak család­jával azonban szoros a kapcso­lata; sok barátja van, és jól érzi magát a falujában. Eddát sem­miért nem hagyná el. — Sokan elköltöznek a kis falvakból. Én is megtehetném, de mi hasznom lenne. Itt min­denki ismeri a földijét, a város­ban meg idegen volnék. Az a világ nem nekem való. Az itteni csend meg a levegő megfizet­hetetlen. Edde megmaradt an­nak a kedves kis falunak, ami­lyen régen volt. Ami nekem kell, minden megvan. Néhány kacsát is tart — tu­dom meg —, s majd a kertben is megterem, amire szüksége van. — Falun olcsóbb a megél­hetés is... Jó lenne, ha az uno­kaöcsém is itt maradnának — bök a mellette álló két fiú­cskára. — Egy falu addig él, amíg fiatalok lakják. Ha nem születnek gyerekek, elsorvad. — Edde szép hely. Amikor nagy leszek, akkor sem költö­zöm máshova — mondta Mi­hály Árpád. — Én is nagyon szeretek itt élni — mondta féltestvére, a ki­lencéves Varga György. — Több barátom van, sokat ját­szottunk a tavaszi szünetben is. Nagybátyjától tudom: a kis­fiú sokra viheti még. Nemrégi­ben egy versmondóversenyen harmadik lett. (Harsányi) Szervezik a Dombó expót Ötszáz négyzetméteres fedett, és kétszer ekkora szabad területen rendezik meg idén a Dombó ex­pót. A dombóvári Molnár György Általános Iskolában jú­nius 27-30. között tartandó kiállí­tásra és vásárra több mint száz cég jelentkezését váiják. A tava­lyi Dombóvári Napok sikere után döntöttek úgy, hogy az idén is bemutatkozási lehetőséget kínál­nak a tolnai, a somogyi és a bara­nyai termelő, gyártó, szolgáltató és értékesítő cégeknek, szerveze­teknek. Német, svájci, ukrán és horvát kiállítókra is számítanak. A kiállítással párhuzamosan vállalkozásfejlesztési szakmai programok, előadások zajlanak. A három megye gazdasági és te­rületfejlesztési eredményeiről esik szó, és ismertetik Dombóvár vállalkozásélénkítési tanulmá­nyát is. L. S. A zselici erdők, rétek növényeit rendezi új kompozíciókba Képbe álmodott virágok Natúr montázs: így nevezi saját kompozícióit Ferencné Fogarasi Éva. A zselici er­dők, rétek vadvirágait gyűjti csokorba, s aprólékos kon­zerválás — préselés, szárítás — után képpé formálja. A zsákvászon alapú képeken sajátos hangulatú természet elevenedik meg. Hosszú évek kísérletezésének eredménye ez. Alaposan is­meri a növényeket. — A család egyik legked­vesebb kikapcsolódása a ki­rándulás — mondta. — Min­dig nagy csokor virággal té­rünk haza a biciklitúrákról. Mindent gyűjtök; a növények szinte valamennyi részét fel­használom, azt emelem fel, amit más észre sem vesz. Szeretem a tölgyet, a juhart, a dísznövények leveleit, a pla­tán kérgét, a fagyöngyöt; jó alapanyag a nád, a cirok, a kukorica, mutatós a mákgubó és az angolfűz. A gyűjtéshez az ősz a legjobb, amikor cso­dálatos színárnyalatok talál­hatók az erő fáin. Egyes nö­vényeknél azonban épp a zöld állapotot igyekszem meg­őrizni. A tartósítást nem ta­nultam, inkább csak ráérzek a technikájára. Gyűjtök gyógy­növényeket is, ám a védett növényekhez nem nyúlunk; rajtuk kívül is épp elég csodát ad a természet. Az épületgépész szerkesztő Fogarasi Éva már túlvan első kiállításán, Mester Béla fes­tőművész aktjaival együtt mu­tatta be képeit a közönségnek. Négy éve egy megyei tárlaton a zsűri különdíja adta az első bátorítást. Azóta gazdag anyag gyűlt össze. — A természetjárás nálunk életforma, de tudom, hogy sok gyerek órákat tölt a tévé, a vi­deó és a számítógép előtt. Őket szeretném buzdítani, s megmutatni, hogy a haszonta­lannak látszó dolgokból is le­het szépet, értékeset alkotni. Szívesen elmennék táborokba, iskolákba, technika- vagy kör­nyezet-órákra, hogy megmu­tassam, a zselici növények felhasználását. Többrétegű a haszon: a gyerek értelmesen tölti az idejét, ajándékot ké­szíthet, egy szerű, olcsó anyag­ból, biológiai ismeretei gyara­podnak, fejlődik a kreativi­tása, s talán még a túrázáshoz is kedvet kap. A család panellakásból köl­tözött az erdő közeli családi házba, melynek padlása szárí- .tott növényektől illatos. A va­lamikor képzőművészi pályát álmodó háziasszony ezekből komponálja különleges képeit. Izményi Éva Készül az új alkotás — virágokból FOTÓ: TÖRÖK ANETT Égből pottyant mesékben is szerepelt a böhönyei rajztanár Képek nyolc méterről Ribáné Hosszú Valéria képe­iről nehéz lenne megmon­dani, hogy nő festette. Nő lé­tére egyáltalán nem jellemző rá a finomkodó, aprólékos kidolgozás. Olyannyira nem, hogy saját be­vallása szerint a festményei hét­nyolc méterről élvezhetője a leg­jobban. Fest ecsettel, kézzel- lábbal; mindig úgy, hogy a téma megköveteli. És csak olajjal. — Próbálkoztam én akvarel- lel, grafikával is, hiszen állítólag a nők inkább ezekkel dolgoznak szívesen, de a legkevésbé sem vonzottak — mondat a böhö­nyei iskola rajztanára. Leitner Sándortól, Takács Zoltántól tanult Kaposváron. Mint mondja, lehet, hogy jobb lett volna a megyeszékhelyen maradnia. — Rengeteg időbe telt, amíg Böhönyén megtaláltam a hoz­zám hasonló érdeklődésűeket a megfelelő közeget. Kaposvá­ron mindez meg volt. Persze már Böhönyén is jól érzem magam. Néha maga is elgondolko­dik, hogyan elegendő neki a nap huszonnégy órája. Amel­lett, hogy az iskolában rajzot és németet tanít, kiállításokat is szervez, merthogy ügy véli: ma a művészi élményt házhoz kell vinni a gyerekeknek. Legutóbb eddig még nem látott térplasz­tikákat hozott Böhönyére. Az­tán szerencsére bőséges meg­rendelése is van, és persze mindemellett családanya. Ennyi mindenre időt találni, már ez is művészet. Valószínű­leg csak azért sikerül, mert sze­reti mindazt, amit csinál. Persze azért ríéha akad, ami­ről le kell mondania. — Nyaranta engem is hív­nak kollégák, barátok alkotótá­borba, de a három fiút — fér­jem és két gyermekem — nem hagyhatom ott két hétre. Na­gyon szeretek festeni, de az első mégis a család és az iskola. Persze van kárpótlás: András fiam például nagyon tehetsé­ges. A rajzaival nemrég szere­pelt a tévében is, az Égből ■pottyant mesék sorozatban. Azóta újpa meghívták oda. Emellett zongorázik, röplabdá­ik... Ribáné Hosszú Valéria több kiállításon is bemutatkozik ha­marosan: Nagykanizsán és Marcaliban lesz rövidesen ön­állókiállítása, és egy szentend­rei galériába is meghívták több képével. Nagy László Szépítkezni szeretne Kaposgyarmat A Kertészeti Egyesület nívódí­jával kitüntetett Kaposgyarmat ebben az évben is folytatni akarja országos hírű faluszépítő tevékenységét. A településen lévő mesterséges tó nyugati ol­dalán felhalmozódott földet el­tolatták. Ezt a területet is par­kosítani szeretné az önkor­mányzat. Mivel a költségvetés­ből erre nem futja, társadalmi munkában szépítik meg a tele­pülés központjában lévő részt. Sportudvart építenek Hedrehelyen Sportudvart építenek a hedrehe- lyi általános iskolában. Az építkezés csaknem 800 ezer fo­rintba kerül, és eddig a munká­latok nyolcvan százalékával végeztek. A sportudvaron egy kézilabda-, egy röplabda- egy ugró- és egy futópályát alakí­tanak ki. Az építkezéshez 150 ezer forintot nyertek az Egész­séges Élet Alapítványtól. Nem­régiben támogatást igényeltek a Nemzeti Sportalaptól is. Távfűtő rendszer Dombóváron Közhasznú társasági formában működik a dombóvári önkor- máhyzati ■ Távhőszolgáltató Vállalat. A vállalat vagyonát, az átalakulási vagyonmérleg­tervezetet legutóbbi ülésén tár­gyalta az önkormányzat. így a dombóvári gimnáziumot re­mélhetőleg még az idén bekap­csolhatják a távfűtő rendszerbe. Iskolai sikerek Jutában Angolt nyolc, németet öt éve tanulnak a gyerekek a jutái is­kolában. Az idegennyelv-okta- tás az első osztály második fe­lében kezdődik. Harmadiktól mindkét nyelvet tanulhatják. A számítógépismeretet három éve vezették be. Fazekasszakkört, sport- és színjátszókört is mű­ködtet az oktatási intézmény. A színjátszó-találkozó megyei döntőjén továbbjutott a területi bemutatóra a színjátszócsoport. A kisbárapáti népdaléneklési versenyre öt tanuló készül. Virágzó kisgazdaság, virág nevű tehenekkel Tejes családi egyetértés Kölcsönt vettek föl ifjúsági takarékbetét­jükre, majd hozzáfogtak az építkezéshez. Az önerő mellé némi tsz-segítség is társult. A szövetkezetét azóta felszámolták, a férjet és feleséget is szélnek eresztették. A ház azonban áll. Jákó egyik legszebb épülete ez. — Gyorstechnológiával épült — mondta Kritz Zoltánné. — Egy év alatt elkészült a háromszobás ház. Korábban szolgálati la­kásban éltünk, de a három gyerek kinőtte. Rét volt ezen a helyen — mutatott ki az ablakon. Most meg egy kilencven négyzetméte­res, padlófűtéses, szép lakás. Kritzéknek két kislányuk van - egyik nyolc, a másik hatéves -, és egy kétéves fiuk. A fiatalasz- szony jelenleg gyesen van. Régi munkahe­lye, a jákói téesz megszűnt; ott üzemgaz­dász volt. Férjének is ígértek munkát, aki főállattenyésztőként dolgozott, amíg volt állása. A szakmájukból élnek most is: te­heneket tartanak. Azt mondják, az istálló­ban legalább száz állatnak kell állni, hogy a haszon elég legyen a megélhetésre. — Naponta 150-170 liter tejet viszünk a csarnokba. Harminc forintot kapunk lite­réért — tudtam meg az asszonytól, mi­közben virgonc kisfiának szelte az almát. — Költségeinkhez képest nem túl sok ez a pénz, de próbálkozunk. Fejleszteni akar­juk az állományt. A hasznot vissza akar­juk fordítani, hogy biztos alapokon álljon a gazdaságunk. Nemcsak a két nagyobb lány, a kisfiú is örül, ha kisborjú születik. Minden bocinak nevet adnak. Virágnak hívják a családala­pító tehenek. Az utódok meg: Ibolya, Ró­zsa, Hóvirág, és Viola — csak néhány név az állományból. A fiatal pár nem bánta meg, hogy Jákó- ban vert tanyát. Élvezik, hogy a maguk Kritz Zoltánné otthonában a legkisebb gyerekkel urai lehetnek, és szépen fejlődik gazdasá­guk. Remélik: az állatokból mindig lesz hasznuk. Igaz, dolgozni kell érte, de ők nem félnek a munkától. (Lőrincz) Felszerelést vásárol a nagybajomi iskola Sátupad a nyereményből A Soros Alápítvány pályáza­tán 250 ezer forintos nyere­ményről a napokban értesült a nagybajomi általános iskola. Roth Erik, az iskola speciális tagozatának pedagógusa el­mondta: az alapítvány közok­tatás fejlesztési programján vettek részt. Tagozatuknak nem volt elegendő technikai felszerelése, ezért kértek anyagi támogatást. Eredetileg 170 ezer forintot igényeltek, és örültek, hogy ennéí jóval nagyobb összeget kapnak. A speciális tagozaton több mint száz értelmifogyatékos gyermekkel foglalkoznak. A környék településeiről — egyebek között Belegből, Ka- darkútról és Jákóból —járnak ide a diákok. A tanításban ki­emelt szerepet kap a kéz­ügyesség fejlesztése, a tanu­lók ugyanis később is csak egyszerű fizikai munkát tud­nak vállalni. Ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű technikai felszerelés álljon a diákok rendelkezésére. A rendszeres gyakorlással ugyanis jó esély lehet arra, hogy a diákok kézügyessége javuljon. A most nyert pénznek megvan a helye. Hamarosan összeállítják a legfontosabb vásárolni valókat. A lista hosszú lesz — mondta Roth Erik —, mivel szinte minden felszerelést most szereznek majd be. Ezek között lesz sa­tupad, szerszámok valamint faanyag. (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom