Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30 / 76. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. március 30., szombat 1982-től napjainkig- avagy hová lett a világ közepe? 1982. július 20. hajnali 3.45: a világ minden tévéképernyőjén - pár másodperces adáshiba után - a kaposvári kórház steril szülőszobáját látta a sok millió tévénéző. Eljött a pillanat: megszületett Jäger Katalin. Amikor felhangzott a gyönyörű újszülött csengő szopránja - melyet az alvilági népek sírásnak neveznek a Föld kissé megmozdult; mintegy megnyugtatásul bólintott a gigantikus mágneses bolygó: „Igen, emberek, örvendhettek. Eljött, hát nem veszem el tőletek. Rövid időt - mondjuk 100 évet - ámyékvilágotokban tölthet. De bánjatok jól ezzel a kinccsel, könnyen kialudhat szemetekben a fénye. Húsz nap múlva elküldöm hozzátok társát Szalai Réka személyében, aki segít majd Katalinnak megváltani a világot. Ekkor földrengésre ne számítsatok, de jól figyeljetek! Éjszaka, mikor Réka meglátja a napvilágot, egy pillanatra vakító ragyogás világítja majd be a földet: felgyulladnak a csillagok és felragyog majd a nap is! ” E gondolatok után bolygónk egy utolsót döccent, és Katalin is abbahagyta a sírást. Rámo- solygott az ápolókra, akik boldogságuknak nem tudtak határt szabni, és rögtön elhatározták: 20 év múlva ilyenkor versengeni fognak a lány kegyeiért. A kislány már pámaposan megmutatta, hogy különb a többinél. Gyorsan tanult és elnézően hallgatta a többi baba rekedt ordítását. Katalin hangja tiszta volt és magabiztos. Könnyeinek csak akkor engedett szabad utat, ha éhes volt. Ezzel volt ugyan egy apró gond, mert a fiatal anyának a boldogságtól elapadt a teje. De mikor gyermeke kérő szemébe nézett, a kislány úgy ihatott a tejből, mint forrás vízéből a szomjas vándor. A következő három hét a várakozás jegyében telt el a Világ és Katalin számára. És eljött az éjszaka, melyet a jó, öreg Föld előre megjósolt. Augusztus 9-én meglátta a napvilágot Réka is, a társához hasonlóan tökéletes gyermek. Igaz, az L. A. Times már jóval az érkezése előtt kósza híreket teijesztett a kicsiről - foggal születik, az égből jön le közénk stb. -, de ezek a pletykák nem igazolódtak be. Réka olyan volt, mint minden újszülött, csak 97 százalékkal tökéletesebb kiadásban. A két lány, Katalin és Réka élete eleinte ugyan nem fonódott egybe, de mágikus szálak kötötték össze őket lelkűknél fogva. A gyermekkori évei - melyekben még minden ember csodálta a két kislányt - boldogan, de talán túl hamar teltek el. Ezt az időszakot újabb, tapasztalatokban gazdag évek sora követte, mely napjainkig tart. A kislányok elérték az iskoláskort. A két angyali gyermek - a világ gyémántjai - könnyedén vették az akadályokat. írni, olvasni és egyáltalán tökéletesnek lenni időn belül megtanultak. Igaz, eddig sem volt semmi kivetnivaló bennük, de különlegességüket végre kimutathatták. Csodás volt mindemellett a szókincse is a két kis amazonnak. Kedves tanáraik még máig azt gondolják: „Talán kissé túl bőbeszédűek?” De ők ketten csak mosolyognak rajtuk. A negyedik tanév végén jelentkeztek a számítástechnika tagozatra, ahová természetesen fel is vették őket. Ám ekkor beléjük mart a felismerés: „Istenem, mi nem azért jöttünk e világra, hogy elnyomjuk ember- társinkat! Ezen változtatni kell!" Tökéletesek maradtak ugyan, de tanulmányi teljesítményüket egy jeggyel alább adták. Ezzel együtt azonban bővítették szókincsüket és megpróbálták ráhangolni az emberiséget arra, ami hiányzik életükből: a szeretetre. Ez nem hagyja a két lelket nyugodni, mert rájöttek: az emberek kiűzték életükből a szeretetet és elfelejtették őket is. Csak ők fogták fel, mit is jelent ez: „a Föld többé nem fog bólintani” Hiszen megszűnt a világ közepe. A világ embereinek: „Jó lenne, ha megtanulnátok szeretni! Többé nem lennétek egyedül. ” Jáger Katalin 7JA Kinizsi Ltp-i Általános Iskola EU filmfesztivál Budapesten Az Európa Unió soros elnöki tisztét betöltő Olaszország magyarországi kultúrintézete Film és irodalom címmel filmfesztivált rendez április 23. és május 17. között Budapesten, az Olasz Kultúrintézetben. A rendezvényen 15 tagország (Portugália kivételével az összes), és a teljes jogú tagság várományosaként hazánk is képviselteti magát egy-egy olyan alkotással, amelynek alapja irodalmi mű — jelentette be Giuseppe Manica, a fesztiválnak helyet adó intézet igazgatója. Az esemény megrendezésével szeretnék felhívni a figyelmet a hagyományokkal rendelkező, gazdag és változatos európai filmművészetre. A fesztivál idején minden filmet kétszer vetítenek. Mazsolaszemekből misebor Azt kérték a hozzátartozóiktól, hogy a látogató csomagban mindig legyen mákos kalács sok mazsolával. Vasárnap délután miséztek, amikor nem kellett dolgozni. Odaültek négyen az asztal köré, mintha sakkoznának. Alumínium kanálba tettek néhány szem mazsolát misebor gyanánt. A kenyérmorzsát cigarettapapírban gyűjtötték. Gyufásdobozban rejtették az oltári szentséget. így tartották a papi hivatásukat a hatvanas évek börtöneiben azok, akiket a hírhedté vált papi perekben zártak el. — Általában én áldoztat- tam, mert dolgoztam raktárosként, az elmegyógyintézetben is, így nagyobb mozgási lehetőségem volt — emlékszik Szekeres Dezső bu- zsáki plébános. Arra is pontosan, hogy 1961. május 11-én tartóztatták le Kaposváron. Hruscsov akkori látogatásakor gyengének találta az ideológiai harcot. Rövidesen bebörtönöztek ötvenhárom papot, őt egy vatikáni levél buktatta le. Ä fekete postán keresztül kért választ, hogy egy bűn alól feloldozhatja-e a gyónót. Vannak olyan esetek, amikor plébánosként nem teheti meg. Jött a hivatalos értesítés, hogy ol- dozza fel. És jött az ávó is az „illegális egyházszervezőért”. Akkoriban nem volt nehéz újabb vádpontokat találni. Ötévi börtönre ítélték, amnesztiával szabadult 1963-ban. Balatonberényben született. A családnak a vasútállomás mellett volt a szállodája. Államosították, aztán a per után elkobozták minden vagyonát. Azóta nem megy át az állomás előtti főúton; kerülővel teszi meg az utat a temetőhöz. Már csak ott van dolga. Vagyont azóta sem gyűjtött. Ami volt, másnak adta. Mégis nagyon gazdag évtizedeket tudhat maga mögött. Sok helyen gyakorolta papi hivatását országszerte, de mindig arra törekedett, hogy építsen. Ha másként nem gyűlt a pénz, végigjárta Svájc és Németország városait. Prédikált. Ebből emeltette fel a Komárom megyei Csatkán a kápolna köré a háromhajós templomot. Buzsákon' is renovál minden évben. Veszprémben szentelték pappá 1949. november 1-jén. Kaposváron annak a Margit- templomnak volt az első papja, amit fogadalomból épített a város, ha nem lesz nagy világ- háborús kár. Az ötvenes években leállították a munkát, már nyolc méteren álltak a falak. Nagy Imre közbenjárásával fejezhették be, és 1955 karácsony éjjelén tartották az első misét. Romándon pedig véget vetett a vallásháborúnak. Reformátusok, katolikusok a tett- legességig nem bírták egymást. Erre Ökomenikus misét szervezett. Mikor eljött, a reformátusok megköszönték, amit a községük békéjéért tett. Öt esztendeje Buzsák az otthona, no és Táska, Nikla, Hódoshát, Csömend, mind ide tartozik a plébániához. Buzsákon vasámaponkét kétszer tart misét, mert egyszerre nem férnének be az emberek. Igen aktív a hitélet errefelé. Négy gyermek kivételével mindegyik tanul hittant az iskolában. Gyakran vetít az órákon, a gyerekek szeretik a szép filmeket. A cserkészcsapatot, amelyet újjászervezett, minden nyáron viszi kirándulni. Igazi nomád életet élnek. Az atya főzi ilyenkor az ebédet a magukkal vitt elemózsiából. A plébánia két szobájában berendezett cserkészotthon a vidám fiataloké. Amikor nincs velük, járja a falvakat, vigaszt nyújt az időseknek. 46 éve szolgálja őket Dezső atya. — Most már mindig csak azért imádkozom, hogy dolgozni tudjak — mondja fiatalos mosollyal. Amiről nem tett le, talán megvalósulhat: felépítené a buzsáki templom mellett lebontott sekrestyét. Gyűjtögeti a pénzt és az erejét. Gáldonyi Magdolna Kultúra és kereskedelem A mesesztaniolba csomagolt történet hatásosabb, mint a példabeszéd — 1973-ban mentem el So- mogyból, de a szívemnek egy része itt maradt. Nyáron lesz 35 esztendeje, hogy egy júliusi reggelen a kaposvári állomáson friss diplomával és két bőrönddel a kezemben leszálltam az éjszaki vonatról. Még aznap szereztem egy albérletet. Dr. Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója mondta ezt a Somogyi Hírlapnak, amikor Kaposváron a La- zarine illattárban megnyitott egy kereskedelmi magángyűjteményt. — Kezdettől fogva a nyitott múzeum híve voltam — folytatta. — Minél többet adni abból a kincsből, szellemi értékhegyből, ami a múlt századi kezdeményezésektől, az iskolai gyűjtemények múzeumától a szervezett egyesületi tevékenységen át egészen a mai értelemben vett múzeumi tudományokig felhalmozódott. Szívesen jártam a megyét, s büszkén mondhatom: nincs olyan helye Somogynak, ahol ne fordultam volna meg a ti- 'zenöt év alatt. Mindig szerettem beszélgetni, megismerni az emberek életét, tegnapelőtt- jét és tegnapját is. — Régészként kezdte, majd kultúr- és idegenforgalomtörténettel folytatta. A múzeumi szakember szemével milyen megye Somogy? — Egy országnyi zártság jellemző rá még most is. A somogyi ember azonban őszinte, kedves; megismerhető tetteiben, gondjaiban, hétköznapjaiban. Ha az ember nem ért meg valamit a nagypolitikából, akkor hazajön a szülőföldjére, s minden világosabb lesz. — Lassan húsz éve dolgozik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, tizenhárom éve igazgatóként. Azt tartják: csak a megszállottak választanak ilyen pályát. — Ezt vallom én is. Bolond hivatástudat kell a mi munkánkhoz. A múzeumi tevékenység nem köthető időintervallumok közé. Amikor látszólag semmit sem tesz az ember, akkor vannak a legalkotóbb pillanatai. Móra fogalmazott így: tudomány nélkül nincs közművelődés, de közművelődés nélkül sincs tudomány. — Jelenleg min dolgozik? — Egy érdekes kiállítást készítünk. Májusban nyílik, és egy kicsit a millecentenáriumhoz is kapcsolódik, a címe: Vendégváró Budapest. Ebben is újat próbáltunk csinálni. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye eddig még nem szerepelt múzeumi kiállításon. Összekötöttük a két intézmény tudományos eredményeit, a fővárossá válástól a világvárossá alakulgatásig. — Gomba módra szaporodnak Somogybán is az új kereskedelmi, illetve vendéglátóhelyek. Mit tapasztal: van- e kultúrája ezeknek a vállalkozásoknak? — Nincs. Nemrégiben azt kérdezték tőlem: mikor lesz igazi múzeumi mecenatúra, igazi polgárság Magyarországon, s a múzeumban felhalmozott kereskedelmi, vendéglátóipari emlékeket vajon mikor becsülik meg azok, akiknek szól. Én azt feleltem: legalább három generáció után. Most az alapozó kapitalizmus korában élünk; az üzletalapító megálmodik valamit, s ha szerencséje van, meg is valósítja. Ha vannak gyerekei, akkor azokra igyekszik ráhagyni. Az utódok, ha alkalmasak arra, hogy folytassák apjuk szakmáját s érdekli is őket, nem hagyják abba. Ha viszont nem, akkor becsukhatják az üzletet. Amikor azonban jön a harmadik generáció, elfelejtődhetnek azok a negatív jelenségek, amelyek esetleg szemrehányást jelentettek az apának vagy a fiának: kizsákmányoló volt vagy nagyon erős iramot követelt. Elkezdik gyűjteni a nagyapa rekvizitumait, s fényképét kiakasztják a falra. Úgy van, mint a családban: a nagyapa meséje az unokánál maradandóbb, mint az apa legközvetlenebb és legigazabb megnyilvánulása. Egy mesesztaniolba csomagolt, régi történet többet tanít, nagyobb hatással lesz a gyerek jövőjére, mint a példabeszédek. Akár a kereskedelemben, akár a vendéglátásban az első generációnak oda kell szoktatnia a vendéget, hogy ne a „vadnyúl” szemlélet érvényesüljön. Jobb a szapora fillér, mint a ritka forint. Legyenek törzsvendégeink, keressük a kedvüket, s ne egyszer egyen és hagyjon ott nagyobb ösz- szeget, hanem mindennap jöjjön vissza. Ehhez kell hozzászoktatni a leendő kereskedőket, vendéglátósokat. Ehhez azonban a társadalomnak is fejlődnie kell. A családtól a politikai pártokig. Lőrincz Sándor A magyar cirkuszművészet koronás követei Egy hete kezdődött első dunántúli turnéja során Pécs után Kaposváron veri fel ezerötszáz személyes óriás sátrát a Magyar Nemzeti Cirkusz, amelyet ötvenöt tagú társulatával, olasz technikai berendezésével Közép- Európa legszebb és legmodernebb utazó cirkuszának tartanak. A cirkuszi vállalkozást a híres Richter cirkuszi dinasztia hetedik generációjának leszármazottja, a Monte Carlo-i cirkusz-fesztivál nagydíjával kitüntetett, Richter József, Jászai Mari-díjas művész tavaly alapította, s mint elmondta: az 1832- ben alakult első Richter cirkusz hagyományainak megfelelően a cirkuszművészet rangját akarja visszaszerezni. Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója feleségével a Renz cirkusz igazgatójának lányával Carolával és fiával, Flóriánnal alkotják a műsor magját. Három indiai elefánt felvonultatásával és lovasakrobata produkciójukkal. A Richter család egyébként bejárta a világot, és hosszú, sikeres külföldi vendégszereplés után tért haza. A Magyar Nemzeti Cirkusz az elmúlt évben sikeres évadot zárt. Egy három hónapos erdélyi körúton vettek részt, s olyan sikerrel játszottak, hogy még a lépcsők is megteltek nézőkkel. Most világsztárokat felvonultató, a millecentenáriumra ösz- szeállított műsorral lépnek közönség elé. Díszes jelmezekkel, bámulatos artista-mutatványokkal, állatszámokkal bűvölik el a publikumot. A kétórás izgalmas műsorukkal régi, híres cirkuszok hangulatát idézik fel. A Magyar Nemzeti Cirkusz sztárjainak, fesztiváldíjas művészeinek öt világrész közönsége tapsolt. Apáról fiúra szállt a cirkuszszeretet, a publikum iránti alázat. A Heitz György rendezte műsort élő zenekar kíséri, s fellép a Laci-Paci csoport, látunk kutyarevüt, ugródeszkás akrobatákat, lovagló tigrist, az olasz Edit Folcos kézegyensúlyozásával ejti bámulatba a közönséget. Alena lábzsonglőrként mutatkozik be, Jessica svájci vendégművész pedig Báj, elegancia, merészség című produkciójával a cirkusz kupolájában vall bámulatos tehetségéről. Vakmerő magyar lányok lóháton parádéznak, a Richter csoport elefántakrobatikát mutat be, Donnert Károly lovak szabadidomítá- sával ígér izgalmas perceket. Eljön a nevettetés nagymestere, Christian olasz vendég- művész, és édesapja legendás számával, a Van másikkal fellép ifjabb Eötvös Gábor is. A Magyar Nemzeti Cirkusz csütörtökön érkezik a somogyi megyeszékhelyre. Óriási, fűthető sátrukat a Cseri parkban verik fel, és negyven cirkuszi állatot hoznak magukkal. Világszámaiknak jövő héten pénteken tapsolhat először a kaposvári közönség. A nemzeti színű sátor alatt gyakran zúg a vastaps
