Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

1996. március 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Öt éve hívható a zamárdi SOS alapítvány ügyelete / Életmentés rádióval Hírrendszer 40 állomással, rádiókocsi, terepjáró autó, motorcsónak, mintegy 60 adóvevő készülék, s a mind­ezek működtetéséhez lelkes emberek - ez jellemzi az ala­pítása óta eltelt öt évben a zamárdi SOS rádiós segély­hívó alapítványt. Mióta a Balaton leghosszabb szabadstrandján állandó ügye­letet hoztak létre, ott - a koráb­ban előforduló évi négy-hat tragédiával szemben - nem tör­tént vízbefulladás. Az alapít­ványt egyébként egy, a Somo­gyi Hírlapban megjelent újság­cikk miatt hozták létre. Díszel­nöki tisztségét nemrég köszö­nettel elfogadta dr. Nemcsók János miniszterelnöki államtit­kár, a Balaton kormánybiztosa. Legutóbb Ságvár önkormány­zata csatlakozott a szervezet­hez; azt követően, hogy építő­munkások elvágták a faluba vezető fő telefonkábelt, és az alapítvány szakemberei rádió­val látták el pillanatok alatt a te­lepülést.- Alapítványunk most enge­délyt kapott az Országos Mun­kaügyi Központtól arra, hogy három sorállományú katonának polgári foglalkoztatást adjon - mondta Bartha László elnök. - Velük és az egyre nagyobb lét­számú társadalmi munkással napi legalább nyolcórás ügyelet fenntartását tervezzük. Az alapítvány hírközpont lét­rehozását tervezi, amely éjjel­nappal működne - a siófoki tűzoltó parancsnokság segít majd a személyzet kiképzésé­ben. Az Országos Rendőr-fő­kapitánysággal még tárgyalnak a balatoni viharjelzés működte­téséről. A kuratórium legutóbbi ülésén két alelnököt választot­tak: Baranya Károlyt, a siófoki polgári védelem parancsnokát és dr. Nánási Ákos orvost, aki a mentőhajót üzemelteti. Czene Attila A Kis-Balaton térségi önkormányzatok gondja Szemétre szánt forintok Harminc település számára sors­fordító jelentőségűek azok a tár­gyalások, amelyek a Kis-Bala­ton vízvédelmi programját a tér­ség infrastrukturális fejlesztésé­vel kapcsolják össze. Somogyi részről tíz önkormányzat lobbi­zik, hogy az 1996-ra ígért 400 millió forint a legjobb helyre ke­rüljön. Közművek tekintetében nincsenek kiugró különbségek a Kis-Balaton Térségi Társulás­hoz csatlakozott községek kö­zött. Farkas László társelnök a legutóbbi közgyűlésre hivat­kozva két problémát említett: a szemétszállítást és a szennyvíz­programot - mindkettő mielőbbi megoldást kíván. A háttérfalvak Vörstől Tikoson át Balaton- szentgyörgyig a keresztúri lera­kóba szállítják a hulladékot, de a telep befogadóképessége évről évre csökken.- Közös koncepcióra van szükség a hulladékgyűjtésben - mondta Farkas László, a társu­lás somogyi elnöke. - Ahhoz azonban, hogy a tóparti telepü­lésekkel összehangoljuk, is­mernünk kellene a pályázati le­hetőségeket. Magyarán: mit, hogyan és mennyiért lehet megcélozni. A balatoni ügye­kért felelős kormánybiztos után - a bizonytalanságot eloszlatá­sára - meghívtuk a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársát is. Jogos a tagság kérése, mondják meg végre: lesz balatoni fej­lesztés vagy sem? Az államtól remélt millióktól függetlenül a térség önkormányzata is pró­bálkozik. A lakosonként és évenként járó 50 forintot csak akkor kockáztatják ha értelmét látják a kiadásnak. (Csíky) Lakástámogatás Lellén Balatonlellén az idén kétmillió forintot fordítanak a lakásépíté­sek támogatására. Ez ugyan egymillióval szerényebb keret az előző évinél, de több pénzhez lehet jutni. Tavaly 15 család ka­pott az önkormányzattól segít­séget a fészekrakáshoz. A lakáscélú helyi támogatási formákról szóló rendeletében a testület meghatározta a segít­ségnyújtás formáit. Mint dr. Szummer György jegyző el­mondta, a' lakásbérletekről szóló rendeletet helyezték ha­tályon kívül és egységes rend­szerbe foglalták a lakástámo­gatás szabályait. Korábban 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt lehetett igényelni, idén már 250 ezer forintot is kaphatnak a rászorulók lakás- és telekvásárlására, építke­zésre, emeletráépítésre vagy tetőtérbeépítésre. Az első la­káshoz jutók pedig maximum 100 ezer forintos vissza nem térítendő juttatásért pályázhat­nak, miközben a jövedelmi vi­szonyaiktól függően kaphat­nak kamatmentes kölcsönt is. G. M. A kormány — várhatóan június végéig — egy központi gazdasági nyomozóhivatal felállítását tervezi, amelynek MIT SZÓL HOZZÁ elsősorban a legnagyobb gazdasági bűntettek földeríté- _____________________ sében lesz szerepe. A feketegazdaság ellen Both László lellei képviselő, étteremtulajdonos: — Nagyon érdekes intéz­kedés. Visszahozzák a régi gazdaságvédelmi rendőrséget. Egyetértek vele abban az eset­ben, ha a nagyhalakat is utol­érik, nemcsak azokat a kisvál­lalkozókat, akik kénytelenek ügyeskedni, hogy talpon ma­radjanak. A milliárdos csalá­sokat pedig megússzák. Az a véleményem, hogy nem szol­gálja a vállalkozások szabad­ságát. Vastagh Pállal értek egyet, hogy az adóterheket kell csökkenteni és kiszámít­ható gazdásági feltételeket te­remteni. Igazságosabb közte­herviselésre van szükség. Rendeletekkel itt nem lehet semmit elérni. Dr. Lövey László ország- gyűlési képviselő, balaton- szárszói lakos: — Nagyon tetszett, hogy a miniszterelnök ezt egyes szám első személyben mondta el. Mindenesetre már korábban létre kellett volna hozni. A vi­lágon minden fejlett ország­ban működik ilyen, ugyanis az államnak keményen fel kell lépnie az érdekeiért. Nálunk is korrekten szabályozott, haté­kony hivatalra van szükség, s ehhez meg kell változtatni több törvényi rendelkezést. Ez következik most. Ezért is tar­tom sikeresnek a parlamenti vitanapot, mert feltárta, hogy mit tett és mit tesz a kormány ezen a téren. A vita hangneme is ezt a megoldásra törekvő szemléletet tükrözte. Doma János rendőr őrnagy, fonyódi kapitány: — Ez is egy megoldás. In­dokolt lépésnek tartom, mert mindaz, ami a parlamentben elhangzott, napjaink feszítő problémája. A jelenleg ren­delkezésre álló állományunk­kal nem tudunk eleget tenni az elvárásoknak, bár vannak si­kereink a felderítésben. Azért történtek nálunk is lépések: létszámfejlesztést kaptunk, revizor is dolgozik nálunk. Bármennyire is felkészült egy rendőr, ezekben a gazdasági ügyekben speciális szakisme­retekre van szükség. A kollé­gánk több diplomával rendel­kező mérlegképes könyvelő. Fonyó József bogiári újság­árus: — Nagyon kell. Miért éljen jobban az, aki csal, mint aki tisztességesen dolgozik? Én nem tudok egyetlen újságot sem eladni feketén, mert számlával kapom, de mikor ad nekem ilyet a szakiparos? Az­tán itt van ez a papír, hogy menjek munkaalkalmassági vizsgálatra Siófokra, térítik az útiköltséget. Nem komoly vizsgálatról van ám szó? Majd szépen elmegyek a bogiári or­voshoz, az is meg tudja mérni a vérnyomásom. Biztosan ma­gas lesz. Gáldonyi Magdolna Kurdi Ferenc az év közlekedési rendőre Somogybán A jó orr és az újgazdagok Kurdi Ferenc főtörzsőrmes­ter lett a múlt év legjobb közlekedési rendőre Somogy megyében. A siófoki rendőr- kapitányság közlekedési osz­tályán folyó munkát dicséri, hogy már 3. éve az itt dolgo­zók kerül ki a legkülönb szakember a megyében. — Tizenhét éves korom óta vezetek, autószerelő a szak­mám — mondta Kurdi Fe­renc. — Innen a vonzódásom a munkám iránt, amit nem cse­rélnék fel semmi mással. Több alkalommal hívtak már nyo­mozónak (merthogy híresen jó orra van), de nem megyek. Szeretem a szakmámat: egy­szerre kell embernek, pedagó­gusnak, pszichológusnak, bí­rónak lenni. Soha nem éltem vissza a helyzetemmel. Igyek­szem példát mutatni; egyetlen alaklommal fordult elő, hu­szonhét éve, hogy megszeg­tem a Rresz szabályait. Akkor még nem voltam rendőr. Gyorsan hajtottam, kétszáz fo­rintomba került a szabálysér­tés. Most ez jóval többet kós­tál, igaz, a sofőrök jelentős ré­sze az alapvető szabályokat sem tartja be. Kurdi Ferenc elmondta, hogy főképp az újgazdagokkal Kurdi Ferenc főtörzsőrmester betartja a kresz előírásait és gyerekeikkel nehéz bánni. Mert úgy gondolják, rájuk nem vonatkoznak a szabályok. Ordenáré módon beszélnek az intézkedő rendőrrel, nagyké­pűen letagadják bűnüket, rá­diótelefonjukon ismerősök se­gítségét kérik. Kirívó eset, hogy nemrég lakott területen 124 kilométeres sebességgel hajtott egyikük. — Ezt a munkát fizetésért nem szabad csinálni — mondta Kurdi Ferenc. — Csak a szakma, a hivatás szeretete éltet. És meséli a történeteket, vég nélkül. Kilenc éve rendőr. Ez idő alatt, úgy számoltuk, nagyjából több mint százezer igazoltatást végzett, és hétezer följelentést tett. Czene Attila Fonyódi diák sikere országos versenyen Szabó Valéria, a fonyódi Hír­adástechnikai Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulója a szakmunkások me­zőnyében harmadik helyezést ért el az Implom József orszá­gos középiskolai helyesírási versenyen. A Gyulán megren­dezett vetélkedőn száz isko­lából 126 növendék vett részt. Megszépül Kerek! faluközpontja Új helyre költözik a kereki ön- kormányzat polgármesteri hiva­tala, helyére a község könyv­tára kerül. A kultúrházat is fel­újítják; ehhez csak anyagkölt­séget kell terveznie a falu gaz­dáinak, mert a helybéli iparo­sok társadalmi munkát ajánlot­tak föl a továbblépés érdekében. Sikeres véradás Endréden, a KW-nél Balatonendréden a helyi Vö­röskereszt szervezésében és a siófoki Kőolajvezeték-építő Rt- nél sikeres véradónapot tartot­tak: Endréden 57-en, a KVV- nél 28-an adtak vért. A válla­latnál a véradást a helyi dolgo­zók szervezték. A siófoki kór­ház így a donoroktól összesen harmincnégy liter vért kapott. Üres telefonfülke Nyimben két éve Több mint két éve a Balatel nyilvános telefonfülkét helye­zett el Nyimben a faluház mel­lett. A polgármesteri hivatal többszöri telefonos és írásbe­li kérésére sem helyezte azon­ban üzembe a Matáv az egyéb­ként vezetékkel ellátott fülkét. Magyar borok ralija a Balaton-parton Hagyományteremtő jelleggel rendezik meg a nyáron a magyar borok útja rallit, népszerűsítve a kulturált borfogyasztást. Az út­vonal a húsz borvidékből tízet fog át, köztük a balatoni borvi­déket. Csak amatőrök indulhat­nak; nem száguldásra, hanem ügyességi próbákkal nehezített túrára hívják a jelentkezőket. A balatonszabadi diszkontban él a család Kutyafülét is tartanak Kriska Imre volt Balaton­szabadi egyik első vállalko­zója. kétszázezer forintos hi­telből vásárolta árukészletét, azzal nyitotta meg diszkont­ját. A negyven négyzetméteres he­lyiséget az önkormányzattól bérli, alacsony áron. A falu vezetői azt kérték tőle Cserébe: olcsóbban adja minden más boltnál az áruját. Az üzlet ide csábította Balatonszabadi la­kóit. A család a siker remé­nyében a diszkontra koncent­rálta erőit: a családfő korábban szobafestőként, Jutka asszony szakácsként dolgozott, a tizen­kilenc éves Melinda pedig var­rónőnek tanult. — Minden évben megpró­báljuk bővíteni a kínálatunkat — mondta Kriska Imre. — Minden „kutyafülét” tartunk. Előfordult már, hogy az egész országot bejártam egy étkész­letért, amit a vevő nálunk ke­resett. Egy igazi kereskedő nem mondhat nemet, ha kér­nek tőle valamit, főképp nem, ha vásárlóról van szó. Éven­ként harmincezer kilométert utazom áruért. Nem akarom sajnáltatni magamat, de tény: mindennap hajnali négy óra­kor kelek, áruért megyek, és csak este érek haza. Aludni — másra nincs erőm. Ha kitava­szodik, talán majd pecázni megyek. (Czene) Munkát egész nap ad.a családnak a szabdi bolt Szárszó is csökkenteni próbálja áramszámláját Irányi Ferenc balatonszárszói állampolgár javaslata nyo­mán a település közvilágítá­sának korszerűsítésére ta­nulmányt készített a Dédász balatonfóldvári kirendelt­sége. Több alternatívát is kidolgoz­tak, miként lehetne mérsékelni az évi tízmilliós számlát. A szolgáltatónak is érdeke, hogy ügyfelei ki tudják fizetni a szolgáltatását. A legutóbbi testületi ülésen Krivanics Imre kirendeltségve­zető elmondta, hogy 14 milliós beruházással az egész települé­sen megoldhatnák a korszerűsí­tést. Kétmilliós felújítás néhány területen másfél év alatt megté­rülne. Irányi Ferenc viszont azt állította, hogy 7 millió forintból a teljes felújítást ki lehetne hozni. A Dédász szakembere azonban arra intett, hogy szak­mailag megalapozott módsze­rekre költsék a szárszói forin­tokat. A képviselők végül arra kérték a községpártoló állam­polgárt: készítsen ő is tanuk mányt a javaslatából. Felkérik a megyei közgyűlés energetiku­sát, legyen pártatlan szakértő a két megoldás elbírálásában. A testület áprilisban dönt mennyit tud költeni a közvilágítás kor­szerűsítésére, illetve melyik a legcélravezetőbb megoldás a költségek faragására. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom