Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-04 / 54. szám

6 1996. március 4., hétfő # Határidők cégvezetőknek Március 5.- A tejtámogatás igénylése;- a kifizető által levont jövede­lemadó-előleg befizetése;- a gmk tb-járulék befizetése a felelősséget vállaló gazdál­kodó szervezethez;- gyakorított áfa elszámolása. Március 7.- A tag által a szövetkezet ré­szére nyújtott kölcsön utáni kamattámogatás igénylése. Március 10.- A tb-kötelezettségek teljesí­tése. Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat A Gazdaságfejlesztési Alapot február 21-étől felváltó - ugyancsak az IKM által kezelt- Gazdaságfejlesztési Célelő­irányzatból a belföldi székhe­lyű jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint az egyéni vállalkozók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tá­mogatásra pályázhatnak. A támogatható célok körét a ren­delet 1. §-a részletesen felso­rolja. A támogatások elosztá­sának rendje a következő: a.) A gazdálkodók vissza nem térítendő és/vagy vissza­térítendő támogatást egyaránt kaphatnak valamely korszerű termelő és szolgáltató kapaci­tás - elsősorban termelési célú beruházásuk - megvalósítását elősegítő, a beruházás telekha­tárán kívüli infrastruktúra kié­pítéséhez, közműfejlesztési hozzájárulásához, kereskede­lemfejlesztési és befekteté­sösztönzési célokra, az Euró­pai Közösség normái szerinti minőségtanúsítási rendszerek kiépítéséhez, valamely esedé­kességgel egyidejű kamatte­her, illetve garanciadíj megfi­zetéséhez, és a nemzetközi se­gélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozáshoz. b.) Kizárólag visszatérítendő támogatást kaphatnak az emlí­tett termelőberuházást segítő, a beruházás telekhatárán belüli infrastruktúra megvalósítását, a működőtőke-bevonás feltételeit javító, ipari parkok létrehozá­sát, továbbá a nemzetközileg versenyképes árualapokat ter­melő kapacitások létrehozását, valamint ez utóbbiak háttérbe­szállítói tevékenységének ki­bontakoztatását célul kitűző gazdálkodók. Az igénybe ve­hető támogatások együttes - tehát az akár több célra adott vissza nem térítendő és vissza­térítendő támogatások össze­vonásával számított - összege az 1 milliárd forintot megha­ladó termelőberuházások kivé­telével - nem lehet több 200 millió forintnál. Támogatás már befejezett beruházáshoz, illetve tevékeny­séghez nem igényelhető. Nem pályázhatnak azok a gazdálkodók, akik csőd- vagy felszámolási eljárás alatt állnak, a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó valamely szerződésben vállalt kötelezettségüket nem teljesí­tették, illetve akiknek 60 napon túli adó- vagy adók módjára behajtható (ilyen a gazdasági kamarai tagdíj is) köztartozá­suk van, ideértve az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot is. A pályázati kérelmek részle­tes tartalmát a rendelet 10. §-a sorolja fel. A pályázóknak az általuk igényelhető támogatás egy része is odaítélhető, a tá­mogatások azonban minden esetben legfeljebb 5 évig folyó­síthatok. A támogatás folyósí­tása - a központi akció esetén folyósítható előleget kivéve - minden esetben utólagosan, a számlákon és a kifizetést iga­zoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Inflációs pótadó: ami sok, az sok Személyijövedelemadó-rendszerünk a progresszivitás elvét követi, amely - bár­mennyire is ellentmondásnak látszik - az egyenlő teherviselést hivatott szolgálni. Az állampolgárok ugyanis a közterheket nem abban az esetben viselik egyenlően, amikor a jövedelmük nagyságától függetlenül ugyanakkora adókulccsal adóznak. Nem nehéz belátnunk, hogy egy feltételezett 40 százalékos általános adókulcs arányaiban nagyobb terhet jelent a kis jövedelműek­nek, s kisebbet a nagy jövedelműeknek. Ez az elv a társadalmi igázságosság szempontjából helyeselhető, még akkor is, ha tudjuk, hogy a progresszív adórendsze­rek esetén is egy meghatározott jövede­lemhatáron felül arányossá válik az adózás. Nálunk például most az 1, a 10 és a 100 milliós jövedelem is ugyanazzal a 48 száza­lékos kulccsal adózik. A progresszív jövedelemadó ellen gyak- ' ran felhozzák annak teljesítmény-vissza­tartó hatását. Ez azt jelenti, hogy bizonyos összeghatár fölött már nem érdemes teljesí­teni és keresni, mert az adózás után meg­maradó többletjövedelem nincs arányban a többlet-erőfeszítéssel. Nálunk azonban a bérből és fizetésből élők többsége nem éri el ezt a határt, illetve ha mégis, akkor különféle kötelezettségei­nek teljesítésére és jövőjének biztonságára irányuló törekvése elejét veszi a teljesít­mény-visszatartásnak. Inflációs viszonyok közepette azonban a progresszív adórend­szer is javításra szorul. Jóllehet, bizonyos jövedelmen alul nem adóztat, majd sávokra bontja a jövedelmeket, s minden sávban va­lamivel magasabb adókulcsot alkalmaz, mint az előzőben. Végül eljut a legmaga­sabb sávig, ahol a rendszer átváltozik ará­nyos, egyenlő kulcsú elvonási szisztémává. Igen ám, csakhogy az infláció „sávtúl­tengést” okoz. Az emberek névleges jöve­delme ugyan emelkedik egyik évről a má­sikra, reáljövedelmük azonban - mert az infláció „elviszi” a névleges növekedést - csökken. De nálunk a reáljövedelmet nem­csak az infláció emészti föl, hanem az is, hogy a névleges jövedelem növekedése miatt az adózás alapjául szolgáló összeg mindig magasabb és magasabb adósávba kerül, ahol az előző évinél valójában nem is nagyobb jövedelem egyre nagyobb hánya­dát vonja el az állam. A tisztességes eljárás az lenne, amelyet többek között Hollandia is követ: az inflá­cióval párhuzamosan évenként felemeli az adómentes jövedelem határát, és az inflá­ciós rátával megemeli az egyes adósávok alsó határát. Elvárható, hogy a magyar tör­vényhozás is kövesse ezt a gyakorlatot a személyijövedelemadó-rendszer beígért re­formja során. Bácskai Tamás Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1996. március 01. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árf. % árfolyam % % tartozó 1996.03.01. hozam % 1996/A 90,95 92,86 2,85 26,25 1996/F 98,64 99,32 13,81 24,60 1996/H 98,97 99,40 21,92 24,60 1996/K 99,01 100,82 7,25 26,05 1996/N 99,00 99,64 23,30 24,60 1996/0 101,70 103,69 5,95 26,23 1996/P 102,27 104,76 22,41 26,23 1997/C 89,01 91,13 0,00 26,20 1997/D 100,00 102,00 4,59 1997/E 100,00 102,00 15,16 1997/H 95,52 98,34 19,04 26,17 1997/J 100,00 102,00 5,79 1997/K 100,00 102,00 2,27 1997/L 100,50 102,50 2,44 1997/S 100,00 102,00 6,08 1997/T 102,10 104,22 3,48 26,30 1997/U 102,76 105,41 19,66 26,30 1997/V 104,24 107,45 1,10 26,09 1997/W 105,67 109,95 16,91 26,09 1997/X 100,00 102,00 15,73 1997/Y1 102,28 104,83 11,01 26,19 1997/Y2 102,77 105,83 11,01 26,19 1997/Z1 102,74 105,71 4,52 26, lf 1997/Z2 103,21 106,67 4,52 26,11 1998/A 99,50 101,50 32,93 1998/D 99,50 101,50 8,61 1998/G 99,50 101,50 14,66 1998/G2 99,50 101,50 14,66 1999/B 99,50 101,50 4,69 2000/B 99,50 101,50 6,75 2000/C 99,50 101,50 17,77 2005/C 99,50 101,50 16,33 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmazott kamat. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdekló'dó'knek. (7400 Kaposvár, Szé­chenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959). 24.000 Ft-ért+AFA CSAK MÁRCIUS 4-IG! A Motorola Flare mobiltelefont az eddigi 59.900 forintos nettó ár­nak kevesebb, mint a feléért, nettó 24.000 forintért vásárolhatja meg.* A WESTEL 900 mintaboltjaiban, a Westel Rádiótelefon Kft., és a Fotex Telecom üzleteiben (március 3-án) vasárnap is, valamint a Fotex, az Ofotért, és a Keravill üzleteiben. Tovább már nem érdemes várnia! Ilyen csak szökőévenként egyszer van. MOST! Westel Rádiótelefon Kft.: Balaton Enyingi elágazás Tel.: 88/380-644 Ofotért: Kaposvár, Fö u. E Tel.: 82/312-420 Információ és házhozszállítás megrendelése: 265-88-88 06-30/30-30-30 Uj WESTEL 900 előfizetés esetén. SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom