Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-29 / 75. szám

1996. március 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Alázattal gyógyítani Dr. Gyócsi János: elkápráztat az új élet születése Polgármesterek fóruma (Folytatás az I. oldalról) Kusztosné Nyitrai Edit, a Bel­ügyminisztérium önkormány­zati gazdasági főosztályának vezetője az államháztartási re­formról adott tájékoztatást a 45 polgármesternek. Felhívta a települések vezetőinek fi­gyelmét az egészségügyi és az oktatási céltámogatások széle- sebbkörű kihasználására, s arra hogy a foglalkoztatási gondok enyhítésére éljenek a közalkalmazottak végkielégí­tési és korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségével. Elmondta azt is: a jövőben a társulásokat fogja támogatni a kormányzat. A sántosi és a nagybajomi polgármester a szennyvízelve­zetés megoldásához kérte a somogyi képviselő segítségét, a kiskorpádiak pedig a 61-es úton, a szombat-vasárnapi kamionforgalom megtiltásá­ban várják közbenjárását. Pásztohy András a Somogyi Hírlapnak elmondta: hasonló fórum rég töltötte el ennyi örömmel, mint a somogyjádi; itt személyeskedés, viszály­kodás helyett érdemi vélemé­nyek hangzottak el, valódi együttműködésre törekedtek a résztvevők. Délután — több polgár- mester kérésére — a megye- székhely szociális rendeletét ismerhették meg a települé­sek vezetői. Ló'rinczné Kiss Ilona szerint a falvakban nincs elegendő szociális munkával foglalkozó szak­ember, s a szakszerűen, min­den részletében alaposan ki­dolgozott kaposvári szabá­lyozásból gyakorlati tapaszta­latokat szerezhetnek. Ottóné Bene Ibolya szociá­lis irodavezető elmondta: a nem várt központi költségve­tési intézkedések hatására az idén 66 millió forinttal keve­sebb jut támogatásokra. Utalt arra az ellentmondásra, hogy február 1-től megszűnik a rendszeres nevelési segély központi szabályozása, ugyanakkor a nyáron parla­ment elé kerülő gyermekvé­delmi törvény ismételten köte­lező önkormányzati feladat­ként említi. A szociális iroda vezetője felajánlotta: a kapos­vári ügyintézők minden szak­mai segítséget megadnak a kistelepüléseknek. (S. Pap) Vállalkozásösztönzési program készül a megyeszékhelyen Kaposvár akarja a sikert Azt nem tudjuk, hogy mi kell a sikerhez, de azt igen, hogy mi nélkül nincs siker — mondta tegnap délután a ka­posvári városházán tartott saj­tótájékoztatón Heinrich Pé­ter, a székesfehérvári regio­nális vállalkozásfejlesztési alapítvány munkatársa. Ez a cég nyerte ugyanis azt a pá­lyázatot, amelyet Kaposvár gazdaságfejlesztési és befek­tetésösztönzési koncepciójá­nak kimunkálására írtak ki. Szita Károly polgármester azt mondta: az együttműkö­dési szerződésben vannak olyan garanciák, amelyek ki­zárják, hogy a kétmillió forin­tért elkészített tanulmány az asztalfiókban végezze. Hoz­zátette: az alapítvány számít a helyi szakemberek tevékeny részvételére és részt vesz az általa megfogalmazottak vég­rehajtásában is. Dr. Tóth Ferenc, az alapít­vány ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Ka­posvár kedvező terepet jelent a gazdaságfejlesztés ösztön­zéséhez, de ehhez szükség van arra, hogy a meglevő és megteremtendő lehetőségeket kínálattá fogalmazzák. A munka lényegében akkor kezdődik, amikor létrejön a program végrehajtását garan­táló helyi szervezet. Feltéte­lek hiányában a legjobb mód­szerekkel sem lehet csodát tenni. A tanulmány éppen ezért fektet nagy hangsúlyt a megvalósítás hogyanjára. Az igazgató szerint a be­fektetések ösztönzésének alapfeltétele a térség von­zóvá tétele, a kiszámítható­ság, a megbízhatóság és a gyorsaság. A tőkét nem sza­bad elriasztani. A befektetők ma már ugyanis több csator­nán keresztül szerzik be in­formációikat, s ezeket döntés előtt összevetik. Az alapít­vány számít a közvélemény erejére is, hiszen a lakosság támogató akarata nélkül ne­héz lenne megfogalmazni a kitörési pontokat. A tanul­mánykészítők ilyennek látják egy inkubátorház megterem­tését, az ipari park létrehozá­sát és a programok mene­dzselését. (Lengyel) Ragtime a fesztiválon Dr. Hörcsik Edit gyermekpszi­chiáter arról kérdezte dr. Gyó­csi János szülész-nőgyógyász főorvost, hogyan látja, mire születnek a mai gyerekek? Mi­lyen sors vár rájuk? Valóban emelkedik-e az abortuszok száma? Összefügg-e ez a gond a gazdasági helyzettel? — Olyan kérdéskör ez, amelynek nagyon mélyre nyúl­nak vissza a gyökerei. Tény, hogy jelentősen nőtt az abortu­szok száma. A szülők azonban nem az anyagi javak szűkös­sége, hanem a perspektíva hiá­nya miatt nem vállalnak gyere­ket. Ahol sok pénz van, ott sem szülnek többet az asszonyok. Nem sikk nálunk sok gyereket nevelni. Tapasztalataim szerint, ahol több gyerek van, ott min­dig megtalálták azt az eszmei­séget, ami összetartotta a csalá­dot. Akik nagycsaládban nőnek fel, életrevalóbbak, kevésbé önzők, megtanulják a lemon­dást, a mások tiszteletben tartá­sát. Optimista vagyok: remélem a mainál jobb sors vár a gyere­kekre. Ehhez azonban ki kell lábalnunk a gazdasági és a mé­lyebb erkölcsi válságból. — Osszefügg-e a születések száma, illetve a terhességmeg­szakítások aránya a jogi szabá­lyozással? Egyáltalán lehet-e jó abortusztörvényt alkotni? — Nem függ össze, hacsak nem olyan drasztikus, mint amilyen a Ratkó korszakban volt. A megoldást az iskolai és a családi nevelésben látom. Ha a fiatalok az emberéletet tisz­telő eszmevilágban nőnek fel, megfontolják az abortuszt. Nem lehet szerintem jó abor­tusztörvényt hozni. Másképp ítélik meg a problémát az öre­gek és másképp a fiatalok. A kérdés társadalmi oldalát nézve, az a fontos, felismerik-e a döntéshozók, milyen hatással van egy törvény a nemzet jövő­jére. — A legutóbbi abortusztör­vény megadta a lehetőséget az orvosoknak a lelkiismereti szabadságra. Élnek-e vele? — Egyetlen orvos vagyok a megyében, aki 1988 óta nem végez abortuszt. Nem arra es­küdtem, hogy emberéletet olt­sak ki. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a többi orvos lel­ketlen. Amíg rá voltam kény­szerítve, komoly lelki válsá­gokat éltem át. A műtétet meg­tagadó orvosokra elbocsátás várt. Én viszont szeretem a munkámat. Nincs csodálato­sabb egy új élet születésénél. Harminc év után is megkap az ember születésének varázsa. Ha elküldenek, ezt az örömöt vesztettem volna el. — A betegekkel, illetve a kollégákkal nem adódott ebből konfliktusa? — A betegeimnek soha nem mondtam, hogy elítélem őket a terhességmegszakításért. Ezt mindenkinek magának kell el­rendeznie a lelkiismeretével. A hozzám fordulók mindannyian megértették, hogy vallásom miatt nem vállalhatom az abor­tuszt. A kollégák pedig ma már természetesnek veszik. — A betegek tapasztalatai szerint az orvosok többnyire a nagy fehér varázsló pózában tetszelegnek. Mintha külön kasztot alkotnának a társada­lomban. Nem valószínú', hogy attól jó orvos valaki, ha bizo­nyos tudás birtokában felsőbb- rendűnek tartja magát és ezt érezteti is beteggel. — Az orvos néha csak a saját betegsége során méri fel, milyen kiszolgáltatott, betegként. Nem árt ha el tudja raktározni ezeket az érzéseit. Nehezen tudunk a beteggel beszélgetni. Pedig jó szóval többet lehet elérni, mint gyógyszerekkel. A nagyképűsé­get alázattal kell felváltani, hisz ugyanolyan földi halandók va­gyunk mint mások. — A megszorító gazdasági intézkedések a kórházakat sem kerülik el. Hogyan élik ezt meg az egészségügyi dolgozók? Nem veszélyezteti-e a pénzhi­ány a betegek ellátását? — Ebben e helyzetben prio­ritásokat kell megfogalmazni. Elsődleges, hogy legyen meg minden a beteg gyógyulásához. Most ott tartunk, hogy a dolgo­zóktól vonjuk el, amit lehet: szakadásig hordjuk a ruhát, a személyzeti ebédlőben csökken a norma. Végső soron a kor­mány által megelőlegezett bér­emelést is struktúra átalakítás­sal kell kigazdálkodni a kórhá­zaknak. Kiszámíthatatlan a helyzet: nem lehet tudni, hogy a központi intézkedésekkel me­lyik kórház kerül veszélybe. — Milyen lenne Ön szerint az ideális kórház? — Nonprofit magánvállal­kozás, amely nem egyetlen fi­nanszírozótói — az Égészség- biztosítási Pénztártól — hanem több biztosítótól kapná a pénzt. Részvénytulajdonos lehetne a kórházi dolgozó is, ezáltal ér­dekeltté válnának a hatékony munkában. — Kinek adja tovább a kér­désstafétát? — Az ország előbbre jutásá­ban nagy szerepe van egy erős polgárság kialakulásának. Dr. Gyenesei Istvántól, a Somo- gyért Egyesület társelnökétől kérdezem: Milyen szerepük van ebben a civil szerveződé­seknek? Lát-e lehetőséget a to­vábbfejlesztésükre? S. Pap Gitta A tavaszi fesztivál zenei prog­ramjához Kaposváron immár hagyományosan hozzátartozik a ragtime és a jazz is. A Benkó Dixieland Band, a László Attila Band fellépései után szerda este újabb produkciók várták e muzsika kaposvári törzsközön­ségét, amely az IFOR béke- fenntartó erők katonái érthető érdeklődésének köszönhetően, szép számú publikummá tere­bélyesedett. Akceptálta is ezt a Kanada/USA „színekben” fel­lépő zongorista Andy Fiel­ding, Könnyed játékossággal vette rá a hallgatóságot a mó­kás közreműködésre is, hogy aztán a pattogó ragtime vagy az ellágyító blues áhitatos csendet parancsoljon a virtuóz játék alatt. Vendégfellépése annak kö­szönhető, hogy Kecskemét immár ötödik alkalommal há­zigazdája a nemzetközi me­zőnyt felvonultató Bohém Ragtime és Jazz Fesztiválnak, s a kaposvári városi művelő­dési központ most is fogadó­partner volt. így esett, hogy tapsolhattunk egy megszo­kottnak aligha mondható hangszer összeállítású holland együttesnek, a 4-Wheel Dri- venak is. Antoine Trommelen parádésan szóló szopránsza­xofonja mellett, együttesében a harsona, a bendzsó és a lát­ványnak sem akármilyen sou- saphone játékával, hódított a hagyományos jazz ezen a pó­diumon is. Amikor végezetül csatlakozott a holland „né­gyeshez” Andy Fielding, ha­misítatlan, lelkesen ünneplő fesztiválhangulat kerekedett, melynek láttán-hallatán Benny Goodman is elisme­rően kacsintott volna egykori zongoristájára. T. T. A Vikár Béla kórus a záróprogramon Ritkán előadott és városunkban még nem hallott műveket mutat be a kaposvári közönségnek a Vikár Béla kórus a tavaszi fesz­tivál záróhangversenyén. A hangverseny műsorát a mille- centenárium határozta meg. Eszterházy, Liszt és Kodály műveivel három művészeti korszakot — a barokkot, a ro­mantikát és a XX. századot — idézi fel a kórus és a kísérő ka­marazenekar szombaton, a re­formátus templomban. Diákparlament az iskolában Diákparlamenten kaptak vá­laszt tegnap kérdéseikre a ka­posvári Honvéd utcai általános iskola tanulói. A hagyományo­san évente megrendezett fóru­mon az iskolai élet minden te­rületéről, az étkezés rendjéről, a tanórákról, a tanárokról mond­ták el véleményüket és javasla­taikat a tanulók képviselői. Polgármestert választ Balatonboglár Vasárnap, március 31-én pol­gármestert választ Balatonbog­lár. Sós Zoltán, Vadasfalvi Já­nos és Ifj. Vanya László indul az időközi polgármester-válasz­táson. A szavazóhelyiségek a már ismert körzetekben lesz­nek, szavazni reggel 6 órától este 19 óráig lehet. Marcali növendékek hangversenye Az idei tavaszi fesztivál prog­ramjainak sorában zeneiskolai növendékhangversenyt rendez­tek tegnap este Marcaliban. A hangszeres zenét tanuló diákok a kulturális központ nagyter­mében léptek pódiumra. Kisosz-közgyűlés Nagyatádon A Kisosz nagyatádi egyesülete tisztújító közgyűlést tartott Nagyatádon. A helyi szervezet ötéves munkájáról Boros László újjáválasztott elnök tar­tott beszámolót. Ebből kiderült, hogy a városban és környékén 45-re csökkent a tagok száma, Nagyatádon 28-an vannak. Növényvédelemről Szőlőskislakon Szőlő és csonthéjas gyümöl­csök termelése és védelme a legkorszerűbb módszerekkel — ezzel a címmel rendeztek teg­nap tanácskozást Szőlőskisla­kon, a kastélyban. A résztvevők előadásokat hallhattak a kor­szerű gyümölcstermesztési technológiákról, az elmúlt év növénykórtani sajátosságairól, valamint az ültetvények ez évi támogatási rendszeréről. Elfogadták a közoktatási koncepciót Tabon Működhetnek a tagiskolák A tabi városi képviselő-testü­let tegnapi ülésén negyven perces vita után elfogadták a humán bizottság által előter­jesztett közoktatási koncep­ciót. Horváth Ferenc, a bizott­ság elnöke szólt arról is, hogy milyen intézményrendszerre van szükség a kötelező fel­adatok ellátásához. Elmondta: szükség van a 12 óvodai cso­portra, míg az általános isko­lában az 1—10 osztályig 32-34 tanulócsoport várható. A bizottság úgy látja, hogy — figyelembe véve a jelenlegi és a tervezett feladatok ellátását — nincs szükség új tanter­mekre, konyhára. Szeptem­bertől a gimnáziumot városi fenntartásban kívánják mű­ködtetni az általános iskolával közösen. Egyetértettek a me­gyei működtetésben levő kö­zépiskolák fennmaradásával és támogatták egy új kollé­gium megépítését. Határoztak arról is, hogy a nem kötele­zően ellátott feladatok közül az önkormányzat továbbra is vállalja a speciális általános iskola működtetését megyei támogatással, illetve a mű­ködteti a torvaji tagiskolát. Sérsekszőlős, Zala, Lulla községekben 1-8, míg So- mogymeggyes, Kapoly, Ká­nya, és Torvaj községekben az 5-8. osztályos tanulók ok­tatását is támogatják. (Krutek) Ötéves adómentességre is van lehetőség Egyeztetett érdekek Több mint 140 millió forint pénzmaradvánnyal rendelkezik a kaposvári önkormányzat és a város intézményei. Ennek oka egyrészt a tavalyi év utolsó hete­iben beérkezett pályázati pén­zek, másrészt az intézmények alulfinanszírozása. Ez városi ér­dekegyeztető fórum tegnapi ülé­sén hangzott el, melyen az ápri­lis 2-i közgyűlés előterjesztéseit vitatták meg a résztvevők. A tavalyi pénzmaradványok­ról és a vagyonmérlegről szóló beszámolót minden oldal elfo­gadta. Az iparűzési adórendelet módosítását azonban — misze­rint a kezdő vállalkozások akár 5 évre mentesülhetnek az ipar­űzési adó terhe alól — azzal a ki­tétellel támogatták a résztvevők, hogy ezt csak valós eredménye­ket hozó, munkahelyteremtő vállalkozások esetében engedé­lyezze az önkormányzat. Az Otthon Alapítvány azt kérte, hogy a Béla király utcai, a kö­zelmúltban leégett ingatlanra fi­zetendő biztosítási díjat az ön- kormányzat engedje át az alapít­ványnak. Jóföldi Gábor, az ala­pítvány képviselője kompro­misszumos javaslatként azt is felvetette, hogy kétmillió forint maradjon az önkormányzaté, s csak az ez fölötti összeget kapja meg az alapítvány. Az érdek­egyeztető fórum azonban azzal a határozati javaslattal értett egyet, mely szerint az Otthon Alapítvány nem részesülne a biztosítási pénzből, elfogadható megoldásnak tartaná viszont az ingatlan eladását. (Jakab) SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Lekörözött törvénykezés Dr. Balázs Árpád, dr. Kulcsár Péter és Berkes László tegnap visszaadta a Balatoni Regionális Tanácsba kapott mandátu­mát a Balatoni Szövetség közgyűlésének. Kerényi László vi­szont megtartotta azt. A szervezet nem delegált új tagokat a BRT-be. Felhívja a kormány figyelmét, hogy a Balatoni Re­gionális Tanács fenntartása, működtetése értelmét vesztette. Megszüntetését javasolják. Az elfogadott területfejlesztési törvényben létrehozott Balatoni Fejlesztési Tanács mielőbbi felállítását támogatják, hogy valódi gazdája lehessen a régió­nak, de(!) megfelelő anyagi eszközökkel. Egyetlen szavazaton múlt, hogy a közgyűlés ezt a határoza­tot elfogadta. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a BRT-re a gittegyleti működés volt a jellemző. A kormányzati oldal túlsúlyával és megosztottságával. Viszont létének kö­szönhető, hogy törvényi szinten kiemelten kezelik a Balaton régiót. Igaz, ismét a kormányzati oldal túlsúlyával. Azt sem tudni mi a kormány szándéka a regionális tanáccsal. Az ön- kormányzati oldal most megbontotta kereteit. Sok-sok biza­kodással, és kétséggel tette ezt. Bízik az új szervezetben, de határozottan üzeni a kormányköröknek: vegyék komolyan a települések követeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom