Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP A HATÁRON INNEN ÉS TÚL 1996. március 27., szerda Magyar és amerikai hídverők között a bosnyák-horvát határon A béke hídja a Száva folyó felett Fegyveres őrök vigyázzák a hídépítőket Hétfőtől — évek óta elsőként — ismét van kapcsolat a Száva két partja, a horvátországi Gunja és a bosnyák Brcko között. Elkészült ugyanis az a híd melyet a magyar és az amerikai bé­kefenntartók közösen ácsoltak. A munkák március 15-én kez­dődtek és az angol technológiával épült híd rekordidő alatt ké­szült el. A katonák közös piknikezéssel ünnepelték meg a mun­kák befejezését a híd horvátországi hídfőjénél. A Gunja helységben megtartott ünnepen a magyarok saslikot, az amerikaiak hamburgert sü­töttek. A szerény ám hangula­tos ünnepség az első állandó híd kijavítását tette emlékeze­tessé. Eddig csak a zupanjai amerikai és a gradiskai magyar pontonhíd biztosított átkelést a Száván. A hivatalos megnyitás holnap lesz. Robert Shields ez­redes, a Gunjánál állomásozó 130. amerikai műszaki dandár parancsnoka szerint a híd újabb fontos hadtápvonalat nyit meg a NATO-erők számára. Shields ezredes hangsúlyozta, hogy a brckoi magashíd végre bizton­ságos útvonalat jelent. Az ezre­des ezzel arra utalt, hogy a pon- tonhidakat a tavaszi áradások könnyen használhatatlanná te­szik. Az ezredes elismerősen szólt a magyar katonák teljesítmé­nyéről. — Szeretném remélni, hogy még együtt tudunk dolgozni, mert teljes mértékben elégedett voltam velük — mondta. A pikniket megelőzően az amerikai főtiszt okleveleket át a magyar katonáknak, s minden­kivel kezet fogott. — Nagy öröm volt szá­munkra, hogy részesei lehet­tünk a feladat végrehajtásának — mondta Lévai Miklós őr­nagy, a brckói magyar hídépítő szakasz parancsnoka. — A nyelvi nehézségek ellenére si­keres volt az együttműködé­sünk. A brckói híd 29 pályae­leme közül kettőt a horvátok, egyet a szerbek romboltak le. A hidat Maybe-Johnson elemek­kel tették használhatóvá, de így az eredetileg kétnyomsávos pá­lya egysávosra szűkült. A hidat ideiglenes jellegűnek minősí­tik, noha azt tikár évtizedekig is biztonságosan lehet majd hasz­nálni. Gunja, a magyar hídverők táborhelye alig valamivel több mint kétszáz kilométernyire fekszik a határtól. Az Eszéken át vezető út mentén a háború nyomaival nemigen találkoz­tunk. A településeken néhány romos ház emlékeztet csak arra, hogy nem is olyan rég itt még fegyverek ropogtak, mesterlö­vészek lestek áldozataikra. A magyarok táborhelyével szom­szédos Zupanje, a langyos tava­szi napsütésben ugyancsak nyugodt kisváros hangulatát kelti, jóllehet a város határában ott állnak az amerikai haderő gépágyúval felszerelt Humvee terepjárói. A katonák azonban inkább jókedvű segítőnek, semmint marcona béketerem­tőnek tűnnek. A kereszteződés­ben — ahol egykor a 10-es számú főút vitt át a Száva túl­partjára — betonkordon akadá­lyozza a továbbhaladást. Az it­teni hidat — csakúgy mint a fo­lyón épült összes többit — a háború alatt robbantották föl. Zupanjétől harminc kilomé­terre szintén a Száva partján fekszik egy kicsiny település, Gunja. Amennyi amerikai rendszámú autóval találkozni Zupanje térségében, Gunja mel­FOTÓ: LANG RÓBERT négy fős csoportokban együtt dolgoznak, együtt emelik he­lyükre a tonnányi acél hídele­meket. A magyar tábort nem könnyű megtalálni. A békefenntartók a faluban egy üzem udvarán ver­ték fel sátraikat. A híradós autó égbenyúló antennájának végén piros-fehér-zöld színű zászlót lobogtat a szél. Az őr az ötven fős csoport parancsnokához, Lévai Miklós őrnagyhoz kísért bennünket. ő mondta el: a fölújított híd nyolcszáz méter hosszú, ebből az északi és déli oldalon össze­sen hetvenhat méternyi hídelem vált rommá, a magyar és ame­rikai brigádoknak ezt kellett ki­pótolniuk. A magyarok — akik jó része szerződéses állományú és ere­detileg is békefenntartó szolgá­latra vonult be — hamar hozzá­szoktak a tábori élethez. A sát­rak — mint mondják — jól fűt- hetőek, csak fürdeni ne kellene naponta a zupanjei amerikai tá­borba járni. A tábor legnépszerűbb em­bere Papp Sándor, az alakulat szakácsa. Főztje nem csak a magyaroknak, de amerikai tár­saknak is ízlik. — A reggeli és az ebéd kon- zervből készül, vacsorára azon­ban mindig valami finomat fő­zök. A leginkább eddig az a zú­zapörkölt ízlett, melyet névnapom alkalmából készítet­tem el hídépítő társaimnak — mondta. A Száva híd nem egészen két hét alatt épült fel. Avatására a tervek szerint holnap kerül sor. A katonák azonban ezt köve­tően sem pihenhetnek: egy hó­napon belül Szarajevóban és Tuzlában ácsolnak majd hida­kat, amerikai társaikkal. Barna Zsolt Elkészült az ízletes névnapi ebéd Ronkovics József a magyar egységek parancsnoka (balról) lett ugyanannyi magyar felség­jelű, IFOR feliratú autó is köz­lekedik. A faluban éppen a havi kirakodóvásár csalogatta a helybélieket. A főutcán magyar fegyveresek igyekeztek az épülő hídtól a néhány száz mé­terre levő táborba. — Jó végre magyar szót hal­lani — köszönt Lehoczki Pál őrmester, aki már a gradickai híd építésébeh is részt vett. — Honnan jöttetek? — kér­dezte rögtön, hozzátéve: ha Bé­késcsabáról, úgy szívesen kül­dene ajándékot a családjának és a barátnőjének.... A körlettár­sam Kaposvárról származik. Fellai Károly ottmaradt Okuca- niban, sőt a napokban haza is látogathatott Somogyba. A békés gunjai faluvégen amerikai tankok állnak kereszt­ben az úton. Csak akkora rést hagytak, hogy a hídelemeket szállító teherautók el tudjanak araszolni mellettük. Ahogy meglátják az idegen autót, fegyveres katonák ugrálnak le a harci járműről elzárják az utat és az igazolványokat kérik. A tankok mellett egy ablakok és ajtók nélküli házban, valamint az udvaron állnak az amerika­iak sátrai. Az épülő hídra csak fegyveres kísérővel ajánlatos felmenni, a katonák szerint ugyanis orvlövészektől lehet tartani, akik a brckói oldalról pásztázzák a terepet. Ellenük épültek a horvátországi hídfő­nél a homokzsák bunkerek és miattuk állnak a híd közepén az amerikai géppuskások is, akik folyamatosan figyelik a Száva mindkét partját. Kísérőnk, Jack Lee őrmester nem az amerikai önkéntesek közül való. Civil foglalkozása tanár, a hadműveletek idejére sorozták csak be a hadseregbe. Eddig Tuzlában teljesített szol­gálatot, most a hídépítőknek segít. — A legnagyobb gondom, hogy se rádió, se tv, így nincs kapcsolat az otthoniakkal, sőt nem tudom a kosármeccs eredményeket sem. Az egyenruha alapján nehe­zen lehet megkülönböztetni egymástól az amerikai és a ma­gyar katonákat. Az azonosítást az is nehezíti, hogy a katonák Újjáépítés Barcs térsége, a Dráva vi­déke azt reméli, hogy részt vehet a horvátországi újjáé­pítésben. Abban is bízik, hogy a béke beköszöntével tovább nőhet majd a határ menti kereskedelem. Ezt várja az iparos és kereskedő, ezt igyekszik elősegíteni a helyi és az országos poli­tika. Emiatt látogat hamaro­san Barcsra Lotz Károly ipari miniszter, és e célból köttetnek a magyar és hor- vát városok közt együttmű­ködési megállapodások, mint nemrég Barcs, Sziget­vár, Slatina és Verőce közt is. E sok jó szándék ellenére az újjáépítésben eddig nem sikerült jelentősebb szerep­hez jutniuk a magyar vállal­kozóknak, és a bevásárló tu­rizmus is inkább csak stag­nál, mint növekszik jelenleg Barcson. Késik az ehhez a szerephez szükséges infra­struktúra létrehozása is: a várost elkerülő út, a megfe­lelő szintre fejlesztett hatá­rátkelő, a Dráva vasúti híd, a növény- és állategészség­ügyi állomás kialakítása. A horvát újjáépítés és a turizmus egyetlen lehető­sége a talpon maradásra en­nek a térségnek, ahol So­mogybán a legnagyobb a munkanélküliség, és a válla­latok nagy része súlyos gondokkal küzd. Ez a gaz­daság csöppet sincs jobb helyzetben, mint a szom­szédos országé. Pedig nálunk nem is volt háború. Nagy László Ünnepi csúcs Csúcsforgalom várható több magyarországi határállomá­son a hét végén és a jövő hét második felében, mert Né­metországban megkezdőd­nek a húsvéti szabadságolá­sok. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője el­mondta: befelé elsősorban Hegyeshalomnál, kifelé pe­dig a román és a jugoszláv határszakaszon várható je­lentős forgalom. Az "elő­őrs" érkezése már csütörtö­kön várható, majd a hét vé­gén folytatódik a roham. A jugoszláv határszakaszon Tompánál és Röszkénél kell 1-2 órás kényszerpihenőre számítani. A visszaáramló tranzitforgalom április 8-án kezdődik, s az ellenkező irányban kell számolni né­hány órás várakozással. A nagylaki átkelő átépítése miatt zárva van, de április 6- án megnyílik a méhkeréki s éjjel-nappal nyitva tart, de autóbuszokat nem fogad. Díj Somoijáról Öt évvel ezelőtt jött létre a Pozsonyhoz közeli Somorján a Bibliotheca Hungarica Alapítvány, a szlovákiai ma­gyar szellemi és tudományos élet báziskönyvtáraként épülő intézmény létrehozója és fenntartója, amelynek idei díját Dunaszerdahely és Bu­dapest „kétlaki költője”, Tóth László kapta. A díjat, a szlovákiai magyar szellemi és irodalmi élet képviselői­nek jelenlétében tegnap a könyvtár somorjai épületé­ben Zalabai Zsigmond iro­dalomtörténész, kandidátus, a Bibliotheca Hungarica el­nöke adta át Tóth László­nak. Az ünnepségen ott vol­tak a pozsonyi magyar nagykövetség, és a Magyar Köztársaság Kulturális Inté­zet munkatársai. Húsvéti szokások Horvátországban A horvátországi szokások sokban hason­lítanak a magyarhoz, ám az alapvető kü­lönbség az, hogy itt ismeretlen a locsol- kodás. Egyetlen lánynak sem kell attól tartania, hogy húsvét hétfőn nyakon ön- tik egy vödör vízzel, s azzal sem kell számolnia, hogy émelyítő kölniillatfelhő árad a hajából. Itt az a szokás, főleg fa­lun, hogy felkerekednek az emberek és ajándékba viszik a hímes tojást. A kö­szöntés pedig abból áll, hogy összekoc­cantják a tojásokat. Ami az ételeket illeti, talán a legjel­lemzőbbek a Gorski Kőtár környéki szokások. Ez a vidék a kontinentális és a tengermelléki Horvátország keresztező­désében van, olyan hely, ahol a medve és a róka háziállatnak számít, no meg ahol a legtöbb környező szokás ötvöző­dik. Katolikusok élnek itt, ezért nagy­pénteken böjtölnek, halat esznek. Az emberek egy része a halvacsora után nyugovóra tér, de akik világi hívságok- kal fertőzöttek és ínyencek, azok éjfélig várnak, hiszen utána már szombat van és lehet húst enni. Ilyenkor nyomban elő­kerül a sült pulyka áztatott tésztával. Fa­latoznak néhány órácskát, mert ugye, éhesen nem lehet aludni menni. Akik bírják erővel, egyenesen a reg­geli misére indulnak. Kezükben kosár, benne kalács és sonka, ezeket megszen­teli a pap, hazamennek, és máris jöhet a reggeli. A főtt sonkához reggel újhagy­mát esznek. A reggelin csak a család vesz részt, ebédre azonban már jönnek barátok is. A nagyszombati ebéd erre­felé nagyon különleges: az erőleves után kerül az asztalra a főtt marhahús tormá­val, majd következnek a sültek, s a vé­gén a húsvéti torta. Az sem mindegy, hogy a sült mellé mit tálalnak. A legkülönlegesebb és a leglaktatóbb ételt disznóbendőben vagy erős bélben készítik. Apróra vágott hagymát zsíron megdinsztelnek, hozzá­tesznek csirkemájat, s ha megpirult só­val, paprikával, borssal fűszerezik, tesz­nek hozzá kockára vágott főtt sonkát, apró kockára vágott fehérkenyeret, 5-6 főtt tojást, petrezselyemzöldjét és új­hagyma zöldjét apróra vágva. Ezt a masszát összekeverik és beletöltik a bélbe, de nem feszesre, nehogy kipuk­kanjon. Forró vízben egy-másfél órát főzik, ha bendőbe töltik, minimum más­fél óra kell. Természetesen nem minden háztar­tásban érnek rá, hogy ilyen körülménye­sen készítsék az ételeket; a hagyomá­nyos húsvéti asztalról azonban semmi­képpen sem hiányozhat a főtt sonka. Itt két fej, egészben hagyott hagymával, néhány sárgarépával és babérlevéllel ízesítik. A tengerparton is eszik a hús­véti sonkát, ám ott többféleképpen ké­szítik. A hagyományos mellett népszerű a hajszálvékonyra vágott dalmát sonka, ebbe tejszínes, fokhagymás sajtkrémet töltenek, és héjában meghagyott na­rancsgerezdekkel díszítik. Vannak he­lyek, ahol a sonkába főtt spárgát teker­nek, és körbe bontják sajtszelettel, majd tepsiben átmelegítik. A főételek többsége valamilyen töl­tött hús, a legkedveltebb a tojással, gombával töltött boíjúszegy, a tenger­melléki vidéken természetesen a hal és a roston rák a kedvenc csemege, húsvét- kor is. A legnagyobb gondot errefelé a süteményekre fordítják. A főtt sonkához fonott kalács jár, asztali dísznek, no meg nasinak a kelt tésztából formázott kis koszorúk. A húsvéti ebéd talán legna­gyobb attrakciója a torta, ami bármilyen lehet, egy a lényege az itteni mondás szerint: legyen rajta még egy kis csoko­ládé. Forró Evelyn

Next

/
Oldalképek
Tartalom