Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

1996. március 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szövetségi felmérés, tervek a térség fejlesztésére A Zselic patikájában A térség 23 települési önkor­mányzata, valamint civil szervezetek, magánszemélyek tavaly megalakították a Zse- lica Szövetséget, melynek leg­főbb célja az érintett térség fejlesztése. Az év elején dr. Spiegl Józsefet választották a szövetség elnökének. A közös fellépésben, az össze­fogásban látja a civil szerve­ződés lehetőségeit a szövetség elnöke. A kisebb, helyi ügye­ket önerőből is képesek meg­oldani a falvak, ám a közös gondokra együtt kell megta­lálni a gyógymódot. Már ta­valy megkezdődött az elemző munka, amelynek során vala­mennyi település helyzetét felmérik; vizsgálják a munka- nélküliséget, az ipart, a lakos­ság tagozódását, az infrastruk­túrát. A szerzett ismeretek bir­tokában készítik el a hosszú távú program. Nem a gyors si­kerre törekszenek, úgy gondol­ják, hogy az igazi fellendülés 5-10 év múlva lesz érezhető. Spiegl József szerint az egye­sület további sorsa, lehetősé­gei nagyban függnek az or­szággyűlés elé kerülő terület- fejlesztési törvény elfogadásá­tól; akkor derül ki, milyen mozgásterük lesz a civil szer­veződéseknek. Már az első elképzelések is figyelemre méltóak. A prog­ramnak a Zselici patika nevet adták, utalva arra, hogy itt az ember és a természet egészsé­gének megóvása az elsődleges. Elsősorban a páratlan termé­szeti adottságra akarnak épí­teni, az érintetlen környezetre, a levegő tisztaságára, a gazdag élővizekre, a gyógynövénykul­túrákra. Az a cél, hogy az itt élők is megtalálják számításu­kat, és a turisták is szívesen keressék fel a területet. A tér­ségben élő tizenhatezer em­bernek érdeke, hogy tiszták, rendezettek legyenek a porták. Tervezik a turistaútvonalak bővítését is, ez lóháton és ke­rékpárral is lehetne közle­kedni. A tíz kilométer hosszú kerékpárutat továbbépítik Ka­posvárig, majd Barcsig. Megkezdődött a zöld folyo­sónak nevezett út építése is, a kadarkúti és a szennai önkor­mányzat pályázaton nyert hozzá pénzt. A pályázatok fi­gyelemmel követése is fel­adata a Zselica Szövetségnek, az önkormányzatoknak segít­séget nyújtanak majd megírá­sukhoz. Az idén három köz­ségben — Kadarkúton, Bá­nyán és Szennában — lesz fa­faragótábor, ahol köztéri játé­kokat készítenek a fafaragó művészek. A szövetség egyik tagja, a Hét Rét alapítvány er­dei iskolát épít. (Izményi) Járhatatlan utak, életveszélyes kultúrház Kár sújtotta Bőszénfa Feltöredezett aszfalt, meg­süllyedt utak, használhatat­lan autóbuszmegállók és élet- veszélyessé vált kultúrház — ez az idei tél mérlege Bőszén- fán. A településen csaknem hatszáz ember mindennapjait keserítik meg a fagy okozta károk. — Az elmúlt években min­den pénzünket az utak karban­tartására és a belvízelvezetés megoldására költöttük, 1991 óta több mint 13 millió forintot — mondta Nyitrai István, Bő­szénfa polgármestere. — Há­rom éve új aszfaltburkolatot kaptak az utak. Tavaly decem­berben a belvíz okozta károk elhárítására pályázaton kétmil­lió forintot kaptunk, de ez ép­pen csak az árkok megtisztítá­sára elég, ezeket a munkákat ezekben a hetekben végezzük. A télen kritikussá vált a hely­zet: a belvíz miatt szétfagyott az útburkolat, az idő enyhülté­vel pedig megsüllyedtek az utak. A napokban készült el a ká­rok felmérése; a Vektor Kft szakembereinek véleménye szerint hatmillió forint kellene ahhoz, hogy a csaknem két ki­lométernyi út állapota megfe­lelő legyen. A polgármester elmondta; a Volán Rt már fel­szólította az önkormányzatot, hogy tetesse rendbe a települé­sen megrongálódott autóbusz- megállókat, mert veszélyes a járművek megállása és a le- és felszállás. A kultúrház teteje a hó súlya alatt megroskadt, az épület életveszélyessé vált: ennek helyrehozatala újabb 1,5 millió forintba kerülne. — Tizennégy millió forintos költségvetésünkből lehetetlen kifizetni mindezeket a felújítási munkákat. Megpróbálunk vis major pályázaton pénzt sze­rezni, és természetesen mi is minden tartalékunkat erre szán­juk, de még így sem biztos, hogy elég lesz. Pedig — mint a polgármester elmondta — ha ezt nem sikerül megoldani, a következő télen talán már meg sem lehet közelí­teni a települést... (Jakab) Január óta több mint egymillió forint értékben kiegyenlí- ----------------------------------­tetlen számlák - köztük zömmel közüzemi díjak - várnak MIT SZÓL HOZZÁ? sorukra a mernyei polgármesteri hivatalban. ----------------------------------­(Hír a Somogyi Hírlapból) Kiegyenlítetlen számlák — Sokat rontott az önkormány­zatok helyzetén, hogy nettó fi­nanszírozásra tértek át — állítja Farkasné dr. Szecsó'di Erika körjegyző. — A korábbi gaz­dálkodási struktúrát ez megvál­toztatta; az átállás komoly gon­dokat okoz. Különösen ott, ahol olyan intézményt is kell mű­ködtetni, amelyben több, kör­nyező települési önkormányzat is érintve van. Ugyanis őket is sújtja ez. Memyén is minden fillérnek ezer helye van, de fizetni kell. A hónap végén nagyobb normatív támogatást várna, ami lehetővé teszi a számlák mielőbbi rende­zését. — Tavaly csak az iskolának több mint ötmillió forintos ösz- szegben voltak rendezetlen számlái, de azt is kifizette az önkormányzat —- mondta Csizmadiáné Tóth Éva, az álta­lános iskola igazgatója. — Ah­hoz képest a mostani egymilliós tétel szinte jelentéktelennek lát­szik. A kiegyenlítetlen szám­lákkal nem a mernyei önkor­mányzat az egyetlen. Sok he­lyen van így. Sajnos, a mai fi­nanszírozás szerint egy önkor­mányzat csak akkor tud meg­élni, ha hiteleket vesz föl. Kisfalusi András vállalkozó, volt képviselő-testületi tag: — Ügy látom, az állami szi­gorítások miatt nehezebben gazdálkodik a mernyei testület is. Az önkormányzat megpró­bál minden pénzt megfogni. Például több munkára kérik fel a jövedelempótló támogatásban részesülőket. A testület takaré­kos gazdálkodása nekem impo­nál, és szükség is van rá a mai világban. Fogarasi László, a jelenlegi polgármester jó pénz­ügyi szakember, ismeri az ön- kormányzatok gazdálkodását, lehetőségeit. — Én nem látok bele a hiva­tali dolgokba, a kifizetetlen számlákról is a Somogyi Hír­lapból értesültem — mondta dr. Borsányi Cyprián vállalkozó háziorvos. — Azt hiszem, ha befutnak a helyi adók, már nem lesz gond. Eddig is minden megoldódott a faluban, most is utoléri magát az önkormányzat. Hatékonyan együtt tud dol­gozni a képviselőtestület, s megtalálják most is a legjobb megoldást. Lőrincz Sándor Negyvenmillió forintos forgalmat remél az Agro-Fa Épületfa Zselickislakról Épületszerkezeti elemeket is készítenek az Agro-Fa kft műhelyeiben fotó: kőhalmi Szilvia Évente 300 köbméter fa fel­dolgozását, hatezer köbmé­ter faanyag értékesítését végzi és csaknem 700 hek­tárnyi erdőterületet gondoz a zselickislaki Agro-Fa erdé­szeti és faipari kft. Termé­keit belföldön értékesíti, ex­portjoga nincs. Ennek elle­nére tavalyi forgalma mint­egy 40 millió forint volt. — Százötven taggal erdőbir­tokossági társaságot alakítot­tunk, 680 hektár erdő van a társaság tulajdonában — mondta Bakán József, a kft ügyvezető igazgatója. — Az Agro-Fa kft végez mindent, üzemterv szerint, a csemeteül­tetéstől a fakitermelésig. Ez utóbbit magánvállalkozóknak adjuk, évente 3400 köbméter fát termeltetünk ki. A kft ezenkívül 3000 köbméter ,fát vásárol; a faanyagot tüzépek- nek, faipari és építőipari cé­geknek adjuk el. Legnagyobb vásárlójuk a nagyatádi Háromfa kft, a ter­mékeik 80 százalékát oda szál­lítják. — Az Agro-Fa két aszta­losüzemében csak a faanyag kis részét dolgozzuk fel, 300 köbmétert. Az egyik műhely­ben épületszerkezeti elemeket, lambériát, lépcsőalapanyagot, szegélylécet készítünk, ezeket magánszemélyek vásárolják leginkább. Januárban helyez­tük üzembe a másik fűrész­üzemet, itt kizárólag épületfa gyártásával foglalkozunk. A cég a Dunántúl szinte ösz- szes fafajtájával dolgozik, fő­leg tölggyel, bükkel, gyertyán­nal, akáccal és nyárfával. A hat tulajdonoson kívül még öt al­kalmazottnak biztosítanak munkalehetőséget. Mint az igazgató elmondta: minden terméket időben értékesítettek, hitel felvételére nem volt szük­ség. Az idén is szeretnék elérni a tavalyi 40 millió forintos for­galmat, s ebből fejlesztésre is jutna: egy darus tehergépkocsi és egy rönkvágó szalagfűrész vásárlását tervezik. (Jakab) Épül a dombóvári tornacsarnok A Rutin kft nyerte el a közel­múltban a dombóvári Szak­munkásképző Intézet torna­csarnokának kivitelezői mun­káit. A szerződés szerint a tor­nacsarnok visszalévő munkála­tait a vállalkozó kft augusztus 18-ig fejezi be. A nagy összegű beruházás eredményeként így már a jövő tanévben használ­hatják az új tornacsarnokot az intézmény diákjai. Mernyei tanulók műsoros estje A mernyei általános iskolában hagyomány, hogy a diákok mű­soros esten adnak ízelítőt az in­tézményben folyó munkáról. Pénteken negyedik alkalommal rendezik meg a művészeti estet, amelyen az irodalmi színpad, az énekkar és a tánccsoport is fellép; a tanulók alkotásaiból kiállítás nyílik az iskolában. A fellépő diákok angol és német nyelvtudásukról is számot ad­nak az iskolai esten. Tavaszköszöntő böhönyei tárlat A Mobil Art Galéria Alapítvá­nya Nyitott kapu címmel ren­dezett kiállítást a böhönyei álta­lános iskolában. Az alapítvány­nak az a célja, hogy súlyos mozgás- és látássérült alkotó- művészeket mutasson be. A ki­állítókhoz csatlakozott alkotá­saival Viziné Fábos Rózsa, Ko­vács László és Ribáné Hosszú Valéria, a böhönyei iskola rajz­tanára, a kiállítás rendezője is. A bemutatott kollekciót Rácz J. Zoltán iparművész egyedi térp­lasztikái gazdagítják. Taszáron énekeltek a kaposváriak A taszári IFOR-bázis felkéré­sére lépett közönség elé két ka­posvári kórus. A dr. Kerekesné Pytel Anna vezette Zenekedve­lők baráti köre, valamint a Hor­váth Jenőné vezette Táncsics gimnázium kórusa mutatkozott be. Az óriás sátorban nagy si­kerrel — félezres közönség előtt — adtak keresztmetszetet gazdag repertoárjukból. Nagybajom takarékos Nagybajomban elfogadták az idei költségvetést. A nagyköz­ség 188 millió forintból gaz­dálkodik. Tavaly 172 millió fo­rint jutott a településnek. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény — mint Ács Attila pol­gármester elmondta —, hogy 39 millió forint működési hi­ánnyal küzdenek. Nagybajom ezért megpályázza az önhibá­jukon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok részére kiírt támogatást. Böl­csődei ellátásra 6,2 millió forin­tot költenek, az idősek klubja 2,5 millió forintot kap. A nagy­bajomi általános iskola fenntar­tására 74 millió forintot szán­nak, a munkanélküliek jövede­lem pótló támogatására 4,3 mil­lió forintot. H. M. Munka híján pihenőre kényszerül Bogdán Sándor fotó: török anett A tavasztól munkát is remélnek Halmozottan hátrányos helyzetben - A legnagyobb gond Eddén a pénztelenség Az eddei Bogdán Sándorék egyszerre fogyasztják el ebédjüket, vacsoráju­kat. Nem is igen jutna gyakrabban étel az asztalra; szakmunkástanuló gyermekeik is csak estebédre érnek haza a városból. A középkorú, halk szavú férfi 11 éve költözött a faluba. Azt mondja, akkor még könnyebb volt az élet. Volt mun­kája a Délviépnél; kubikosként, segéd­munkásként, olykor szakmunkásként dolgozott. Nem jelentett akkora gondot a három gyermek nevelése. Most munka- nélküli, s mindössze 25 ezer forintból tengetik életüket. — Baromfit, disznót, néhány kis ma­lacot nevelünk. A kertben sok minden megterem — mondta. —- Az asszony is munkanélküli, nem sok jut az asztalra. Ötszáz forintot költhetünk naponta a boltban kenyérre, tejre s némi hentes­árura, mert nem lehet mindig krumplit enni. Bogdánék apró udvara tiszta, rende­zett. A fagyos föld alatt virágágyások sejlenek. A gazda némi tűzrevalóért igyekszik, s közben panaszkodik. Két nagyobbik gyermeke Kaposvárra jár is­kolába; vízvezeték-szerelőnek tanul az egyik, tejtermékgyártónak a másik. Az iskola azonban nem tudja segíteni őket. A helyi önkormányzat meg éppen most állította le a bérletek támogatására jutta­tott havi kétezer forintot. Ez a pénz na­gyon hiányzik, mert a legkisebb is busz- szal jár a somogyjádi óvodába. — Azt mondták a hivatalban, hogy kevés a pénz, ezért egy időre fölfüggesz­tik a támogatást. Szorít az idő, munka után kellene nézni — sóhajtott és a nagy bála rőzsével befelé indult. 1— Két és fél millió forint a költségve­tési hiányunk. Amíg nem kapunk némi pénzt, nem tudunk segélyeket fizetni — mondta Megyeri János, a település pol­gármestere. — Eddig 18 személy kapott állandó nevelési segélyt, s ez havonta 32 ezer forinttal terhelte a kasszát. Amíg fö­lülvizsgáljuk a jogosultságot, szünetel­tetni kell a kifizetéseket. A polgármester szerint a halmozottan hátrányos településen a munkanélküli­ség okozza a legnagyobb gondot. A té- esz átalakult, a gazdák elköltöztek. Földkunyhóban lakó betelepült a lakos­ság mintegy 30 százaléka. Legtöbbje napszámosként dolgozik. Állandó mun­kát azonban szakképesítés hiányában nem tudnak vállalni. Várnai Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom