Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. március 27., szerda A gazdasági és a jog* együttműködés területeit fel­ölelő négy egyezményt írtak alá kedden a Göncz Árpádot egyiptomi hivatalos útjára el­kísérő miniszterek. A köztár­sasági elnök vendéglátójával, Hoszni Mubarak államfővel látogatása, második napján is folytatta megbeszéléseit. Göncz Árpád a tárgyalásokat szívélyesnek és sikeresnek nevezte. Magyarországra látogat áp­rilis 18-19-én Javier Solana NATO-főtitkár - jelentették be kedden az atlanti szövetség brüsszeli központjában. A fő­titkár április 15. és május 3. között a békepartneri együtt­működésben részt vevő orszá­gok közül összesen tizenkettőt keres föl: elsőként Ukrajnát, majd a balti államokat, a vi­segrádi négyeket, végül Szlo­véniát, Bulgáriát, Albániát és Romániát. Románia már az „első hul­lámmal” bekerülhet a NATO- ba - nyilatkozta Teodor Meles- canu román külügyminiszter két romániai lapnak adott inter­jújában. A bukaresti diplomácia irányítója úgy vélekedett, hogy Románia és Magyarország számára egyaránt a legjobb megoldás az lenne, ha mindket­ten az elsők között jutnának be az észak-atlanti szövetségbe. Latin-Amerika Klub alakult kedden Budapesten, hogy ki­elégítse a földrész országai iránt tapasztalható növekvő ér­deklődést. A kontinens barátai havonta találkoznak a Merlin Színházban, és magyar, illetve spanyol nyelvű estjeikre, kiállí­tásaikra meghívják a hazánk­ban dolgozó latin-amerikai dip­lomatákat és az itt tanuló diá­kokat is. Carl Bildt, a nemzetközi kö­zösség boszniai főmegbízottja kedden bejelentette, hogy ma­gas szintű tárgyalások kezdőd­tek a szarajevói kormány és a boszniai szerbek illetékesei között egyes kelet-boszniai te­rületek cseréjéről. A megbe­szélések a többségében mu­zulmánok lakta 6 falu cseréjé­ről folynak, amelyek jelenleg a boszniai Szerb Köztársaság területén vannak. Újabb átfogó speciális ak­ciót indítottak kedd reggel Groznijban az orosz csapatok, hogy „likvidálják” a városban bujkáló csecsen fegyvereseket. Feltételezések szerint mintegy ötszáz csecsen lázadó tartózko­dik a városban. . v. Az izraeli hadsereg kedd reggel letartóztatott tíz palesz­tint, akikről feltételezik, hogy a Hamasz aktivistái. A razziákon a katonák propagandaanyagot és fegyvert is lefoglaltak. Göncz Árpád és Hoszni Mubarak újra kötik az elszakadt szálakat Egyiptom hídfőállásunk lehet a Közel-Keletre (Folytatás az 1. oldalról) A lehetőségek rendkívül széles körűek. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ennek kapcsán elmondta: most zajlik a kairói vásár, amelyen több mint ezer egyiptomi cég és vállalat mu­tatja be kínálatát. A Göncz Árpád kíséretében itt tartózkodó magyar gazdasági szakembereknek jó lehetőség ez a piacfelmérésre. Az együttműködést a termelési rendszerek, a kutatás, a bioge­netika területén kívánják széle­síteni. Az élelmiszeripar, a víz- gazdálkodás, a vízkutatás, a vízépítés, a közlekedés, a vas- úttervezés, a városi autóbuszok összeszerelése, az olajipar, az olajipari kutatás és technológia átadása mind-mind bővíti a le­hetőségeket. Szó volt a találko­zón egy magyar-egyiptomi kö­zös kereskedelmi bank létreho­zásáról is. Tiszteletbeli konzu­látusokat szeretnénk nyitni Szuezban és Alexandriában, s testvérvárosi kapcsolatokat épí­teni elsősorban Budapest és Kairó között. A turistaforgalom is jelentős. Magyarországról évente 10-tizenkétezren kere­sik fel Kairó nevezetességeit, s járnak a Nílus mentén délre egészen Luxorig. Magyaror­szágnak hídfőállása lehet a Kö- ■ zel-Keletre Egyiptom, Egyip­tomnak pedig Európában je­lentheti ezt Magyarország. Újságírói kérdésre felelve — hogy Magyarország társult tag­sága az Európai Unióban mi­ként befolyásolja közel-keleü kapcsolatait — Hoszni Mubark azt felelte, hogy ez Magyaror­szág legteljesebb belügye. Göncz Árpád viszont úgy fe­lelt: az Európai Unió és a Föld­közi-tengeri országok együtt­működése magyar külügy; partnernek s nem versenytárs­nak tekintjük a közel-keleti or­szágokat. A Magyar Köztársaság el­nöke délelőtt látogatást tett a parlament székházában, majd Achmed Eszmad Abdel Meg- iddel, az Arab Liga főtitkárá­val találkozott. Az Arab Liga székházában tartott rövid saj­tótájékoztatón Göncz Árpád a következőket mondta: — Nem lehet eléggé hang­súlyozni az Arab Liga fontos­ságát. Amióta megvan, mindig az arab országok közötti fe­szültségek oldására törekedett. Sarm el-Sejk után a washing­toni konferencia is hozzájárul ahhoz, hogy a közel-keleti bé­kefolyamat folytatódjon. A pillanat bölcsességet kíván mindenkitől, és valamennyi nép felelősségtudatát. Én min- ' dig bíztam a népek bölcsessé­gében. Sohasem csalódtam. Kercza Imre A terrorveszély óramutatój a így változtak idő­rendben az atomhá­ború veszélyét Jelző óramutatók 1947 és 1995 között A tudó­sok a jövőt eltérően ítélik meg, a kataszt­rófa bekövetkezéséig két perctől másfel óráig nyúlik az idő. Az amerikai atomtudósok fo­lyóiratának címlapján 1947- ben jelent meg először a híres óra. Jelképesen azt mutatta, mi­lyen közel került az emberiség a civilizációnkat elpusztító atomkatasztrófához: a mutatók akkor 7 percet mutattak éjfél előtt. Az óra eredetije a Chica­gói Egyetemen lóg a falon- s a képe azóta is mindig ott látható a folyóirat első oldalán. A hi­degháború időszakában a mu­tató mindössze 2 percre állt a 12-től, hogy azután a hatvanas­hetvenes évek enyhülési kor­szakában 12 percre növekedjék a távolság. Amikor azután összeomlott a Szovjetunió, a folyóirat igaz­gatótanácsa úgy döntötte a mu­tatónak - az óra történetében először - ki kell kerülnie az utolsó negyedórából, így az 17 percet mutatott. Tavaly megint előrehozták a 14 perchez, mondván: veszélyes irányzatok bontakoztak ki a világban. Ezt egyesek vitatják, mások pedig még sötétebbnek látják annak veszélyét, hogy sor kerülhet atomfegyverek bevetésére. Egy amerikai atomtudós végül áthi­daló javaslatot tett. Szerinte ez­után két órát kell alkalmazni. Az egyik a harmadik világhá­ború esélyét mutatná: ez ma - jelképesen - másfél, vagy csu­pán fél óra múlva következhet be. De mivel már a terroristák is alkalmazhatnak atomfegy­vert, a másik óra mutatójának éjfél előtt csak 2 perccel kell állnia. Heltái András Gorbacsov mégis indul Mihail Gorbacsov indulni akar a júniusban esedékes orosz el­nökválasztáson. Ám a jelek szerint még a nevezéshez szükséges egymillió aláírást sem igen tudja megszerezni. A feleség, Raisza, miután hiába próbálta lebeszélni a fér­jét, már a nyilvánosság előtt is kifejtette rosszallását. Maga az exelnök csalódottan jegyezte meg: „Raisza teljesen más vé­leményen van, és a lányunk­kal, Irinává) együtt megpró­báltak lebeszélni arról, hogy jelöltessem magam.” Akad azért pártoló is: a két unoka, a tizenhat esztendős Anasztázia, s hét évvel fiata­labb húga, Kszénija támogatja a nagypapát. Sztárok és sztorik az Oscar díjkiosztó ünnepségén Rettenthetetlen nyertes Az Oscar-díjak sorsa végül is „üzletszerűen” alakult - je­gyezték meg a hollywoodi gu­ruk a Los Angeles-i díjkiosztó ünnepség után. Vagyis bejött a papírforma. Pedig voltak titkos favoritok, például a beszélő disznócska története, a Babe, amelyről so­kan azt gondolták, hogy az 1996. évi díjkiosztó szenzációja lesz. Nos, egy szobrocska ugyan kijutott az alkotásnak - a C. Cavenaugh, Babe hangja legjobb vizuális effektusokért -, de a zsűri nem érdemesítette többre. A német Bild szerint a hosz- szú filmforgatás miatt hormon- készítményekkel kezelték a fő­szereplőket, hogy kismalacok maradjanak, ám ezt rosszul tűr­ték az érintettek, így utóbb böl- lérkés alá kerültek. A Los An­geles Times viszont úgy tudja, hogy az ausztrál Oscar-jelöltek immár 100 kilósra felhízva, ausztrál farmokon pihenik ki az ifjúkori forgatás fáradalmait. Tehát győzött a „józan üzleti belátás”, és az Oscar-vetétycedőt A „rettenthetetlen” Gibson a két legesélyesebb: A rettent­hetetlen és az Apollo 13 vívta. Végül győzött az előbbi. „Amikor harmadszorra hívtak a színpadra valakit a Rettenthe­tetlen stábjából, már tudtuk, hogy vesztettünk” - nyilatkozta az űrhajókaland egyik alkotója. A Rettenthetetlen - amely­nek Mel Gibson a rendezője s egyben a főszereplője - öt Os- cart kapott. A politika ezúttal szerencsére a díjkiosztó falain kívül rekedt, jóllehet történt kí­sérlet az ellenkezőjére. Jesse Jackson lelkész faji megkülön­böztetésnek ítélte azt, hogy idén egyetlen fekete bőrű mű­vészt sem jelöltek Oscarra. A ceremónia résztvevőit fölszólí­totta, hogy tiltakozásul viselje­nek szivárványszínű szalagot. Az est házigazdája, a fekete bőrű Whoopi Goldberg egy félmondattal a színpadról utasí­totta vissza Jackson vádjait. A producer, Quincy Jones ugyan föltűzte a szalagot, de - mint elmondta - inkább Jacksonhoz fűződő régi barátsága jeléül tette, mintsem valódi tiltako­zásból. FEB Vita az alapszerződésről Alig kétórás vita után kedden a szlovák parlament elfogadta a büntető törvénykönyv módosí­tását. Délután a pozsonyi tör­vényhozás megkezdte a szlo­vák-magyar alapszerződés rati­fikációs vitáját. A btk. módosí­tására 77 képviselő szavazott igennel, 57-en ellene foglaltak állást, ketten tartózkodtak, né­gyen nem szavaztak. A törvényt előterjesztő Jozef Liscák belügyminiszter a tör­vénymódosítás szükségességét az ország területi egységének biztosításával, védelmi képes­ségének fontosságával indo­kolta. Az ellenzéki képviselők eredménytelenül kifogásolták, hogy a módosítás árt Szlovákia 'nemzetközi tekintélyének, az európai integrációt célzó szem­pontoknak, és visszahozza az országba a totalitarizmus jogi szellemét. A módosítást a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) követelte, annak fejében, hogy támogatását adja a ma­gyar-szlovák alapszerződés ra­tifikálásához, amelynek vitája a decemberi felfüggesztést köve­tően kedden - közvetlenül a btk.-ról szóló szavazás után - folytatódott. Á parlament külügyi bizott­ságának elnöke a vitában kifej­tette: a szlovák kormány tartja magát ahhoz az értelmező jegyzékhez, amelyet Juraj Schenk külügyminiszter még tavaly márciusban, a dokumen­tum párizsi aláírásakor nyújtott át magyar kollégájának, Kovács Lászlónak. A kormánypártiak hozzászólása többnyire Ma­gyarország és a magyar külpoli­tika bírálatában merült ki. Titokzatos galambtolvaj Fogyatkoznak London hírességei London galambjai legalább olyan nevezetesek, mint ve­lencei társaik. A városnéző programhoz kötelezően hoz­zátartozik a galambetetés. Amit a német bombázóknak nem sikerült elérniük a máso­dik világháborúban, az most bekövetkezhet. Krimibe illő ti­tokzatosság közepette eltűnnek a Trafalgar térről a szürke szár­nyasok. Egyesek szerint lopják őket. A rendőröknek azonban eddig csupán egyetlen gyanúsítottat sikerült kilesniük. A húsz év körüli, kék overallt és piros sapkát viselő férfi alkalman­ként mintegy negyven madarat tuszkol kartondobozába, majd köddé válik. De mert a vadga­lamboknak nincs gazdájuk, a hatóság még akkor sem tartóz­tathatná le, ha éppenséggel raj­takapná. Egyesek szerint a titokzatos rabló éttermeknek adja el zsákmányát, mert az angolok nemcsak a Trafalgar téren ma­gányosan álló Nelson admirális bronzkarján, hanem a tányérju­kon is szeretnek galambot látni. A vendéglősök persze „röpté­ben” cáfolták a gyanúsítást, mondván: ők csak megbízható forrásból szereznek be alap­anyagot. Mindez nem segít a madarak sorsán. Ha ugyanis a magányos vadász továbbra is ilyen iram­ban „fogyasztja” a galambokat, őszre már hírmondó sem marad belőlük. Nagy nehezen létrejött a találkozó a vonakodó Walesával FOTÓ: FEB/REUTER Tea Walesával Komoly diplomáciai bonyo­dalmat okozott a lengyel exel­nök a brit királynőnek. A Var­sóba látogató II. Erzsébet ter­mészetesnek tartotta, hogy ta­lálkozik Lech Walesával, akit 1991-ben állapifőnek kijáró külsőségek között fogadott a B uckingham-palotában. Csakhogy a lengyel politi­kus nem fogadta el a varsói Bristol Szállóba szóló ebéd­meghívást. A volt elnök a dip­lomatáknak azzaL indokolta a példátlan udvariatlanságot, hogy nem hajlandó utódjával, Aleksander Kwasniewskive) egy helyiségben tartózkodni. A külügyminisztérium és a varsói brit nagykövetség láza­san kereste a megoldást. Végül II. Erzsébet sietett segítsé­gükre: meghívta egy teára Wa­lesát a Belvedere kastélyba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom