Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-22 / 69. szám
1996. március 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Baráti körben élnek a szentmihányhegyiek őrtilos hegyes kinövése Somogy megragadóan szép természeti értéke - a leendő Duna-Dráva nemzeti park nyugati végvára - Szentmi- hályhegy. A megye délnyugati csücskébe szorult, 270 lakosú település közigazgatásilag Őrtiloshoz tartozik. A hegyről gyönyörű a kilátás, a hegyiek kilátásai viszont már nem annyira felhőtlenek. Első emberem, akivel az utcán összefutok, a néhai határőr- laktanya szomszédságában, a Szentmihályhegy 88-ban lakik. Márkván Vince ízig-vérig lokálpatrióta. — Az irányítószámunk 8854 ugyan, mint a falunak, ez mégis más. Ez Szentmihályhegy — mondja a boltból jövet, kezében két fél kenyérrel. — Betondzsungelből jöttem, 15 éve élek itt a feleségemmel, és mondhatom: ennél szebb hely nincs a világon. Ez a vidék, ahol, nézze csak, karnyújtásnyira vannak a hóvirágok, elmulasztotta az asztmámat. A Keleti pályaudvari fűtőházból Nagykanizsára vetette a sors, majd itt vettek házat, 23 ezer forintért. Mára háromszobás, összkomfortos a lakása. — Két és fél éve mentem nyugdíjba 34 évi mozdonyvezetés után — mondja. — Mindenünk megvan; disznók, napi 10-12 tojás, 600 literes hűtőkapacitás, birtok a szőlőhegyen. Márkván Vincével az ital- és vegyesboltban kötünk ki. Ennek Zborovszky Béláné az üzemeltetője, és félje, aki munkanélküliként nem tart igényt a jövedelempótló támogatásra, szintúgy messziről jött. Velük az alakulófélben levő baráti körről beszélgetünk. Aztán csak előjönnek a gondok. — Elégedetlenek vagyunk az önkormányzat munkájával; ezt nemcsak a magunk nevében mondom. Két éve gondolkoztunk azon, hogy kezdeményezzük Szentmihályhegy elszakadását őrtilostól, ehhez azonban legkevesebb 300 lakos kellett volna, és nem biztos, hogy a sok idős ember, akinek a polgármester szociális segélyekkel kiböki a szemét, megszavazta volna az indítványunkat — vélekedik Zborovszky Béla. Soijáznak az elégedetlenség okai, köztük élen áll a vízberuházás, amit — ugyan a víz folyik — a mai napig nem adtak át hivatalosan. A közműnek nincs üzemeltetője. A helybeliek szerint a csaknem 40 millió forintos, 90 százalékos támogatással kivitelezett beruházás nem a terv szerint készült el, ahogy az eredeti pályázati feltételekben szerepelt. — Aztán itt van a fakivágások ügye. Navracsícs József polgármester, elmondása szerint az orvosi rendelő fűtéséhez, óriási mennyiségű fát termeltet ki a völgyből. Kíváncsiak vagyunk, hogy van-e ehhez engedélye? — kérdezik. Az utak elképesztő állapotban vannak a hegyen, s még csak remény sem igen van rá, hogy egyszer leaszfaltozzák. Mentő nem tud bemenni, ha egyáltalán ki lehet hívni: telefon ugyanis csak segélykérő van, az sem mindig jó. Bódis Ferencné postás, a hegyiek egyik önkormányzati képviselője mégsem borúlátó: — Nemcsak a rosszat kell látni mindenben! Épült lépcső lefelé a vasútállomásra, leszórtunk egy utat sóderrel, és ha még nem is adták át, de van vizünk. Nem értem, miért kell mindig szapulni a polgármesterünket. Szentmihályhegyen eközben csattognak a fejszék; az erdő, ami még van, lassan megtelik szeméttel. Derűre csak a tavasz lehet az ok — így tartják a baráti körösök. Balassa Tamás Versenygyőztesek koncertje Verseny győztes muzsikusok adtak nagy sikerű koncertet Barcson a Vikár Béla zeneiskolában. Dúlfalvy Éva, a zeneiskola egykori tanítványa, az országos hegedűverseny győztese és Kovács Zoltán, aki klarinét-kategóriában lett a Concertino Praga legjobbja, Dargay Marcell zongorakíséretével mutatkozott be a barcsi közönség előtt. Jelenleg mindhárman a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei. Műsorukba a modem dzsessztől a magyaros elemeken át a klasszikusokig sok minden belefért, színes műsorválasztással gondoskodtak arról, hogy megtalálja a neki tetszőt a közönség népzene, klasszikus zene, illetve a dzsesszkedvelő része. Ma szintén zenei programmal folytatódik a barcsi tavaszi fesztivál. Somogy zongoristái találkoznak és szórakoztatják a muzsikakedvelőket a zeneiskolában egész nap. N. L. Nehezen békülnek meg az összevonással a csurgói szülők Mostohákká lett óvodák A rV-es tagóvoda gyermekei, akiknek csoportösszevonása vihart kavar - a felnőttek között Csurgó négy óvodája január óta egy intézményként működik. Ez nagy viharokat kavart. Óvónők, szülők, ahol csak lehet lobbiznak, hogy elkerüljék az egyes óvodák leépülését. A félelmek fő oka, hogy két intézményben is csoport-megszüntetést tervez az önkormányzat. Az egyik a IV. számú tagóvoda. —- Kilátástalan a helyzetünk. Csurgón, úgy érzem, mostoha- gyerek lett az óvoda — mondta elcsukló hangon Kovács Gyu- láné tagóvodavezető. — A szülőket kivéve senki nem érez minket a magáénak, mivel egykor ktsz-óvoda voltunk. Az épület a Napsugár és a Metallux Szövetkezeté, amelyek - fénykorukban - megtöltötték a kisdedóvót gyermekekkel. A IV-es óvodában elképzelhetően nem vesznek fel az idén újabb gyerekeket. S megszűnne egy csoport, amivel egy dajka és két óvónő munkája is fölöslegessé válna. Hasonló a helyzet a II. óvodában, ahol a következő tanévtől megszüntetik az óvodapedagógusok gyakorlati képzését. — Ha aránytalanul nő a gyereklétszám, az a minőségi munkát rontja — mondta Németh Lász- lóné tagóvodavezető. — Ez már csak azért is veszélyes, mert a hozzánk járó gyerekek 58 százaléka hátrányos vagy halmozottan hátrányos környezetben él. Rengeteget kell foglalkoznunk velük, míg elérik az iskolaérettséget. A negyedik csoportot most a megszűnés veszélye fenyegeti; emiatt tiltakoznak a szülők. Csurgó négy óvodájában mintegy 300 gyerek jár, a beiratkozáskor várható gyerekek száma 54. — Ennyien lesznek 3 évesek — mondja a városi óvodák vezetője, Kocsis Miklósné. — Szakmailag valóban nem jó az átcsoportosítás. Kemény ellenállásba ütközik minden változtatást akaró, költségmegtakarításra törekvő elképzelés. — A szülők nálunk vállalták, hogy alapítványt hoznak létre a felmerülő felújítási, átalakítási munkák fedezetének előteremtésére — mondta. — Az olajfűtés drága, át kell térni a gázra. A szülők eddig is nagy segítséget adtak. Kovácsnét arról kérdeztem, hogy nemcsak az állásféltés áll- e a felháborodás hátterében. — A féljem, aki ingyen vállalná a tetőszerkezet javításának munkáját is, jól menő vállalkozó — mondta. — Üzletünk van; dolgozhatnék ott is, több pénzért. Én azonban nem akarok a gyerekek nélkül élni. Ezt a helyzetet egy kis jószándékkal meg lehetne oldani. Balassa Tamás Versenyekkel készülnek az iskolások a millecentenáriumra Zákánytelep felel a kihívásra Zákánytelep fiatal település. Jószerivel csak a millennium táján kezdett kiépülni a zákányi és gyékényesi vasútállomás körül. Iskoláját is csak 1904-ben hozták létre, tiszteletet parancsoló azonban az a múltkutatás, amely a fiatal oktatási intézményt ma jellemzi. Ebben elsősorban Belénessy Alajos tanárnak volt alapozó szerepe. A zákányi önkormányzat intézményeire, elsősorban két általános iskolájára - a zákányira és a telepire - alapozza a mille- centenáriumi ünnepségeket. Gelencsér János iskolaigazgató építhet a bevált gyakorlatra. Merész István rajztanár pályázatot írt ki „Honfoglaló őseink az én szememmel” címmel, s középpontba került a helytörténet; Pálfi István vezetésével gyűjtik a népi értékeket, ápolják a hagyományokat. A gazdag anyagot kiállításon mutatják be. Májusban a honfoglalás, államalapítás tárgykörében rendeznek vetélkedőt, s összehívnak egy komolyabb tanácskozást is, ahol a tanulók ismertetik másfél oldalas kis dolgozataikat. A szakkörvezető hozta le Zákányba - négy évvel ezelőtt - a megyei honismereti tábort, amely azóta már az egész Kárpát-medence fiataljait várja. Augusztusban ezzel zárják rendezvénysorozatukat. Közben a challenge dayn, a kihívás napján „hét vezér” kupa tornát is rendeznek. Ezen részt vesznek Belezna, Gyékényes, Őrtilos, Zákány tanulói, felnőttjei. S hivatalosak a vetélkedőre a határ túloldaláról a zákánytelepi testvériskola, Dömye diákjai is. Horváth József Igazgatói megbízás még két évre Eredményes vezetői munkájának elismeréseként Tóka Ferencet a csurgói képviselő- testület még 2 évre megbízta az Eötvös József általános iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Az iskolaszék és a szülői választmány állásfoglalása is segítette a döntést. Csurgónagymarton költségvetése Elfogadta Nagymarton évi költségvetését a képviselő testület. A több mint 7 millió forintból 2,5 millió a működésre kell; 2,8 millió a körjegyzőséghez való hozzájárulás, meg az az összeg, amit a bejáró iskolásokért fizetnek. Nagycsoportosok az iskolában Hét óvoda nagycsoportosai váltják egymást Barcson az Arany iskolában, hogy meg- ismeijék az iskolai munkát. Egy napra jönnek; játékos sportórákat is tartanak nekik; megmutatva számítástechnikai termet, könyvtárt, stúdiót. Három gépész diák sikere Halason A csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola harmadéves gépész tanulói - Molnár Attila, Pető Zoltán, Szinyáko- vics Roland - a többfordulós országos tanulmányi versenyen 4. helyezést értek el. A döntőt Kiskunhalason tartották 15 csapat részvételével. Táncház, Sinka-est és Tavaszi zsongás A fesztivál során Csurgón táncházat tartott tegnap a művelődési házban az Együd Árpád táncegyüttes Füstös Gábor vezetésével. Volt irodalmi est is. Az óvodásoknak, iskolásoknak előző nap tartott nagy sikerű koncertet a Roller együttes; a Tavaszi zsongás bevételét a közösségi ház építése javára ajánlva föl. Vallomások a Dráváról címmel horvát, magyar és erdélyi képzőművészek közös tárlata látható Barcson, a Dráva múzeumban. Rózsás Márton, a múzeum munkatársa elmondta; mintegy 30 alkotó küldte el a műveit, ezenkívül a kiállításon a barcsi alkotótelep elmúlt öt éve során készült munkákból is láthat néhányat a közönség. — A kiállított képekben, fafaragásokban, fotográfiákban egy a közös: valamennyit a Dráva ihlette. Érdekessége, hogy a képzőművészek nemcsak alkotásaikban, hanem saját szavaikkal is elmondják, mit jelent számukra a határfolyó. A művek között írásaik is helyet kaptak. Szabó János: Jel a hullám szélén fotó: király j. Béla Valamennyien úgy vélik, hogy a Dráva nem elválasztja, hanem összeköti az embereket és az országokat. A tárlat közvetve a víz világnapjához is kapcsolódik. N. L. Horvát és erdélyi festők, szobrászok tárlata Barcson Művészek vallomásai a Dráváról Csődveszély után nyereségessé vált a szövetkezet Talpra állt a babócsai Határőr Elhárult a csődveszély a babócsai Határőr mezőgazda- sági szövetkezet elől. Nyereséges lett, tartozását is kifizette a bankoknak. A napokban részközgyűlésen ismertették legfrissebb eredményeit. Bevétele 234 millió forint volt, s mint Toldi János elnök elmondta, ez negyvenmillió forinttal több, mint az egy évvel korábbi. A szövetkezet így 23,6 millió forint adózás előtti nyereséget könyvelt el, s megszűnt a korábbi csődveszély. — 30 millió forint tartozásunk gyűlt össze két év alatt — mondta —, de tavaly ösz- szeállítottunk egy kibontakozási programot, s ezt a tagság is támogatta. Sikerült átvészelni az átmeneti időszakot. Kedvezően alakultak a terményárak, így a tervezettnél 30 millió forinttal több bevételre tettünk szert. A növénytermesztés 105 millió forintot hozott. Sikerült jó áron eladni a napraforgót, a búzát. Száz kilogramm napraforgó költsége például ezer forint volt, de mázsánként háromezerért értékesítették. 3 ezer tonna kukoricát is eladtak, 44 millió forintért; a felét horvát kereskedők vették meg. Az állattenyésztés 95 millió forintot forgalmazott a Határőr szövetkezetben. Toldi János elmondta: a sertéseladás folytán 36 millió forint volt a bevételük. Tartanak 260 tehenet és ezek szaporulatát. Tavaly 44,5 millió forintot kaptak a tejért a kaposvári tejüzemtől. A szövetkezet az idei terve 250 millió forint bevétellel számol; a növénytermesztésből 125 millió forintot várnak. Januárban rendezték a fizetéseket is: átlagosan 40 százalékkal emelték a béreket. Az idén 3300 hektáron gazdálkodnak, s 500 hektáron termelnek bionövényeket. A tritikále kivételével jól teleltek a kalászosok. Tavasszal ezer hektáron kukoricát vetnek, 400 hektáron pedig napraforgót. Ezenkívül szóját és olajtököt is termesztenek. Harsányi Miklós
