Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP A TÖRVÉNYESSÉG ŐREI 1996. március 20., szerda Az önkormányzatok gazdálkodása a törvényesség tükrében Eladósodó települések Tavaly a megye legtöbb ön- kormányzatának gazdálko­dása eredményes volt, ami nem jelenti azt, hogy nehéz­ségek nélküli is. A megyében működő önkormányzatok­nak mintegy a fele küzd ki­sebb vagy nagyobb pénzügyi egyensúlyi problémákkal. Az önkormányzati gazdálko­dás forrásainál tavaly jellem­zővé vált a hitelek növeke­dése. Ennek aránya jelenleg eléri az összes önkormányzati bevétel 20-30 százalékát is. A pénzügyi gondok enyhí­tése végett 132 önkormányzat nyújtott be pályázatot az önhi­báján kívül hátrányos helyzet­ben lévő önkormányzatok ki­egészítő állami támogatására. Ezek közül a pályázók 30 szá­zaléka nem felelt meg a felté­teleknek, így pénzügyi gondja­ikat nem sikerült csökkenteni. Kötelező feladatainak ellá­tását - az egészséges ivóvízel­látásról, az óvodai és általános iskolai nevelésről, az egész­ségügyi és a szociális alapellá­tásról való gondoskodást stb. - az önkormányzatok többsége elsődlegesnek tekintette. Ki­emelt szempont volt az intéz­ményhálózat működtetése is. Ennek az utóbbi feladatnak a megye önkormányzatai egyre nehezebben tudnak ele­get tenni. Várhatóan ezek a nehézségek fokozódnak. Az önkormányzatok eladósodá­sának folyamata veszélyes helyzetet teremthet, és ez ki­hathat az önkormányzatok törvényes működésére is. A múlt évben is történtek olyan törvénysértések, amely összefüggésbe hozhatók a gazdálkodással, a pénzforrá­sok apadásával - végsősoron az eladósodással. Hiányoztak - most is hiányoznak - több önkormányzatnál a vagyon­gazdálkodással összefüggő he­lyi szabályok, rendeltek. Ez nagyon lényeges hiá­nyosság, mivel ilyen szabá­lyok nélkül szinte követhetet­len a gazdálkodási folyamat és elsikkadhat a felelős személye is. Az önkormányzatok jelen­tős részének költségvetési be­számolója nem volt összhang­ban a hatályos számviteli elő­írásokkal, illetve nem adott minden esetben valóságos, hű képet az önkormányzat va­gyoni, pénzügyi helyzetéről. A költségvetési törvény elő­írásai szerint, ha az önkor­mányzat a központi támoga­tást nem a megjelölt feladatra használja fel; illetve a tör­vényben rögzített arányt meg­haladó mértékű támogatás vesz igénybe, köteles a támo­gatást visszafizetni. Ennek vizsgálata a jövőben szigo­rodni fog és előtérbe kerül. Összességében megállapít­ható: a pénzügyi egyensúly megtartása - mind az eredmé­nyes gazdálkodás, mind a tör­vényes működés biztosítása érdekében - fontos feladat, és egyben nagy kihívás elé is ál­lítja az önkormányzatokat. Dr. Faludi Imre főosztályvezető Külföldiek ingatlanszerzése A devizáról szóló törvény mó­dosította a külföldiek ingatlan- szerzésére vonatkozó szabályo­kat. Január 1-jétől külföldi jogi vagy magánszemély valamely - a megye területén - termő­földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - öröklés kivéte­lével - a Somogy Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjének engedélyével megszerezheti. A jogszabály meghatározza a termőföldnek nem minősülő ingatlanok körét is: „termő­földnek, védett természeti terü­letnek nem minősülő föld, az ilyen föld és a rajta lévő épület, építmény együttese, a földtől tulajdonjogilag elváló épület, építmény az önálló ingatlan­ként nyilvántartott lakás, és nem lakás céljára szolgáló he­lyiség, továbbá a tanya”. Az engedély megszerzésére irányuló kérelemhez csatolni kell (vagyis a kérelmezőnek kell beszerezni): a külföldi ho­nosságát igazoló iratot vagy annak hiteles másolatát; az in­gatlanszerzésre irányuló szer­ződés egy példányát; 3 hónap­nál nem régebbi ingatlannyil­vántartási tulajdoni lap másola­tát; 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt; a vételár konvertibilis forint- számlán elhelyezett forintfede­zetéről az eredeti bizonylatot. (A felhatalmazott pénzintéze­tekről az MNB és a közigazga­tási hivatal ad tájékoztatást.) Kell a polgármesternek (az ingatlan fekvése szerint illeté­kes önkormányzat polgármes­terének) arra vonatkozó nyilat­kozata is, hogy ez az ingatlan­szerzés önkormányzati érdeket nem sért, illetve közeli hozzá­tartozók közötti ajándékozás esetén a szerződő felek között fennálló rokoni fok igazolása. Külföldinek az tekinthető, akinek nincs illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni, nincs érvényes magyar útlevele. Az engedélyt meg kell ta­gadni, ha a külföldi ingatlan- szerzése önkormányzati vagy közérdeket sért. Akkor is meg­tagadható, ha a külföldi honos­sága szerinti állam nemzetközi szerződés alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak a belföldiekkel azonos elbírálást. Dr. Sitkéry Judit osztályvezető A köztisztviselők továbbképzése Esélyt kereső kisebbségek Módosított törvény a hadigondozásról Az új szabályozás szerint a volt hadiárvákat megilleti az egy­összegű térítés kifizetése, és ez - 1996. január 1-e helyett - csak 1997. január 1-jétől ese­dékes. A támogatásokról szóló határozatokat a lakóhely szerint illetékes önkormányzatok jegy­zői tartják nyilván, s az esedé­kesség időpontjában megküldik a kifizetéseket teljesítő nyug­díjfolyósító igazgatóságnak. Közmeghallgatás az önkormányzatoknál A Somogy megyei önkormány­zatok jelentős hányada hív ösz- sze az év első negyedében közmeghallgatást az idei költ­ségvetés tervezetének ismerte­tésére, illetve az ezzel kapcsola­tos lakossági vélemény megis­merése céljából. Az 1996. évi költségvetésről szóló helyi ren­deletek elfogadásának végső határideje: 1996. március 12. Helyszíni ellenőrzés ütemterv szerint A Somogy Megyei Közigazga­tási Hivatal törvényességi el­lenőrzési főosztálya megkezdte az első negyedévre beütemezett helyszíni törvényességi ellen­őrzések végrehajtását. Most, az első negyedévben összesen hét önkormányzatnál - Balaton­szárszón, Somogyudvarhelyen, Csákányban, Somogygeszti- ben, Bárdudvarnokon, Mikében és Zicsen - kerül sor helyszíni ellenőrzésre, és természetesen az év további részében is foly­tatja majd az ellenőrzéseket. Betöltötték az andocsi jegyzői állást Az andocsi községi önkor­mányzat a jegyzői feladatok el­látásával ismét dr. Szabó Sán­dort bízta meg - határozott időre, a jegyzői álláshely pá­lyázat útján történő betöltéséig. Jogszabálysértések sora Bélaváron A Somogy Megyei Közigazga­tási Hiyatal Bélavár község ön- kormányzatának 1995. évi mű­ködésével kapcsolatosan több irányú törvénysértést tárt föl, ezért a hivatal vezetője a pol­gármesternél kezdeményezi a képviselő-testület összehívását. * Somogyi szakember «z OSZT-elnök A Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete közigazgatási hivatalok orszá­gos szakmai tanácsa ez évi, március 7-én tartott küldöttér­tekezletén dr. Vörös Tamást, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjét vá­lasztotta elnökének, négy évre. A bevált gyakorlatnak megfele­lően 1996-ra is szervezünk szakmai továbbképzéseket, ta­nácskozásokat a helyi önkor­mányzatok köztisztviselői ré­szére. Ezeknek célja az egysé­ges joggyakorlat kialakítása. A továbbképzések tematiká­ját az elmúlt évben életre hívott továbbképzési bizottsággal is megtárgyaltuk. A rendezvé­nyek megszervezésére pedig háromféle formában kerül sor: Közigazgatási napok a Del- Dunántúlon címmel négy me­gye (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) egy-egy közigazgatási hivatal ad otthont a továbbkép­zéseknek. Somogy megyében ezt május 23-án rendezik meg, Önkormányzati gazdálkodás el­lenőrzése címmel. Nagyobb horderejű témák megtárgyalására többnapos to­vábbképzés keretében kerül sor Balatonföldváron. Az egynapos tanácskozásokat pedig Kapos­váron tartjuk — mindig a leg­aktuálisabb témákról. Megítélésünk szerint — és a kapott visszajelzések is azt iga­zolják — szükség van ezekre a rendezvényekre. A mindennapi gondok megoldásához nyúj­tunk segítséget ebben a jogsza­bályváltozásban bővelkedő vi­lágban. Hartainé dr. Benkő Ibolya főosztályvezető Megyénkben is nagy várako­zás előzte meg a kisebbségi önkormányzatok létrejöttét. Az 1994. évi választásokat követően 19 alakult meg. Négy, többségében horvát nemzetiségűek által lakott köz­ségben — Lakócsa, Potony, Szentborbás és Tótújfalu — döntött a képviselő-testület az alakuló ülésen úgy, hogy ki­sebbségi települési önkor­mányzatként fog működni. Ilyen döntést hozott a cigány nemzetiségű pálmajori testület is. Ezenkívül 14 somogyi tele­pülésen jött létre cigány ki­sebbségi önkormányzat. A múlt évi újabb választások lefolytatása után ezekhez még kilenc település csatlakozott — időközben a fonói képviselői lemondások miatt megszűnt —, tehát megyénkben jelenleg 27 kisebbségi önkormányzat mű­ködik. A cigány kisebbségi ön- kormányzatoknak szinte kivétel nélküli első feladata az volt, hogy felmérték a településen élő cigány lakosság általános helyzetét. A közigazgatási hiva­tal törvényből eredő elsődleges feladata a kisebbségi önkor­A közigazgatási hivatal mun­kájának múlt évi zárásához, munkánk értékeléséhez kérdő­ívet küldtünk ki az év elején a polgármesteri hivatalokhoz, s abban arra kértünk választ: mi­lyennek ítélik a hivatal 1995. évi segítő tevékenységét, ma milyen kérdések, problémák foglalkoztatják őket, és mely feladatok ellátásához várnak 1996-ra szakmai segítséget. Az összegzett vélemények szerint az 1995-ben kialakított kapcsolattartási, továbbkép­zési módszerek és formák alapvetően jók, követendők. Szélesíteni kell azonban a kapcsolattartás formáin. Javas­latok érkeztek az aktuális, megoldandó problémakörökre. Több helyről is igényelték, hogy a jövőben a polgármeste­rek, esetleg a képviselők is kap­janak megfelelő tájékoztatást, felkészítést a munkájukhoz, il­Az önkormányzatok, önkor­mányzati intézmények, vala­mint a humán szolgáltatást végző nem állami szerveknek az idén is ad juttatást a Népjó­léti Minisztérium. A Népjóléti Közlöny március 10-i számá­mányzatok működésének tör­vényességi ellenőrzése, emel­lett azonban szakmai segítséget is nyújt számukra. Ezt a célt szolgálták a továbbképző jel­legű értekezletek, amelyben a Belügyminisztérium és a Ki­sebbségi Etnikai Hivatal segít­ségével tájékoztatást adtunk a legaktuálisabb jogértelmezési kérdésekről. Az újonnan alakult kisebb­ségi önkormányzatok kivételé­vel valamennyien elfogadták a szervezeti és működési sza­bályzatukat, mely a jogszerű működésük alappillére. A törvényes működést elő­segíti az is, hogy a barcsi, a ka­posvári és marcali kisebbségi önkormányzatok — tapasztala­tai átadásával — támogatja a környékükön levő települések önkormányzatait. A cigány kisebbségi önkor­mányzatok tevékenységét fo­lyamatos anyagi nehézségek befolyásolják, ezért fennmara­dásukért — a szakmai segít­ségnyújtás mellett — önma­guknak kell jelentős erőfeszíté­seket tenniük. Dr. Palka Sándor területi referens letve azt, hogy a jegyzőknek és a polgármestereknek közös ér­tekezletet tartsanak, együtt kap­janak majd tájékoztatást. Felmerült a kistérségi érte­kezletek tartásának igénye is. Szakmai segítséget várnak: a szociális feszültségek kezelé­séhez, a gazdasági-pénzügyi problémák oldásához, általában a törvényes működéshez. Na­gyobb figyelmet, támogatást kémek a kisebbségi önkor­mányzatok működésének szer­vezéséhez, módszereket, javas­latokat várnak az intézmények fenntartásából fakadó gondok kezeléséhez. Mivel a felmérés a polgármesteri hivatalok több­ségének (mintegy 65 százalé­kának) a véleményét tükrözi, így ez évi munkánk tervezésé­nél mindezekre — lehetőség szerint — figyelemmel voltunk. Vajda István osztályvezető ban megjelent pályázati felhí­vásra a tenderdosszié kitöltésé­vel lehet jelentkezni. Ezt - egy későbbi időponttól - a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal­nál (Kaposvár, Csokonai u. 3.) vehetik át majd az érdeklődők. Segítő munkakapcsolat az önkormányzatokkal Támogatás a szakellátáshoz A lakosság széles körét érintik január 1-jétől Helyi adóváltozások Az év elejétől a helyi adókban történt változások a lakosság széles körét érintik. Ezért hasznos lehet, ha közülük ki­emeljük a legfontosabbakat. Az önkormányzatok felhatal­mazást kaptak arra, hogy 1996. január 1-jétől a korábbi­nál nagyobb helyi adókat szabhatnak ki a vállalkozások és az állampolgárok terhére, ha az emelésről és annak mérté­kéről 1995. december 31-ig döntött a képviselő-testület. A gépjárműadónál — az év közben történt tulajdonosvál­tozás esetén is — annak kell megfizetnie az adót, aki az év első napján a gépjármű for­galmi engedélyében tulajdo­nosként szerepel. Az építményadó esetében megszűnt az állandóra beje­lentkezett családtagok után eddig megadott huszonöt négyzetméteres adómentesség; valamint nem adómentesek 1996. január 1-jétől már a mű­emlék építmények sem. A kommunális adó esetében 1996-tól a magánszemélyi he­lyi adójából nem vonhatók le a különböző kommunális beru­házások, kivéve ha — az adólevonási jog 1996. január 1 -je előtti, — az 1996 előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beru­házást 1996-ban befejezi, — a beruházóval 1996 előtt kötött szerződés alapján befi­zetést teljesít. Dr. Homoky Tünde A súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei A kormány rendeletben állapította meg a súlyos mozgáskor­látozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos szabá­lyokat, s egyidejűleg hatályon kívül helyezte a korábban ha­tályos kormányrendeletet. Lényeges változás, hogy e kedvezményeket nem vehetik igénybe az életvitelszűeren ágyhoz kötött fekvőbetegek, ha szállításuk csak mentő­járművel biztosítható, to­vábbá azok, akik nyilatkoza­tuk alapján egyéb közfor­galmú személyszállítási uta­zási kedvezményeket vesz­nek igénybe (nyugdíjasjegy, tanulóbérlet stb.). A súlyos mozgáskorláto­zottság tényét a háziorvos igazolja, illetve egyes ese­tekben a háziorvos beutalása alapján szakorvos. Ezen or­vosi szakvélemények ellen az államigazgatási határozat megfellebbezésével lehet fe­lülvizsgálati kérelemmel élni. Az 1996-ra benyújtott ké­relmekhez a friss orvosi szakvéleményt kell csatolni, tehát a korábbi években kiál­lított szakvélemények nem fogadhatók el. A kedvezmények közül megszűnt a gépjárműfenntar­tási támogatás, s a parkolási engedély is csak a súlyosan mozgáskorlátozott személyek részére állíthatók ki, azonban a korábban kiállított parko­lási engedélyek érvényességi idejük lejártáig felhasználha­tók. A közlekedési támogatás alapösszege 5000 forint/év, legmagasabb összege 15 ezer forint/év. Az összeg megállapításá­nál az életkort, a tanulási, il­letve munkaviszony fennállá­sát, valamint a családi állapotot kell figyelembe venni. Például a hatvan év feletti nyugdíjas esetében az összeg 5000 forint, tizennyolc-hat­van év közötti tanulói, vagy munkaviszonyban álló sze­mély esetében tizenkétezer­ötszáz forint. A kedvezmények iránti ké­relem benyújtási határideje: 1996. április 30. Kaszásné Szalai Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom