Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

1996. március 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Bontják a marcali mozit A munkások a hét végére már az alapokig jutottak. A munkával pár hét alatt végeznek; a törmeléket is a vállalkozó szállíttatja el. fotó: kun g.tibor Marcali Berzsenyi-napok „A falusi vendégfogadók mesztegnyői ------------------------------------------------­egyesülete olyan stratégiát követ, amely - MIT SZÓL HOZZÁ? európai mintára - a hátsó udvar termékeit --------------------------------------------------­exportálja az első udvarba.” (Hír a Somogyi Hírlapból) Vendégvárók pénz híján Berzsenyi-napokat rendezett névadójuk emléke előtt tisz­telegve a marcali gimnázium és szakközépiskola. A diá­kok saját zenés, verses pro­dukcióikat adták elő. A gimnazisták - a hagyomá­nyoknak megfelelően - meg­koszorúzták Berzsenyi niklai sírját, a gimnáziumban pedig történelmi, művészeti vetél­kedővel, valamint Szakács Klára dokumentumfilm-ren- dező alkotásainak bemutató­jával folytatták Berzsenyi-na­Parlamenti vezérszónokok disputája közepette ülünk Urr Béla asztalához. Soha ki­rívóbb ellentéte a nagy ígére­teknek és a silány beteljesü­lésnek. Családsegítő politikát harsog a televízió, mi meg azt számolgatjuk Hosszúvizén az 55 lakosú falu első emberével: jut-e még betevőre ennek a szegénységbe öregedett vi­déknek? — Négy és fél millió forintból nem lehet csodát tenni — mondta a polgármester, aki megcsappant lélekszámú falu­ját a tavalyinál rosszabb pénz­ügyi feltételek közepette igyek­szik vezetni. Errefelé nagy új­ságnak számít, hogy hozzák végre a telefont: - A szomszé­dos Cserfekvéssel együtt ti­zenöt előfizetőhöz viszik be a vonalat. Eddig egyetlen rádióte­lefonon érintkeztek a külvilág­gal az ott élők, de az drága, csak végszükségben — orvos vagy mentőt kérve — használ­ták. — Ami pénzünk van, azt az idén is odaadjuk a közös fenn­tartású óvodára, orvosra, isko­lára — mondta a rövid pórázra pok rendezvénysorozatát. A legtehetségesebb rajzolók al­kotásait két marcali festőmű­vész, Kovács József és Jurij Uszanov zsűrizte. A rendez­vények sorát műfordítói ver­seny zárta: a diákok angol, német, latin és orosz nyelvű Berzsenyi-fordításaikat mutat­ták be. Színesítette a Berzsenyi­napokat, hogy megnyitották a gimnáziumban az Orosz Lajos festményeiből és Lakos István fotóművész alkotásaiból ren­dezett kiállítást. (Kun) kényszerült Hosszúvíz polgár- mestere. — Jut is, marad is a hivatal tetőszerkezetének reno­válására. Félmillió kellene a ja­vításra; — csak tudnám honnan szedjük elő a rávalót. Itt ez a megkezdett harangláb is: a faanyag megvan, a cserép szintúgy. Ráköltöttünk már vagy kétszázezer forintot, s ha törik, ha szakad, ezt az idén be­fejezzük. A hosszúvízi költségvetés egyik jelentős tétele a nyolc- százezer forintos szociális se­gélykeret. Ott, ahol hét gyere­ken és tizenkét munkaképes emberen kívül mindenki más nyugdíjas, elég is, meg nem is. A támogatás egyféle formája a kisbirtokok megművelése, ösz- szesen 25 hektáré. Önkormány­zati gépekkel, önköltségi áron szántják, vetik a földet a köz­hasznú munkások, egy család általában két hektáron gazdál­kodik. Állattartásról csak el­vétve lehet beszélni — kesereg is miatta a polgármester. Ser­téssel még foglalkoznak, de a szarvasmarha — Hosszúvízről legalább is — kihalófélben van. Csíky K. Erika Kóczián Istvánná, a Tourin- form-iroda és regionális turis­taközpont vezetője: — Csaknem negyven ház kiadó Mesztegnyőri; többsége jó állapotú, alkalmas a kül­földi — főleg német, holland és svájci — vendégek fogadá­sára. Néhány éve csak, hogy ráálltunk a falusi turizmusra, ez a szállásértékesítésen kívül programszervezést is jelent. A baj csak az, hogy a Tourin- form-iroda mint az országos turisztikai hálózat egyik vi­déki láncszeme nem működik kellő hatékonysággal. Az iro­dát fenntartó önkormányzat­nak nincs elég pénze arra, hogy egész évben működtesse. Ilyen feltételekkel nehéz a vendégkört megtartani, arról nem is beszélve, hogy a kisré­gióban már tavaly is nagyon elrugaszkodtak az árak. Az eredeti célunk az volt, hogy a vidék természeti szépségeire alapozva az idegenforgalom­ból némi kiegészítő jövede­lemhez juttassuk a családokat; Marton László marcali la­kosnak különös hobbija van: szappant gyűjt. Van már ezekből vagy ötszáz darab; egyszerre nem is tudja mind kirakni, mert nem férnek el egy dupla rekamién. — Hogyan kezdte? — Ez is szenvedély, mint a cigaretta vagy a bélyeggyűj­tés. A Konzumban dolgozom segédmunkásként. Ott kapunk szappant, s ha egy szépet meg­látok, azt megveszem. Több mint tíz éve kezdtem; egy ami zöldség, gyümölcs megte­rem a kiskertben, azt is tegyük a vendég asztalára. Sajnos, egyre kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a faluban az előkészítő munkának; abban bíznak, hogy majd csak erre téved valaki. Dr. Völgyi Zoltán, Mesz- tegnyő jegyzője: — Anyagi haszna az ön- kormányzatnak ebből a tevé­kenységből nincs. A külföldi kapcsolatok is inkább ismeret­ség útján szövődnek. A ven­déggel egy házban lakó család a gazdálkodás mindennapjaiba is bevonja a turistákat. Akad vendég, aki teljes kiszolgálást akar, de van olyan is, aki még a baromfiudvarba is bemegy dolgozni. Az idén egyébként megint bevezetjük az idegen- forgalmi adót. Voltak évek, amikor szüneteltettük, de a község anyagi helyzete ennek a visszaállítást kívánja. A vi­dék fellendítésében ugyan nagy szerepet játszik a turiz­mus, de nekünk rangso­Creme-21 volt az első. Ezt ugyan a feleségem elmos’a- kodta, de a doboza megma­radt. Néhány éve írt Marton Lászlóról a Somogyi Hírlap. A cikket olvasta Vincze Imre sió­foki lakos, és küldött a gyűjtő­nek 8-10 külföldi szappant. Azt írta: világjáró útjairól hozta haza emlékbe, s tudja, hogy Marton Lászlónál jó he­lye lesz. — így van már francia, né­met, olasz, amerikai meg iraki is. Jó néha elővenni őket. Né­róim kell a feladatokat. Dr. Szabó Judit, a falusi vendégfogadók mesztegnyői egyesületének pénztárosa: — Ha az a kérdés, hogy a háromszáz gyereket befogadó, leromlott állagú iskolára áldoz- zunk-e vagy a Tourinform- iroda tartson nyitva egész év­ben, vitathatatlan a válasz. At­tól, hogy az iroda októbertói áprilisig zárva van, nem áll le a szervezés. Javában készülünk a közelgő gólyafesztiválra, s igyekszünk saját programok­kal, családias összjövetelekkel, kirándulásokkal ide vonzani a vendégeket. A „hátsó udvarból az első udvarba” szisztéma be­vált: nálunk például még fát is vágtak a németek... A gondok a Tourinform-irodával egyéb­ként a korábbi társulás felbom­lásával kezdődtek. A régió természetvédői Somogyfajszra költöztek, a falu pedig egyedül nem tudja vállalni a költsége­ket. Irodával vagy anélkül: én bízom a falusi vendégfogadás jövőjében. Csíky K. Erika zegetem, szagolgatom is; olyan érzés, minta ott lennék azokban a csodálatos, messzi országokban, ahonnan ezek érkeztek, de ahová én nem ju­tok el. — Miért nem? — Nincs rá pénzem — mondja Marton László, arcán az ifjúság szappancirógatástól illatos mosolyával. - Még a szükségesre is alig telik. Hát hogyan gondolhatnék én, a szegény marcali gyerek, szap­panbeszerző világkörüli utakra... Kun G. Tibor Hét vezér tér névadó Szentgyörgyön Balatonszentgyörgyön a köz­ségháza előtti, eddig névtelen te­ret a honfoglaló hét vezérről ne­vezték el - a millecentenáriumi megemlékezések nyitányaként. Hét facsemetét is ültettek a téren, s Vass Béla iskolaigaz­gató ünnepi beszédét követően a balatonkeresztúri fúvószenekar és a Kisbalaton táncegyüttes mu­tatta be itt nagy sikerű műsorát. Drága a világítás Balatonberényben Sokba kerül a fény Balatonbe- rénynek. Utcáin, terein 440 lámpa világít, s a község vil­lanyszámladíja megközelíti Keszthelyét, ahol pedig kétezer (korszerű) lámpa van. A herényi képviselő-testület ezért elhatá­rozta a közvilágítás szakaszos korszerűsítését. A tízmillió fo­rintos programot az idén kezdik. Megegyezett 4 község a térítési díjban Megegyezett Gadány, Kelevíz, Hosszúvíz és Mesztegnyő kép- viselő-testülete a közös isko­lába, óvodába járó gyerekekért fizetendő térítési díjban. A Ga- dányban tartott együttes tanács­kozáson úgy döntöttek: a mesz­tegnyői iskolába járó diákokért 110 ezer, az óvodába járó kicsi­kért 95 ezer forintot fizetnek. Alapítvány létesült Nagyszakácsiért Nagyszakácsiért alapítvány lét­rehozását határozta el a község képviselő-testülete. Hosszúra nyúlt vita után úgy döntöttek, hogy idei 15,5 millió forintos költségvetésükből és a múlt évi minimális megtakarításból meg­próbálják átvészelni ezt az évet. Befagyott a marcali ingatlanpiac Csökkent a télen a marcali ingat­lanforgalom: a déli alközpont­ban a 24 közművesített lakótelek közül csak nyolc kelt el - az ol­csó ár ellenére is. Építkezési en­gedélyekért sem tolonganak: az idén mindössze hat ilyen kére­lem futott be a szakhatósághoz. Hosszúvíz rövid pórázon Illatos, szép utazások Szappanillatú álom-utazások a hobbiból szappant gyűjtő Marton László marcali lakásán Összekötő Út Főnyeden A 128 lakosú Főnyedet sem veti föl a pénz. Az önkor­mányzat gondja: hatmillió forintból kell gazdálkodnia. Lesz azért, amire jut: össze­kötő útra például, egészen a Marót-völgyi csatornáig. A Szegerdő közigazgatási hatá­ráig húzódó 500 méteres szakasz járhatóvá tétele mindkét községnek érdeke. A temetőkapu cseréjét és a templom belső tatarozását tervezte még erre az évre az elöljáróság. Szeretnének rá­csatlakozni a kis-balatoni ke­rékpárúira is, és fontolgatják a szennyvízprogramba való belépést. Út és közművek fejlesztése nélkül ugyanis csak álom marad a falusi tu­rizmus Főnyeden. Cs. K. E. Helyi foglalkoztatással segíthetnek sok család gondjain Szövőműhely Kelevízen azért is időszerű, mert jövőre ün­Sok a munkanélküli Kelevi- zen; az aktív korú lakosság 54 százaléka járadékból és segé­lyekből él. Az iparból kiszorult falusiak elhelyezkedési esélyei jóval kisebbek, mint városi sorstársaiké. A kelevízi ön- kormányzat a helyi foglalkoz­tatás megteremtésével igyek­szik enyhíteni a gondokon. Az üzem kialakítására a volt is­kolai szolgálati lakás látszik a legjobbnak — tudtuk meg Hor­váth Zoltán polgármestertől. A kétfunkciós, istentiszteletre és oktatásra egyaránt használt templommal egybeépült lakást jó ideig a téesz használta, egye­bek között varroda is működött az épületben. A mesztegnyői fa- luház népszerű szövőtanfolya­mára kelevízi lányok, asszonyok is járnak — az ő szakértelmükre alapozva jövőre saját szövőmű­helyt kíván létrehozni az elöljá­róság. A hatvan négyzetméteres csarnok erre bőven elég, a szö­vőszékek elkészítését pedig egy kelevízi ezermester, a falugond­noki feladatokat is ellátó Lángi László vállalta. Ez az év a szám­vetés esztendeje Kelevízen: a munkahelyteremtő pályázatok benyújtásáé és a további pénz­eszközök felkutatásáé. — A századelőn épült temp­lom teljes tatarozására, a tetőzet és a padozat cseréje majdnem négymillió forintot szánunk — mondta a polgármester. — A felújítás, amelyhez német és olasz magánalapítványok is fel­ajánlották hozzájárulásukat, nepeljük a község fennállásának 750. évfordulóját. Erre az alka­lomra elkészítettük Varga Deák Józseffel Kelevíz címerét és zászlaját. A megyei könyvtár ku­tatásainak köszönhetően fény de­rült a helységnév eredetére is: Kelevíz egykor Kelevéz volt, ne­vét tehát a fegyverről kapta. Ez a motívum is megjelenik mindkét községi jelképen. A könyvtárnak és körjegyző­ségnek egyaránt otthont adó épü­let mögött elterülő egy hektárnyi földön községi parkot akar létesí­teni az önkormányzat. A játszó­térrel kibővített zöldövezeti pi­henőhely terveik szerint igen megfelelő a búcsúk tartására is. Terveikbe pedig még egy kis sportpálya is belefér. (Csíky) MI OTT VAGYUNK MINDEN KILOMÉTERKŐNÉL A SOMOGYI HÍRLAP kiadója felajánlja, hogy korrekt térítési díj ellenében saját terjesztó'hálózatával különféle mellékleteket, szórólapokat is kézbesít. Vállaljuk a megye valamennyi településén; igény szerint egyes területein teljes háztartási fedettséggel vagy a SOMOGYI HÍRLAP előfizetői részére történő' kézbesítést. (11988) Bővebb felvilágosítás a kiadó terjesztési csoportjánál. Telefon: 82/423-213 • • On megrendeli! Mi teljesítjük! Munkánk lényege: megbízhatóság, gyorsaság, pontosság!

Next

/
Oldalképek
Tartalom