Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

1996. március 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Százötven család gázigénye, költségek, támogatás Nagykorpád a vezeték kiépítésére készül Viaszt még az alföldi kis tanyákról is hoznak Nagyatádra Lépre várnak a méhészek Figyelni kell a lépre, a nyomóhengerekre fotó: SIMON ottónÉ A lakosság igent mondott, s a nyáron megkezdik Nagykor­pádon a pb-gázvezeték építé­sét. A legtöbb család ősszel már gázzal fűthet. A falu régi álma válik valóra így; a fel­mérés szerint ugyanis a két­száztíz házból másfélszáz csa­lád jelentette be igényét a be­vezetésre. — Tovább bővülhet még a je­lentkezők száma — mondta Tóth Tibor polgármester —, mert néhányan még nem nem döntöttek. Az Agrona kft pél­dául tíz résszel száll be a gáz­vezeték-építésbe. Az eddigi számítások szerint 35 ezer fo­rintba kerül egy-egy porta ház­faláig az építés, illetve a bekap­csolás. Az önkormányzat a múlt héten elfogadott 29 millió forintos költségvetés megtaka­rításából kétmillió forinttal tá­mogatja ezt a beruházást. S még céltámogatásból is nyerhe­tünk másfél-kétmillió forintot, erre már benyújtottuk a pályá­zatot az állami fejlesztési inté­zethez. A nagykorpáéi lakosság számít a gáz bevezetésére, hi­szen a kivitelező egyszeri, 15 ezer forintos fogyasztási en­gedményt ígért, és a közműfej­lesztési hozzájárulás is vissza­igényelhető a befizetésből. Ezekkel a kedvezményekkel je­Bolháson tovább nőtt a mun­kanélküliek száma. A tél csak nehezítette helyzetüket: meg­szűnt az alkalmi foglalkozta­tás. Semmiféle munkalehető­ség nincs a kis faluban, sőt a környéken sem - mondta Kő­vári Jenő polgármester. Az 560 lelkes település lakói­nak húsz százaléka munkanél­küli. Hatvanan kapnak munka- nélküli segélyt vagy jövede­lempótló támogatást. Több mint kétszáz a gyerekek és a nyugdíjasok száma, s ugyan­ennyi lehetne aktív dolgozó, de most még annak néhány em­bernek .sincs munkája, aki a málnaszezonban a segesdi hű­tőházba jár vagy a nagyatádi konzervgyárba, esetleg alkalmi munkát vállal. Az utóbbira is egyre kevesebb a lehetőség, és mind többen kényszerülnek arra, hogy feketemunkát keres­senek. — Esélyük sincs ezeknek az embereknek az elhelyezke­désre. A tartalékaik kifogytak, s lentősen csökkenthetők a kia­dások. A gázvezetékre folya­matosan rá lehet csatlakozni, de később sokkal többe fog ke­rülni, mint most. Lesz olyan is, akinek a gáz­fűtés csak álom marad. — Hárman élünk huszonné­gyezer forintból — mondta Somogyi Istvánná. — A férje­met leszázalékolták, van egy gyógyíthatatlan beteg fiunk, és én is a jövedelempótló támoga­tást kapom. Harmincötezer fo­rint: ez nekünk iszonyúan sok. Miből törlesztenénk? Biztos, hogy jó lenne, de félünk is tőle. Csak a falig vezetnék... Drága a konvektor is, ezt mi nem tudjuk megfizetni. Itt, a Szabadság utca végén, azt hiszem mások sem. Idősb Kis Lajos a bevezetés mellett döntött, de fenntartásai vannak. — A korral haladni kell; egyetértek, hogy legyen villanyunk, kábeltévénk és gá­zunk is. A vízről viszont már elképesztő dolgokat lehetett hallani. A gázbeszerelést vala­hogy kifizetjük, de a fogyasz­tással már lehetnek gondjaink. Ezekből az alacsony falusi jö­vedelmekből nehéz átvészelni egy ilyen kemény telet. Nagykorpádon 145 család mondott igent a vezetéképí­tésre. így hamarosan eljut hoz­zájuk a gáz. Németh István azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiknek semmiféle jövedelmük nincs — mondta Kővári Jenő. — A lakosság egyre szegényebb lesz, s velük együtt a falu is. Költségveté­sünk az idén is kétmillió forin­tos hiánnyal számol, csak az óvodára és a kisiskola fenntar­tására elég a pénz. A szociális juttatások jelen­tős összeget igényelnek, mert a tél elején ismét többen marad­tak éállás és kereset nélkül. A munkanélküliek száma már hatvanra nőtt a kis községben, közülük harminchétén kapnak jövedelempótló támogatást. Bolháson az önkormányzat bevétele nem áll arányban a ki­adásaival. Tavaly 17,5 millió forintból gazdálkodtak, az idén lényegesen kevesebb a pénz, s a működtetés költségeit minden­képpen ki kell szorítaniuk. Tá­mogatásra azonban így alig ma­rad valami pénze a képviselő- testületnek. S az önkormányzat még mindig nem tudta elkészí­teni a költségvetését. (Németh) Négyszáz forintot is adtak az akácméz kilójáért - mondta Varga István méhész, mű- lépkészítő, miközben arrébb tett egy kanna viaszt. - Aki tudott várni, annak még a vegyesért is fizettek kétszáz forintot a kereskedők. A méz jónak mohdható ára azonban még mindig csak a fele a német piacon kínált méznek — tudom meg Varga Istvántól. Ezen az áron azon­ban itt is csak a jó minőségű mézet lehetett eladni. Reflak- tométerrel mérték a méz mi­nőségét, de a bevált érzék­szervi vizsgálatot sem lehet megkerülni. Nagyatádon a méhészegyesület is segített a nagyobb készletek eladásá­ban, mert manapság a mézet nemcsak termelni kell tudni, hanem eladni is. Miközben beszélgetünk, fo­Negyven óvodás táncol a nagyatádi művelődési ház színpadán. Vidámak, bájosak, s kissé esetlenek. Az öt-hat éves gyerekek a budapesti Néptán­cosok Szakmai Házának kísér­leti anyaga alapján ismerked­nek népi táncokkal. A néptáncóvoda hamar nép­szerű lett. Mayer Károlyné szaktanár kezdeményezte a régi gyermekjátékok tanulását, s ő oktatja a kicsiket a néptáhc alapvető tudnivalóira.- A kis táncosok először, lyamatosan dolgozik a műlép készítésén. Varga Istvánnak ugyanis — a méhészet mellett — ez adja a megélhetést. Húsz éve kezdte, egy ócskavasnak való géppel. Mára moderni­zálta már a műlépkészítést. Az új nyomóhengert például Ame­rikából hozatta meg. Azt mondja, hogy versenyben ma­radni csak minőségi munkával lehet. — Visszaesett a műlép iránti kereslet is az utóbbi években — mondta a felesége, aki a vál­lalkozást viszi. — Ennek elle­nére még most is sokan jönnek, mert a rendelő saját hozott via­szát előtte dolgozzuk fel. Olyan méretet állítunk elő a méhé­szeknek, és olyan minőségben, amilyet kémek. Akik mesz- szebbről érkeznek, azokat el is szállásoljuk. Naponta mintegy ötven kiló viaszt dolgozunk fel. Az energiaárak emelkedése, a persze, hogy tétovák. S a leg­többnek sokáig még bizonyta­lanok a mozdulatai is. Meg kell szokniuk a fegyelmet, a lépés ritmusát; így mozgásuk, a rendszeres próbák következté­ben, egyre harmonikusabb lesz. A kísérlet során - mint a ta­nárnő elmondta - a „tananyag” figyelembe veszi az öt-hat éves gyerekek alkati sajátosságait is. A jó mozgás, ügyesség termé­szetesen fejleszthető. Fontos szerepe van ebben a ritmus és a dallam érzékelhető kapcsolatá­sok munka miatt azonban ne­künk is emelni kellett az árat, bár még száz forintért feldol­gozunk egy kiló viaszt. Sokan, a régi ismerősök azonban messziről is eljönnek Nagyatádra. Ottjártunkkor épp egy több száz családdal fog­lalkozó alföldi méhész készít­tette a lépeket. Varga Istvánnak tekintélyes a szakkönyvgyűjteménye. A több mint 50 ritka kötet között „A méh és világa”: ezt —- a be­jegyzés szerint — 1895-ben Darányi Ignác akkori földmű­velési miniszter ajánlotta egyik barátjának. Most a műlépkészítés ad munkát Nagyatádon. Még két- három hét, s a méhekkel is lesz bőven tennivaló. Közben Székesfehérvárra is megy: előadónak hívták egy találko­zóra a neves méhészt. Németh István nak, s gyakorolják, mozdula­tokkal hogyan kísérhető. Kettős célja volt ennek a kezdeményezésnek: az, hogy a kicsik megismeijék és megsze­ressék a népzenét, a táncot, s egyúttal neveljék az utánpótlást is, amely az iskolában fejleszt­heti tudását. Tapasztalataik szerint - mint mondta - az óvodás korú gyerekek nagyobb terhelésre is alkalmasak, s így sokkal összetettebb mozgás­formákat sajátítanak el, mint korábban. (Németh) Atádi fesztiválnyitás hangversennyel Megnyitották Nagyatádon a ta­vaszi fesztivált, Ormai István polgármester beszédével a mű­velődési házban. Ezt követően Kenedi Tibor, a városi zeneis­kola igazgatója adott hangver­senyt. A fesztivál alkalmával kiállítást is rendeztek a műve­lődési házban: a 28 éves nagy­atádi zeneoktatásról. A zongo­raest önkéntesen felajánlott be­lépődíjainak összegét a zeneok­tatás támogatására létrehozott alapítvány számlájára utalják át. Színházlátogatáson a szobi iskolások Budapestre látogatott a So- mogyszobi Gyermekliga negy­venöt kisdiákja. A Nemzeti Színházban megnézte a János vitéz előadását, majd a főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Kirándulásokra pályázaton nyert negyvenezer forintot az iskola a Nemzeti Alapítványtól. Kilenc somogyszobi iskolás pedig a hét végén az Operaház­ban a Bánk Bánt nézi meg az úttörőszövetség támogatásával. Vállalkozó lett Segesd másik háziorvosa is Vállalkozó lesz Segesd vala­mennyi orvosa. A községi kép­viselő-testület döntése szerint ezentúl Lehoczkyné dr. Sza­kács Gabriella, a 2. számú kör­zet háziorvosa is ilyen formá­ban látja el a körzetébe tartozó betegeket. Vállalkozóként akar dolgozni dr. Zsákai Kálmán, a község fogorvosa is; erről még tárgyal a képviselő-testülettel. Est a gyerekekért Háromfán Alapítványi estet rendezett a tehetséges háromfai gyerekek megsegítésére a Móricz Zsig- mond Általános Iskola vezető­sége és szülői munkaközös­sége. A művelődési házban tar­tott kétórás műsor bevételét az iskola alapítványának vagyonát gyarapítja. Az már összegyűlt kétszázezer forint kamataiból segítik azoknak a jó képességű gyerekeknek a továbbtanulá­sát, akiknek nincs erre pénzük. Hatvan munkanélküli, jövedelempótlósok segélye Bolhás szorító gondjai Népi gyermekjátékoktól az ügyességfejlesztő gyakorlatokig Táncos kicsik Nagyatádon Űjabb tanfolyamokon készítik föl a fiatal családokat Apás szülés a kórházban Nagy sikere volt a szülés előtti tanfo­lyamnak, amelyet Babát várunk cím­mel tartottak Nagyatádon. Húsz ifjú házaspár vett részt, s a nagy érdeklő­dést figyelembe véve a kórház most újabb találkozót szervez a leendő szü­lőknek. Hat előadáson vesznek részt a babát váró házaspárok, s mint Csányi Józsefné kór­házi védőnő elmondta* itt már a szülés előtt olyan ismeretekhez jutnak, amelye­ket csak az újszülött-osztályon szerez­hettek a kismamák. Legfontosabb teen­dőikről az osztály orvosai beszélgetnek velük; videofilmeken is bemutatják a csecsemő ellátását, és elsajátítják a nél­külözhetetlen higiéniai ismereteket. Az első előadáson a terhesség okozta élettani változásokat beszélik meg. Meg­ismerik a szűrővizsgálatokat, segítik a kismamák terhesség alatti szorongásának feloldását, és szó lesz az együttszülésről. Az előadók bemutatják az újszülött és a csecsemő gondozását, a terhesség alatti és utáni gyógytornát is. — A szülők életében változást hoz a kicsi, ez életmódváltozással és nagy fele­lősséggel jár — mondta Csányi Józsefné. — Minderre felkészítjük a leendő édes­anyákat és apákat. Ségítjük tennivalóik jobb megismerését is. Ennek nagy sze­repe van az újszülött testi-lelki fejlődé­sében. A Babát várunk tanfolyamon a részvé­tel díjtalan, megtartását ingyen vállalták az előadók. Németh István Együtt a mama és a baba Negyedszázad múltán jövőformáló tervek A város ünnepnapja Nagyatád ünnepnapot válasz­tott magának. Ä képviselőtes­tület legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy a várossá avatás napját ezentúl a város napja­ként ünnepük. Tették ezt azért, mert negyedszázaddal ezelőtt 1971. április 25-én avatták vá­rossá. Ezentúl minden év április 25-én, ha az ünnepnapra esik, ha nem akkor a következő hétvégén erre az évfordulóra emlékeznek majd a nagyatá­diak. Ez az ünnep az övék.. Mentes mindenféle politikától. Alkalom arra, hogy a település lakói visszatekintsenek a múltba, s szót váltsanak a jö­vőt formáló tervekről. Nagy­atádon azt mondják, hogy van miért feleleveníteni a mögöt­tük álló évtizedeket és ma minden eddiginél fontosabb, hogy párbeszéd szülessen a város jövője érdekében. Ak­kor, amikor a város pénzügyi gondokkal küszködik, szükség van a jobbító szándékra. Csak az összefogás tarthatja meg olyannak a kisvárost, ami­lyennek megismerték az ide­genek, s amiért szívesen gon­dolnak rá. Nagyatád ünnepvá­lasztása része az egészséges lokálpatriotizmusnak. Somogy megye, Kaposvár és Nagyatád után bizonyára lesznek újabb települések is, amelyek ün­nepnapot keresnek maguknak - azért, hogy megmutassák magukat, bizonyítsák, hogy tettek,'és tenni akarnak. S ez így van rendjén. N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom