Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

1996. március 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 19 A KSH megyei igazgatóságának tájékoztatója a megye 1995. évi gazdasági, társadalmi helyzetéről Somogyi gazdaság a számok tükrében Ipar, építőipar A megyei székhelyű ipari szer­vezetek bruttó termelése 1995- ben 47,8 milliárd forintot tett ki; ez volumenében 28 száza­lékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Az ágazatok közül a legnagyobb teljesítménybő­vülést a vegyiparban (111 szá­zalékot) érték el; a gépiparban 45, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában 32, továbbá a fa-, papír- és nyomdaiparban 10 százalékos volt a növekedés. Az 1995. évi értékesítés folyó áron 46,1 mil­liárd forintot tett ki; ez volume­nében 24 százalékkal bővült az 1994. évihez képest. Tavaly a belföldi eladásokban 5, az ex­portban 67 százalékos volt a növekedés. Somogybán legdi­namikusabban az élelmiszer- ipari termékek exportja nőtt (172 százalékkal), ennél jóval kevesebbet értékesítettek a fa-, papír- és nyomdaipari (6 száza­lék), valamint az élelmiszer- ipari (4 százalék) területekről; a többi ágazatban a belföldi el­adások rendre elmaradtak az 1994. évitől. Az ipari termelés kedvező alakulásában döntő szerepe volt a termelékenység javulásának, amely - a létszám 2 százalékos csökkenése mel­lett - 30 százalékkal volt jobb az előző évinél. A somogyi székhelyű építő­ipari szervezetek által teljesített építési-szerelési munkák ösz- szege 1995-ben 4,9 milliárd fo­rintot tett ki; ez volumenében 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül a két fő alágazat a következőket mutatta. A saját építési-szere­lési munkák 76 százalékát adó mélyépítőiparban 12 százalé­kos volt a termelésromlás, s a magasépítő-ipar területén 8 százalékkal kisebb teljesítmény realizálódott. Az építési szak- és szerelőipar 113 százalékos termelésbővülése mellett az épületfenntartásban és -korsze­rűsítésben 24 százalékos volt a csökkenés. E két utóbbi alága­zat együttes építési-szerelési munkái csak 9 százalékát adták a megyei székhelyű termelés­nek. Az 1995. év átlagában az építési-szerelési tevékenységen dolgozó fizikaiak száma 3 szá­zalékkal fogyott, így az építő­ipari termelés hatékonysága - az utóbbi létszámot figyelembe véve - 9 százalékkal alacso­nyabb az egy évvel korábbinál. Mezőgazdaság Somogy gazdaságai 1995-ben 334,3 ezer hektár mezőgazda­sági területtel - ezen belül 263,8 ezer hektár szántóterület­tel - rendelkeztek. Kalászos gabonát 81,7 ezer hektárról (az országosnak 5 százalékáról) ta­karítottak be. A. kalászosterület 56 százalékát a búza, 17 száza­lékát az őszi árpa foglalta el, a többi kalászos mindegyike 10 százalék alatti részarányt kép­viselt. Somogybán az egyéb gabonafélék közül a triticale vetésterülete az 1990-es évek elejétől fokozatosan nő. Míg az 1986- 1990. évek átlagában há­nyada elenyésző volt, 1995-ben már 9 százalékát tette ki a kalá­szosok területének. 1995-ben az ország kalászos­termésének 5 százaléka, 305,5 ezer tonna termett megyénk­ben. Búzából, rozsból és tritica- léból többet, árpából és zabból pedig kevesebbet takarítottak be, mint 1994-ben. Az egy hek­tárról betakarított kalászoster­més - növényenként vizsgálva - az országos átlaghoz képest kedvezőtlen. Az őszi és a tava­szi árpa, továbbá a zab termés­átlaga elmaradt az országostól, viszont a rozsé számottevően meghaladta azt. A búza és a tri­ticale hektáronkénti hozama azonos az országos átlaggal. Az őszi betakarításé növé­nyek közül tavaly a megyében kukoricát vetettek a szántóterü­let 29 százalékán, ezt követte a napraforgó 8, majd a silókuko­rica és a repce. 3-3 százalékkal, a többi növény egy-két száza­lékos hányadot képviselt. Leg­nagyobb mértékben a repce ve­tésterülete nőtt,, ettől kissé el­maradt a silókukoricáé, míg a kukorica és a lucerna vetésterü­lete csökkent, a többi növényé pedig csak kissé haladta meg az előző évit. Az ország kukorica­vetésterületéből Somogy 7 szá­zalékkal, a napraforgóéból 5, a cukorrépáéból 3 százalékkal ré­szesedett. A főbb őszi betakarí­tásé növények termésmennyi­sége - a lucerna kivételével - nőtt. Burgonyából és repcéből az egy hektárról betakarított mennyiség az utóbbi években 1995-ben volt a legjobb, vi­szont a napraforgóé a legala­csonyabb. A hektáronkénti ho­zam cukorrépából megközelí­tette az egy évvel korábbit. A napraforgó, a kukorica és a lu­cerna megyei termésátlaga meghaladta az országosat. Somogybán 1995. december 31-én szarvasmarhából 39,9 ezer, sertésből 192,2 ezer dara­bot tartottak (mindkét állatfaj állománya az országosnak 4 százalékát képviselte). A tehe­nek száma 18,2 ezer, az anya­kocáké 17,6 ezer volt, az össz- állománynak sorrendben 46, il­letve 9 százaléka. Somogybán a vágóállat-fel­vásárlás összességében 1995- ben tovább emelkedett. Az át­lagosan tapasztalható mennyi­ségi növekedés a vágósertésnél 101 százalék, a vágómarhánál 14 százalék volt, míg vágójuh- ból 57, vágóbaromfiból 27 szá­zalékkal kevesebbet adtak át a felvásárlóknak. Az állati ter­mékek közül a felvásárolt te­héntej mennyisége lényegében megegyezett az előző évivel, ugyanakkor étkezési tojásból az 1994. évinél 22 százalékkal többet vettek át. A felvásárlási árak a következők szerint ala­kultak: a vágómarha átlagára (155,70 Ft/kg) 44, a vágóser­tésé (172,70 Ft/kg) 40 száza­lékkal nőtt az egy évvel koráb­bihoz viszonyítva. A tej felvá­sárlási átlagára 25,70-rő) 30,80 Ft/literre, a tojásé 7-ről 8,40 Ft/ darabra változott. Gazdasági szervezetek A megyében működő gazdál­kodó szervezetek állományá­nak 1995. évi alakulásában a korábbiakból eltérő tendencia körvonalazódott. Ebben az év­ben már nem folytatódott a szervezetszám-gyarapodás olyan intenzitással, mint ami­lyen mértékű 1991 óta tenden­ciózusan évről évre jelentke­zett. 1995-ben negyedévről ne­gyedévre a vállalkozások adata­iban - a jogi személyiség nél­küliek és a költségvetési szer­vek kivételével - már csak mérsékeltebb bővülés volt megfigyelhető. Somogy me­gyében 1995 decemberének végén összesen 47 ezer 405 gazdasági szervezetet regiszt­ráltak, s ez a márciusinál 589- cel, de a szeptemberinél csak 60-nal jelentett többet. A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek száma decem­ber végére 2734 lett. Közöttük a korlátolt felelősségű társasági formát választották a legtöbben (2227-en), ugyanakkor szövet­kezetekből 293, részvénytársa­ságból 57 működött. Létszám­kategória szerinti összetétel alapján továbbra ia a legfeljebb 10 személyt foglalkoztató vál­lalkozások hányada a legmaga­sabb (76 százalék). A jogi személyiség nélküli vállalkozásokból 1995 végén a megyében 41 ezer 865-öt re­gisztráltak. Ebben a körben a legtöbb az egyéni vállalkozás: számuk a félév végéig gyara­podott, ezt követően egyre töb­ben adták vissza vállalkozói igazolványukat. Ez oknál fogva állományuk az időszak végére 38 ezer 300-ra fogyott. Somogybán 1995-ben újon­nan alakult 57 külföldi érde­keltségű vállalkozás. Jegyzett törzstőkéjük együttes összege 186,6 millió forintot tett ki, ezen belül a devizában megje­lenő rész 90 százalék. Éves szinten Somogybán egy-egy szervezetre 3,3 millió forint jegyzett tőke és 2,9 millió forint devizatőke jutott. A foglalkoztatottság Somogybán az 50 dolgozónál többet, illetve a mezőgazdaság­ban tíznél többet foglalkoztató gazdasági szervezetek 1995- ben 60,9 ezer munkavállalót foglalkoztattak, s ez 5 száza­lékkal kevesebb az 1994-ben regisztráltnál. Ezt a létszámfo­gyást a fizikai foglalkozásúak 7, a szellemiek 2 százalékos csökkenése alakította ki. A gazdasági ágak szinte mind­egyikében - kettő kivételével - fogyott a létszám. Ennek mér­téke a megyei átlagnál lényege­sen magasabb volt a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás te­rületén (19 százalék), a keres­kedelemben és a mezőgazda­ságban (11-11 százalék), vala­mint az építőiparban (8 száza­lék). Létszámbővülés csak az ingatlanügyletek gazdasági ág­ban (11 százalék), és a köz- igazgatásban (6 százalék) tör­tént. Megyénkben tavaly a tel­jes munkaidőben foglalkozta­tottak éves szintű bruttó átlag- keresete 32 ezer 636 forint volt, s ez 17 százalékos növekedést jelentett az 1994. évihez képest. Ezen belül a fizikai foglalkozá­súak 25 ezer 046 forint, a szel­lemiek 43 ezer 967 forint bruttó keresetet értek el. Ezek a kere­seti összegek az előbbieknél 19, az utóbbiaknál 15 százalékkal voltak magasabbak az egy év­vel korábbinál. Lakásépítés, üdülök Somogybán 1995. január-de­cemberben 890 új lakást vettek használatba: 12 százalékkal (92-vel) többet, mint egy évvel azelőtt. 1995-ben a lakásoknak már 97 százalékát a lakosság építette, a különböző gazdasági szerveknek mindössze 17 épült, az önkormányzatok számára 7 lakást adtak át. A lakásépítések mellett ugyanebben az évben 200 lakást bontottak le, illetve szüntettek meg, ugyanekkor 155 új üdülőegységet vettek használatba a tulajdonosok. Közlekedési balesetek Somogybán a személyi sérülés­sel járó közúti közlekedési bal­esetek és a balesetet szenvedet­tek száma is - kisebb ingadozá­sokkal - 1990-től 1994-ig csökkenő tendenciát mutatott. Ez a kedvező változás tavaly is folytatódott: megyénkben 574 balesetet regisztráltak, s ez a szám 3 százalékos javulást mu­tat az előző évihez képest. A halálos balesetek száma 51-ről 46-ra, a súlyos sérüléses ese­teké 281-ről 264-re csökkent, ugyanakkor a könnyű sérülése- seké kissé nőtt: 259-ről 264-re. A személyi sérüléssel járó balesetek döntő többsége 1995- ben is - mint a korábbi években - a járművezetők hibájából kö­vetkezett be. A gyalogosok hi­bájából eredő balesetek száma 41-ről 52-re változott. Megyénkben tavaly 831-en szenvedtek közlekedési balese­tet, vagyis 123-mal keveseb­ben, mint egy évvel korábban. Közülük 50-en vesztették éle­tüket, 331-en súlyosan, 450-en pedig könnyebben sérültek meg. Jelentős változásnak te­kinthető, hogy 122-ről 90-re csökkent az ittasan okozott bal­esetek száma, s így arányuk az összes balesetből 21-ről 16 szá­zalékra esett vissza. Oktatás - iskolák 1995 őszén a megye 221 óvo­dájába 13 ezer 679 gyermeket vettek föl, számuk 188-cal több az egy évvel korábbinál. A 13 372 óvodai hely 172-vel csök­kent az 1990. évihez képest, ezáltal a helykihasználtság 97- ről 102 százalékra nőtt. Az óvodapedagógusok száma 1123 volt. Megyei szinten átlagosan egy csoportra 25, egy óvodape­dagógusra 12 gyermek jut, megegyezően az előző évivel. Somogybán az alapfokú ok­tatásban az 1995/96-os tanév­ben 31 ezer 257 diák kezdte meg tanulmányait. Számuk egy év alatt 462-vel csökkent. Az 1995/96-os tanévben az első osztályba beírtak (4085) 50-nel voltak többen, míg a 8. osztá­lyosokból (3923) 200-zal keve­sebben az előző tanévi azonos évfolyamra járó tanulólétszám­nál. Napközi ellátásban az ösz- szes általános iskolai tanuló 41 százaléka részesül. Az idei tan­évben 1688 osztálytermet, szaktantermet használnak az iskolák, 24-gyel többet, mint egy évvel azelőtt. így egy osz­tályteremre átlagosan 19 tanuló jut, megegyezően az előző tan­évivel. Az általános iskolákban 2998 pedagógus tanít: 101-gyei kevesebb az előző tanévinél. Az 1995/96-os tanévben a megyei középiskolák nappali tagozatán 10 ezer 586 diák ta­nul, 427-tel több, mint tavaly. Közülük a gimnáziumi oktatás­ban résztvevőké (3657) 40-nel kevesebb lett, a szakközépisko­lába járóké (6929) 467-tel nőtt. Az idei tanévben a középisko­lák első évfolyamára 937 gim­náziumi és 1589 szakközépis­kolai tanuló iratkozott be. Raj­tuk kívül a „0” évfolyamon 25- en kezdték meg gimnáziumi ta­nulmányaikat a két tanítási nyelvű tagozaton. A középisko­lai osztályterem-ellátottság ja­vult. A pedagógusok száma az egy évvel korábbi 814-ről 830- ra nőtt. A középiskolai tanárok 47 százaléka a gimnáziumok­ban oktat. Megyei szinten egy osztályteremre 28, egy pedagó­gusra 13 tanuló jut átlagosan. Szakmunkásképzés a me­gyében az 1995/96. tanévben 17 iskola 177 osztálytermében folyik. A tanulók száma 6154, ez az előző tanévihez képest 269-cel csökkent. Az I. évfo­lyamra összesen 2187 tanuló iratkozott be, 331-gyei keve­sebb az egy évvel korábbinál. Az idei tanévben 498 pedagó­gus tanít, közülük 276 elméleti pedagógus. Idegenforgalom Somogy kereskedelmi szállás­helyeinek száma - 1995. július 31-i adatok szerint - 47,4 ezer volt, ez 1,6 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A megye kereskedelmi szálláshelyein ta­valy 318,1 ezer vendég 1732,5 ezer vendégéjszakát töltött. A forgalom mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számát tekintve 15 százalékkal maradt el az előző évitől. Az átlagos tartózkodási idő 5,4 éjszaka volt, ezen belül a külföldieké 6,4, a belföldieké 4,1 éjszaka. A kereskedelmi szálláshe­lyek külföldi vendégeinek száma 186,0 ezer volt, 15 szá­zalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Vendégéjszakákból 1188,4 ezret töltöttek el, ez 17 százalékkal kevesebb az 1994. évinél. A vendégek között kie­melkedően nagy volt a németek aránya (67 százalék), bár szá­muk 19 százalékkal elmaradt az előző évitől, így is . 870,4 ezer vendégéjszakát vettek igénybe. Mellettük még Hollandiából (7 százalék) és Ausztriából (6 szá­zalék) érkezett a legtöbb ven­dég, a többi országból Somogy megyébe érkezők hányada mindössze egy-két százalékos. A belföldi vendégforgalom - ellentétben a korábbi évek nö­vekvő tendenciájával - 1995- ben mind a vendégek (132,0 ezer), mind a vendégéjszakák (544,1 ezer) számát tekintve csökkent; ez sorrendben 15, il­letve 11 százalékkal volt keve­sebb az egy évvel korábbinál. A Balaton közvetlen part­menti 13 településén van a me­gye szállásférőhelyeinek a 87 százaléka: vagyis 41,2 ezer hely. A somogyi part kereske­delmi szálláshelyein 1995-ben 270,9 ezer vendég töltött el 1557,2 ezer vendégéjszakát, s ez Somogy megye összes ven­dégforgalmában 85, illetve 90 százalékos arányt képviselt. MvUielyberendezéseket, ezek között szerszámszek­rényeket gyártanak ezekben a napokban a csurgói Metallux Ipari Szövetkezet üzemében. Készül az a horganyzó dobsor is, amelyet a cég régi partnere, a ceglédi Germán Rt rendelt meg FOTO: TÖRÖK ANETT A forráshiány-támogatásról Az önhibájukon kívül bajba került, költ­ségvetési gondokkal küzdő önkormányza­tok az idén szigorú feltételek alapján jut­hatnak forráshiány-támogatáshoz. A köz­ponti segítséget kérő önkormányzatoknak április 30-ig kell benyújtaniuk pályázatu­kat. Az adatlap pontos képet ad az érintett település helyzetéről, így gyorsabb lesz az elbírálás, de ezzel együtt sem számíthatnak augusztusnál hamarabb támogatásra a for­ráshiánnyal küszködök. Pályakezdő munkanélküliek Több új támogatási formát javasol a Mun­kaügyi Minisztérium a pályakezdő munka- nélküliek részére, azzal összefüggésben, hogy július 1-jétől megszűnik a pályakezdő munkanélküliek segélyezése. A verseny és a költségvetési szférában egyaránt vállal­hatnák például a munkaadók a legfeljebb középfokú végzettségű fiatal munkanélkü­liek négyórás foglalkoztatását, és bizonyos feltételek teljesítése esetén a Munkaerőpi­aci Alapból kifizetnék részükre a munkabér és járulékainak költségeit. A támogatás összesen egy évig adható, amennyiben a fiatal képzésben vagy átképzésben is részt vesz. A kalkulációk szerint ebbe a prog­ramba 5-10 ezer fiatalt vonhatnának be. Kitiltották a benzinvonatot A város jegyzője csütörtökön a tűzoltóság szakmai véleményére alapozva államigaz­gatási határozatban arra kötelezte a MÁV békéscsabai állomásfőnökségét, valamint a vám- és pénzügyőrség megyei nyomozóhi­vatalát, hogy azonnal szállítsák el az egy­millió liter 92-es oktánszámú benzint tar­talmazó szerelvényt. A 19 vagon november óta van az állomáson. A határozat megfel­lebbezhető, ám azonnal végre kell hajtani. Magyar áruk az IKEA-ban Év végére várhatóan 24 százalékra emel­kedik a magyar áruk aránya a fővárosi IKEA áruházban. 1990-ben az áruház megnyitásakor az áruknak mindössze egy százaléka volt magyar eredetű, a beszállítói arány tavaly már 19 százalékra futott fel. Csökkenő részvényárfolyam Tegnap egy-két kivétellel szinte minden részvény árfolyama csökkent. A forgalom oroszlánrészét a Mol-papírokra kötött je­lentős üzletek adták. Néhány nagytételű kö­tésben több mint 170 ezer darab Mol-rész- vény cserélt gazdát, miközben az árfolyam az 1.800 forintos nyitóárról zárásra 1.750 forintra csökkent. Az Egis 5.250 forinton zárt, 50 forinttal alacsonyabban az előző napi záróáránál. A Richter részvények több mint 200 forintot veszítettek értékükből. Nemzetközi bőr- és cipőhét A hazai bőr-, szőrme és cipőipar legfőbb gondja ma a pénzhiány, a termelés finan­szírozása. A belföldi kereslet csökkenése miatt az ágazatnak az export felé kell orien­tálódnia, amit a szaktárca is támogatni kí­ván — hangzott el tegnap a XII. Nemzet­közi Bőr- és Cipőhét alkalmából. A ma nyíló kiállításon és szakvásáron huszonhat ország mintegy négyszáz kiállítója mutat­kozik be a Budapest Sportcsarnokban és Körcsarnokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom