Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1996. február 1., csütörtök A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat véleménye a kormány tervezetéről Legyen társadalmi vita Farsangi batyúsbál nyugdíjasoknak Az idén is megrendezte farsangi bálját a tabi nyugdíjasok klubja, együttműködve a Vöröskereszt városi szervezetével és a mozgáskorlátozottak körzeti csoportjával. A művelődési központban tartott rendezvény célja az, hogy segítse az idősebb korosztály és a mozgásukban korlátozottak kikapcsolódását - ebből a szempontból is sikeres volt a tabi batyúsbál. Új vezetőség az atádi egyesületben Új vezetőséggel dolgozik az idén a nyugdíjasokat és katonaözvegyeket tömörítő Nagyatádi Bajtársi Egyesület. Az érdekvédelmi szervezet félszáz tagja Kálmán Ferencet választotta meg elnöknek. Hamarosan felveszik a kapcsolatot a város többi nyugdíjasszervezetével. Még hatásos a védőoltás Még érdemes influenza elleni védőoltást kérni a nyugdíjaskorűaknak. Az ANTSZ megyei intézetéhez érkezett 2000 oltóanyagból most ingyen kaphatnak a 60 év fölöttiek. A védőoltást a háziorvostól kell kérni. A szakemberek szerint az időskorúakra különösen veszélyes szövődmények kivédése érdekében hasznos a védőoltás. Kárpótlási jegyért életjáradék A vagyoni sérelemért kárpótoltak 1995. december 31-ig kérhették kárpótlási jegyük életjáradékra váltását. Tavaly az Országgyűlés tárgyalta ugyan azt a törvény- módosító javaslatot, amely 1996-ra is meghosszabbítaná az életjáradékra váltás benyújtásának határidejét, de végszavazásra e témában nem került sor. A megyei igazgatóságok jelenleg is elfogadnak ilyen igényeket, ám határozatot hozni csak a törvényt módosító parlamenti szavazás után tudnak. Házhoz viszik Mikén az ebédet A nehezen járható utak miatt megnőtt a falusi idősklubok dolgozóinak munkája, hiszen ilyenkor sokan nem tudják felkeresni az otthont, és számukra házhoz kell vinni az ebédet. Mikén például az otthon valamennyi dolgozója ebédet hord ki nap mint nap déltájban. Huszonegy idősre főznek a mikei nyugdíjasklubban. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Somogy Megyei Testületé Kozma Sándomé elnökletével tegnap tartotta ülését. A tanácskozáson egyetlen napirendi pontként a nyugdíjrendszert átalakító, 1997. január 1- jétől bevezetésre , kerülő kormánytervezetet vitatták meg. A Népjóléti, a Munkaügyi és Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetét Kisdeák Mária, a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság Somogy megyei igazgatója ismertette. Az elképzelés lényege, hogy 1997-től egységesen 62 évre emelkedne az öregségi nyugdíjkorhatár, a nők esetében ez — bizonyos átmenetekkel — tíz év alatt valósulna meg. Tervezik a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő emelését is. Megszűnne az idős korú munkanélküliek előnyugdíjazásának lehetősége és a korengedményes nyugdíj is. A tervezet indoklása szerint tarthatatlan a nyugdíjalap tartós és egyre emelkedő vesztesége, amit természetesen nem a rossz gazdálkodás, hanem a nyugdíj- igény növekedése okoz. A keresők és a nyugdíjasok arányának jelentős romlása várható a következő évezred első évtizedében, nagy létszámú korosztály — a Ratkó-gyerekek — kerül nyugdíjas korba. Az Európai Unióhoz kívánatos csatlakozásnak is alapfeltétele a szociális rendszer teljes átalakítása, így a nyugdíjkorhatár közelítése az európai mértékekhez. Az ismertető után kialakult vitában részt vevők elismerték, Rendelési idő előtt fél órával benépesül a kis orvosi váró. Jórészt idősebbek jönnek ilyenkor - injekcióra, vérnyomást ellenőriztetni vagy felíratni a szokott gyógyszert -, hogy ne kelljen ezért a tömegben várakozni. Korán kezdte a főzést Andok Józsefné, hogy idejében a rendelőbe érjen. Csipetkés krumplilevessel és palacsintával várja majd a hazatérő családot, elsősorban főiskolás unokáját. Lakótelepi lakásban él együtt a három generáció, s mindenkinek megvan a feladata. A nagymama főz. Nem érzi magát feleslegesnek; szükség van rá, s figyelmes a család.- Karácsony óta nem jártam a boltban; síkos az út, inkább a lá- nyomék mentek bevásárolni. Andokné csaknem két évtizede nyugdíjas, és naponta hatás szükségesnek tartották a nyugdíjrendszer átalakítását. Kifogásolták viszont, hogy nem átfogó, az érintett társadalmi csoport minden kérdését szabályozó tervezet készült, jószerivel csupán a korhatár emelésére szorítkozik. A jövő évtől tervezett bevezetést korainak tartották. Igaz ugyan, hogy a nők korhatáremelését már egy korábbi törvény elrendeli, de a végrehajtást legalább 15-20 év alatt tartják megvalósíthatónak. Figyelmen kívül hagyja a kormány elképzelése, hogy ezeket a változtatásokat egy munka- nélküliség gondjaival csökkenő reálbérrel küzdő társadalomban kell végrehajtani. Véleményük szerint ezek a tényezők kimaradtak a mérlegelésből, kizárólag gazdasági szempontok alapján készült a tervezet. Nem veszik figyelembe, hogy a nők nagyobb része végez kevésbé kvalifikált, a szervezetet fizikailag igen megterhelő munkát. Ötvenöt éves korukra sokuk mozgásszervi elváltozások, gerincbetegségek, krónikus vissz- érgyulladás és egyéb betegségek miatt gyakrabban kényszerülnek betegállományba. A munkaadók a gyakori hiányzóktól rövid úton megszabadulnak, így az ötvenöt év fölötti korosztályban tömeges munka- nélküliség prognosztizálható. Elfogadhatatlannak tartották a tanácskozás résztvevői az állam kivonulási szándékát a nyugdíjak finanszírozásából, hiszen működő vagyon nélkül az egész rendszer összeomlana. Az európai korhatárhoz igazítás igénye is téves elképzeléseken féle gyógyszert kell szednie. Havonta kétezer forintot költ rá. S ki tudja, mennyire drágul tavasz- szal? Hetven fölött már elhasználódott a szervezet, látását szürkehályog nehezíti. Bogdán Györgyné a vérnyomásmérés után lázmérőt kap: rossz közérzetre, hidegrázásra panaszkodik. Az asszisztensnő nem is engedi haza: meg kell várni az orvost. — Mióta a házunkat kisajátították és panelba költöztünk, mindenféle betegség elér. Csodálom 90 éves anyósomat, aki még ma is frissen dolgozgat otthon. Nekem nem volt munkahelyem; a családot láttam el. Szerencsére a lányomat nem kellett hajnalban kirángatni az ágyból óvodás korában, sem a menzai kosztra rászoktatni. Nem volt kapkodás, kiabálás. Reggelente alapul, hiszen ahhoz az egész szociális rendszert, a jövedelmeket, a biztosítást lehetővé tevő megtakarításokat is az európaihoz kellene hasonlóvá tenni. A tervezet megvalósítása a következő tíz évben körülbelül 3 millió embert érintene és családtagjaikat. Ez a társadalomnak olyan jelentős része, amelynek a véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért a kormány törvénytervezetének társadalmi vitára bocsátását javasolják. A vita végén a testület a következő határozatot fogadta el:- A nyugdíjrendszer reformja, korszerűsítése szükséges, de hosszabb átfutási idő, legkevesebb 15-20 év szükséges megvalósításához, és az érintett korosztály minden kérdését szabályozni kell.- Amíg a nyugdíjbiztosítási alap olyan vagyoni helyzetbe nem kerül, hogy önállóan elláthatja feladatát, addig az államnak garanciát kell vállalnia a nyugdíjak kifizetéséért.- A nők korhatáremelése - speciális helyzetük miatt - külön elemzést kíván. Meg kell vizsgálni az 1997-es bevezetés minden lényeges várható következményét, csak utána lehet dönteni.- A törvénytervezet bevezetése az ország lakosságának közel egynegyedét érinti, és hátrányosan változtatja meg. Éppen ezért elengedhetetlen a társadalom véleményének kikérése, az összes érdekelt meghallgatása a döntés előtt. Katona Csongor mindig erre gondolok, mikor látom, hogy korai órákban nyűgös kicsiket vonszolnak az anyukák. Nem csoda, ha az örökös rohanásban felnőtt és gyerek egyaránt ideges. Az egyetlen férfi várakozó Táncos István, arcszíne a szabadban töltött évekről árulkodik. Hetven évéből nyugodtan letagadhatna néhányat. Sosem volt beteg; a magas vérnyomása csak két hónapja jelentkezett. Hosszú évekig gázállomás- kezelőként dolgozott, amit akkor nem fizettek meg túl jól. Igaz, abból is megéltek tisztességesen. A hús és a kenyér akkori árát állítja szembe a mostanival, s a nyugdíjjal. Hiába, előbb-utóbb ráterelődik a szó a nehézségekre. Fiatalságuk emlék, ám a számlákat fizetni, gyógyszert kiváltam - mai gond. Izményi Éva Palacsinta és krumplispogácsa az unokának Félórák a rendelőben A nyugdíjak kiszámításának módja 1996-ban Változó szorzószámok Sok mendemonda kering mostanában a nyugdíj körül. Csapóné dr. Tóth Margitot, a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nyugellátási osztály- vezetőjét arról kérdeztük: mire számíthatnak az idén a nyugdíjkorhatárt elérők, változtak-e a nyugdíj megállapításának szabályai? — A nyugdíj megállapításának alapvető módszerében nincs jogszabályi változás. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe beszámítható éveknél az úgynevezett valorizáció — a beszámítható években keresett munkabérek felszorzása — módosult. A nyugdíjat az 1988. január elsejétől elért keresetek alapján kell kiszámítani, és minden, a jogszabályban megjelölt évet bizonyos szorzószámmal fel kell szorozni. Ennek oka az infláció. Az idén érvényes szabály szerint az 1988-ban elért keresetet 324,2 százalékkal kell szorozni. Egy példa: ha valaki idén megy nyugdíjba és 1988-ban 100 ezer forint volt a keresete, ezt mi 324 ezer 200 forinttal számoljuk. Az 1988-as éven kívül 1992- ig minden évet az adott évre érvényes szorzószámmal felszorzunk. A nyugdíjmegállapítás módszerében másik változás az úgynevezett sávos deg- resszió. Közérthetően: ha 1995. december 31-ig az átlagkereset 20 ezer forint alatt volt, teljes egészében beszámítottuk. Az efölötti részt korlátozással tudtuk figyelembe venni. 1996. január elsejétől a figyelembe vehető teljes átlagkereset részt huszonötezer forintban írja elő a jogszabály, s efölött kell csak korlátozni. — Érvényben v'an-e 1996-ban a nyugdíj újbóli megállapításának lehetősége? — 1996. február 29-ig mód van a nyugdíj újbóli megállapítására. Azok élhetnek vele, akiknek nyugdíjasként harminchat hónapon át keresete volt és ez magasabb, mint aminek alapján a nyugdíjat megállapították, feltéve, ha vállalta a nyugdíjjárulék megfizetését. Ez a lehetőség 1996. március 1-jétől megszűnik. — Van-e változás a nyugdíjkorhatárban ? — Különösen a nőket, de a férfiakat is foglalkoztatja a korhatár emelése. Sok kérdést kaptak munkatársaink is, jelenleg a hatályos jogszabályról tudok beszámolni és ez azt hiszem megnyugtató. A hatályos jogszabály kimondja, hogy a nők korhatára 1996-ban ötvenhat év. Tavaly is ez volt, de a tb- törvényben van választási lehetőség. Az a nő, aki az ötvenötödik életévét betöltötte igénybe veheti az öregségi nyugdíjat. Ez mindaddig így van, amíg a korhatár emeléséről külön törvény ' nem jelenik meg, ez — felelős nyilatkozatok szerint — legkorábban 1997-ben képzelhető el. Mindebből következik, hogy addig a nők ötvenöt éves korukban nyugdíjba mehetnek. — Ügy hallottuk, hogy megszűnik az előnyugdíj lehetősége. így van-e ez? — Az előnyugdíjról az 1991. évi IV. Tv. — az úgynevezett foglalkoztatási — törvény rendelkezik. Tavaly július elsején rögzítették, hogy az előnyugdíj megszűnik, de ennek életbelépését is külön törvényhez kötötték. Mindaddig tehát, amíg ez a külön törvény meg nem születik, addig az előnyugdíjat meg lehet állapítani. Előnyugdíjra a nők ötven- kettedik, a férfiak ötvenhe- tedik életévük betöltésük után jogosultak, feltétel az, hogy 180 napon át munka- nélküli járadékban részesüljenek, az öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év, illetve a résznyugdíjhoz szűk- ’ séges tizenöt év szolgálati idővel rendelkezzenek és még az is, hogy a munkaügyi kirendeltség számukra nem tud megfelelő álláshelyet biztosítani és javaslatot tesz az előnyugdíjra. — Mi a helyzet a korengedményes nyugdíjazással? — A másik nyugdíjfajta, ami külön törvényen alapul, a korengedményes nyugdíj. Már tavaly is lényeges változás volt az, hogy a munkáltatónak kell vállalnia — ha dolgozóját korengedményes nyugdíjba küldi — a nyugdíj előre, egy összegű kifizetését a munkavállaló nyugdíjkorhatárának betöltéséig. Ez a szigorítás indokolt volt, mert sok munkáltató kérte dolgozója korengedményes nyugdíjazását, de a befizetést igen gyakran elmulasztotta. A várt hatást a jogszabály módosítása elérte, sikerült kiszűrni azokat a cégeket, akik nem fizettek. Egyéb vonatkozásokban a tavalyihoz képest nincs változás. K.Cs. A vállalkozók gondolnak idős korú társaikra Nyugdíjpénztárat alapított a Kisosz. A szakmai munkában részt vesz a szervezet tiszteletbeli elnöke, Kupa Mihály ex-pénzügyminiszter is. A nyugdíjpénztárnak tagja lehet minden Kisosz tag, illetve egyéni és társas vállalkozó, segítő családtag és alkalmazott. A kötelező tagdíj egységesen havi 2 ezer forint. A kötelező tagdíjon felül bárki rendszeres vagy eseti többlet befizetést is teljesíthet. A tagokat garanciák védik: minden résztvevő egyben á pénztár tulajdonosa és a pénz- tárvagyon teljes egészében a tagság vagyona. Mint Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára és a nyugdíjpénztár igazgatóságának tagja elmondta: céljuk, hogy minél több vállalkozó csatlakozzon a hálózathoz. — A vállalkozók idős korukban is jól kívánnak élni, ezért várhatóan sokan befizetik a tagdíjat — mondta Kertész Rezső. — A befizetett pénzt kamatoztatjuk: üzleti vállalkozásokba, állampapírokba fektetjük. A nyugdíjpénztár munkatársai úgy tervezik, hogy az idén 1500 tagjuk lesz. Igazán akkor lesz tőkeerős a nyugdíjpénztár, ha legalább ötezren fizetik a tagdíjat. Ez várhatóan néhány év alatt megvalósulhat. (Harsányi) Vén rádiók közt, boldogan A kaposvári id. Kovács Géza rádiószerelő mesterről valóban elmondható, hogy nem ma kezdte a szakmát. Már tízéves korában, a 30-as évek elején megépítette első kristálydetektoros készülékét, amit később az egy- és két- lámpás „világvevők” követtek. A neves Boskovits-mű- helyben kapott segédlevelet 1941-ben. Később a televíziók javításában is jártasságot szerzett. Ma nyugdíjasként is a rádiók közt érzi igazán jól magát. Fia műhelyében gyűjteményének féltett darabjait reparálja és a kíváncsiskodóknak be is mutatja. FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA
