Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-16 / 40. szám
1996. február 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Két község szívügye: az oktatás fejlesztése Szentkirály kis iskolája Metro-áruházat szeretnének Barcsra telepíteni Kereskedőváros a határon Porrogszentkirályon az iskolai jelmezesbál most is megmozgatta az egész falut. Mégis önfeledtebb volt a vígasság, hiszen az iskolafejlesztés ügyét az önkormányzat, a falu apraja-nagyja szívén viseli. Jövőre a gyereklétszám is emelkedik, bár akkor is csak húszán lesznek még. Porrogszentkirályon mindig is volt hitele a tudásnak. Szeretettel beszélnek az egykori nagyszerű pedagógusokról. A Nagy Béla és Győr Sándomé keze alól kikerülteken senki nem vette észre, hogy osztatlan iskolából jöttek. Pedig akkor még megteltek a tágas osztálytermek. A hatvanas évek elején is 13 szentkirályi diák tanult a csurgói gimnáziumban, ma az alsó tagozat négy évfolyamán a szomszéd községek apróságaival együtt is alig vannak többen. Sokan szereztek diplomát, csakhogy ok már látogatóba járnak haza. Két nyugdíjba vonult kiváló pedagógus — Gável Lajosné és Bakonyi Ferencné —- adta át a stafétabotot Sikter Jánosnak és Báránkó Piroskának. — A polgármester, a képvi- seló'-testület fontosnak tartja az iskolát — mondta Báránkó Piroska. — A feltételeket biztosítják: videó, színes tévé, fénymásoló segíti a tanulást. Igaz, hogy nincs tornaterem, számítógép, a tanórai egyéni foglalkozásra viszont nagyobb lehetőség van. Kiállításra, könyvtárba bejárnak Csurgóra. A harmadiknegyedikesek németül tanulnak, a nyáron pedig angol nyelvi táborral alapozzák meg a felsőtagozatos nyelvoktatást. Otthon vannak, otthonosan érzik magukat. Az első óra után nevelőjükkel közösen teáznak, a 4. óra után ebédelnek. Utánpótlásuk a porrogi óvoda, testvériskolájuk az új szentai. A kötődés sem utolsó szempont, hiszen az egykor'jómódú faluból éppen a fiatal nemzedék hiányzik a legjobban. Horváth József (Folytatás az 1. oldalról) — Erre a vevőcsalogatásra szükség is lesz, mert úgy tudom, hogy az utóbbi időkben csökkent a turistaforgalom Barcson. — Nem tudjuk, hogy ez tartós visszaesés-e, vagy csak a szokásos téli forgalomcsökkenés. Részben biztosan a szokatlan télnek köszönhetjük. Hogy a fő oka mi, az majd február-március környékén kiderül. Ha tartós lesz a visz- szaesés, akkor mindent el kell követnünk ellene. — Barcs dinamikus fejlődése leginkább a város arculatának megváltozásán látható. Szakemberszemmel milyennek látja Barcsot, hiszen ön építész? — Örülök annak, hogy sikerült szép városközpontot kialakítani. Annak is, hogy panel tömegházak helyett olyan esztétikus tömbök épültek amelyekre büszkék lehetünk. Annak is, hogy a somogytar- nócai kastély nemrég gazdára talált, és bízom benne, hogy felújítva eredeti szépségében lesz hamarosan látható. Sikerült kitalálnunk, hogy a nem Csurgón rendezik meg február 22-25 között a magyar- országi települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok negyedik konferenciáját. A tervek szerint — elsőként Európában — szövetséggé alakulnak. Bihariné Asbóth Emőke közösségszervező kapcsolatai révén a francia szervezetek munkáját a helyszínen tanulmányozta. Vass Andrea csuréppen szép tömbházak hogyan kapcsolódjanak a központhoz. Még magastető is kerül rájuk, és akkor igazán elégedett leszek a város arculatával. Borzasztóan sajnálom viszont, hogy több szép barcsi épületet, például a. régi bíróságét még nem sikerült felújítani. — A szeme előtt épül Barcs, ugyanakkor polgár- mesterként a saját városában nem gyakorolhatja a szakmáját, nem vehet részt közvetlenül az arculatépítésben. — Amikor polgármester lettem, tudomásul kellett vennem azt, hogy építészként nem vehetek részt a magánerős építkezésekben, a nagy beruházások megvalósításában. Polgármesterként viszont igyekszem kivenni a részemet a városépítő munkából. — A gyors fejlődés ellenére ennek a térségnek a legmagasabb a munkanélküliségi rátája Somogybán. Mitől ez az ellentmondás? — Barcs a gyors fejlődését annak köszönheti, ami sokáig gátja volt fejlődésének, a ha- tármentiségének. Emiatt a város hosszú évekig nem fejlődgói ifjúsági polgármester az önkormányzati gimnázium tanulója Skóciában, P. Tóth Tamás, a református gimnázium diákja Strasbourgban szólalt fel a magyar fiatalokat képviselve. A szövetség létrehozása az ország huszonnégy gyermek és ifjúsági önkormányzatának ötlete volt. Budapesten már kétszer tartottak előkészítő tárgyalást, s átalakították az alapszabály-tervezetet is. hetett, később pedig elsősorban az építőanyagipar fejlődött. A jelenlegi válság elsősorban éppen az építőanyagipart hozta nagyon nehéz helyzetbe. A munkanélküliség oka az is, hogy nem sikerült a privatizáció sem a városban. Több olyan tulajdonosváltás történt, amely után az új gazda nemhogy több embert foglalkoztatott volna, hanem a meglévő létszámot is drasztikusan csökkentette. — A fejlődés várhatóan tovább gyorsul, ha — Záhonyhoz és még néhány határmenti térséghez hasonlóan — kiemelt gazdasági övezet lesz ez a vidék. Hogyan készülnek erre, és mit várnak tóle? — Meg kell építeni a várost kikerülő utat. Ennek a tervei már elkészültek. Bővíteni kell a hidat, a határátkelőt, növény- és állategészségügyi állomást kell létesíteni. Amellett, hogy a város felkészül a turizmusra, a határon is meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. Legalább úgy, mint a nyugati határszélen. Olyannak kell lennie, mintha nem is lenne határ. Nagy László Csurgón gyakorolják a kampányolást; a jövőre gondolva: pártok helyett érdekekben gondolkodnak. Amíg a fiatalok vitatkoznak, a felnőtteknek egész napos tanácskozást rendeznek A fiatalok részvétele a települések életében címmel. A rendezők Csurgóra várják Somogy, Zala és Baranya megye közgyűlésének elnökét, a környék polgármestereit, s az ifjúsági ügyekben illetékes intézmények képviselőit. Bevallást postáztak Csurgón Csurgón 2200 lakóingatlan tulajdonosának küldték ki a bevallási nyomtatványokat. A polgármesteri hivatal adóügygyei foglalkozó előadói a magánszemélyek kommunális adójának kivetéséhez pontos információkhoz jutnak az építmény jellegéről, a nem lakás célját szolgáló építményekről. Telefont kap a kisüzem Telefont kap a heresznyei varroda. A Matáv szerelői legkésőbb március végéig szerelik fel a készüléket. Ha a munkálatokkal nem végeznek időben, akkor átmenetileg rádiótelefont használhatnak a dolgozók. Építkeztek a babócsai telepen A MÓL Rt babócsai telepén számítógépes hálózatot építettek ki. A jövőben a szivattyúk üzemóra számlálását is számítógéppel ellenőrzik. A beruházás értéke mintegy 8 millió forint volt. Együttműködő középiskolások Új szakasz kezdődik a Csokonai Vitéz Mihály református gimnázium és a keszthelyi Nagyváthy János növényvédelmi szakközépiskola együttműködésében. A Balaton-parti intézmény az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A hagyományos Nagy- váthy-hét kiállításon sok Csurgón őrzött emlékanyag is látható lesz. A keszthelyi diákok tegnap megkoszorúzták a neves agrár-közíró sírját a gimnázium parkjában. 19 kisgyerek a bélavári óvodában A bélavári óvodában két óvónő 19 kisgyermekkel foglalkozik. A kicsinyeket kultúrált körülmények között fogadják. Tavaly 2,5 millió forint jutott az óvoda fenntartására, az idén várhatóan 200 ezer forinttal többet fordíthatnak erre a célra. Oszlopcsere a telepen Korszerűsítették a heresznyei tehenészeti telep elektromos rendszerét. A Dédász Rt barcsi kirendeltségének munkatársai új szigetelőket raktak föl, s elvégezték a vezetékszabályozást. Kicserélték a két évtizede álló régi villanyoszlopokat is. fotó: harsányi miklós Családi pótlékból él Patosfa Szinte csak a családi pótlékból és a jövedelempótló támogatásból élnek egy ideje a patosfaiak. Horváth Margit polgármester elmondta, hogy nagyon magas a faluban munkanélküliség. — A közelben csak Kálmán- csán a villamosüzemben van az asszonyaink számára munka — mondta. — Itt biztosítékokat gyártanak. Helyben csak a szövetkezet van, amely mindössze nyolc családnak nyújt megélhetést. Az önkormányzat szívesen támogatná a vállalkozásokat, de ezidáig nem járt szerencsével. Most közhasznú munkások alkalmazásával próbál néhány helybelit munkához juttatni. 5-5 állástalan alkalmazására van lehetősége alkalmi munkákra, a munkaügyi központtal kötött megegyezés alapján. Ennél többet a hivatal sem tehet, hiszen épp olyan szegény a falu is, mint a lakói. Két éve spórolnak arra, hogy felújítsák az útjaikat. A járdákat már rendbe hozták hétmillió forintért. Az utak kijavítása van hátra, és az sem kerül majd kevesebbe. Iskolabuszt is szeretnének — tudtuk meg a polgármestertől. Ladra járnak a patosfai iskolások, és ehhez lenne szükségük egy legalább harminc személyes buszra. N. L. A diákoké lesz a héten Csurgó Bioprogram Babócsán Toldi János, a babócsai Határőr mezőgazdasági szövetkezet elnöke elmondta, az idén megpróbálkoznak a biotermeléssel, melytől 15 millió forint plusz bevételt remélnek. Rinyaújnép és Somogyaracs határában 500 hektáron alkalmazzák majd a környezetbarát technológiát. A szövetkezet a Biotrade Kft-vel és a Biokultúra Egyesülettel együttműködve dolgozik. Elsőként talajvizsgálatot végeznek majd. Az idén tavasszal 150 hektáron kölest, 160 hektáron zabot, 100-100 hektáron napraforgót és héjnélküli tököt vetnek. H. M. Egy szakma, ahol az emberismeret elengedhetetlen Galamb, a szentai postás Szentán a leveleket, és minden más postai küldeményt Galamb László kézbesíti. Lehet, hogy már csak hetekig, ugyanis a helyi postát vállalkozásba készül kiadni a Matáv Rt. Az 50 éves postás most attól tart, azt követően már nem tartanak igényt a munkájára, amit pedig már tizenegy éve végez. — Nehéz, de szép szakma ez, különösen akkor, ha jó időben kell végigjárnom az útvonalat — mondta Galamb László. — A helyiekkel, le a kalappal előttük, jól kijövök. Bosz- szúságom csak annyi van, amennyit az érteden emberek okoznak, amikor nem értik meg, hogy nem az én hibámból nem kapnak elég pénzt, levelet. Mint megtudtuk, a Matáv nemrégiben pályázatot írt ki a hivatal üzemeltetésére. A határidő a napokban járt le. Pályázatot Csurgó egykori kézikapcsolásos központjának volt dolgozója adott be, aki elképzelhetően egymaga végzi majd a postai feladatokat. — Ez esetben én kérem a nyugdíjaztatásomat, mivel á szívem rosszalkodik, és hát hallássérült is vagyok — mondta Galamb László, aki mellesleg a hallássérültek megyei szövetségének szervezőtitkáraként is ténykedik: segélyekért kilincsel a polgármesteri hivataloknál, hogy tagjaiknak segíthessen a szövetség. (Balassa) Galamb László a postás Olaszországba viszik a magyar nyulakat A bolhói nyulász kétsége- A nyulászkodást nem lehet megunni: ez egy életforma - mondta a bolhói Kosaras Antal. A nyugdíjas férfi évek óta foglalkozik a nyulakkal. Kezdetben még jó pénzt remélt az állattartásból. Am hamarosan kiderült, hogy ebből nem lehet meggazdagodni. Hobbinak viszont ideális. A nyulak barátságos állatok, gondozásuk egyszerű.- Havonta 10-15 állatot is leadok — mondta a bolhói gazda. - Ezért ugyan kapok alig két-három ezer forintot, ám ez is valami. Manapság keveset ér a nyugdíj, jól jön ez a kis mellékes. Az állatokat egy keszthelyi vállalkozó veszi át, később Olasz- és Franciaországba szállítják. A nyúl kilogrammjáért 206 forintot fizetnek. Gondot okoz viszont az, hogy egy zsák tápért már 1400 forintot kérnek. Ez nagyon drága minden állattartónak - mondta Kosaras Antal -, így jóformán alig marad haszon. Szerinte a nyulászkodásnak is az lesz a vége, mint egykor a csigagyűjtésnek. Egy ideig megérte, aztán befellegzett az üzletnek.- Egy a lényeg, hogy ne legyen veszteséges az állattartás. A nyulakat megszerettem, nem kívánom felszámolni a gazdaságot. (Harsányi)
