Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-14 / 38. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1996. február 14., szerda Somssich Imre lesz a névadó Somssich Imre sárdi gróf nevét veszi fel a hetesi általános is­kola. Az intézmény munkatár­sai már megkezdték a nyári esemény előkészítését. Olyan öregdiákok után kutatnak, akik valaha a hetesi iskola padjait koptatták. Az intézmény előtt — a tervek szerint — felállítják a névadó szobrát is. Kenus vízitáborok Berkitől Pozsonyig Várnai László nagyberki plébá­nos és Horváth György a hely­beli általános iskola testnevelő tanárának vezetésével kenus ví­zitáborokon vesznek részt a nagyberki iskola diákjai. Tavaly a Bécs-Budapest közötti távol­ságot tették meg, legutóbb pedig mintegy 800 kilométert eveztek Pozsonyig. Az edzéseket bérelt hajókkal a Toldi iskola desedai vízi telepén végzik. Újra működik már a kaposgyarmati bolt A kaposgyarmati önkormány­zat — mivel bezárás fenyegette a település egyetlen boltját — a közelmúltban megvásárolta az Áfésztől az üzlethelyiséget. A vegyesboltot egy sántosi vál­lalkozó működteti. Néprajzi alkotások a művelődési házban A Magyar Független Film és Video Szövetség, valamint a dombóvári Városi Művelődési Ház hirdette meg a XXV. du­nántúli független film- és video szemlét, és a XVIII. országos néprajzi film- és video feszti­vált. A szemlére már megérkez­tek a filmek, amelyeket a dom­bóvári művelődési házban mu­tatnak be a hétvégén. ■ Kecskeméti vendég a mosdósi partin Rendszeresen tartanak rendez­vényeket a mosdósi Kristály diszkóban. Pénteken este Rév- haus parti várja a fiatalokat. Az est különlegessége, hogy Yano, azaz a kecskeméti Hobortzák János lesz a disjockey. Új patika szolgálná a környékbeli települések lakóit Mosdóson Albérlet a gyógyszertárban Bodomé Somogyi Marianna intézeti főgyógyszerész ab­ban reménykedik, hogy a jövő hónapban már hivata­losan is megkezdheti műkö­dését a Mosdósi Tüdő és Szívkórház új gyógyszer- tára. Az elmúlt években ugyanis egy alagsori raktárban tárol­ták a patikaszereket s hiány­zott a laboratórium is. Gyak­ran kellett pótolni a kötszert és az infúziót, mert nem tud­tak belőlük eleget tartalé­kolni. Az új, átadás előtt álló épü­let stílusában és megjelené­sében is szervesen illeszkedik az intézet környezetéhez. A gyógyszertáron kívül ebben kapott helyet a sterilizáló. Az intézet vezetése minden tá­mogatást megadott; az épüle­tet szinte teljes egészében a saját műszaki gárdájuk épí­tette. A szakmai előírások azonban olyan szigorúak, hogy dr. Kapolka Pál tiszti főgyógyszerész addig nem adja át hivatalosan a patikát, amíg minden tökéletes. — Zárt forgalmú patikát építettünk, de lesz egy nyitott része a falu felé — mondta Bodomé Somogyi Marianna. Officina és raktár egyaránt ké­szült. Az üzemeltetés nagy terhet róna ránk, és csak akkor tudjuk megnyitni, ha kapunk még szakembert. Fontos lenne a mosdósiaknak, hogy itt tud­ják beszerezni a gyógyszerei­ket, mert a közelben van a há­ziorvosi rendelő s-Baté lakosai ugyancsak ide járnának. Csak kifogástalan felszereléssel dolgozhatnak Nagyberkiben ugyan van gyógyszertár, de nálunk több, speciális gyógyszerhez jutná­nak a betegek. Mintegy 5 millió forint ér­tékű gyógyszert tárolnak. Az emeleten ízlésesen be­rendezett vendégszobákat, szociális helyiségeket, irodá­kat alakítottak ki. — Az IFOR nemrégiben bejelentette: szívesen kivenné a vendégszobákat. Anyagilag ez sokat jelentene az intézet­nek, ugyanakkor megkérdője­lezi, hogy indíthatom-e a köz­forgalmú gyógyszertárat. Az intézetet azonban így is ma­ximálisan el tudjuk látni.^ Várnai Ágnes A szennai falumúzeum felébredhet álmából Értékmentés - gondokkal — A szennai skanzenben né­hány százzal csökkent a látoga­tók száma, de ez a folyamat or­szágosan is jellemző a közgyűj­teményekre — mondta dr. Ki­rály István Szabolcs, a So­mogy Megyei Múzeum igazga­tója. — Éppen ezért tartom nagy eredménynek; hogy a megyei múzeumhoz tartozó 13 kiállítóhely összes látogatóinak száma viszont 13 százalékkal nőtt. Szennát évente mintegy 13-14 ezer vendég tekinti meg. Az igazgató szerint a skan­zen állapota jó, hiszen folyama­tosan karbantartották, felújítot­ták az épületeket. Igaz, a me­gyei önkormányzat minden év­ben egymillió forintot adott erre a célra. Az idén erre nem lesz keret... — A szennai skanzen ugyanúgy gyűjteménynek szá­mít, mint bármely más kiállítás. Viszont itt épületekről van szó, amelyeken fog az idő. Januártól felemeltük a jegyárakat, de az ebből származó bevétel csak csepp a tengerben. A házak me­szelésére, a másfél hektárnyi te­rület karbantartására még jut pénz, nagyobb felújításra már nem. A falumúzeumban csaknem húsz éve ugyanaz a látvány fo­gadja a látogatókat: semmi nem változott, új házat nem állítottak fel, bővítésre nem futotta. Leg­feljebb a berendezési tárgyak újultak meg. Pedig néhány szép épület darabjai a raktárban vár­ják sorsuk jobbra fordulását. Egy ház felállításához azonban 3-4 millió forint kellene. S a múlt század végéről származó mezőgazdasági gépek, eszkö­zök 32 darabos, egyedülálló gyűjteménye is igazi látványos­ság lenne, ha megépülhetne az a fedett szín, ami alatt állandó ki­állítást lehetne rendezni. — Az idén pályázatok útján próbálunk pénzt szerezni, — mondja az igazgató — emellett különböző rendezvényeket szervezünk, régi mesterségek­ről — fazekasság, gyöngyfűzés, szövés — tartunk bemutatókat. (Jakab) Kulturális központ lesz a berki vadaskertben Kulturális és sportközpontot hoznak létre Nagyberkiben, a kisberki vadaskert területén. A település fiataljait szolgáló lé­tesítmény egy helybeli, nyug­díjas pedagógus házaspár ön­zetlensége révén jöhet létre. Csúz Béla és felesége évtizede­kig sokat tett a falu művelődé­séért. Most úgy döntöttek: lehe­tőségeikhez képest továbbra is támogatják a közösség életét. A tulajdonukban levő vadaskert egy részét 25 évre ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátották. Göndöcs József polgármes­ter elmondta: a munkát már a nyáron elkezdik. Faházat épí­tenek a gyermekeknek csereü­dültetés céljából, és színpadot létesítenek a kulturális rendez­vényekhez. A valaha is sport- központként működő területen automata tekepályát is építe­nek. (Várnai) Támogatott tehetségek Vállalkozók alapítványa a magyaratádi diákokért Keller László magyaratádi vállalkozó vetette fel: jó volna egy alapítványt létre­hozni a magyaratádi iskolá­ban tanuló tehetséges tanu­lók támogatására. A nemes ügynek még három helybéli vállalkozó-társát nyerte meg, s a közelmúltban harminckét ezer forintos alap­tőkével létrejött a Nebuló ala­pítvány. Munkácsy Mihály tál, a nagyberki általános iskola igazgatójától, a kuratórium elnökétől' megtudtuk: ez az összeg már emelkedett, hiszen az intézmény pedagógusai és dolgozói a szülőkkel együtt remek hangulatú bált rendez­tek a hétvégén. A magyaratádi kultúrházban százhúszan rop­ták. Az általános iskola nyol­cadik osztályos tanulói palo­tást tanulták be erre az alka­lomra. A jótékonysági est bevétele az alapítvány számlájának összegét gyarapítja, amelyen — várhatóan — tovább gyűl­nek a forintók — az iskolában tanuló magyaratádi, tátom- pusztai, rácegresi és patalomi diákok támogatására. (Lőrincz) Ismeretterjesztő jegyző Dr. Ulrich Károly, nagyba­jomi jegyző a Kiváló Ismeret- terjesztésért arany fokozatát kapta meg nemrég. A TIT el­ismerést a szervezet megyei ellenőrző bizottságának elnö­keként végzett munkájáért vehette át. — A hatvanas évek eleje óta dolgozom a TIT-nél — mondja Ulrich Károly. — Itt Nagyba­jomban TIT-csoportot hoztam létre akkoriban. Azokban az években az volt a cél, hogy a fal­vakba, még a kistelepülésekre is eljusson az ismeretterjesztés. Mára teljesen megváltozott a TIT helyzete: az utóbbi évekre az állami támogatások elapadtak, és a túlélés lett a cél. Az ellenőrző bizottság Ulrich Károly elnökletével arra ügyel folyamatosan, hogy az alapsza­bálynak megfelelő munka foly­jék a TlT-ben. Nemcsak a ka­posvári székház, hanem a nagy­atádi központ, és a vidéki csopor­tok munkáját is folyamatosan fi­gyelemmel kísérik. Ulrich Károly bár Kaposvár­ról jár ki naponta Nagybajomba, a faluban mégis büszkén említi: itthon vagyok. Nagybajomban élt hosszú ideig és — mint mondja — nagyon a szívéhez nőtt. — Sosem volt szándékomban elköltözni innét, Bajomban épít­keztem, a feleségem itt tanított. Amikor úgy adódott, hogy beke­rültem Kaposvárra, lélekben ba­jomi maradtam. Ezért örültem, amikor néhány éve felkértek, hogy legyek a falu jegyzője. — Az önkormányzati munká­ban jó az együttműködés, csak így voltunk képesek tavaly a 16 millió forintos működési hiányt ledolgozni. A munkánk legkriti­kusabb pontja a segélyezés, hi­szen kevés a pénz, sok a rászo­ruló. Hetvennél több a jövede- lempótlós. Épp ezért elfogadtuk, hogy segélyezni csak azokat szabad, akik megérdemlik. Ezt persze nehéz eldönteni, de nem lehetetlen. Tavaly például szer­veztünk egy gyógynövényter­mesztő tanfolyamot, amire 34 munkanélkülit iskoláztunk be. Néhányan nem vállalták, holott semmilyen elfogadható okuk nem volt erre. ők nyilván nem számíthatnak majd a jövőben sok segélyre. Nagy László Készül a virágkompozíció FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Ha kell, még a rozsdás vasdarabot is felöltözteti A sántosi virágkertész Gibicsár Gyula már gyerek­korában is szerette a szép vi­rágokat. Elvégezte a győri kertészeti szakiskolát, és húsz éve virágkötőként is dolgozik. — A virág végigkíséri az éle­tünket — mondja a sántosi vi­rágkötő. — Többnyire aján­déknak valót készítünk, s ez a legszebb a szakmában. De a vi­rágkötészet állandó változása is ösztönöz. Az elmúlt két évtized alatt sokat alakult a szín és a forma, a stílus és a technika. Most a természetes színek ural­kodnak; kevesebb a festett szá­razvirág. Megjelentek a kiegé­szítő zöldek is: a borostyán, a selyemfű, a seprűzanóc, a kü­lönféle pálma- és páfrányleve­lek, a macifű. Ezekkel én is szí­vesen díszítem a csokrokat, de a dekorációs hálót is kedvelik. A sántosi virágkertésztől, aki a kaposvári Anker-házban lévő üzletben köti a csokrokat, meg­tudom: a díszítés módja is vál­tozott. Zsinórok, papírháncsz- szalagok, gyöngyök ékesítik a kompozíciókat. Az idei sláger­szín a piros - arannyal, s a kaszkád, azaz a vízesést for­mázó csokrok a legkedvelteb­bek. Aki hozzászokott a virág­hoz, ezután sem mond le róla. Gibicsár Gyula alkalmi csok­rokat készít a legszívesebben. Ilyenkor szárnyalhat a fantázi­ája, ám gyakran különleges kí­vánságokkal is megkeresik. Kö­tött már százasból, ezresből is menyasszonyi csokrot; nem is egyet. Amikor látja elképedt arcomat, megjegyzi: — Ezek nekem sem tetsze­nek, de megcsinálom. Egy rozsdás vasdarabot is feldíszí­tek, ha arra kémek. Bohókás öt­letekkel is gyakran előrukkol­nak a fiatalok. Legutóbb az „in­tim szféra” tasakos termékeit köttették velem csokorba. Ma Valentin napja van. A szerelem, a szeretet tavaszváró ünnepe. Aki teheti, apró aján­dékkal lepi meg barátait, isme­rőseit; érzéseinket gyakran vi­rággal mondjuk el. A virágkötő erre az alkalomra tavaszi csok­rot ajánl: jácintot, fréziát, tuli­pánt, vagy vérvörös cikláment. Lőrincz Sándor A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Kaposváron és környékén SOMOGYI HÍRLAP irodája Kaposvár, Kontrássy u. 2/a Tel./fax: 82/311-506 * * * MAHÍR Kaposvár Kft., Kaposvár, Zárda u. 18. * * * Witz István, Kaposvár, Szegfű u. 60. Tel.: 82/312-172 * * * Jakab Emőné Kaposvár, Hóvirág u. 5. Tel.: 82/425-198 * * * A takarékszövetkezetek memyei, nagybajomi, csökölyi. kadarkúti, kaposfői, felsőmocsoládi. gamási somogysárdi, kutasi, hetesi, igali, göllei, somogyszili, magyaratádi, toponári, kaposfiiredi, nagyberki, taszári, szentbalázsi, szennai, batéi irodájában (Kaposvár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom