Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. január 3., szerda Eltérő összesítések - katonapolitikai megfontolásból „Helyi háborúk” a világban Jónak minősítette a ma­gyar-ukrán viszonyt Né­meth János, Magyarország ungvári főkonzulja. Jelenleg mintegy 360 magyar-ukrán vegyes vállalat működik Ukrajnában, a magyar be­fektetések összege pedig el­éri a nyolcmillió dollárt. Gyertyát tettek lakásuk ablakába Marosvásárhely több negyedében a magyar nemzetiségű emberek, hogy így fejezzék ki ragaszkodá­sukat anyanyelvükhöz, és tiltakozásukat a nyelvet fe­nyegető törvények ellen. Kibocsátotta a holland pénzverde - százezer pél­dányban - az egységes eu­rópai valuta első, öt „euro” címletű pénzérméjét, egy­előre persze csak érmegyűj­tők számára. Emigrálni akar a 15 és 24 év közötti hongkongi fiata­lok 43 százaléka, még mi­előtt 1997. július 1-jén visz- szacsatolják a brit gyarma­tot az anyaország Kínához. Eltűnt hét muzulmán az elmúlt napokban Szarajevó­ban, miközben megkísérelt átkelni a boszniai főváros szerb kézen lévő negyedein. Lemondott Andreas Stari- bacher osztrák pénzügymi­niszter, aki a Néppárt szerint „a privatizációs bevételekét fontosabbnak tartotta a nemzeti érzéseknél”. Vulkán tört ki a Kam- csatka-félszigeten. Az ég felé tornyosuló hatalmas hamuoszlopról orosz légi já­ratok pilótái számoltak be. A másfél kilométer magas Karimszkij-vulkán nem fe­nyeget lakott területet. Felfüggesztették Len­gyelországban egyes mező- gazdasági és ipari termékek vámját. Búza és árpa már­cius végéig vámmentesen vihető be az országba. A kukorica és a szója import­jának vámmentessége ápri­lis végéig tart. Elhallgatott a BBC fran­cia adása. A költségvetési okokból megszüntetett mű­sor kulcsszerepet játszott a francia ellenállás irányítá­sában a náci megszállás évei alatt. Kiadó Lenin és Krupsz- kaja hálószobája. A len­gyelországi Bialy Dunajec egykori múzeuma ma turis­taház. Vlagyimir Iljics Le­nin és Nagyezsda Krupsz- kaja aludt itt 1914-ben, száműzetésük idején. A kelet-nyugati konfliktustól megszabadult világban 1995- ben hetvenegy „helyi háború” hozott szenvedést az embe­rekre - állítja Washington­ban egy magánszervezet, amely a hidegháborút követő időszak veszélyeire hívja fői jelentésében a figyelmet. A konzervatív Nemzeti Vé­delmi Tanács Alapítvány első­sorban a katonai kiadások csökkentését igyekszik meg­akadályozni. Minősítése szerint az számít háborúnak, ha vala­mely országban zűrzavar van a gazdaságban, a politikában, Drámai módon csökken a nagynevű és hírű amerikai na­pilapok példányszáma. A helyi tévé- és rádióállomások keltette versenyben, amikor az infor­mációk a számítógépes hálóza­tokban is hozzáférhetők, kérdé­ses a napilapok jövője. A leg­több újság alkalmazkodik a tö­meges olvasói igényekhez. így például a jó nevű Miami Herald bejelentette, hogy ezúttal olyan kérdésekre összpontosít, ame­lyek a legjobban érdeklik Flo­rida olvasóit. Ezek: a helyi .poli­tika, a sport, az egészséggel kapcsolatos témák és a bűn­ügyek. Külpolitikának marad Latin-Amerika, mert Florida ál­lam sok polgára onnan szárma­zik. Más nemzetközi kérdések, vagy a biztonság terén. Andrew Messing, az alapít­vány igazgatója kifejtette: a legfőbb veszélyeket a nukleáris és a biológiai fegyverek elter­jedésében, Kína fokozódó mili- tarizálódásában, továbbá a ká­bítószer-kereskedelemmel ösz- szefüggő erőszak terjedésében látja. Ezek képezik a szervezet listáján lévő konfliktusok egy­negyedét. A CIA, az amerikai hírszer­zés összesítése ezzel szemben csak azokat az eseteket veszi figyelembe, amikor szervezett erőszakcselekmények zajlanak államok, vagy egy-egy államon akárcsak a washingtoni belpoli­tika fordulatai, ritkábban kerül­nek ezentúl a lapba. A kisebb újságoknál még egy lépéssel tovább mennek, és olyasfajta újságírói stílust honosítanak meg, amely „nem erőlteti meg az agyat” - mint ezt a Buffalo News hirdetéseiben sem szé­gyellj, bevallani. A híradások rövidek, köny- nyen érthetőek, és az első olda­lon sem a honi, vagy a nemzet­közi politika szenzációiról ol­vashatunk, hanem például ar­ról, kit készül feleségül venni O. J. Simpson, a gyilkosság alól nemrég felmentett futballsztár. Takarékoskodással is meg­próbálnak úrrá lenne a csök­kenő példányszámok okozta gondokon. A lapóriás The Los belüli versengő csoportok kö­zött, illetve ha az éleződő fe­szültségek miatt fennáll az erő­szak kitörésének veszélye. A Védelmi Tájékoztatási Központ nevű washingtoni in­tézet kutatási igazgatója, David Johnson elmondta: intézete 1995 tavaszán mintegy 20 helyi háborút és 8 kevésbé intenzív konfliktust számolt össze. Sze­rinte egyesek azért igyekeznek ma veszélyesebbnek láttatni a világot, mint a Szovjetunió fennállása idején, hogy meg­őrizzék azt a vélekedést: a vi­lágnak szüksége van az ameri­kai katonai erőre. Angeles Times például 6500 al­kalmazottjának 15 százalékát bocsátotta el, a The Washington Post százötven emberétől vált meg. Más, kisebb újságoknál pedig még olyasmin is próbál­nak takarékoskodni, mint a te­lefon. Hogy mindez együtt meg- ment-e sok, kisebb lapot, senki nem tudja megmondani. „Szakmánkban a félelem ural­kodik, az újságcsinálók nem tudják, milyen irányba vigyék lapjaikat - jelentette ki általá­nos véleményt megfogalmazva Zachary Stalberg, a Daily News, az egyik legismertebb amerikai tömeglap főszerkesz­tője. - Manapság már a nagy múlt sem biztosítéka a jövő­nek.” Heltai András Csökkenő példányszámok Az újság „ne erőltesse meg az agyat” Elemzés a cseh és a magyar gazdaságról Budapesti lépéselőny A külgazdasági mérleget te­kintve a cseh gazdaság most tart ott, ahol két évvel ezelőtt Magyarország, és a korábbi többlet deficitbe fordult. A japán befektetési bankház, a Nomura londoni központjá­nak elemzése szerint a ma­gyarországi javulás a kereslet csökkenése mellett a? ipar­szerkezet átalakításának, va­lamint a forintleértékelésnek köszönhető. A bankóriás szakértői sze­rint a cseh koronát jelentős mértékben le kellene érté­kelni, mert a valuta reálértéke négy év alatt 78 százalékkal emelkedett a dollárhoz ké­pest. Ez tovább rontja az egyébként is túlságosan las­san átalakuló ipar verseny­helyzetét. A felmérés szerint a ma­gyar gazdaság keresztülver­gődött az átalakítás folyama­tán. Erről tanúskodik a két or­szág munkanélküliségi muta­tójának különbsége: a 10,3 százaléknyi magyar állástalan éppen a struktúraváltás „ter­méke”, míg az alig 2,8 száza­lékos csehországi arány a szerkezetváltás lassú ütemé­ről tanúskodik. A Nomura elemzése szerint a csehek el­mulasztották a valóban gyors ipari átalakítást, s a kuponos privatizáció sem járt a kívánt eredménnyel. Zöldkeresztes tervek A volt Szovjetunió exelnöke, Mihail Gorbacsov új minő­ségeiben hallat magáról, A többi közt előadásokat tart a világ nagyvárosaiban. A politikus különösen tevé­keny a Nemzetközi Zöldke­reszt elnökeként. E szervezetet, amelynek székhelye a Genf melletti Conchesban található, 1993-ban hozták létre 18 or­szág környezetvédői. Gorba­csov közölte, hogy világméretű akciót kezdeményeznek a ter­mészetjogainak biztosításáért. A példa az emberi jogok deklarációja, amelyet az ENSZ fogadott el, s amely nagy hatást gyakorolt az- egész nemzetközi közvéle­ményre. Elvi nyilatkozatot dolgoznának ki, amely elő­térbe helyezné „az új környe­zet- és természetvédelmi tu­datot”, és gyakorlati lépéseket is kilátásba helyeznek. A Nemzetközi Vöröskereszthez hasonlóan a szervezet huma­nitárius segítséget nyújtana a rászorulóknak, akcióba lépne környezeti katasztrófák és válsághelyzetek esetén. Az exelnök tekintélye e mozgalom révén világszerte nőhet, csak az a kérdés, átlép- e ez a presztízs az orosz hatá­rokon. Gorbacsov részt akar venni a jövő júniusi orosz el­nökválasztásokon, de hivata­losan még nem jelentette be indulási szándékát. Először nyilván fel akarja mérni reális esélyeit. (Réti) Egy másodperccel hosszabb volt az év Pillanatnyi nyereség Ha valaki esetleg nem vette volna észre: 1995 egy másod­perccel hosszabb volt a Szo­kásosnál. Pontosabban: az év legutolsó perce nem hatvan, hanem 61 másodpercig tar­tott! A Föld forgását figyelő nemzetközi kutatószolgálat feladata - székhelye egyéb­ként Franciaországban van -, hogy a nagy pontosságú atomórákat a Föld forgásának változásaihoz igazítsa. Mivel a glóbusz forgása az utóbbi időben némileg lelas­sult - tudósok ezt a Hold gra­vitációs hatásának tulajdonít­ják -, és mert az eltérés már elérte az egy másodpercet, a nemzetközi kutatószolgálat előírta a „szökőmásodperc” beiktatását. 1995 utolsó éjszakájának végső perce - greenwichi idő szerint a 23 óra 59 perc után következő perc - 61 másod­percig tartott. Ez a hosszabbí­tás nem túlzottan befolyásolta életünket. A csillagászok, na­vigátorok, kutatók számára azonban még egyetlen má­sodperc is fontos, ők azt is tudják, hogy 1967 óta, nem­zetközi megállapodás szerint, egyetlen másodperc az az idő­tartam, amely alatt a cézium- 133 atom 9 milliárd 192 mil­lió 631 ezer 770-et rezeg. Elhagyta a kórházat egy híressé vált AIDS-bef '•q. A 38 éves kaliforniai férfi szervezetébe pá­viáncsontvelőt ültettek be. A képen Jeff Getty és orvosai. fotó: feb/reuter Halálos járványból krónikus betegséggé válhat Merre halad az AIDS-kutatás? Világszerte több mint 20 millió ember fertőződött AIDS-ví- russal. 2000-ben már 40-100 millió fertőzéssel számolnak, s közülük a legtöbb Ázsiában lesz található. Az AIDS konti­nensenként eltérő jellegzetességet mutat a lakosság általá­nos egészségi állapotától függően. Az AIDS-vírus szexuális érint­kezés útján terjed. A kórokozó vérrel, vagy ondósejtekkel a nemiszervek nyálkahártyáján át közvetlenül jut a szervezetbe. Az oltóanyagnak tehát e „se­bezhető” részeket kell megcé­loznia és ellenállóvá tennie. Ezért az orr nyálkahártyáján keresztül inhalálással, vagy szá­jon át a bél nyálkahártyája útján juttatják oda, ahol hatni képes. Az oltóanyagot elölt AIDS- vírusokból, vagy a vírus részei­ből lehet nyerni. Egy másik módszerrel legyengített himlő­vírusokba ültetnek be megfe­lelő géneket. A majom gén- technikailag megváltoztatott AIDS-vírusából készített oltó­anyagot azért nehéz kezelni, mert a kórokozók ellenőrizhe­tetlenül változhatnak. A feladat bonyolultságára jellemző, hogy az USA-ban le kellett állítani az elölt vakcina­kísérleteket, mert a beoltottak AIDS-pozitívak lettek. A fertőzötteket eddig csak akkor kezdték kezelni, amikor a betegség már úrrá lett rajtuk. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszereknek azonban erős mellékhatásuk van. A mostanában világszerte tesztelt új hatóanyagok gátolják a vírus szaporodásához szüksé­ges enzimek és proteinek ter­melődését. A tulajdonképpeni cél a fris­sen fertőzött személyek keze­lése. Hatásos gyógyszerek kombinációjával a vírusok számát hosszú távon alacsony szinten lehetne tartani. Minél kevesebb a vírus a vérben, an­nál kisebb a mások megfertőzé­sének esélye, és annál később alakul ki maga a betegség. Ki­fejlődése húsz éven belül talán már megakadályozható lesz. S akkor az AIDS halálos jár­ványból krónikus betegséggé változhat. Német katonák Horvátországban. A második világháború óta ez az első eset, hogy Németország külföldi szárazföldi bevetésre küldi fiait. A négyezer fős kontingens részt vesz a balkáni béke megteremtésében. fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom