Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-11 / 9. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. január 11., csütörtök Szociális intézmény nappali ellátásra Pécsen megnyílt a városi önkormányzat integrált szociális intézménye, melynek feladata a nappali ellátás - ezen belül a mozgásfogyatékosok ellátása illetve a házi segítségnyújtás és a rászorulóknak az étkeztetés biztosítása. Az utóbbit egy 300 adagos szociális konyha segíti. Emelés mezőgazdasági járadékosoknak is Több olvasónk érdeklődésére közöljük: a kormány múlt év végi döntése értelmében a mezőgazdasági járadékosokra is vonatkozik a januártól érvényes, 12 százalékos nyugdíj- emelés. Közéjük tartoznak a mezőgazdasági öregségi és munkaképtelenségi járadékosok, továbbá azok, akik a mezőgazdasági szakszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi, illetve özvegyi ellátást kapják. Megyei nyugdíjasház építését tervezik A nyugdíjasház építésével kapcsolatos elképzeléseket is megvitatta a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A testület kedden tartotta ülését Kaposváron; meghallgatta Kovács Lajos elnöknek az országos szövetség üléseiről és a megyei önkormányzat közgyűléséről szóló tájékoztatóját. Egyúttal megbeszélték a marcali egyesület vezetőségválasztási előkészületeit. Szeretetotthon és ispotály Táton A lovagrendek összefogásával épült föl Táton a Szent György szeretetotthon és a'Szent János ispotály. A 80 millió forintos beruházás költségeiből 35 milliót fedezett az állami céltámogatás,, a többit a helyi önkormányzat, a Máltai Lovagrend és a református Johannita Rend állta. A borsos árú szobákért, lakosztályokért - ezekben 64- en laknak - beköltözéskor kell fizetni, s mindenki azonos ösz- szeget fizet a havi ellátásért. Kiesnek a szociális védőhálóból A nyugdíjasok egy része kiesik a természetes védőhálóból - ezt állapította meg egy kérdőíves vizsgálat Nyíregyházán. Volt munkatársaira nem számíthat a nyugdíjasok 79 százaléka, s a rokkantnyugdíjasok 75, az öregségi nyugdíjasok 78 százaléka úgy érzi, senki nem foglalkozik a gondjaival. A nyugdíjas édesanyák 46,5 százalékának a segítségét igényli a család, a nyugdíjas férfiakénak csak 29 százalékáét. Hogy számíthatnak-e családjukra, a férfiak 12,7 és a nők 22,4 százaléka válaszolt nemmel. Somogy a harmadik legöregebb megye Telt ház az otthonokban Ötvenen várnak arra, hogy helyet kapjanak a Ligetben fotó király Somogybán 7 szociális otthont tart fenn a megyei ön- kormányzat. Néhány település - Kaposvár, Barcs, Inke - is létesített ilyet az idősek számára. Egyházi kezelésű a vótapusztai; a siófokit a Máltai Szeretetszolgálat tartja fenn. Az otthonokban 1581 hely van. Valamennyi foglalt, sőt a legtöbb otthonban helyre várakozókat is nyilvántartanak - tudtuk meg Dudák Lajostól, a megyei önkormányzat főosztályvezető-helyettesétől . Somogybán évente 300-350 új beutaltat tudnak elhelyezni. Berzencén hat téliesített faházban vannak 2-5 ágyas szobák; itt csak mozgásra képes időseket fogadnak. Jelenleg tizenket- ten várnak üresedésre. Kál- máncsán 95 hely van, és heten várnak a bekerülésre. Segesden van a legnagyobb otthon: kétszázhetven idős embert gondoznak az egykori Széchenyi-kastélyban. Gyöngyöspuszta a megye második legnagyobb szociális otthona, kétszáztíz lakóval. Itt néhány hetes a várakozási idő, míg a kisebb intézményekben néhány év is lehet. Patalom túlterhelt, ide negyvenen szeretnének bekerülni. A legrégebbi reménykedőt 1994 márciusában vették nyilvántartásba. Vótapusztán elsősorban az Evangéliumi Pünkösdi Közösséghez tartozók nyernek elhelyezést, de a megyei önkormányzattal kötött megállapodás szerint másokat is befogadnak. Ezt az otthont nemrég bővítették tíz hellyel. Kaposváron a Liget otthonban ötven név található a jelentkezők listáján. Egy újabb önkormányzati rendelet szerint ide csak a legalább öt éve Kas- posváron lakók pályázhatnak. Knézics Józsefné, a kaposvári polgármesteri hivatal szociálpolitikai munkatársa elmondta: a szociális otthon mellett döntő öregeknek először a lakóhelyük önkormányzatát kell megkeresniük, ott kapnak pontos tájékoztatást, hogy milyen igazolás szükséges a folyamat elindításához. Mindenki egyenlő eséllyel indul. A térítési díj alapja a jövedelem, s csak ennek hiányában veszik figyelembe a készpénzt vagy az ingatlant. A gondozási díjat minden évben a fenntartó önkormányzat állapítja meg a szűkített önköltség alapján; ez általában 8-10 ezer forint között van. A személyre szóló térítési díj pedig nem haladhatja meg a fenntartói előírást, s havonta legfeljebb a nyugdíj nyolcvan százalékát kérhetik el a szociális otthonok. A véglegesen beutaltnak le kell adnia önkormányzati lakását, ám a saját tulajdonú lakás sorsáról maga dönt. Ezt csak akkor terhelik jelzáloggal, ha a térítési díjra nincs más fedezet. Az otthonba kerülést kérelmezők száma folyamatosan nő. Somogy Pest és Békés után a legöregebb megye. Az otthonba utalás oka legtöbbször a magány, az önellátás nehézsége. Az idősebbek közül többnyire a korosabbak, elesettebbek kérik a beutalást. Izményi Éva Mohács, Ópusztaszer, Gemenc az úti céljuk Busójárásra autóbusszal Gazdag klubprogramot kínál az időseknek az idén is a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A kaposvári kötetlen, illetve meghatározott témájú - például egészségügyi kérdésekkel foglalkozó, útiélményekről beszámoló, videókazetta lejátszásával színesített - klubnapokon kívül hazai autóbuszkirándulásokból is gazdag a választék 1996 első felében. Az első útjuk - a tervek szerint - Mohácsra visz: február 24-én, az egynapos autóbuszkirándulás során a busójárást nézik meg. Március 16-án ugyancsak autóbusszal utazhatnak a főváros nevezetességei iránt érdeklődők Budapestre, majd május 18-án Ópusztaszer szerepel a programban. Egynapos buszkirándulást terveznek június 29-én Gemencre és Fadd-Domobo- riba. A január 3-án kezdődött program keretében egész évben minden második héten, szerdánként tartják a klubfoglalkozásokat. Ez alól csak július és augusztus a kivétel: a többnyire nagyszülő klubtagok „helytállására” a nyári hónapokban a vakációzó unokák, dédunokák mellett lesz szükség... A kirándulásokra a megyei nyugdíjasszövetség irodájában (Kaposvár, Fő u. 37-39., III. em. 311.) lehet jelentkezni; ugyanott részletes felvilágosítást is adnak a tervezett utakról. Fogadóórát minden szerdán délután 3 és 4 óra között tartanak. Kedvezményes pihenési lehetőség időseknek Téli üdülés féláron Az idén is változatlanul megmarad a nyugdíjasok üdülésének támogatási rendszere a Hunguest Travel Nemzeti Üdülési és Utazási Irodánál. Télen kedvezőbb áron kapható beutaló, s a legtöbb üdülőben még van szabad hely. Az árak az új évben 20-25 százalékkal emelkedtek. Dr. Somosköviné Gernert Ágnes kaposvári irodavezetőt a gyógyfürdőkről kérdeztük. — A díjak nem egységesek. Tavaly július 1-jétől csak a szakorvos adhat fekete, rehabilitációs jegyet, amely ingyenes kezelésre jogosít. A támogatás nem jár mindenkinek, mértékét a betegség foka határozza meg. Vannak gyógyfürdők, ahol a háziorvosi javaslatot is elfogadják — ilyen Hévíz, Gyula, Debrecen —, s van, ahol az ottani szakorvos dönt az ingyenességről, mint Hajdúszoboszlón. — Mennyibe kerül a kezelés, ha nincs fekete jegy? — Hajdúszoboszlón az egyhetes, 10 kezelésből álló csomag 2500 forint. Zalakaroson nagyon nehéz ingyenes kezeléshez jutni, ők a legdrágábbak: csak a fürdőbelépő 220 forint. Mindenütt kell fizetni a helyszínen — a szanatóriumok kivételével — üdülőhelyi díjat, ez alól csak a nyugdíjasok és a 14 év alatti gyerekek mentesülnek. A határ menti üdülésekre érdemes magukkal vinni az útlevelet, mert gyakran szerveznek ausztriai kirándulást. Sokan keresik a fővárosi Rózsadomb üdülőt, ez azonban megszűnt. Viszont felújítva kinyitott Hajdúszoboszlón a Béke, s bezárt a Barátság. — Hol pihenhet legolcsóbban a nyugdíjas? — Bakonybélen 8267 forintba kerül a komfort nélküli kétágyas szobában egy személynek egy hét. Másfél ezerrel több a hévízi Flaviusban, de ott az elhelyezés ingyenes kezeléssel társul. Debrecenben 11 és fél ezer forint; s a nagyvárosban rengeteg a kulturális lehetőség. — Hogyan lehet szanatóriumba jutni? — Orvosi javaslat kell hozzá. Csak Balatonfüred és Parádfürdő működik egész évben. Ingyenesek a kezelések, napi négyszeri étkezés van. Majdnem minden dunántúli üdülőhelyre közvetlen buszjárat indul Kaposvárról. Az idén is érvényes az utal- ványos értékesítés, mellyel ötvenszázalékos kedvezményben részesülhetnek a dolgozók és a nyugdíjasok. Az egykori munkahelyen, illetve a szak- szervezetnél kell érdeklődni iránta, mert azok vásárolhatnak utalványt. A másik kedvezmény a kooperációs jegy, ennek segítségével egyes üdülőkben helyeket vesznek meg a cégek s azokat szintén féláron juttathatják dolgozóiknak. Az idén még érvényes lesz mindkét kedvezmény. (Izményi) Igény és jogosultság, állandó felügyelet Segély és ápolás Elsősorban az önkormányzatokra vár a feladat, hogy gondoskodjanak a területükön élők szociális ellátásáról. A segítségkérés történhet szóban, írásban, vagy úgy, hogy a családtag, a szomszéd, az ismerős jelzi az igényt az intézménynél, amely gondoskodik róla, hogy megállapítsák: a kérelmező megfelel-e a szociális ellátás iránti jogosultság feltételeinek. Elsőként a jövedelmi helyzet jön számításba, de az idős kor, az egyedüllét, az egészségi állapot, a mozgásban való korlátozottság, az otthoni ellátás megoldatlansága is ok arra, hogy az igénylő rászoruljon a szolgáltatásokra. Rendszeres szociális segélyt az a hatvanötödik évét betöltő nő és a hetvenedik évét betöltő férfi kérhet, aki jövedelemmel nem rendelkezik, csak segély révén biztosítható a megélhetése, illetve nincs olyan hozzátartozója, akit eltartásra lehetne kötelezni vagy alkalmas lenne erre. Ápolási díjat kaphat a hozzátartozó, ha otthonában tartósan gondozásra szoruló személyt ápol. Ha például az idős ember képtelen arra, hogy önmagát ellássa, s ezért tartós, állandó felügyeletre szorul — és ezt a rászorultságot a háziorvos igazolja —, az őt gondozó hozzátartozó ápolási díj megállapítását kérheti, föltéve, hogy vállalja a gondozást és nincs rendszeres jövedelme. Ebből a kikötésből adódik, hogy kizártok, ha ez az ápoló családtag például nyugdíjas. Az ápolással töltött idő beszámít a szolgálati időbe, így azt később a nyugdíjazásnál is figyelembe veszik. H.F. Legfontosabb az egészség- Ebben a cudar hidegben sincs megállás; ilyenkor is dolgozunk - mondta a so- mogyaracsi Stokker Lász- lóné. Éppen arra készült, hogy megetesse a tyúkokat. Stokker Lászlóné és a férje nyugdíjas. Korábban a termelőszövetkezetben dolgozott, s mint mondta, soha nem szerette a tétlenséget.- Munkára neveltük a gyerekeinket is. Nincs annál szomorúbb, mint ha valaki folyton és ok nélkül panaszkodik. .Elüldögélhetnék naphosszat, de akkor nem is érezném jól magam. Egy falusi háztartásban, a ház körül mindig van munka. Én még szinte soha nem voltam úgy, hogy azt mondhattam volna: rtiost aztán mindennel végeztem. Ha a főzést befejeztem, még ott voltak az állatok. A háziasszony körül egy sereg tyúk - várják az eleséget.- Mindig tartottunk baromfit -r mondta. - Nincs velük sok gond, túl sok takarmányt sem igényelnek. S mindig van annyi tojás a háznál, amennyi kell. Ha meg húsra van szükségünk, hát levágunk egyet. A magunkfajta nyugdíjas különben sem engedheti meg magának a bolti karajt. Harmincévi munka után tízezer-hétszáz forint a nyugdíjam. Emiatt azonban fölösleges keseregni; csak bosszantja az embert. Abban reménykedem, hogy az idén talán egy kicsit könnyebb lesz az életünk. A legfontosabb, hogy mindnyájan egészségesek legyünk. (Harsányi) Terveikhez kevés volt a munkában töltött 34 esztendő A csurgói múzeum alapítói Ha egyszer megírják Csurgó múzeumának a történetét, egy pedagógus házaspár alapítóként kerül bele. Papp Imre és felesége földrajz-rajz szakos nyugdíjas tanár. Virág utcai otthonuk minden szegletén látszik munkájuk nyoma.- Mikor fiatal tanárként Csurgóra kerültünk, nem volt rajzszertár; nem tudtunk mit rajzoltatni a gyerekekkel - mondta Papp Imréné. — Imre az 1. számú iskolában, én a 2-esben kezdtem el gyűjteni, és szép néprajzi anyagunk gyűlt össze. Akkor jöttünk rá, hogy ezt kell csinálni, mert különben az utolsó lehetőséget szalasztjuk el. Az iskola folyosóján tárolták a gyűjteményt. A gyerekek vigyáztak rá, s rang volt hozni valamit. Csurgót dr. Bakay Kornél megyei múzeumigazgató segítette hozzá őket, hogy 1975. május 8-án a volt gyógyszertár helyén három kiállítóteremmel - kétezernél több múzeumi tárggyal - megnyissák a helytörténeti gyűjteményt. Amikor a városi jogú nagyközségi tanácsot bővítették, ezt raktárakba zsúfolták, egy része Batéba került. Egyedül Witt Lászlóné gyűjteménykezelő tudta leltár szerint őrizni az anyagot. Papp Imrének és feleségének nyugdíjasként jutott ideje arra, hogy a festészettel is foglalkozzék. Az év egy részét Zalában, Bázakerettyén töltötték, és festettek; Bázá- ban és Bánokszentgyörgyön több mint egy hónapig nyitva tartó kiállítást is rendeztek. Közvetítettek a csurgói és az ottani nyugdíjasklub között. De el kellett adni a házat.- A munkaviszonyunk 34 éve rövid volt ahhoz, hogy mindent úgy valósítsunk meg, ahogy szerettük volna: legyen helytörténeti gyűjtemény, az iskolai munka is menjen, és festhessünk is - mondta Papp Imre. - Közben az otthon teremtésében sikerült eljutni oda, hogy most már lenne hozzá hely, de attól tartunk: sem erőnk, sem időnk nincs annyi, hogy igényeink szerint a festészetben is megtaláljuk magunkat. Egykor mint földrajzszakosok arról álmodtak, hogy nyugdíjasként sokat utaznak. Nem is gondolhatnak rá.- Ha magunkat az értelmiség közé soroljuk, az lenne a természetes, hogy 60 egynéhány éves korban ne írja le magát az ember. Most azonban messze elkerüljük a könyvesboltot, s a maradék optimizmust arra korlátozzuk, hogy megéljünk a nyugdíjból. Papp Imre igényes ember. Azt mondta, nagyon sokat kell tennie Csurgónak, hogy kultúráját, múltját úgy becsülje, ahogyan a szakemberek tekintenek értékeire. Munkás éveik nem voltak hiábavalók. S az emberekben is egyre inkább tudatosodik: ők a csurgói múzeumalapítók. Horváth József
