Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

1996. január 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Exportengedélyre vár a battyánpusztai szövetkezet Reménykedő Dél-Balaton — Szélsőséges év volt, nagy ár­ingadozással. így is 280 millió forintos forgalommal zártuk 1995-öt — mondta a Dél-Bala- ton Mezőgazdasági Szövetkezet munkájáról Feil József elnök. A battyánpusztai szövetkezet­nél, amelynek 1800 hektár a művelhető területe, tavaly je­lentős beruházások történtek. Közel 20 millió forintba került az új kombájn, s még egy Rába traktorra is futotta. Felújították a szentgyörgyi Gulya csárdát, s az idén a géppark további kor­szerűsítését vették tervbe.. — Takarékos gazdálkodással és gondos piacfelméréssel pró­báljuk átvészelni az előttünk álló hónapokat — mondta az elnök. — Hogy ez kifizetődő, igazolja: augusztusban 12 ezer forintért adtuk el a 2200 tonna búza zömét, pedig ha kivárjuk, akár 21 ezret is kaphattunk volna érte. Rosszkor jött az ex­porttilalom is, mivel Szlovéni­ával jók az üzleti kapcsolataink. A szerződött mennyiségnek csak a töredékét tudtuk így ki­szállítani; abban reményke­dünk, hogy több más céghez hasonlóan rövidesen visszakap­juk az exportjogot. A búza, kukorica- és cukor­répa-termesztésen kívül egy évi négyezres kibocsátású sertéste­lep is növeli a szövetkezet be­vételét. A 100-130 kilósra fel­hizlalt disznókra — 160-200 forint egységáron — a kapos­vári Pini Hungary kft az első számú vevő. Az új vásárlókkal nem árt az óvatosság; Feil Jó­zsef azt is elmondta: manapság már csak azonnali fizetésben látnak garanciát. — Inkább alacsonyabb áron, de egy összegben, előre kérjük az ára. A részlet nagy rizikóval jár: előfordult, hogy mi is bele­kényszerültünk, és azóta sem láttuk a hiányzó pénzt. Néhány régi, megbízható vásárlónk kivé­telével senkinek nem teszünk engedményt. A szövetkezet 20 százalékos lesz az idei béreme­lés. A hétszáznál is több tulajdo­nost számláló Dél-Balaton most kilencven dolgozót foglalkoztat. A téli hónapokban a karbantar­táson dolgoznak; a pótlólagos beruházásokkal pedig a tavaszi kezdés feltételeit teremtik meg Battyánpusztán. (Csíky) Kézművesudvart szerveznek a faluházban / Értékőrzés Mesztegnyőn Hagyományőrző kézművesud­vart szervez Mesztegnyőn a fa­luházban Kövesdi Tibomé — aki eddig is sok jó ötlet megva­lósításában vállalt főszerepet —, erdei iskola példájára. — Ez az általános iskolai ta­nulóknak teremt lehetőséget — mondta —, a szövés mellett olyan népművészeti ágak meg­ismerésére, mint a fazekasmes­terség, a szabás-varrás, a díszí­tőművészet és a gyermekjáték­készítés. Alapját az igazi népi művészet megismerése képezi, összhangban az új nemzeti alaptantervvel. Már megkezdték a komfor­tos kis lakóhelyiségek kialakí­tását is az egyhetes, bentlakásos kurzusokon résztvevő, eseten­ként 30-as létszámú csoportok­nak. A szükséges anyagiakat részben fedezi — tudtuk meg Kövesdi Tibornétól —, hogy pályázaton nyertek 300 ezer fo­rintot, és bíznak az önkormány­zat segítésében, a szponzorok támogatásában is. A kézművesudvar kurzusain résztvevő fiatalok tehát a leg­jobb feltételek mellett ismer­kedhetnek meg a régió népi művészetével. A környékbeli iskolákon kívül távolabbiak is érdeklődtek már. A jászapáti, a mezőkovácsházi és a csepelszi- geti Halásztelek tanintézete je­lezte részvételi szándékát. (Kun) Turistákat vár a Berek A tíz községet tömörítő dél­nyugat balatoni kisrégiót is meghívták a keszthelyi találko­zóra. A Georgio-Art Bt teremt itt lehetőséget a térség települé­seinek. Balatonszentgyörgyön találkoztak a hét végén a kisré­gió településeinek - köztük Ba- latonmáriafürdőnek és Keresz- túmak, Fonyódnak, Fenyves­nek, Csömendnek, Táskának - a vezetői, hogy megbeszéljék a január 26-i találkozóra való felkészülést. Szirják László is­mertette a bemutatkozás kon­cepcióját, hogy fölkeltsék a vál­lalkozók, turisztikai szakembe­rek érdeklődését. A polgármestereknek a hét végéig kell összeállítani bemu­tatkozó listájukat. A kínálat gazdag: Balatonszentgyörgy például remek fazekasterméke­ivel, Fenyves a kisvasúttal, Nikla a Berzsenyi-házzal kelt­het figyelmet, s a térség felkí­nálhatja a turistáknak a Berek romantikáját. K. G. T. Marcali tömegétkeztetési lehetőség, kordában tartott árakkal Róbert bácsi konyhája Tessék, ez az ebéd. Legtöbbször más az, amit az itt étkezők kívánnak - és más a lehetőség Híres-hírhedt volt Róbert bácsi konyhája, jó 70 éve; a nincsteleneknek segített a szegénység éveiben. Róbert bácsi konyhája ma is műkö­dik - Marcaliban Gelencsér Róbert a gyermekélelmezési központ vezetője.- Kiknek s mit ad Marcali „Róbert bácsija”?- A gyerekeknek elsősor­ban, meg az időseknek, innen- onnan kikerülő előfizetőknek. Lehetőleg jót és elegendőt.- Milyen áron?- Mindenáron. Az áremelé­sek ellenére is igyekszünk kordában tartani árainkat.- Vegyük egy napot. Mit, mennyit, kinek, és mennyiért?- Rántottleves, naturszelet rizs körettel, savanyúsággal ez volt az ebéd január 4-én. 1700 adagot készítettünk. Elsősor­ban á Noszlopy és a Mikszáth iskola tanulói étkeznek itt, ön- kormányzati támogatással, ám áfával 60-ért. Ennyi az ebéd. Az alapnorma 54 forint.- Mi lesz ezután?- További áremelkedés, tudtommal februártól. S ehhez nekünk is hozzá kell tenni a magunkét. Vagy úgy dönt az itt étkező, hogy többé nem kéri s inkább maga főz. Ezt is megértem, sőt a minőségi ki­fogásokat is. A gyerekekkel például már az oviban meg­utáltatják a fejlődésükhöz nél­külözhetetlen főzelékeket. Sárgarépa, sóska, paraj - ezt itt sem eszik. A csirkét sem. Mert halszagú, a táp miatt. Sok újat nem mondott Ge­lencsér Róbert. Ha csak azt nem, hogy jót s jól, elérhető áron akarnak adni. Ez a mai marcali Róbert bácsi. A véle­mények ezt így, nem minden­ben igazolják. Beszélni köny- nyű, adni nehéz. Uzsonnára az étlapon vajas-mézes kenyér, de mire a gyerekhez ér, nincs, csak a kenyér. A régi-szép nótát maira fer­dítve: szeressük ezt is gyere­kek. Mert jobb megoldás nincs. Kun G. Tibor Folytatják a Bari-hegyi műemlék kápolna felújítási munkáit Hollád elkötelezettsége A holládi kápolnafelújítás első ütemével tavaly végeztek. A műemlék épület renoválására a római katolikus egyházközség adott megbízást, s a felújítást több helyi, országos és külföldi szervezet, illetve magánsze­mély is támogatta. — Szívügyünk a Bari-hegyi kápolna felújítása — jelentette ki Nagy Tibor holládi polgár- mester. — Elkötelezettjei va­gyunk az ügynek, S reméljük lesz pénz az eddig több mint 2,6 millió forintba került tata­rozás folytatására. A műemléki hivatal szakemberei — esetle­ges freskó után kutatva — már felmérték az épületbelsőt. Ha a falak valami értékeset rejtenek, az megdrágítja a restaurálást. A 200 éves műemlék, amit tavaly még az összedőlés réme fenyegetett, már túl van az „életveszélyen”. Más kérdés: elkészülte után megtekintését hogyan lehet beiktatni a kör­nyék turisztikai programso­rába? A zalakaros-balaton- szentgyörgyi útvonalba kivá­lóan illeszkedhet a holládi ne­vezetesség, amit néhány vallási ünneptől eltekintve korábban is főleg a kirándulók látogattak. — Igyekszünk hasznosan el- töltenia hosszú téli estéket is — mondta a község vezető em­bere. — Márciusi bemutatóval meghirdettük a ki-mit-tud?-ot. A két órásra tervezett műsor­ban, szabadon választott mű­fajban bárki bemutatkozhat; a lényeg a részvétel. A kiírásra sokan jelentkeztek, így van esé­lyünk a tartalmas szórakozásra. Kinek vidám, kinek múltba mélyedő perceket hozott annak a rövidfilmnek a minapi bemu­tatása, amelynek kópiáját a Magyar Filmintézettől vásá­rolta meg a falu. Az 1960-ban készült film már kortörténeti dokumentum: 16 perces adalék a község történetéhez. (Csíky) Házhoz vitt gyógyszer Pusztakovácsiban Pusztakovácsi betegei Marcali­ból szerzik be a szükséges gyógyszereket, s az önkor­mányzat dolgozói hetente két­szer házhoz szállítják. A pati­kaprivatizáció során fölmerült, hogy fiókgyógyszertárként mű­ködtetnék a községi tulajdo­nú patikát, vállalkozó azonban a vezetésére eddig nem akadt. Szenyér Böhönyéhez csatlakozott A böhönyei körjegyzőséghez csatlakozott - január elsejével - a korábban önálló jegyzőségű Szenyér. A közös fenntartástól azt várják az érintettek, hogy költségeket is megtakarítanak, mert a hivatal évi működése csaknem négymillió forintba került a falunak. A szenyérieket nem éri hátrányos megkülön­böztetés: az ügyfeleket to­vábbra is helyben fogadják. A marcali múzeum tárlatot rendez A millecentenáriumi rendezvé­nyek nyitó eseménye lesz Mar­caliban az a kiállítás, amelyet a helytörténeti múzeumban ren­deznek meg. A tervezett honfog­laláskori tárlat érdekessége, hogy a nomád sátor, használati eszközök, felszerelések egy ré­sze a kecskeméti múzeum mon- góliai s kelet-oroszországi gyűj­tőmunkája révén került ha­zánkba. Kaposvári néprajzos szakember rendezi a somogyi anyagot is felhasználó kiállítást. Osszekötőútra nyert pénzt Szegerdő Az osszekötőútra, járdára és ke­rékpárúira tavaly meghirdetett minisztériumi pályázaton 6,1 millió forintot nyert Szegerdő község önkormányzata. A te­kintélyes összeget annak az egy kilométer hosszú és négy méter széles aszfaltúinak az építésére fordítják, amely a falu határától a Marót-völgyi csatornáig hú­zódik. A szegerdő-főnyedi ösz- szekötőút teljes költsége 9,5 millió forint; a beruházás le­bonyolítására és a kivitelezé­sére versenytárgyalást írnak ki. Ha pénz cseppen, a főnyedi kis boltban is élénkül a forgalom Egy asszonynak három dolga Huszonnégy éve dolgozik a máriafürdői áfésznál bolti eladóként Szabó Józsefné, az utóbbi öt évben Főnyeden. Ha kell, élelmiszert árul, italt mér vagy tápot, vetőmagot. Szegerdőn lakik; otthonától úgy két kilométerre van a munkahelye, Jobb időben bi­ciklivel megy, ilyenkor, hara­pós télben gyalog; mégsem késett el soha a nyitással. A kocsmával egybeépült kis bolt forgalma már reggel is élénk.- Nehéz megfelelni a köve­telményeknek?- Megszoktam. Nézőpont kérdése, hogy örülnöm kell-e vagy inkább panaszkodnom - mondta Szabó Józsefné. - A havi forgalom (a bolt, a kocsma, a tápárusítás) jó, ha 200 ezer forint bevételt hoz. Fogyatkozik a lakosság: a fia­talok elmentek, az öregek ke­vesebbel beérik... Kenyérből 30-40 fogy naponta, tejet he­tente kétszer rendelek, össze­sen 120 litert. Amúgy minden van, ami egy kis boltban kell: péksütemény, felvágott, rizs, konzerv. Igény talán többre is lenne, de kevés a pénz.- Sok a nyugdíjas, a mun­kanélküli?- Akadnak. Mondom: öreg­szik a falu, de a néhány fiatal­nak sincs munkája. Az ön- kormányzat igyekszik segíteni a rászorulókat; osztott egy kis pénzt ünnepek előtt, s ez fel­lendítette a bolt forgalmát is.- És otthon ?- Nincs mivel dicsekednem, ha csak felnőtt fiammal, lá­nyommal nem; ők elvannak a családjukkal. A férjemet azonban 35 év után leszázalé­kolták, s havi 8400 forintot kap. 55 éves, én 51 vagyok, a keresetemet meg jobb, ha nem mondom; attól nem változik, ha panaszkodom. S talán javul is majd valamit a helyzet: ez évtől állítólag forgalom után kapjuk a fizetést. Sokat persze ettől sem remélek; közel a nyugdíj. Mondja: felemelik a korhatárt? Mert én bele sem merek gondolni; néha már most is százévesnek érzem magam. Kun G. Tibor Jobb utak támogatással - az idegenforgalom fejlesztéséhez Szőkedencs is pályázik Szőkedencs szélétől a hatá­rárokig, a Zala folyó tölté­séig építik azt a kerékpáru­tat, ami a két megye határán csatlakozna a főközlekedési utakhoz. A két kilométer hosszú kivezető szakasz épí­téséhez kellene a pályázati pénz. A Kis-Balaton fejlesztésében érdekelt térség vezetői tanács­koztak nemrég dr. Nemcsók János balatoni kormánybiztos­sal, aki ígérte is a támogatást. Hamarosan helyszíni bejáráso­kon döntik el: melyik község milyen támogatást kap. Farkas József szőkedencsi alpolgár­mesterrel és Somogyi László képviselővel a régió felemelke­désében igencsak érintett falu jövőjéről beszélgettünk.- Hogy lesz-e tényleges be­ruházás, azt a költségvetés vég­leges formába öntése után tud­juk csak megmondani. A tu­rizmus fellendítése, az idegen- forgalmi vérkeringésbe való bekapcsolódás szükséges vele­járója a jó' megközelíthetőség. Több külföldi vásárolt ingatlant Szőkesencsen, s hajavul az inf­rastruktúra, talán szívesebben jön a vendég is. Szőkedencs nagy aduja, de kihívása is a Mól Rt jelenléte. Az olajkutak termelése az idő­járás miatt átmenetileg szüne­tel, de a kutatások újabb lelőhe­lyek s ezzel párhuzamosan újabb munkahelyek lehetőségét ígérik. A fúrások helyszínére a Mól máris több száz méter hosszan épített villanyvezetéket épített, s most készül egy újabb szakasz, a falutól a harmadik­ként kijelölt fúrási pont felé.- A biztosíték-összeszerelő üzemen kívül más foglalkoz­tató nincs a községben - mondta az alpolgármester. - Az Industrie Elektrik néhány éve Marcaliba vitte itteni telepét. Úgy hallottuk, a német tulajdo­nos az üzemtelepítést fontol­gatja. Hosszú ideje kihasználatlan a magtáruk. A háromszintes épület legutóbb a téesz kezelé­sében volt. Egy kis átalakítással ez is megfelelne vállalkozás­hoz. (Csíky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom