Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. január 2., kedd A személyi jövedelemadó-törvény újelemei Számos új eleme van az 1996- os személyi jövedelemadótörvénynek. Az Országgyűlés a múlt év végén nem egyszerűen csak módosította a személyi jövedelemadó-törvényt, hanem egy teljesen új törvényt alkotott meg. Ez nem jelenti a törvény alapelveinek megváltozását, de a rész-szabályokban jelentős módosulások lelhetők fel. A legnagyobb változás a törvényben az adótáblát érinti. Az új szabályok különbséget tesznek azok között, akik bérből és fizetésből élnek, illetve azok között, akiknek jövedelmei más forrásokból táplálkoznak. Ezt az adójóváírás rendszerén keresztül valósítja meg a jogszabály. Az általános adótábla a következő: Az adó mértéke, ha a jövedelem ösz- szege: 0 - 150.000 forint 20 százalék 150.001 - 220.000 forint 30.000 forint és a 150.000 forinton felüli rész 25 százaléka 220.001 - 380.000 forint 47.500 forint és a 220.000 forinton felüli rész 35 százaléka 380.001 - 550.000 forint 103.500 forint és a 380.000 forinton felüli rész 40 százaléka 550.001 - 900.000 forint 171.500 forint és az 550.000 forinton felüli rész 44 százaléka 900.000 forinttól 325.500 forint és a 900.000 forinton felüli rész 48 százaléka A csak bérben részesülő adózóknak az adóelőleg-számításhoz a mellékelt tábla mutatja az adó végleges mértékét. Ez már az adójóváírást is tartalmazza. Ha az évi bér a. nem több, mint 185 ezer forint, akkor 2 százalék az adó; b. több, mint 185 ezer forint, de legfeljebb 250 ezer forint, akkor 3700 forint és a 185 ezer forintot meghaladó rész 16 százaléka együttesen az adó; c. több mint 250 ezer forint, de legfeljebb 390 ezer forint, akkor 14.100 forint és a 250 ezer forintot meghaladó rész 32 százaléka együttesen az adó; d. több mint 390 ezer forint, de legfeljebb 550 ezer forint, akkor 58.900 forint és a 390 ezer forintot meghaladó rész 35 százaléka együttesen az adó; e. több mint 550 ezer forint, de legfeljebb 900 ezer forint, akkor 114.900 forint és az 550 ezer forintot meghaladó rész 44 százaléka együttesen az adó; f. több mint 900 ezer forint, akkor 268.900 forint és a 900 ezer forintot meghaladó rész 48 százaléka együttesen az adó. Akik osztalékból, árfolyam- nyereségből, valamint a külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelmekkel is rendelkeznek, azoknál az adóalap, illetve az adójóváírás kiszámításához ezt is figyelembe kell venni. A bér adójának ösz- szegéből ki kell vonni az arra jutó adóelőleget, majd a bért elosztva az osztalék, az árfolyamnyereség, valamint a külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelem együttes összegével, lehet kiszámítani azt a hányadost, amellyel a bérre jutó adó, illetve adóelőleg különbségét megszorozva kijön az adójóváírás összege. Ez az eljárás gyakorlatilag azt jelenti, hogy akinek egyéb jövedelmei is vannak a béren kívül, az az adójóváírást olyan arányban veheti igénybe, amilyen arányt bérjövedelmei jelentenek az összes jövedelmeiből. Akinek csak bérből származó jövedelmei vannak az évben, az természetesen nem az adótábla szerint fog adózni, hanem az adóelőleg-fizetésnél is figyelembe veendő jóváírással csökkentett összeg után. Az adózónak nyilatkoznia kell annál a kifizetőnél, aki az adóelőlegét számítja, hogy rendelkezik-e majd egyéb jövedelmekkel az év során. Ha igen, akkor már nem a törvényben szereplő adóelőleg-tábla szerint kell kiszámítani az adóelőlegét, hanem az általános tábla szerint. Ha az év elején nyilatkozik az adózó arról, hogy nem lesz egyéb jövedelme, de év közben mégis jövedelmet szerez más forrásból, akkor azt azonnal közölnie kell a kifizetővel is. E nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű dokumentum. A munkáltatónak az általa levont jövedelemadóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12-ig kell befizetnie az APEH-nek. A kifizetők által levont jövedelemadóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 5-ig kell befizetni, a magánszemélyeknek ped akik nem kifizetőtől száiizó jövedelmet szereztek, gyedévenként kell befi- zetn az adóelőleget, mégpedig negyedévet követő hónap i. Fos változás az eddigi- ekheépest, hogy ha a kifizető illő tevékenység után fizet, cor az adóelőleg mértéke ebédelem 40 százaléka. Az új mélyi jövedelemadó- törvénjiegerősíti azt, hogy az öná tevékenységet folytató mínszemélyeknek történő kötéseknél akkor is le kell vo az adóelőleget, ha magánsiély számla ellenében vesj'el az összeget. Ez természten nem vonatkozik azokra, k az általános forgalmi aialanyai, illetve az egyéni vlkozókra. Megmarad továa is a lehetőség, hogy a ketéskor a magán- személy ilatkozzon arról, hogy mej költséget kíván elszámoln a nyilatkozat azonban i vehető figyelembe a kités 50 százalékát meghaladónértéken felül. Nyilatkozaányában a kifizetés 90 sslékát kell jövedelemnek titeni. Tökét emel a BB Rendkívüli közgyűlést tart a Budapest Bank január 30- án. A közgyűlésen várhatóan először leszállítják az alaptőkét, majd felemelésére is rögvest sort kerítenek. A Budapest Bankot, mint ismeretes, karácsony előtt adta el az állam nevében a Pénzügyminisztérium a GE Capital Servicesnek és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). A GE Capital a bankrészvények 27,5 százalékához, az EBRD a törzs- részvények 32,5 százalékához jutott hozzá. Ez az ügylet volt az első olyan hazai bankprivatizáció, amelynek során az állam egy fordulóban értékesítette a részvények többségét stratégiai befektetőknek, nem kis vitát váltva ki ezzel a parlamentben. A két új tulajdonos együttesen mintegy 87 millió dollárért vásárolta meg a BB-részvények körülbelül 60 százalékát. Az állam privatizációs bevételei azonban csupán 180 millió forinttal gyarapodtak az adásvétel nyomán, ugyanis az összeg túlnyomó része a bank tőkeemelését szolgálja. Bonyodalmas részvényesre Dr. Gyenesei István: Tisztességtelennek tartom az alapítvány és a mögötte levő' 2ítelepülés kisemmizését Dr. Liszkai Katalin: A részvénycsere minden mozzanata jogtrű Vihart kavart a Siotour részvények cseréje: a legutóbbi megyei közgyűlésen dr. Gyenesei István tanácsnok tisztességtelennek minősítette, azt ahogyan a megye idegen- forgalmának fejlesztésére létrehozott alapítvány részvényeit elvonták és Postabank részvényekre cserélte az ön- kormányzat, mégpedig úgy, hogy ezáltal az alapítvány nem, csak a megyei önkormányzat jutott pénzhez. Az előzmények A Siotour a Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala 1990-ben a megyei önkormányzat tulajdonába került. .1991 decemberében a megyei közgyűlés döntése alapján két lépcsőben két cég lett. Az egyik profitérdekeltségű gazdasági társaság, kft, majd részvénytársaság, a másik nonprofit szervezet, vagyis megyei idegen- forgalmi hivatal. A megyei közgyűlés akkor az alaptőkéből, amelynek hozamszámítás szerinti üzleti értéke egymilliárd forint volt, részvény formájában megtartott magának 51 százalékot és 18 százalékot biztosított annak a tizennyolc, zömmel Balaton- parti önkormányzatnak, amelynek területén Siotour telephely van. A dolgozók és önsegélyező szervezeteik kilenc százalékot kaptak, külső befektetők számára 4 százalékot tettek félre. Az a több mint. 200 somogyi települési önkormányzat is kapott ugyancsak 18 százalékot, amelynek területén Siotour telephely nincs, mégpedig úgy, hogy a közgyűlés létrehozta a Megye Idegenforgalmának Fejlesztéséért Alapítványt. Ez a 18 százalék összesen 180 millió forint névértékű részvényt jelentett. Az alapítvány célja a belső-somogyi települések idegenforgalmi értékeinek feltárása, hasznosítása, a települések fejlődésének elősegítése, a lakosság életkörülményeinek javítás. Az alapítvány kuratóriumának elnökévé dr. öruber Attilát választották, aki akkor Török- koppány polgármestere volt, jelenleg pedig a megyei közgyűlés alelnöke. A megyei közgyűlés a gazdasági társasággá történő alakulással kapcsolatos tennivalókat 1992 márciusi ülésén szabályozta. Többek között meghatározta, hogy a részvények kinyomtatását követő 30 napon belül azokat a tulajdonosoknak át kell adni, akik nyilatkoznak, hogy azt elfogadják. A végrehajtásért dr. Kolber István, a megyei közgyűlés akkori alelnöke volt felelős. A cégbírósági bejegyzés elhúzódott és emiatt 1994 őszéig késett a teljes átalakulás. A részvényeket csak ezt követően kaphatták meg a tulajdonosaik. 1994 novemberében adták át a 18 Balaton-parti település közül 16-nak a részvényeket. (Két település nem vette át, mert fenntartásai voltak.) Cserebere Az alapítvány azonban nem kapta meg az őt illető részvényeket: valamennyi a megyei önkormányzat páncélszekrényében maradt. Az új megyei közgyűlés dr. Kolber István elnök javaslatára két hónappal később, 1995. február 18-án pénzügyi nehézségekre hivatkozva visszavonta az alapítványnak korábban biztosított, de az előírt határidőig át nem adott összesen 180 millió forint névértékű részvényt. Helyette kapott az alapítvány egymillió forint készpénzt, valamint 500 ezer forint értékű, félszázaléknyi részvényt. Augusztus 18-án azután a közgyűlés elnökének javaslatára a megyei önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy az elvont 175 millió forint értékű Siotour részvényt névértéken eladják a Postabanknak és a kapott pénzen 135 millió forint értékű Postabank részvényt vásároljanak. A megmaradt 40 millió forintot pedig a gazdálkodási pozíció javítására fordítsák. Ezen a közgyűlésen a csere indoklásaként elhangzott az, hogy a Postabank, részvények után évi 10 százalékot meghaladó osztalék várható, vagyis évi 13-14 millió forint. Szükség esetén pedig azok névértéken értékesíthetők is. Ugyanakkor nem módosították az alapítványnak juttatott összeget, bár erre vonatkozóan hangzott el javaslat. A november 28-i közgyűlésen módosították az alapítvány alapító okiratát, újjáalakult a kuratórium is és elnökének megválasztották dr. Jakab József igali polgármestert. Az alapítvány gazdasági bázisának javítására azonban most sem született érdemi javaslat. Annyi történt csupán, hogy az ötmillió forint névértékű Siotour részvényt ugyanennyi értékű Postabank részvényre cserélték. Ki kit lehetetlenít el? Ezt a folyamatot és a jelenlegi viszonyulást hozzászólásában tisztességtelennek minősítette dr. Gyenesei István, a közgyűlés tanácsnoka és azt javasolta, hogy az alapítvány kapja meg öt éven keresztül legalább a tőle elvont részvényekért „becserélt” Postabank részvények éves osztalékát, vagyis 13-14 millió forintot. Dr. Kolber István szerint ez ellehetetlenítené a megyei ön- kormányzat költségvetését, ezért a javaslatot nem fogadta el. A közgyűlés pedig úgy döntött, hogy ezzel a kérdéssel önálló napirendként a költségvetés tárgyalásáig nem foglalkozik. A javaslattal kapcsolatos végső döntést az 1996. évi költségvetést tárgyaló január 30-i ülésén hozza meg. — Azért tartom tisztességtelennek ezt az eljárást, mert a megye, amely a településekből áll, félrevezette, mi több meglopta alkotó elemeit — mondta dr. Gyenesei István, a döntés után. Hozzá tette: — Erre keresve sem találok mentséget. Magyarázkodni lehet, de az érintettek átlátnak minden mesterkedésen. Gyenesei István szerint a megyei önkormányzat 1991 végén az országban talán egyedülálló módon, példamutatóan osztotta fel a tulajdonába került vagyont, megtartva az 51 százalékos többségi tulajdonhányadot. A viszonylag zökkenőmentes átalakulás és a hozzá szükséges testületi támogatás mögött egy egyezség húzódott meg. A közgyűlés többségét alkotó Siotour-telephellyel nem rendelkező településeken élő képviselők azzal a feltétellel támogatták az átalakulást, hogy egy alapítvány formájában ők kétszázan legalább akkora tulajdonhányadhoz jutnak, mint az érintett település. Ha úgy tetszik, ez volt az ára az átalakulásnak. Az elmúlt év végén azonban, amikor a közgyűlés által megbízott dr. Kolber Istvántól mindenki más megkapta a részvényeket az alapítvány kimaradt ebből. Dr. Gyenesei István szerint két oka lehet ennek: vagy az akkori alelnök dr. Kolber István nem hajtotta végre a közgyűlés ide vonatkozó döntését, vagy az alapítvány dr. Gruber Attila vezette kuratóriuma nemmel válaszolt, az átvételre vonatkozó felkérésre esetleg nem is válaszolt. Kisemmizettek Tény, hogy a részvények a megyeházán maradtak. Ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy később, egyesek szerint jogszerűen, de minden emberi norma szerint etikátlanul elvonják azt jogos tulajdonosaitól. Kedvező légkört teremtett ehhez a döntési „kényszerhez” a 200 millió forintos hitelfelvételi kényszer víziójának a felvázolása. A valóság azonban már akkor is látszott - folytatta dr. Gyenesei István. Ma már tény, hogy végül is negyedannyi hitel felvételére sem volt szükség 1995-ben. Amikor pedig a részvények elvonását követően rövidesen jó áron értékesítette azokat a megyei önkormányzat, igazságtalahnak és tisztességtelennek tartottaz alapítvány és a mögötte 1200 település kisemmizésétf akkor javaslatot tettem ejthidaló megoldásra. A legbi közgyűlésen pedig, ahfc alapítvány alapító okiratátiosítottuk és személyi kérdjen is döntöttünk azt javaim, hogy ha már elvonta a k>űlés a részvényeket az alaíny^pb legalább utólag leg; korrektek. Ezért javaso, hogy a megyei önkornál tartsa meg a „talált” 4njó forintot, tartsa meg Postabank részvényeket, deéven keresztül adjon at «apítvány- nak évente akk<összeget, amekkora osztag vagy 175 millió forint kű részvény után járna. My is legalább négyszer ak haszna van az üzleten, mii)g0S tulajdonosoknak. Tt ezt a megye akkor is, ha ;tabank részvényt időközbetékesí- tené, hiszen az átadíösszeg mindössze évi 13-l!]jó forint, a megyei költség a|jg fél százaléka. Dr. Gyenesei Istvmács- nok szerint annak azisnak, hogy értéktelen, fiiban szólva hozadékot ne-0du- káló részvényről vöt (ez volt ugyanis az indokz elvonásnál) ellentmoniogy nem sokkal utána a mi ön- kormányzat jelentős hmal értékesítette azt. • — A közvélemény fizetése azt állítani, hogy tán értékesítési lehetőség 5tt, amit csak később ismeb a megyei vezetés, hiszen az előterjesztésben elszóltját dr. Kolber István, amikcz- ügyi nehézségekről és éif_ tési szükségességről írt tatta dr. Gyenesei István. — Több mint erre ufi; hogy forint fillérre po.i annyi részvényt adott el, gyűlés, amennyit az alapít tói elvett. Ha viszont ai kellett a pénz, akkor miér adta el az önkormányzat a; a célra fenntartott 4 százai ami pontosan 40 millió for ugyanannyi likviditási sej get adott volna, mint t szürke akció. Ez a 4 százalék továbbra is érintetlenül ott áll. Ha még ez sem elég, akkor miért nem nyúlt hozzá az önkormányzat az 51 százalékos 510 millió forintos saját részvényéhez? A választ, hogy ez stratégiai vagyon, nem lehet elfogadni. Most mindenkinél túlélési stratégia van. S a lehető legtisztességtelenebb mások hátára állva levegőhöz jutni. Az sem igaz, hogy ha átadnánk a Postabank részvények hozadé- kát, akkor az a költségvetést veszélyeztetné. A megyei önkormányzat talpon maradásának a kényszere nem vezethet oda, hogy a településektől vonjuk el a szükségletünket. Optimista vagyok és bízom abban, hogy a költségvetés tárgyalásakor a közgyűlés józanul gondolkodó nagy többsége (pártállástól függetlenül) fogja kimondani a végső szót. Mondhattam volna mást és másként, de méltatlannak tartottam a személyeskedést. Most még van remény a tisztességes megoldásra. Jogszerű? Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke nem kívánta a részvénycsere körülményeit kommentálni, elzárkózott a nyilatkozat elől. Dr. Liszkai Katalin, a megyei önkormányzat jogtanácsosa azt mondta: a.részvény- csere minden mozzanata jogszerű, a döntések a szervezeti és működési szabályzat alapján születtek. Egy korábbi ígéret visszavonására pedig jogilag is van lehetőség. Ha lényegesen megváltoztak az ígéret megfogalmazásakor fennálló feltételek, az ígérettevő következmények nélkül elállhat szándékától. Az új közgyűlés megalakulásakor visszavonulási programot fogalmazott meg, mert a pénzügyi feltételek jelentősen, hátrányos helyzetet teremtve megváltoztak. Ennek, illetve az ezt követő döntések szükségességének megítélése a közgazdászokra, illetve a helyi politikusokra vár.
