Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

1996. január 24., szerda

SOMOGYI HÍRLAP

SOMOGYI TAJAK

5

Szántók nélkül a kastély nem sokat ér

Felsöbogát kúriája

Egy Angliából hazatelepült vállalkozó nemrégiben megvásárolta a felsőbogáti kúriát, és vállalta, hogy felújítja és rendbehozza a Zichyek egykori kastélyát.

— Azt tervezem, hogy itt rendezem be az otthonomat, és helyreállíttatom az épületet eredeti állapotába — mondta Erdők Ferenc. — Elsősorban sportlótenyésztéssel foglalkoztam eddig, de sok mással is, és úgy gondoltam, hogy Bogáton is elindítok egy vállalkozást. Ez jó lenne a falunak is, azonban az a baj, hogy a kastéllyal csak az értéktelen mocsaras területeket kaptam meg, a számomra értékes szántókat azonban visszavették.

Az előszerződésben még az szerepelt, hogy a kastélyt és a hozzátartozó száztizenhét hektár területet vásárolom meg, a szerződésben azonban már a szántók nélkül szerepelt a terüCsak harminc-negyven liter tej fogy naponta a kapospulai áfész-boltban. A helybéliek közül ugyanis sokan háztól, kimérve viszik a kannás tejet. Kenyérből 70-80 kilót rendéi a boltos, hétvégeken pedig kétszer ennyit.

A legszükségesebb élelmiszer- ipari árukon és háztartási cikkeken kívül zöldséget, gyümölcsöt is lehet venni a kisközség boltjában. Vetőmagokat is már jóelőre beszerzett Kucskár Fe- rencné üzletvezető, aki több mint másfél évtizede áll a pult mögött. Korábban a dombóvári Napsugár Áruház ruházati osztályán szolgálta ki a vevőket. Kilenc éve azonban a kapospu- laiakat fogadja.

let. Hatvan hektár földtől szabadítottak meg. Ezt a területet jelenleg bérelnem kell, hiszen ha nincs föld hozzá, nem ér semmit az egész ingatlan. Ki- lencvenegyezer forintot fizetek ki bérletre a szántókért. Megkaptam, amiből pénz nem jön: elmocsarasodott tavakat és lerobbant csirketelepet, leromlott kastélyépületet. A hitelesített előszerződés ezek szerint ennyit számít Magyar- országon.

Az új tulajdonos egyébként nem csak ezt tartja érthetetlennek az itthoni állapotokban. Mint mondja, Angliában egy műemléket jelképes ösz- szegért, egy fontért meg lehet venni, csak alá kell írni egy nyilatkozatot, hogy az új gazdája rendbehozza, de legalábbis gondozza. Ezzel szemben Magyarországon hatalmas összegeket kérnek el ugyanezért.

N. L.

— Sokkal ingerültebbek, idegesebbek az emberek, mint amilyenek tíz éve voltak — mondta, amikor arról kérdeztem, vajon a mindennapi gondokból mit érzékel az üzletben. — Sokan szidják a gyakori árdrágulást, s már nem telik semmiféle luxusra.

Megtudtam: kedveltek a kaposvári Pini és a dalmandi vágóhíd termékei. A párizsiból fogy a legtöbb, mert ez a legolcsóbb.

Füge, datolya, banán, narancs is kelleti magát a pulton, ám ezek a csemegék már nehezebben találnak gazdára. A boltos azt mondja: csak egy réteg tudja rendszeresen megfizetni a déligyümölcsárakat.

(Lőrincz)

A kapospulai boltos

A párizsi a sláger—Déligyümölcs csak egy rétegnek

Mindenkinek jár egy kedves mosoly fotó: kelemen tünde

A Kapós völgye a kapocs Somogy és Tolna között

Dombóvár hite és hitele

— Viszonylag magas, tizen- kettő-tizenhárom százalék között van a város munka- nélkülisége. Ez a legfőbb gondunk. Minél több a munkanélküli, annál nagyobb a szociális feszültség. Ezzel párhuzamosan viszont kisebbek a személyi jövedelemadó-bevételek. De ez kihat az iparűzési adóra is.

Tóth Attila, Dombóvár polgármestere mondta ezt, amikor a gazdaságélénkítés lehetőségeiről kérdeztük.

— Azoknak a vállalkozóknak, akik fiatal pályakezdőket foglalkoztatnak, adókedvezményt adunk — folytatta, és azoknak is, akik a város mozgalmait, civil szerveződéseit támogatják. Az idén is megrendezendő Dombó expón pedig bemutatkozási lehetőséget kínálunk.

— Kacsingat-e Somogy felé Dombóvár?

— Nem mondanám kacsin- gatásnak, mert rossz értelmet kapna a szó, mintha Dombóvár el akarna szakadni onnan, ahol van. Tolnával, ahová tartozunk, nagyon jó viszonyban vagyunk. Tudomásul kell venni a földrajzi tényt, hogy Dombóvár ilyen különleges város. A Kapos völgye óhatatlanul összekapcsol bennünket. Nem véletlenül a település hulladékának elhelyezésében alakult ki az első együttműködés. A kaposvári KVG Rt végzi a szemétgyűjtést. Marcaliba mentünk el, hogy tanulmányozzuk az ottani hulladéklerakót. Távolabbi célunk, hogy mi is tulajdonostársak legyünk; erről várhatóan a februári közgyűlésén dönt majd a KVGY Rt. Ezenkívül a főközlekedési irány is összeköt bennünket, s a tűzoltóság ellátási körzete is sokkal nagyobb, mint a városé.

Tóth Attila polgármester

— Van-e hitele a városnak?

— Az ipari szakmunkás- képző tornacsarnokának építésére hetvenmillió forintos hitelünk van, ám ez a beruházás — várhatóan — nem áll meg ennyiből. Van egy negyvenmillió forintos, korábbi hitelünk is, ami szerintem nem sok egy ekkora városnak.

— Dombóvár egyre kedveltebb hely; sok család telepszik le itt.

— Sajnos, nálunk sem születik sok gyerek, mégis növekszik a lakosság. Ha érdemes Dombóvárra beköltözni, ez azt jelenti, hogy életképes a város, valami miatt vonzó lehet.

— Mit gondol, mi jelenti a vonzerőt?

— Oktatási, egészségügyi, kulturális centrum Dombóvár. Három középiskolánk, egy jól

FOTÓ: KELEMEN TÜNDE

felszerelt kórházunk, s egy gyógyfürdőnk is.

— Mennyibe kerül egy lakás Dombóváron ?

— Az új épületekben elég drága. A Hunyadi tér közepén épülő lakások tervezett ára 80 ezer forint lesz négyzetméterenként. Szerencsére az átlagár kisebb, de 40 ezer alatt nehezen lehet lakáshoz jutni.

— Vannak-e szabad telkek?

— Viszonylag kevés a lakásépítésre alkalmas telek. Iparterület több van.

— Milyen év lesz az idei?

— Rendkívül feszített. Január végén tárgyaljuk a költségvetési tervet; látszik, hogy a tavalyinál keményebb év elé nézünk. Még nagyobb a szakadék a reális, jogos igények és az anyagi lehetőségek között.

Lőrincz Sándor

Somogyjádi stúdióbeszélgetések - a polgármesterrel kezdték

Keverőpult a kábeltévének

Hétmillió forintot költött a somogyjádi önkormányzat a helyi kábeltévé-stúdió létrehozására és fejlesztésére. A helyi tv műsorát az iskolások készítik, és a falu jelentősebb eseményeiről tudósítanak.

Nemrég keverőpulttal és több más, szükséges műszaki felszereléssel bővítették a somogyjádi kábeltévé-stúdiót - tudtuk meg Lőrinczné Kiss

Ilona polgármestertől. Hetente szerdán és szombaton van helyi adás, ilyenkor a hét jelentősebb eseményeiről tájékoztatják a falusiakat. A keverőpultra azért van szükség, mert a közelmúltban kezdtek egy stúdióbeszélgetés-sorozatot, amelyen a falu vezetőit, ismert személyiségeit faggatják. A polgármesterrel kezdték a sort, és folytatták az egyik helyi sportvezetővel: Ress Antallal,

akit a közelmúltban tüntettek ki.

A kábeltévé többségi tulajdonosa az önkormányzat, és a tévéműsor zömét az iskolások készítik Kovács Zoltán tanár irányításával. így a falu lakónak tájékoztatása mellett a gyerekek gyakorlatot is szereznek a műsorkészítésben. Még a középiskolások is visz- szaj árnak, hogy segítsenek a műsor összeállításában. N. L.

Új autóbuszvárók Kaposújlakon

Egy tájba illő autóbusz-váró konténerrel lepte meg a Pan- non-Wolf a kaposújlaki önkormányzati hivatalt. A képviselők azt tervezik, hogy a ciklus hátralevő részében mind a négy autóbusz-megállót kicserélik ilyen esztétikus, tájba illő, környezetbarát konténerre. A másodikat tavasszal szeretné felállíttatni az újlaki önkormányzat.

Kommunális adók Kadarkúton

Húsz százalékkal emelkedtek a kommunális adók Kadarkúton. Lakóházanként 1000 forintot kell fizetni, a gépjárműtárolókra pedig 800 forintot. Az üzletek, műhelyek után 1500, külterületi építmény után 1000 forintot kasszíroz az önkormányzat. A beépítetlen földrészek után évi 2000 forintot kell leszurkolni a tulajdonosoknak.

Hetesen is járt a megyéspüspök

A hetesi iskola új igazgatója, Karsai Józsefné hívta meg a faluházba Balás Béla kaposvári megyéspüspököt, aki rendszeresen látogatja az apró falvakat és a tantestületeket is. A hetesi beszélgetésen — egyebek között — az ifjúság helyzetéről, a hitéletről és a mai világ több problémájáról esett szó.

Hatvanketten adtak vért Somogysárdon

A helyi Vöröskereszt szervezésében véradónapot tartottak a közelmúltban Somogysárdon. Az általános iskolában hatvanketten 24,8 liter vért adtak.

Cserénfa gondoskodó önkormányzata

A cserénfai önkormányzat múlt évi költségvetésének szociális keretéből futotta még némi ajándékra is. A falu nyugdíjasai - mintegy nyolcvanan - a közelmúltban vették át az önkormányzat 2000 forintos ajándékát. A gyerekek és a fiatalok pedig - harmincán - ezer forintot kaptak az önkormányzattól.

Viszályt szült a szegénység Nagyberkiben

(Folytatás az 1. oldalról) Göndöcs József nagyberki polgármester szerint: bevándorlóként meglehetősen nehéz terhet, mintegy hárommillió forintos költségvetési hiányt örökölt az elődöktől. Némi ingatlan eladása révén ezt csökkentették, de adódtak újabb terhek, és az infláció... Most, csekély fejlesztés mellett, kétmillió forint hiányt próbálnak hitel segítségévei kiegyenlíteni.

— Az a kevés, amit sikerült elérnünk, jobbára a szponzorok segítségével valósult meg — mondta. — A helybeli téesz tele van adóssággal, alig áll meg a lábán, nem tud segíteni. A szociális kiadások is mintegy félmillió forinttal meghaladták a tervezettet. Kényszerítő intézkedéseket kell tenni, hogy a kevesebből is kijöjjünk. Az iskola erre az évre az árubeszerzések, a megnövekedett villanyszámla és az olajfűtés árának kiegyenlítése címén további egymillió forintot igényelt. Előfordulhat azonban, hogy annyit sem tudunk adni, mint tavaly.

Az elszegényedés a viszály forrásává vált Nagyberkiben. Gond, hogy a polgármester és az iskolaigazgató — aki egyben képviselő-testületi tag is — a saját „várában” próbálja megvívni azt a csatát, amely nemcsak Nagyberkit, de jó néhány körzeti települést is érint. Hiszen a 340 tanuló között mos- dósi, kercseligeti s további négy településről származó is

található. Az iskola jövője — közel van Kaposvár és Dombóvár — nagyban függ attól: milyen feltételeket biztosítanak az oktatásban. Nem véletlen, hogy az igazgatónak legalább any- nyira szívügye a település infrastruktúrája, mint az intézmény színvonalas munkája. Az utóbbihoz a korszerű technikai eszközök mellett jó pedagógusok is kellenek. S mert Nagyberkiben sem fizetik meg őket jobban, mint másutt, úgy pótolják a csekély bért, ahogy tudják. A kötelező óraszám alsó határát elkerülő órákért túlóradíjat számoltak el. Bár Göndöcs József polgármester szerint ennek évi költsége nem haladta meg a negyedmillió forintot (amelyen a társult önkormányzatok tovább osztoztak), mégis úgy vélte: nem illendő ilyen szűkös helyzetben többletbéreket fölvenni.

— Az állami számvevőszék ellenőrzése alapján kiderült: az iskolánál és az óvodánál is vissza kellett volna szorítani a költségvetést. A Tákisszal történt egyeztetés azt bizonyította: a kisiskolák, az óvodák túlfi- nanszírozottak — ismételgette.

Az iskolaigazgató azonban teljesen másként látta a jegyzőkönyvben leírtakat. Szerinte az intézmény költségvetése okszerű, gazdaságos és mindenképpen az oktatást szolgálja. A közoktatási törvény szerint jogosan fizette ki a túlóradijakat, s erről a képviselők is tudtak.

— Az iskola egyébként saját

hatáskörben, az önkormányzat kizárásával is dönthet erről — mondta. — De gondolhatnak egyet, s úgy dönthetnek: nem finanszíroznak annyi túlórát. A történtek után erre minden esélyünk meglesz.

A csekély pedagógusbér már nem nagyon szúr szemet senkinek. Annál nagyobb gond, ha fizetésképtelenné válik az intézmény. Csorna és Szabadi túlköltekezése miatt novemberben majdnem kétmillió forint adósságot halmozott föl a két település önkormányzata. A nagyberki iskolának emiatt mindössze 12 forint lapult a bankszámláján.

Ugyanakkor kiderült: a polgármester pénzszerző ötletei nem alkalmazhatók egy nevelési intézményben. Pedig Göndöcs József azt is sérelmezte: nem vállalkozik az iskola.

— A vállalkozást tiltja a közoktatási törvény — mondta az igazgató. — A költségvetési pénzt nem szabad kockáztatni. Ennek ellenére — hogy a település is magáénak érezze az intézményt — olykor kiadjuk a termeket. Egy-egy lakodalmat követően azonban nagyobb a kárigényre benyújtott számla, mint amennyi a haszon.

— Új költségvetés előtt állunk — mondta György László. — Nekünk már az is jó, ha a béreket ki tudjuk fizetni és üzemelhet az iskola. A testület pedig annak örülne, ha polgár- mester néha meglátogatna bennünket. Várnai Ágnes