Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-19 / 16. szám

1996. január 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Emeléskor óvatos volt a képviselő-testület Csurgó adó-főpróbája Az adóügyeket a csurgói vá­rosházán két főelőadó intézi, mióta megszűnt a ház- és föld­adó, a mezőőri járulék. A vál­lalkozók helyi adójának három fajtája van, s a gépjárművek súlyadója. Az emelésben óva­tos volt a képviselő-testület. Dorogi Imréné és Horváth Sán- dorné, a két főelőadó jól ismeri a jogszabályokat. Mivel a helyi adókról szóló törvény 1995-ös módosítása az önkormányzatok jogát bővítette, szorgalmazza a település sajátosságainak meg­felelő helyi „adórendszer” ki­alakítását; felkészültek az új évre. A képviselő-testület óvatos volt: a pénzügyi iroda a vállal­kozók építmény-, kommunális és iparűzési adójának fölemelé­séből a tavalyi 8 és fél millió forint helyett az idén már csak­nem 20 millió forint bevételt remélt, a testület azonban ma­radt az évekkel ezelőtti norma- tíváknál. Különösen az építmé­nyadó mértéke feltűnő: a tör­vény négyzetméterenként 900 forintos felső határt szab, és Csurgón ez az összeg 39 forint. E téren tehát semmi sem válto­zott. A magánszemélyek kommu­nális adója viszont új helyzetet teremtett. Csurgón mindenki adóalannyá lépett elő. A 2000- nél több lakás sem nyújt azon­ban elégséges támpontot, hi­szen az adót tulajdonhányadra vetik ki. Még a házastársak is külön fizetik az évi 2000 forint felét, ha egyikük nem vállalja nyilatkozatban az adókötele­zettséget. Keresik a legegysze­rűbb, de hibamentes megoldást. Más városok példáját te­kintve bíznak a pontos nyilván­tartásban, és csak a bevallást vissza nem küldők eseteit vizs­gálják meg. Az új adó előnye a város szempontjából a behajt­hatóság, mert több szolgáltatás - például a szemétszállítás - el­lenértékét rossz hatásfokkal tudták beszedni. S nem is min­dig a szegényebbek feledkez­nek meg róla. A gépjárműadót a minimális szinten hagyták jóvá: a tavalyi 200 forint helyett mázsánként 400 forint. Az autó a legtöbb embernek munkaeszköz is. Ta­valy 77-tel nőtt a városban a gépjárművek száma, s az év végén 1214 volt. Ha csak a fele marad itt, az is 2,8 millió forint. Horváth József Kólát, gépet, konzervet vásárolnak a turisták Kisebb határforgalom Ellenőrzik az átlépők kocsiját a berzencei határállomáson Berzencén tavaly 1,2 millió volt a ki- és belépő utas. A tu­risták 95 százaléka horvát: kaproncaiak, bjelovariak, sőt zágrábiak is. A külföldiek zöme vásárolni jött a me­gyébe.- Személyenként általában 100 márkát költöttek a horvátok - mondta Varga Attila, a berzen­cei vámhivatal parancsnokhe­lyettese. - Szinte mindent vásá­roltak: élelmiszert, gépeket. A szalámi, a konzerv meg a kóla volt a legkelendőbb. S vit­tek hűtőgépet, gáztűzhelyt. Volt olyan is, aki egy egész konyhabútort vásárolt. A kül­földiek 25 ezer forint feletti vá­sárlás esetén visszaigényelhetik az általános forgalmi adót. A berzencei vámosok tavaly több mint 1500 ilyen igazolást adtak ki. Fegyvert, kábítószert senki­nél nem találtak. Varga Attila elmondta: az utasok többsége tisztában van az előírásokkal. Tájékoztatásukat segítik a hatá­ron szórólapokkal is. Berzencén most megcsap­pant a határátlépők száma. Na­ponta 1000-1500-an jönnek csak, s a községben, illetve a nagyatádi és csurgói üzletekben költik el a pénzüket. (Harsányi) Ha araszolva is, de azért halad a dél-somogyi falu szekere Somogybükkösd öröké A természetvédelmi területen lévő kastély az időseket is szolgálja Somogybükkösdön a közel­jövőben letelepszik egy csurgói házaspár. A 136 lel­kes, elöregedő falu életében a fiatal örökösök érkezése - arányaiban - éppen akkora esemény, mintha legalábbis a bükkösdiek fele fogná cókmókját, s holnaptól be­költözne a városba. Ezen a kis településen szinte minden szám - akár költség- vetési vagy lakossági statisz­tika - még egy kisebb városé­hoz képest is „liliputinak” tet­szik. Óvodása például négy van - ők napközben a közeli Porrogon időznek. Az iskolás korúak száma tizenhat, s mivel a faluban nincs tanoda, a felső­tagozatosok Gyékényesre, Csurgóra, az alsósok Porrog- szentkirályra és Csurgóra in­gáznak.- Közoktatási intézményt a szűkös, hat és fél millió forin­tos költségvetésből nem kell fenntartania az önkormányza­tunknak, ám hozzájárulást minden gyermek után fizetünk — hallottuk Horváth Gézáné polgármestertől. Somogybükkösd újravá­lasztott első embere emellett azt is elmondta, hogy a falu intézményrendszere egy or­vosi rendelőből, egy hivatal­ból, az ifjúsági klubból és a kultúrteremből áll. Mindezek egy fedél alatt: az igényesen helyreállított egykori kasté­lyépületben találhatók. Há­rom éve 4 millió forintból si­került tataroztatniuk a lerom­lott állapotú Somssich-kúriát, a munkákhoz 1,3 milliós cél­támogatást kaptak. Az első ciklus eredményei között fel­tétlenül említést érdemel an­nak a kilencszáznegyven mé­teres útnak a megépítése, amely a két településrészt köti össze. — A valaha sáros, kátyúk­kal szabdalt, tizenkét, száza­lékos lejtésű földúton nehéz volt a temetőt, templomot megközelíteni, ma ezt akár autóval is meg lehet tenni — mondta a polgármester-asz- szony. Szavait csak megerősí­teni tudta a hetvenhét éves Szmodics Jánostié és a hatvan­hat éves Bogáti Józsefné, aki­vel éppen az új úton találkoz­tam. Lapunk lelkes olvasói azt is elmondták, a megannyi fej­lesztés nem jöhetett volna létre Horváth Gézáné nélkül. A nagy fegyvertények közé tartozik az is, hogy 2,6 millió forintért megépülhetett a veze­tékes vízközmű, a napokban volt a műszaki átadása. A vas- talanítóval ellátott rendszerről kapnak vizet a porrogszentpá- liak is. — Legközelebbi tervünk, hogy a 30 igénylőnket végre telefonhoz juttatjuk. És akinek megterhelő a csaknem negy­venezer forintos kiadás, már­pedig ilyenek akadnak, annak erőnkhöz mérten segítünk — tett ígéretet a polgármeste- rasszony. Mert a segítség elkél Somogybükkösdön is, ahol a lakáshoz jutást és házfölújí- tást, időseket és fiatalokat egyaránt támogat az önkor­mányzati testület. Hogy ha araszolva is, de előre haladjon a szekér, da­colva az elmaradottság és el­szigeteltség örökségével. Balassa Tamás Megelégelt ígéretek - gondok és területfejlesztési tervek Négy város tenni akar Négy határmenti város: Szi­getvár, Barcs és a horvátor­szági Virovitica, illetve Sla- tina megelégelte az ígérgeté­seket, közösen akar tenni sorsának jobbra fordításá­ért. Ma délelőtt a szigetvári városházán együttműködési megállapodást írnak alá. A határmenti térségen mintha átok ülne: éppen a határmenti- ség miatt évtizedekig kimaradt a gazdaságfejlesztésből. A nyolcvanas évektől elhárultak a politikai feszültségekből szár­mazó akadályok, megindult a tervezés, de előbb a pénztelen­ség, majd a délszláv válság foszlatta szét a reményeket. Ma mind a négy városnak a mun­kanélküliség jelenti a legna­gyobb gondot. A megélhetési nehézségek egyformán befo­lyásolják az emberek közérzetét a határ mindkét oldalán. Szi­getvár és Slatina, illetve Barcs és Virovitica között már régóta van kapcsolat, de ezek kimerül­tek a kulturális és sportesemé­nyek cseréjében. Többször megpróbálták tárgyalóasztalhoz ültetni a két ország gazdaság- irányításáért felelős vezetőket, de nem jártak kézzel fogható eredménnyel. Feigli Ferenc, Barcs polgármestere a Somogy Hírlapnak elmondta: legutóbb a múlt év végén rendeztek szak­mai fórumot, de a sikertelenség rádöbbentette őket, hogy csak akkor számíthatnak döntő vál­tozásra, ha ők maguk fognak össze. A tervezéshez alapot ad, hogy készül a magyar területfej­lesztési törvény, amelynek ré­szeként várhatóan még az idén megszületik a nemzeti terület- fejlesztési koncepció, amely hét régió felzárkóztatásának ad el­sőbbséget. Az egyik Barcs. Ép­pen a magyar-horvát kapcsola­tokban rejlő lehetőségek miatt. Addig is, amíg a nagy tervek megvalósulnak, a négy város apró, de gyakori lépéseket kí­ván tenni boldogulása érdeké­ben. Az első lépés a ma alá­írásra kerülő dokumentum. Nagy Jenő Bélavár elutasította az új vízszámlát Bélavár is elutasította - Vízvár­ral és Heresznyével közösen - a DRV új vízdíj-kalkulációját.Er- ről a héten döntöttek az érintett települések képviselő-testüle- tei. Az új díjkalkuláció szerint a közületi fogyasztóknak egy köbméter vízért 163 forintot kellene fizetniük, a magánsze­mélyeknek pedig 100 forintot. Rendbe tett rendelő a régi szárnyban Megteremtették a tárgyi feltéte­leket Csurgón a harmadik házi­orvosi körzet kialakításához. A rendelőintézet régi szárnyát, ahol korábban két körzeti orvos rendelt, már 5 éve nem használ­ták, a polgármesteri hivatal mű­szaki irodája közhasznú mun­kásokkal itt alakította ki a két rendelőből, öltözőből, előtérből álló egységet. A megtakarítás százezer forintokban mérhető. A Határszél Berzence történetéről Megjelent a Határszél, a ber­zencei önkormányzat közéleti és kulturális tájékoztatójának legújabb száma. Az önkor­mányzat döntései olvashatók benne, valamint iskolai hírek és egy nagyobb írás a település történetéről. Gondoltak a fia­talokra: az ifi-sarok őket tájé­koztatja. A lap közli a közel­múltban született s az elhunyt berzencei polgárok névsorát is. Vezetőségválasztás a Lokomotivnál Megtartotta vezetőségválasztó taggyűlését az 500-nál több ta­got számláló gyékényesi Loko­motív Horgászegyesület. El­nöknek ismét Szikszay László csurgói nyugdíjas tanárt válasz­tották meg. Tájékoztatták a tag­ságot a múlt évi haltelepítésről, a tó környékének rendezéséről pedig Kiss Emil önkormányzati képviselő számolt be. Nyilvános telefonfülkét is felállítottak a Kotrónál, s megépül a kerékpár­út is: Gyékényestől a bányató mellett haladva egész a vasútál­lomásig. A kotrói szennyvízel­vezetés tervein most dolgoznak. Új vállalkozó Bolhón- Nincs egy vasam sem. Mostanában elég gyakran vagyok így - mondta Ka- lányos Sándor. A bolhói munkanélküli­nek három gyereke van. Nyáron, kora ősszel többnyire gyógynövényt gyűjt, most leendő vállalkozását tervezgeti.- Havonta hétezer forintot kapok, és eh­hez jön még a családi pótlék - mondta Ka- lányos Sándor. - Ebből élünk öten. A pénz csak a kajára elég; új ruhára, cipőre gondolni se merünk. A gyerekeknek is csak ritkán veszünk egy pólót, nadrágot. Magamnak utoljára öt éve vettem egy farmert. Akkor még tellett rá. Hamarosan azonban változik a helyzetünk. Állatokat akarok tartani, talán hoz pénzt a konyhára. Két disznót vásárolt nemrég. Szaporí­tani akarja: talán kikerekedik belőle egy disznófarm. Jó ára van a húsnak, érdemes az állatokkal foglalkozni - mondta. Gaz­daságához tartozik még egy szamár; Ri­nyaszentkirályon vette, 15 ezer forintért.- Szükség van rá, a takarmány szállítá­sához is. Rigó okos állat: minden jelzést megért — simította meg a szamár nyakát. - Hasznát veszem akkor is, ha gyógynö­vényt szállítok az átvevőhöz. Ingyen oda­viszi, nem úgy, mint az autós haverok. Panaszkodott még a drágaságra, most kezdett vállalkozása nehézségeire.- Mindenre gondolni kell; az ember nem ugorhat fejest a vakvilágba - tette hozzá. - Sokat gondolkoztam, hogyan le­hetne kitörni a szegénységből. Két lehető­ségem van: vagy egy lottófőnyeremény, vagy a kemény munka. Én most a melót választottam. Kalányos Sándor bízik abban, hogy si­kere lesz az állattartással. Búcsúzóul még azt is elmondta, hogy egyik ismerősének vállalta el ezt a fuvart. Megéri, tette hozzá, mert „három kilót” - azaz háromszáz fo­rintot - kap a segítségért. H. M. Rigóval - fuvarban - a bolhói utcán Kalányos Sándor fotó: harsányi Miklós Elvállalnék bármit: mindegy, milyen munka Didergő Somogyaracson- Alig látok a bal szememmel. A másiknak is van baja, ezért nem dolgozhatok. Csak a 8400 forint vaksági segélyt kapom - mondta Pfeifer Árpád. A so- mogyaracsi fiatalembert azon­ban leginkább az bántja, hogy nincs állása. - Mindegy, hogy milyen munka, bármit elvállal­nék - mondta Pfeifer Árpád. - De a szemem miatt nem enged­nek dolgozni. Ha lenne meló, nem kímélném magam. Most otthon vagyok egész nap; szinte ki sem moccanok a faluból. Egész nap magnózhat, té­vézhet, de - mint mondta - neki már az sem érdekes. A barátai meg nem érnek rá mindig. Né­hánynak ugyanis van állása. Jó lenne úgy élni, ahogy a többi, korombeli fiatal - sóhaj­tott. - Most a szüleimmel la­kom együtt, és valószínűleg így lesz sokáig. Apám munkanél­küli, anyám is beteges. Havonta 17 ezer forintból élünk. Anya­gilag teljesen padlón vagyunk. Nem is lesz ez már soha jobb... Bár ismerek olyan embert is, aki még nálunk is szegényebb. Didereg a januári hidegben. A 21 éves fiatalembernek ugyanis nincs télikabátja. Vas­tag pulóvert hord, s alatta több inget, pólót - hogy ne fázzon.- Á magamfajta srácnak nincs tízezer forintja egy jó ci­pőre vagy farmerre. Pedig nem ártana, ha újból bolti holmit is vehetnék. Évek óta már csak a turkálókból vagy a piacról ru- házkodunk, és unom a mások levetett gönceit... (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom