Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-19 / 16. szám

1996. január 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Hálózat a munkahelyekért Dr. Törzsök Piroska: A hivatal segíteni akar Kudomrák Lászlóné, az Apeh megyei igazgatója arról kér­dezte dr. Tarrné dr. Törzsök Piroskát, a megyei munkaü­gyi központ igazgatóját, ho­gyan alakult a múlt évben a munkanélküliség Somogy­bán? Melyik a leginkább érintett terület és milyen szakmákban tudtak segíteni? — Tavaly kedvezőtlen hatások jellemezték a munkaerőpiacot: tovább csökkent az aktív kere­sők száma, a foglalkoztatást az idényjelleg jellemezte, sok pá­lyakezdő nem tudott munkába állni. Decemberben 17 532 munkanélkülit tartottunk nyil­ván a megyében, 7 százalékkal többet, mint tavaly. A munka- nélküliség legjobban az ala­csony iskolázottságú embereket és a szakmával nem rendelkező középiskolát végzetteket sújtja. 6500 munkanélkülit tudtunk elhelyezni: építőipari munká­soknak, víz és gázszerelőknek, kereskedőknek, vendéglátói­pari eladóknak, cukrászoknak, szakácsoknak, varrónőknek ta­láltunk munkát. — Milyen változásokat ho­zott a békefenntartók jelen­léte? Várható-e a munkanél­küliség csökkenése? — Nyolcszáz embert vettek fel eddig, 60 százalékuk mun­kanélküli volt. Ezzel átmeneti­leg sikerült megakadályozni Kaposvár térségében a munka- nélküliség növekedését. Javu­lásra számítunk: a napokban takarítók és karbantartók felvé­teléről is tárgyalunk az ameri­kai céggel. A rendszeres felmé­rések alapján az első félév vé­gére - a balatoni szezonmun­kák miatt - 15 ezerre becsüljük a munkanélküliek számát. Év végére a mostaninál valamivel kevesebb, 16 500 munkanélkü­lit prognosztizálunk. Leépíté­sek várhatók a honvédségnél, a köztisztviselőknél és a közal­kalmazottaknál. — A munkaügyi központot sem kerülte el a létszámleépí­tés. Elbocsátott munkatársa­iknak tudtak-e munkát aján­lani? — Tizenkilenc százalékkal kellett csökkenteni a létszámot. Atéreztük, mit jelent a íróasztal másik oldalára kerülni. Igye­keztünk humánus megoldást ta­lálni: akit lehetett, korenged­ményes nyugdíjba küldtünk. Volt aki magának keresett he­lyet, másoknak a hivatal segí­tett. — Beszédtéma, hogy sokan próbálnak nyerészkedni mások elesettségén. Tapasztaltak-e ilyent a munkanélküliek át­képzése vagy a munkahelyte­remtő beruházások támoga­tása során? A munkahelyteremtő beru­házások támogatása nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket — kétségessé vált a munkahelyek fennmaradása — ezért tavaly már nem is adtunk erre pénzt a cégeknek. Azelőtt 300-500 ezer forintot vehetett fel a vállalkozó egy munkanél­küli foglalkoztatásáért. Sokukat inkább a pénz kecsegtette és nem a munkahelyteremtés volt a céljuk. Peres ügyeink zömét ezek teszik ti. Sok buktatón túl vagyunk. Ma már tudatosan vá­logatunk az intézmények kö­zött: a pályázatok értékelésénél figyelembe vesszük a korábbi kapcsolatok tapasztalatait és a csak olyan képzést támogatunk, ami előnyös elhelyezkedési le­hetőségeket nyújt. — Erdekeltek-e az átképző intézmények a tanfolyamot el­végzettek elhelyezésében? — Hosszú ideig a munkaü­gyi központ vállalta az átkép- zett munkanélküliek elhelyezé­sét. Ma partnereket keresünk az átképző szervezeteknél. A pá­lyázatoknál is előnyt élveznek azok, amelyek munkát is bizto­sítanak a munkanélkülieknek. — Ön jogászként — kisebb pályamódosítással — került a közigazgatás területére. Miért vállalt hivatali munkát, nem vonzotta az ügyvédek, bírók te­vékenysége? — Hat éve, amikor jogtaná­csosként idejöttem dolgozni, a semmiből teremtettük meg a munkaügyi központot. Nagy kihívásnak éreztem. Bár lett volna rá lehetőség, nem tudtam elképzelni magam egyedül egy ügyvédi irodában. Fontos ne­kem, hogy csapatban, jó kollé­gákkal dolgozzak együtt. — Ön szerint milyen a jó ve­zető? Az igazgató stílusa, egyénisége befolyásolja-e az alkalmazottak munkáját? — Szerintem mindenki olyan vezető, amilyen emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Én arra esküszöm: a vezetőnek hagyni kell kibontakozni mun­katársait. Tudnia kell mit vár el tőlük, és ezt számukra is meg kell határozni. Ehhez szakmai és emberi segítséget is kell ad­nia. Nem szabad közömbösnek mutatkozni, fukarkodni a dicsé­retekkel. Az embereknek érez­niük kell: szükség van rájuk, fontos, amit csinálnak. — Kinek adja tovább a kér­désstafétát? — Böröcz Györgyöt, a Mun­kabiztonsági és Munkaügyi Fő­felügyelőség Somogy megyei vezetőjét kérdezem: Mennyi­ben látja biztonságosnak a munkavégzés feltételeit So­mogybán? Milyenek az ellen­őrzések tapasztalatai? S. Pap Gitta Somogyért lobbizik az országgyűlés alelnöke Kóródi Mária Szita Károllyal is tárgyalt fotó: lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlés alelnöke töb­bek között kiemelte, hogy a békefenntartók ügyében reális tájékoztatásra van szükség, mert mostani tapasztalatai is meggyőzték arról, hogy akad­nak pontatlanságok. Például az amerikai kártérítés ügyében. A Somogyi Hírlap arról kér­dezte az alelnökasszonyt, hogy kérték-e lobbizásra a polgár- mesterek. Kóródi Mária szerint természetes, hogy bizonyos közbenjárásra kérték. Kapos­vár polgármestere például arra, hogy járjon közbe a cél- és címzett támogatásokra benyúj­tott pályázatok kedvező elbírá­lásában. Taszár polgármesteré­nek kérését már egy kicsit ne­hezebb teljesíteni, ő pszicho­lógiai károkért kért kártérítést. Ilyen jogcím nem létezik, de arra elvileg van lehetőség, hogy a Honvédelmi Miniszté­rium a beszedett bérleti díjak­ból valamennyit a településnek is juttasson. Kóródi Mária elmondta: ta­lálkozott Murdock ezredessel, ahol az is szóba került, hogy meddig maradnak az amerikai katonák. A diplomatikus válasz szerint Clinton elnök egy évről szólt választóinak, tehát az IFOR egy évig marad, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben más for­mában tovább maradnak. Az országgyűlés alelnökét elkísérte Somogyba Better Zol­tán képviselő is, aki a kapos­vári tapasztalatokat szeretné megismertetni a pécsiekkel. Ezek lehetővé teszik a hasonló hibák kiküszöbölését. Pécs ugyanis ugyancsak békefenn­tartó alakulatok fogadására ké­szül. N. J. Alapvető higiénés feltételek hiányoztak a görög étteremben Bezáratták a Tavernát Az állategészségügyi állomás szakemberei tegnap bezárat­ták a kaposvári Görög Ta­verna éttermet, mivel úgy ta­lálták, hogy hiányoznak a működéshez szükséges alap­vető higiénés feltételek. Kondor Gertrúd, megyei higi­énés szakállatorvos elmondta, hogy a vizsgálatot a Taverna tulajdonosai kérték. A ható­sági igazolásra a működési engedélyük megújításához lett volna szükségük. Kiderült, hogy három éven át anélkül működtek, hogy megszerezték volna az állomástól a szüksé­ges igazolást. — A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy hiányoztak mind a húselőké­szítés, mind a növényelőkészí­tés higiénés feltételei — mondta Kondor Gertrúd. — Közös helyiségben tárolták, szeletelték, és tisztították az alapanyagot, holott külön he­lyiséget kell mindezekhez biz­tosítani. Ráadásul omlik a va­kolat, hiányzik a padozat, és a konyhával egy légtérben üze­meltettek egy dohányboltot. A szakorvostól azt is meg­tudtuk, hogy a Taverna tulaj­donosaihoz hasonlóan sok vál­lalkozó elegendőnek hiszi ha a tisztiorvosi szolgálat ad ható­sági igazolást, holott az csak a személyi higiénére vonatko­zik. Mellette az állategészség­ügyi állomás igazolására is szükség van. A Tavernában elmondták, mától egy hétig tart zárva az étterem. Ezalatt az idő alatt remélhetőleg sikerül elvégezni a szükséges munkákat. N. L. United Way Somogyország Alapítvány kuratóriumi ülése Teljesíthető feladatokat A United Way Somogyország Alapítvány tegnapi kuratóriumi ülése legfontosabb program­pontjának: az alapítvány 1995- ről szóló beszámolójának, pénzügyi jelentésének a meg­beszélését — dr. Andrasofszky Barna elnök javaslatára — Csörsz Klárának, az United Way Somogyország előző ügyvezetőjének távollétében február elejére, a következő ku­ratóriumi ülésre halasztották. Völgyi Attila, az 1995. no­vember 1-jétől megbízott ügy­vezető tájékoztatta a kuratóri­umi tagokat az alapszabályt módosító javaslatokról, ami főként az alapítvány céljait és feladatait érintette. A javaslat a szociális ellátás segítésétől a kulturális és nevelési területen végzett tevékenységig, a króni­kus betegek támogatásától a szenvedélybetegségeket meg­előző programok szervezéséig igen széles skálát ölelt fel. Ez sok ennek az alapítványnak, annyit kell vállalni, amennyit teljesíteni tudunk — hangsú­lyozta a többiek egyetértésével Kiss Tiborné kuratóriumi tag. Abban is megegyeztek, hogy az alapítvány gazdálkodását a működési szabályzatban rögzí­tik majd. T. R. IFOR-megbeszélés jogi kérdésekről Edward Murdock ezredessel, az IFOR összekötő tiszti csoport vezetőjével és Ronald W. Mil­ler őrnaggyal, a jogi csoport vezetőjével folytatott megbe­szélést a megyei közigazgatási hivatalban dr. Németh Jenő, a hivatal vezetője az IFOR-erők itt tartózkodásából eredő állam- igazgatási kérdések értelmezé­sével és megoldásával kapcso­latban. Murdock ezredes tájé­koztatást adott azokról a terüle­tekről, amelyek jogértelmezési kérdéseket vethetnek föl. Hálózati adó-vevő Marcaliban Hangfrekvenciás központi ve­zérlésű adókészüléket helyezett üzembe Marcaliban a Dédász. Az adót a 120 kilovoltos mar­cali alállomásra telepítették, s ezzel párhuzamosan megkez­dődött a fogyasztói vevőkészü­lékek ingyenes felszerelése is. A villanybojlerekkel, illetve hő­tárolós kályhákkal rendelkező háztartásokban eddig kétszáz darab műszert szereltek föl a szakemberek. Az új berende­zésnek köszönhetően a hálózat terhelhetősége az eddiginek akár háromszorosa is lehet. Nyugdíjügyintézőnek adta ki magát A Kaposvári Rendőrkapitány­ság lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki egy szabadi lakásban nyugdíjügyintézőnek adta ki magát, kérte a házigazda nyug­díjszelvényét, majd amíg azt keresték, a kpnyhaszekrényből 70 ezer forint készpénzt lopott el. A lopással alaposan gyanú­sítható egy 31 éves kaposvári lakos. Önkéntes véradók Taranyban Negyvenhatan adtak vért leg­utóbb (az elmúlt hét végén) Ta­ranyban, kétszer annyian mint az előző véradás alkalmával. A közel húsz liter vért a nagyatádi véradó állomás dolgozói vették le az önkéntes segítőktől. Kö­zöttük voltak a nemrégiben ki­tüntetett többszörös véradók is. Fát osztott az önkormányzat A helybelieknek osztotta ki nemrégiben az alsóbogáti ön- kormányzat a tulajdonában lévő út közvetlen közelében lévő fákat. Mindössze ezer fo­rintot kért azoktól, akik vállal­koztak az útmenti fák kiterme­lésére, hogy téli tüzelőnek ha­zaszállítsák. Ez szociális se­gélyként is felfogható, hiszen a lakosok ezer forintért több mint 5-6 ezer forint értékű tüzelőfá­hoz jutottak Alsóbogáton. Kaposvár polgármestere is vállalta a közvetítést Összefogás Szentlászlóért A Baranya-háromszögben lévő Szent- lászió újjáépítésére szólított fel Szalay Zsolt, hazánk zágrábi nagykövete. A kezdeményezéshez elsőként csatlako­zott Szita Károly, Kaposvár polgár- mestere, aki vállalta, hogy közvetít a somogyi megyeszékhely vállalkozói felé, s két romokban lévő házat újjáé­pítenek. A négyszázötvennyolc házból álló, ma­gyarok lakta települést 1991 őszén érte el a délszláv háború. Egyetlen épülete sem maradt épen. Lakói elmenekültek. Előbb Nagyatádon, majd Vésén találtak menedéket. Ma Eszék mellett várnak arra, hogy hazatérhessenek, ehhez azon­ban újjá kellene építeni otthonaikat. Sza­lay Zsolt, hazánk zágrábi nagykövete kezdeményezte, hogy fogjunk össze a falu megmentéséért. Kollégánk, Forró Evelyn, a nagykövet felesége, a Somogyi Hírlapnak elmondta: nem az állam által finanszírozott munkára gondoltak, ha­nem a vállalkozók összefogására. Nemrégiben Kaposváron jártak, s tervüket elmondták Szita Károly polgár- mesternek, aki elsőként csatlakozott a felhíváshoz. A város első embere két la­kóház újjáépítését vállalta föl. — Pontosabban arra tettem ígéretet, hogy közvetítek a vállalkozók felé, s a felajánlásokkal két romokban lévő épü­letet lakhatóvá teszünk — mondotta kérdésünkre válaszolva Szita Károly. Hogy megkezdődhessenek a munkák, szükség van a terület státuszának rende­zésére. Szentlászló még mindig szerb megszállás alatt áll. A párizsi békeszer­ződés értelmében a megszállóknak egy éven belül ki kell vonulniuk a B ara­ny a-háromszögből. Ez a határidő a két fél kölcsönös megegyezésével újabb egy évvel meghosszabbítható. A Horvát Köztársaság pécsi főkon­zulja legutóbbi kaposvári látogatásakor elmondta, hogy a kivonulás elhalasztá­sával országa nem ért egyet. Forró Eve- linék bíznak abban, hogy előbb-utóbb eljön a szentlászlói újjáépítés kezdete, s akkorra kész tervekkel szeretnének elő­állni. A magyarok lakta település megmen­téséért indított akcióhoz bárki csatla­kozhat. A zágrábi nagykövet várja a je­lentkezőket. Annyi már bizonyos, hogy a külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala is támogatja a kez­deményezést. Nagy Jenő SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Alig turizmus Falusi turizmusról több szó esik, mint amennyi eddig ez ügyben történt. A fizető vendéglátás alig működik, és kevés a remény, hogy a jövőben mindez annyit hoz a falusiaknak, mint amennyi­ről álmodoznak. Kevés az igazán összkomfortos vidéki ház, ráa­dásul alapvető szolgáltatásokat kell nélkülözni a falvakban. Hiá­nyoznak a turistacsalogató látványosságok is. Ugyanakkor sajátos turizmus van kialakulóban Somogybán. Német és osztrák családok házakat vásárolnak az itteni falvak­ban, rendbe hozzák és víkendházként, nyaralóként használják. Polányban vannak olyan idős német házaspárok, akik az év nagy részét itt töltik. Alsóbogáton már több német család is építkezik. A legtöbben persze csak egy-egy hosszú víkendre utaznak a so­mogyi dombok közé, valamint nyári szabadságuk idejére. Vonzó a somogyi táj. Ha a vendéglátásért ugyan nem is fizetnek az idete­lepülő német családok, viszont szinte mindenütt külön jövede­lemhez juttatnak néhány helybelit, akik távollétükben ügyelnek a házra, gondozzák a kertet... Vagyis munkaalkalmat teremtenek, igaz másképp, mint ahogy a falvakban gondolták. A falusi turizmushoz fűződő illúziók valósággá válásához ke­vés pusztán a tiszta levegő és a madárdal. A falvainkban a roman­tikát és talán kedvező befektetési lehetőséget is kereső külföldi­eknek azonban — úgy látszik — egyelőre ennyi is elég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom