Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. január 18., csütörtök Rakétavetőkkel lőtték az orosz egységek a terroristák fészkét Katasztrófa vár az elrabolt hajóra A fekete-tengeri Avrasya (Eurázsia) komphajó török- országi csecsen elrablói sza­bad elvonulást követelnek a Pervomajszkojéban harcoló csecsen túszejtőknek. Hely­színi jelentések szerint végső szakaszba jutott a település ostroma. A kedd este elrabolt Avrasya, amely a törökországi Trabzon és az oroszországi Szocsi kö­zött közlekedik, szerdán nem kötött ki üzemanyag-felvétel céljából a fekete-tengeri török kikötőben, Samsunban - mint ahogy a török hatóságok vár­ták s a túszejtők elutasítot­ták a tárgyalásokat is a hatósá­gokkal. A kompot, amely Isz­tambul felé tartott, a török parti őrség két naszádja kí­sérte. A 49 terrorista 191 utast ejtett túszul. Mohammed Tokcan, a hajót elrabló törökországi csecsének vezetője azzal fenyegetőzött, hogy a Boszporuszon felrob­bantja a hajót, ha Oroszország nem hagy fel Pervomajszkoje ostromával, és nem engedé­lyezi a csecsének szabad elvo­nulását. A hajó felrobbantása előtt - a 95 orosz utas kivételével - szabadon engedik a többi fog­lyot, köztük a 37 törököt - kö­zölte. A terroristák időközben üzenetet juttattak el Ukrajna ankarai nagykövetségére, amelyben kilátásba helyezték, hogy agyonlövik a fogságuk­ban lévő valamennyi orosz túszt. Az orosz biztonsági szolgá­lat szóvivője szerint katonai vezetésük úgy döntött: szerdán erővel véget vet a csecsen fegyveresek túszszedő akció­jának Pervomajszkojénél. A dagesztáni falu határában új­ságíróknak nyilatkozó Alek- szandr Mihajlov közölte, hogy a mintegy száz túszból eddig huszonnyolcat szabadítottak ki. Hozzátette: az orosz hadve­zetés szerint a csecsének meg­ölik túszaikat, s többségüket talán már ki is végezték. Mihajlov nyilatkozatával szinte egy időben az orosz hadsereg helikoptereiről raké­tákkal elkezdték lőni Pervo- majszkojét, és a tüzérség is bekapcsolódott a támadásba - jelentették a falu közelében tartózkodó külföldi újságírók. Az orosz biztonsági szolgálat egyik illetékese az AFP mun­katársának megerősítette, hogy az összes orosz katonát visszavonják a település körze­téből, hogy a hadsereg bevet­hesse rakéta-sorozatvetőit a csecsen fegyveresek ellen. Mihajlov közölte: azért szü­letett döntés a végső csapásról, mert orosz megítélés szerint már semmi esély nincs arra, hogy további túszokat szaba­dítsanak ki. A kaukázusi tűzveszély fenyegető lángja A Kaukázus térsége 80 nemzet lakóhelye. S ez akkor is ele­gendő ok volt a véget nem érő feszültségekre, amikor a szom­szédok - Oroszország, Irán és Törökország - nem itt élték ki nagyhatalmi törekvéseiket, s a Kaszpi-tenger olaja nem volt vagyon és hatalom forrása. A hegyi táj hagyományosan a feszültségek vidéke, mert a határokat szinte mindig úgy húzták meg, hogy azok nem­zeti és vallási értelemben egyaránt az „oszd meg és uralkodj!” gyakorlatát érvé­nyesítsék. Dzsohar Dudajev, az egy­kori szovjet repülőtábornok 1992 óta próbálkozik azzal, hogy a Moszkva akarata elle­nére függetlenné kikiáltott Csecsenföld elnökeként létre­hozza „a hegyi népek konfö­derációját”. A múlt század di­csőségét remélte újjáélesz­teni, amikor a harcias csecsé­nek vezető szerepet töltöttek be a cárokkal vívott csatáro­zásokban. A csecsének felbukkanása a dél-oszétiai konfliktusban, ami polgárháborúhoz vezetett Grúziában és az Észak-Kau- kázus körzeteiben is, riadal­mat váltott ki az abházok kö­zött éppúgy, mint az ingusok- nál és másutt. Dudajev erőszakos belpoli­tikája és a véget nem érő orosz-csecsen konfliktus mi­att néhány év alatt 260 ezer csecsen menekült a környező területekre - köztük Dagesz- tánba is, ahol ma egyaránt félnek az oroszoktól és a cse- csenektől. Ez utóbbiak éppen­séggel dagesztáni (és nem orosz!) túszokkal próbálták feltartóztatni a szövetségi erőket. S közben oszétok, in- gusok, cserkeszek lesik, mire jut Moszkva Dudajevvel, s remélnek mind nagyobb au­tonómiát a maguk számára, lehetőleg véráldozatok nél­kül. Jelcin elnökválasztásra ké­szül. Primakov, az új orosz külügyminiszter közben azt szeretné, ha a FÁK legköze­lebbi csúcsértekezletén, ja­nuár 19-én, már egy határo­zott Oroszország diktálhatná az együttműködés feltételeit az egykori szovjet birodalom utódállamainak. Ehhez most a „kis” csecse- nekkel szemben kell sikert el­érni, különben félő, hogy a tűzveszélyes Kaukázus lángba borítja egész Oroszor­szágot. K. T. A Vatikán nagy fájdalma Kényszerből váltották le Mindszentyt A Vatikán nevezetes „keleti politikájának” legfájdalma­sabb ügye Mindszenty József bíboros, Magyarország néhai prímásának leváltása volt - hangsúlyozta Achille Silvest- rini bíboros a volt vatikáni miniszterelnökkel, Agostino Casarolival készült tévéin­terjú szerdai római sajtóbe­mutatóján. Az 1990-ben nyugalomba vo­nult, jelenleg 81 éves Casaroli bíboros a filmben első alka­lommal beszél a nyilvánosság előtt arról a nevezetes és máig sok vitát kiváltó keleti politiká­ról, melynek során a Vatikán tárgyalásokat kezdett a volt szocialista tábor országaival, s egyes kommunista kormá­nyokkal részleges megegyezé­sekre jutott. Az interjúban Casaroli bíbo­ros úgy fogalmazott, hogy en­nek a politikának a legfájdal­masabb kérdése a Mindszenty - ügy volt. A Vatikán szerette volna elérni, hogy Mindszenty bíboros, Magyarország prí­mása, Esztergom érseke visz- szanyerje szabadságát. Mindszenty VI. Pál többszö­rös kérése ellenére sem mon­dott le, így a pápának kellett 1971-ben azt a döntést meg­hoznia, hogy az esztergomi egyházmegyét vezető nélkülivé nyilvánította. A románok beolvasztásával vádolják a magyarokat Kisebbségek kioktatása Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa, aki elsősorban a vitatott okta­tási törvény hatását tanulmá­nyozza romániai körútja során, szerda este megbeszéléseket folytatott Ion Iliescu román el­nökkel. Az EBESZ főbiztosa útja során előzőleg már tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, a román kormány főtitkárával, az okta­tási miniszterrel és a parlament oktatási bizottságának tagjai­val, majd Brassóban és Sepsi- szentgyörgyön találkozott a he­lyi hatóságok, valamint a ma­gyar és német kisebbségi szer­vezetek képviselőivel. Sepsiszentgyörgyön a ma­gyar kisebbség képviselői a zárt ajtók mögött lezajlott eszme­cserén fölhívták a főbiztos fi­gyelmét a törvény azon rendel­kezéseire, amelyek hátrányosan érintik a magyar anyanyelvű tanulókat. A megbeszélés román részt­vevői azzal vádolták a Ko- vászna megyében 75 százalé­kos többséget képviselő ma­gyarságot, hogy „beolvasztja” a helyi román kisebbséget. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő szerdai sajtóértekezle­tén kérdésre válaszolva kijelen­tette: egyelőre nem tűzték ki a legközelebbi román-magyar szakértői tárgyalások időpont­ját, azokra valószínűleg január végén, február elején kerül sor. A szóvivő elmondta: Max van der Stoel mostani látoga­tása beilleszkedik a román kormány és az EBESZ közötti természetes párbeszédbe. Titkos olajüzlet Iránnal A jelek szerint az iraki politikai rendszer vezetői nemcsak az isz­lám vallási elvek, hanem a tőke igézetében is kormányoznak. Szaddám Húszéin napi kétmillió dollárt keres az illegális olajex­portból - készpénzben. Az üzleti partner az egykori halálos ellen­fél, a szomszédos Irán. Egy tit­kos egyezmény értelmében Irak- az ENSZ tilalmát megszegve - naponta 700 ezer hordó olajat szállít Iránnak a határhoz közeli Bandar Homeini kikötőn át. Az árat Irán szabta meg: hordónként mindössze három dollárt fizet, vagyis a világpiaci ár egyhato- dát. A pénzt az iraki kormány megbízottjai egy másik határál­lomáson azonnal átvehetik. Soros György elégedett az általa létrehozott Nyitott Társadalom Alapítvány magyarországi, lengyelországi és csehországi működé­sével. A magyar származású amerikai pénzember tokiói sajtóérte­kezletén legnagyobb csalódásának azt nevezte, hogy a Nyugat nem mutat kellő érdeklődést a nyitott társadalmak kiépülése iránt. Bizalmatlansági indítványt nyújt be Józef Oleksy lengyel kormányfő ellen a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabadság Uniója - nyilatkozta a párt vezetője a Gazeta Wyborcza című lapnak. A mi­niszterelnököt azzal gyanúsítják, hogy 1989 után Moszkvának kémkedett. A részvények árfolyamesésével reagált szerdán az orosz tőzsde Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettes, az orosz privati­zációs program kidolgozójának keddi távozására. A piac megnyug­tatására kormányilletékesek siettek leszögezni: Csubajsz távozásá­val nem lassulnak le a gazdasági reformok. Egy tabu megdőlésének minősítették a szerdai párizsi lapok azt a döntést, hogy Franciaország - amely nem tagja a NATO katonai szervezetének - ezentúl kész megvitatni nukleáris kérdéseket a szervezet többi tagállamával. Az International Herald Tribune című újság szerint az elhatározás azt jelzi, hogy Párizs közeledni kíván az észak-atlanti szövetség katonai szárnyához. Veszélybe kerülhet a BBC rádió világszolgálata, ha nem sikerül megoldani az adások finanszírozását - hangzott el szerdán a brit parlament alsóházában. A londoni rádió külföldi adásainak költ­ségvetéséből a kormány az elkövetkező három évben 20 millió font sterlinget készül lefaragni. A kabinet szerint a magántőke kész pótolni a hiányzó összeget, sőt többletforrást is biztosít a híres World Service számára. Merényletet kíséreltek meg Szaddám Húszéin iraki elnök kö­zépső fia, Kuszaj ellen. Kuszaj, aki az iraki biztonsági szolgálatot irányítja, Bagdadtól 46 kilométerre, egy pálmaligetben tartózko­dott, amikor a közelében felrobbant egy gránát. O megmenekült, de több testőre életét vesztette. Ismeretlen palesztin fegyveresek kedd este Hebron közelében agyonlőttek két izraeli katonát. Az izraeli hadsereg lezárta Hebron környékét. Ezzel egyidőben az izraeli parlament jóváhagyta a pa­lesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről kötött izraeli-pa­lesztin megállapodást. Össznépi őrület: a Telemázli Itt az új össznépi játékőrület: a Telemázli. A televíziós szeren- csesorsjegy-játéknak hétfőn este volt a premieije: a tévéné­zők milliói szeme láttára hullott a pénzeső. Petróczki Sándomé tápióbicskei játékos 260 ezer, a Debrecenből érkezett Kovács László 340 ezer forinttal gaz­dagabban tért haza. A legsze­rencsésebb Csuhái Zoltánná volt, aki megütötte a Jackpotot, s így összesen 3 millió 40 ezer forintot nyert. De senki se csüggedjen, ha most nem nyert. A Szerencsejá­ték Rt. és az amerikai licence tulajdonosa, Mark Goodson „házasságából” született show- műsor még rengeteg nyerési lehetőséget kínál a szerencsejá­ték szerelmeseinek. Akinek mázlija van, az már a sorsjegy megvásárlásakor nyerhet, akár egymilliót is, ha a ledörzsölt rész alatt feltüntetett számok közül három egyfor­mát talál. Akinél a számok nem Szerencseposta stimmelnek, még mindig van esélye a nyerésre, ha a sorsjegy alsó részén - lekaparás után - három televíziókészülék képe bukkan fel. Ez feljogosítja a játékost a televíziós szerencsejátékban való részvételre. Semmi más dolga nincs, mint hogy elballag a legközelebbi totózóba, bemu­tatja Telemázli sorsjegyét és ki­tölt egy adatlapot. Ha „ördöge van” és nevét kisorsolják, a Te­lemázli show-ban kísértheti to­vább szerencséjét. A játékos a belépőjegy mellé automatikus kap húszezer fo­rintot, amit a Telemázli-show- ban megduplázhat, megtripláz- hat, megnégyszerezhet. Mind­azok, akik nem jutnak be a mű­sorba, otthon szuggerálhatják a televíziót, mert a szerencsejá­tékban további három játékos nevét „húzzák” ki. Ők fejen­ként százezer forintot nyernek. A Telemázli-show résztve­vőinek könnyű dolguk van, hi­szen a játékhoz nem kell külö­nösebb felkészültség, nincs szükség komoly lexikális tu­dásra, ügyességi fogásokra. Kizárólag: szerencsére. Millióözön a lottón és a totón Azért ne legyünk hűtlenek a , jó öreg” ötös és hatos lottóhoz sem. Annál is inkább, mivel ezen a héten az ötös lottó fő­nyereménye már 147 millió fo­rint, a hatos lottón pedig - ha valaki helyesen tippel - 67 mil­liót lehet nyerni. És ne feledjük: az Álomott­hon még mindig lakóra vár! A hatos lottón így továbbra is duplán esélyes a nyerésre. A Jokerrel kacérkodók - szerencsés esetben - 4 milliót nyerhetnek ezen a hét végén. A totórajongók, ha a 13 talá­laton felül a plusz 1 találatra is helyesen tippelnek, hatmillió forinttal tetézhetik nyeremé­nyüket. (X) Szkinhedek világszerte Történelmi összefoglalót közölt a szkinhedmozgalomról a Wa­shington Post, elsősorban azért, mert a kopaszok immár nemzet­közivé vált mozgalma hódít az Egyesült Államokban is. A szkinhedmozgalom gyökerei a hatvanas évek Angliájába nyúl­nak vissza, ott is elsősorban a munkáslakta negyedek fiataljai szerveződtek laza csoportokba. A „bőrfej” azért terjedt el, mert az utcai bunyókban az akkor di­vatos hosszú haj csak akadály volt. A bakancs és a bőrszerelés már abban az időben is hozzátar­tozott megjelenésükhöz. Ahogy a fiatalok körében nőtt a munka- nélküliség, a szkinhedek úgy let­tek egyre harcosabbak. Naciona­lizmusuk heves idegengyűlölet­tel párosult. A neonáci nézetek inkább a tengerentúli testvér­szervezetekben hódítanak. Az Egyesült Államok 40 államában mintegy 3500-ra becsülik a bőr- fejűek számát, így Amerika a vi­lág negyedik legnagyobb szkin- hedközösségével „büszkélked­het”. Az első hely Németor­szágé, ott körülbelül 5000 szkinhedet tartanak nyilván, a korántsem megtisztelő 2-3. he­lyen Csehország és Magyaror­szág osztozik. Ebben a két or­szágban 4-4 ezer főre becsülik a szervezett kopaszok számát. A török rendőr rábeszélése sem segített FOTÓ: FEB/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom