Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-03 / 2. szám
1996. január 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Türelemre és megértésre nagy szükség lesz Borúlátó polgármesterek Nehéz évet hagytunk a hátunk mögött, s ez a most kezdődő esztendő várhatóan még nehezebb lesz - ezt mondják a kisebb települések polgármesterei. Közülük a legtöbben egyetértettek abban, hogy az ez évi költségvetés irányszámai - enyhén szólva - elkeserítőek, s csoda lesz, ha átvészelik ezt az évet. Bodó József, Bodrog polgár- mestere azt tartaná a legnagyobb eredménynek, ha az iskola építésére fölvett négymillió forint adósságot ki tudnák fizetni. Útépítésre, az orvosi rendelő felújítására aligha telik majd. A nyugdíjasok életkörülményeinek javítása és a fiatalok támogatása szintén fontos lenne. A göllei polgármester, Kovács Ernő szerint egyenesen Bokros Lajos pénzügyminisztert kellene megkérdezni: szerinte egy polgármester mit várhat az idei évtől, ilyen költség- vetés mellett. — Nagy adósságunk, kifizetetlen számláink nincsenek, de éppen elég gondot jelent az alapellátás biztosítása, az intézmények fenntartása is. Azt remélem az idei esztendőtől, hogy nem hagyják magukra az önkormányzatokat - mondta. Nagybajomban a tavalyi 16,5 milliós működési hiány az idén akár 40 millió forint fölé is emelkedhet — tudtuk meg dr. Ulrich Károly jegyzőtől. — Az állami normatív támogatás 10 millió forinttal csökken, saját bevételeinket pedig nem tudjuk növelni. Az lenne a legnagyobb eredmény, ha az intézményeinket működtetni tudnánk. Mózsiné Táskái Edit, Várda polgármestere optimistábban látja 1996-ot. — Igaz, hogy fejlesztésekre, beruházásokra nem jut pénz, de talán talpon maradunk, s a legszükségesebb kiadásainkat fedezni tudjuk. A legfontosabb az lenne, hogy megértőbbek és to- leránsabbak legyenek az emberek, fogadják el a mostani helyzetet. Több türelmet és megértést kérek, mert erre egyre nagyobb szükség lesz... Jakab Edit Két ünnep között is látogatták az idősek Negyven emberre főztek A két ünnep között is nagyüzem volt a kadarkúti idősek otthonában. Több mint negyven emberre főztek. Alig valamivel többre, mintegy 60 emberre főznek a hétköznapokon is: nemcsak a klub tagjai, hanem a szociális étkeztetettek is innét kapják az ebédjüket. Napközben is mindig voltak idősek az otthonban. Az egyedül élők be-bejöttek melegedni, olvasni, tévézni, beszélgetni egymással, hiszen ilyenkor ünnepek környékén érezték meg leginkább a magányt. Általában 10-14-en veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, s nagy részük az ünnepek között sem maradt otthon. Az idősek otthonában fürdésre is van lehetőségük a nyugdíjasoknak. A fürdőszobát is igénybe vehetik. N. L. Bevezették az iparűzési adót Mernyén Foghúzás féláron A memyeiek ezentúl féláron vehetik igénybe a fogorvosi szolgáltatásokat. A fogorvosi munkadíj másik felét az ön- kormányzat fizeti ki a lakosság helyett. Erről döntött a közelmúltban a képviselő-testület. Arról is megállapodtak a mer- nyei képviselők, hogy a gázkészültségi hozzájárulásra részlet- fizetési kedvezményt adnak a rászorulóknak. Ez évtől Mernyén is fizetnek iparűzési adót a vállalkozók. Fogarasi László polgármester elmondta, hogy kezdetben az adó mértéke négy ezrelék lesz, majd az elképzelések szerint évente két ezrelékkel nő. Ötvenszázalékos adókedvezményt kapnak viszont a nagyobb beruházás esetén a vállalkozók, és akkor is, ha ötnél több munkanélkülit alkalmaznak. A vállalkozók az adóból leírhatják azt a pénzt, amit a helyi sportra, oktatásra, területfejlesztésre stb. költenek. A képviselő-testület úgy döntött, hogy egyedül az iparűzési adóval terheli meg a helyi vállalkozókat, és hatályon kívül helyezte a vállalkozók kommunális adóját. A magánszemélyek kommunális adóját már korábban eltörölték. A polgármester elmondta azt is, hogy 1996-ban húsz százalékkal nőnek a vízdíjak Mernyén: így hetvennyolc forintba kerül a víz az itt lakóknak. Nagy László Tantárgy lesz a tánc az általános iskolában Hetes katedráján Évtizedek óta tanít, s pedagógiai programokon dolgozik. C kategóriás rendező, táncoktató, grafológus. Szakfelügyelőként járta a megyét, s három területen — összevont tanulócsoportok, cigánygyerekek, alsótagozatosok oktatása — országos szakértő. A kaposvári Karsai Józsefié néhány hónapja megpályázta a hetesi általános iskola és óvoda igazgatói székét. Elnyerte. Alsósokat nevel, s ötvenhárom évesen egyetemre jár. Kaposváron többen megkérdezték tőle: mi az ördögöt akar ennyi idősen. Hetesen nem firtatták az igazgatónő életkorát; a kollektív bölcsesség döntött. Tapasztalt szakembert kapott a falu. — Szerintem nincs jó és rossz gyerek — mondja. — Mindegyikből ki lehet hozni valamit. Egy területen kiemelkedő lehet a falusi éppúgy, mint a városi vagy a halmozottan hátrányos, a cigány. A lehetőségek genetikailag adottak. Hiszem azt, hogy mindenki születik valamire. Itt, Hetesen sokan mondogatták: az általános iskolából kikerülők közül többen nem állták meg a helyüket középfokon. Szerintem nem biztos, hogy ilyenkor a gyerek a hibás. — Egy hónapja irányítja az intézményt. Milyen tantestület fogadta? — A kollégák többségét már szakfelügyelőként megismertem. Harmadszor hívtak Hetesre; úgy vélem, mint szakembert elfogadtak. Tudták: erős akaratú ember vagyok. A tantestület elfogadta pedagógiai elképzeléseimet, és - a képviselőktől — akik megszállottan dolgoznak a falu jövőjéért — szintén hihetetlen bizalmat kaptam. Ádám László polgármester is hasonló mentalitású, mint én: rendkívül dinamikus ember. — Ön kétszer pályázott a kaposvári Pécsi utcai iskola és egyszer a Kisfaludy iskola élére. Eredménytelenül. — A Pécsi utcai iskolára készítettem A cigányok holnapjáért, a holnap cigányaiért elnevezésű programomat. Ezt — érdektelenség miatt — Somogybán nem használják. Szerencsére Ózd és Bács-Kis- kun megye kapva kapott utána, a Győr-Sopron megyei Fertőendréden pedig második éve tanítanak kisiskolái programom szerint. A megyében a jutái és á bálványosi pedagógusok érdeklődnek iránta. A Kisfaludy iskolában négy évig tanítottam Tevékenység, személyiség, szocializáció című programom szerint, az új vezetés azonban nem tette lehetővé, hogy felsőben is folytassam. Tehát éppen jókor jött a hetesi pályázat. Sokan csak azt kérdezték: most akkor megnyugodtál? Mekkora az az iskola? Mintha a státusz volna a lényeges, és nem az, hogy az ember küzd valamiért, amiről bebizonyosodott, hogy jó. — Hogyan tovább Hetesen? — Kétszázhuszonhárom gyerek jár az óvodába és az iskolába, s nemcsak a hete- siek, hanem jutaiak, csom- bárdiak és bodrogiak is. Azt szeretném, ha az iskola a falu szellemi központja lenne. Már tárgyaltam IBM-számí- tógépek telepítéséről, és a tánc tantárgy lesz az iskolában. Kerámia-, origami- foglalkozások folynak, és szoro- bánnal számolnak majd a gyerekek. Színjátszókört működtetünk, és kihelyezett zeneiskolát szeretne a környék. Visszavárjuk a nálunk végzetteket, és nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is jöhetnek szakköreinkre. Lőrincz Sándor Könyvvé lett a nagyberki jutalom A Nemzeti Tankönyvkiadó és a Dráva Piért a múlt év végén először jutalmazta azokat a kisiskolákat, amelyek gyereklétszámuk alapján nagy arányban rendeltek tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadótól. Somogybán a nagyberki általános iskola képviselőjének nyújtották át a 112 ezer forintot tartalmazó borítékot. — Mire költik ezt a pénzt? — kérdeztük György Lászlót, a nagyberki iskola igazgatóját. — Kilenc település 340 diákja tanul az iskolánkban — mondta. — A gyerekeknek ma már egyre kevesebb pénz jut könyvvásárlásra, ezért úgy döntöttünk, hogy a kapott pénzből az iskolai könyvtár állományát gyarapítjuk. Tízezer kötet sorakozik a polcokon. Elkelne még több is, de örülünk, hogy néhány albummal, lexikonnal, enciklopédiával kiegészülhet a könyvállomány. Szépirodalmi köteteket és gyerekkönyveket is veszünk. L. S. Közmeghallgatás Sántoson is Sántoson is tartottak falugyűlést a közelmúltban; ezen Án- talné Keresztes Mária, a falu polgármestere értékelte az 1995-ös évet, és beszélt az idei tervekről is. Egyebek között kiemelte, hogy a második ciklusban a személyi változások után hatékonyan dolgozik együtt a település képviselő-testülete. Felújításra szorul a református templom Négy község mintegy száz- nyolcvan lelkes református gyülekezetének lelkipásztora az Erdélyből Magyaratádra települt Fodor Sándor. A polgár- mesteri hivatal másfél év alatt rendbe tetette már a parókiát, bevezették a gázt, a hívek pedig a takarításban segédkeztek. Gondot jelent azonban az 1700- as években épült műemlék templom felújítása; a tervek szerint 6-8 millió forintot kellene rákölteni. A Németországból kapott nyolcvanezer forintos segítséggel eddig csak a tetőcserepeket sikerült kicserélni. Hencsén bekötőutat építenek az idén Új utat és új kápolnát építenek Hencsén. Ä hatszáz méter hosszú bekötőútra már elnyerték a támogatást, a kápolnát pedig az egyház az önkormányzat segítségével építteti még. A falu vezetői remélik,hogy ezenkívül is lesz még az idén Hencsén további fejlesztésre lehetőség, mert 3,5 millió forintos többletre számít az önkormányzat. Szennában éltetik a néphagyományokat Szennában dalokkal, régi énekekkel, somogyi és Pest megyei táncokkal, a néphagyományok fölelevenítésével készültek az év végi ünnepekre az általános iskolások. A kisdiákok nemcsak Szennán, hanem Szilvász- szentmártonban és a Zselickis- faludon is megörvendeztették a települések lakóit. Azt tervezik, hogy a karácsony előtti műsorokkal ezentúal rendszeresen meglepik a kömyékbélieket. Válogatott vállalkozók Taszáron Űj adókból csurran a pénz — Az oktatáson nem spórolnak Sok kicsi sokra megy — ezt vallják a taszáriak. A település önkormányzatának tízezer forintonként sikerült megtakarítani némi pénzt, a szűkösebb új esztendőre. Erre — mint dr. Kovács József polgármester elmondta — nagy szükségük lesz. — Sokkal kevesebb pénzből gazdálkodunk 1996-ban, mint tavaly. Egymillió forinttal lesz kevesebb a kasszában — mondta. — Előreláthatólag mire kell a legtöbbet költeni? — Az oktatásra. Úgy volt, hogy a 41 ezer forint helyett 62 ezer lesz az állami támogatás, de ez semmit nem jelent, mert a másik oldalról meg elvettek a büdzséből. Egy gyerekre 90 ezer forintot kell költeni egy évben, tehát van mit hozzátenni. Én azt mondom: az oktatáson nem lehet spórolni. — Egyéb beruházásra futja? — Befejezzük a település közvilágításának kiépítését; új utat, az iskolára új tetőt csináltatunk. A múlt évben úgy spóroltunk a 67 millió forintból, hogy maradt belőle 10 millió. — A személyi jövedelemadóból is kevesebb szivárog vissza. Ezt mivel pótolják? — Két adót vetettünk ki. A kommunális adó ezer forint maradt, de ebből a szemétszállítást is megoldjuk. Eddig nem volt, most kivetettük a vállalkozói adót. Akik azonban itt élnek a településen és már egy éve űztek valamilyen ipart, azoktól ezt nem kérjük. Kivételek ez alól az italárusok, őket magadóztatjuk; a nettó árbevételük 1,7 százalékát kérjük. Ezzel szeretnénk megakadályozni, hogy az amerikai katonák ittléte miatt, a gyors meggazdagodás reményében vállalkozók hada lepje el Taszárt. Ha kell, engedélyt sem adunk ki, mert mindenképpen szeretnénk megőrizni a település jellegét. Mindössze egy cégnek adtunk ki eddig engedélyt — s ezt a honvédség is támogatta — egy amerikai típusú étterem építésére. Várnai Ágnes A felajánlott cserelakásra igényt tart az egyház Nem költözik az őrei tanítónő Másodfokon Siposs Mik- lósné javára döntött a bíróság abban a perben, amelyet az őrei önkormányzat kezdeményezett vele szemben. Az önkormányzat azt szerette volna elérni, hogy Si- possné, a falu egykori tanítónője hagyja el az iskolával egy épületben levő szolgálati lakását. Az önkormányzat egy felújított lakást ajánlott fel cserelakásként, ezt azonban a tanítónő nem volt hajlandó elfogadni. Sipossék indokai között szerepelt, hogy tudomásuk szerint a felajánlott csereingatlant visszaigényli az egyház, mert valaha egyházi tulajdon volt. Az őrei önkormányzat azonban megegyezett az őrei egyházközséggel arról, hogy önkormányzati tulajdonban marad az ingatlan. Első fokon az önkormányzat javára döntött a bíróság. A döntésről lapunk is beszámolt. A bíróság megállapította, hogy az alperes szolgálati viszonyának megszűnésével a bérleti jogviszonya is megszűnt, és az önkormányzat által felajánlott lakás megfelelő cserelakásnak minősül. Ekkor kötelezték Sipossékat a lakás elhagyására. Ezt a nyugdíjas tanítónő és férje megfellebbezte. Mint a napokban kiderült, fellebbezésük eredménynyel járt, mert a másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokú döntést, és most Sipos- séknak kedvező ítéletet hozott. A fellebbezési eljárás során a másodfokú bíróság megkereste a Dunántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatalát, ahol közölték, hogy a cserelakásként felajánlott ingatlanra az egyház valóban igényt tart. Alaptalan az ön- kormányzat és az őrei egyház- község megállapodása, mely szerint az egyháznak nincs szüksége az ingatlanra. így az önkormányzat a csereingatlannal nem rendelkezhet. Nagy László
