Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. december 5., kedd Somogyi tag az etikai bizottságban Somogyi tagja van a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat országos etikai bizottságának. A TIT legutóbbi, országos köz­gyűlésén dr. Ulrich Károlyt, a megyei szervezet ellenőrző bi­zottságának elnökét az etikai bizottság tagjává választották. Átmeneti segély Pusztakovácsiban Évente két alkalommal, a kará­csonyi és a húsvéti ünnepek tá­jékán átmeneti segélyt osztanak szét a rászoruló pusztaková­csiak között. A napokban két­száz nyugdíjas helybéli kapott értesítést az önkormányzattól, hogy a szociális alapon meg­ítélt, kétezer forintos gyorsse­gélyt átveheti. Somogyosok pécsi fesztiválsikere Pécsett rendezték meg a hétvé­gén az Eleven Fesztivált, amelyre az Új Zenei Stúdión, valamint az Amadinda Együt­tesen kívül a kaposvári Somogy Táncegyüttest is meghívták. A Lenau-házban rendezett talál­kozón az országos szolnoki néptáncfesztivál nívódíjas szá­mát, a Kovács Márton koreog- rafálta Döngő-Gondol-Mondó című művet mutatták be nagy sikerrel a táncosok. Székesfehérváron csókolt Kata Töretlen a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata által bemutatott Csókolj meg, Katám című előadás sikere. A Ba- barczy László, Kossuth-díjas rendező által színpadra állított darabot a múlt héten több alka­lommal a székesfehérvári kö­zönség is megtekinthette. Most egyébként televíziós felvételre, készül a társulat. A tv munka­társai ezekben a napokban rög­zítik Mohácsi János két pro­dukcióját. A kávéházat, vala­mint az Istenítéletet. Orgonát áldott meg a megyéspüspök A Zala megyei Kacorlakon a hét végén áldotta meg a felújí­tott katolikus templomot Balás Béla, kaposvári megyéspüspök. Onnan Magyarszentmiklósra ment, ahol egy orgonát áldott meg. Koncz koncert Kaposváron Kaposváron, a Szakszervezeti Művelődési Központban lépett közönség elé Koncz Zsuzsa. A tegnap esti, Ahogy lesz, úgy lesz című koncertjén régi, le­gendás számai csendültek fel, valamint a legújabb lemezének anyaga is elhangzott. Windows Expo 95 címmel tartott szoftverbemutatót tegnap Kaposváron a Somogy In­formatika Kft. A rendezvényen — melyre a megye számítógépes szakembereit hívták meg — a Windows és Office 95-ös operációs rendszerekről és a szoftverlegalizálásról volt szó fotó: lang Beindult a vodkagyár Alig két hónapja telepedett a Vialko kft Marcaliba, s a Fru- cade helyén kezdte meg a munkát, 17 dolgozóval. Bár a kezdéskor bőven volt bonyo­dalom, ezeken gyorsan úrrá lettek, s ma már - mint a ter­melést irányító Kalmár Gás­pár elmondta - három mű­szakban 120 munkásuk dolgo­zik. A Vialko terveinek meg­felelően exportra gyárt vodkát, s egyliteres palackokba töltve naponta két vagonnyi tételt, összesen 26 800 üveget indít útnak. Miután expressz, sebes­séggel beindultak, a termelést a napokban megduplázzák: december 1-jétől már négy vagon vodkát rakodnak be a marcali állomáson. A Marcaliban eddig példát­lan beruházásnak legalább száz, korábban munkanélküli ember örül, mert a Vialko üzemében biztos munkához és jövedelemhez jutott. Segítette a megyei munkaügyi központ: munkahelyteremtő támogatás­sal járult hozzá a dolgozók al­kalmazásához. Némi jövede­lemhez juttatja a Vialko a két- helyi szociális otthont is: ott állítják össze - bérmunkában - a szállításhoz szükséges kar­tonokat. A vései szövetkezet 30 dolgozója pedig bérmun­kában címkézi a palackokat. (Kun) Egymilliárd forinttal tartoznak a DRV-nek Variációk a behajtásra Több, mint 1,2 milliárd forint a DRV Rt kintlévősége. Bódis József, a cég pénzügyi osz­tályvezetője szerint azonban nem kell vállalati csődtől tar­tani, a DRV képes céltartalé­kaival ellensúlyozni a tetemes hiányt. Az 1,2 milliárdból 823 mil­lió forint határidőn belüli J— vagyis 90 napot meg nem ha­ladó tartozás, ebből a lakos­sági díjhátralékok 680 milliót tesznek ki. A 447 milliós ha­táridőn túli tartozásból azon­ban 343 millió forintot képvi­sel az az összeg, amelyet több, mint egy éve nem fizetnek ki a szolgáltatónak, és ebben a la­kossági fogyasztók aránya a meghatározó 224 millió forint­tal. A napokban készítettek ta­nulmányt a víz- és csatorna­művek szövetségébe tömörült 43 cég szakemberei, akik nyi­latkozatban foglalták össze ajánlásukat a hátralékok be­hajtását illetően. Van, ahol szervezeti átalakítással pró­bálkoznak; növelik az óraleol­vasások számát. A DRV is át­tért a korábbi évi egyszeri számlázás helyett a kéthavi leolvasásra. Emellett gyarapít­ják a díjbeszedői kört, ügyfél- szolgálati iroda létesítésével igyekeznek közelebb kerülni a fogyasztóhoz, esetleg a tete­mesebb tartozásra részletfize­tési könnyítést adnak. Van olyan cég, amely behajtási csoportot szervezett, és meg­fogalmazták a magánbehajtók alkalmazásának lehetőségét is, de a cégek ezt elvetették. Új törvényi lehetőségek is adot­tak. Például a közüzemi díjat közadók módjára beszedheti a helyi adóhatóság. Kormány- rendelet pedig szabályozza, hogy mely fogyasztókat mi­ként lehet kizárni a szolgálta­tásból. Komoly lehetőség ez a vízszolgáltatók számára, ám mint Szántó Imre vezérigaz­gató megjegyezte ezzel kíván­nak éli a legkevésbé. Vannak azonban olyan közületi fo­gyasztóik, amelyek tetemes számlát maguk után hagyva időnként az ismeretlenség homályába vesznek. A Bala­ton parton különösen gyakori eset ez szeptember táján... G. M. Btk-módosítást javasol a megyei bíró „Jogtalan” orwadászat- Soha nem látott méreteket öltött az orvvadászat Ma­gyarországon. Visszaszorí­tása társadalmi érdek — mondta dr. Makai Lajos, a Somogy Megyei Bíróság bí­rája, aki erről a kérdésről írt érdekes tanulmányt.- Milyen veszéllyel jár az orvvadászat?- A vadak illegális és átgon­dolatlan tizedelése jelentősen csökkenti az állományt. Az utóbbi időben ugyanis a va­dásztársaságok - elsősorban gazdasági talpon maradásuk érdekében - intenzív és bérva- dászással már eléggé megritkí­tották az erdők, mezők állatait. Ráadásul az orvul kilőtt vad lo­pás, tehát jelentősen károsítja a közösséget. Ha nem vigyázunk, könnyen az osztrákok és néme­tek sorsára jutunk, ahol .a va­dásztársaságok - egy kis túl­zással - már név szerint ismerik kevés őzüket, szarvasukat. Az orvvadász nagy veszélyt jelent a közbiztonságra is. Több olyan esetről tudunk, amikor a rabsic menekülés közben a fegyverét használta.- Mi akadályozza az orvva­dászat kellő visszaszorítását?- A magyar büntető törvé­nyek soha nem tartalmazták ön­álló tényállásként a jogosulatlan vadászatot; csak kihágásként ér­tékelték, és az eljárást a köz- igazgatási hatóságokra bízták. Az 1883. évi XX. törvény bizo­nyos módosításokkal a II. világ­háború végéig hatályban volt. A vadászati jogot ma az 1961. évi VII. törvény szabályozza. Nap­jainkban a Btk. szerint a vador­zókkal szemben csak a lopásra, orgazdaságra vonatkozó büntető jogszabályok alapján lehet el­járni. A lopás viszont csak kis része - a befejezése - a jogosu­latlan vadászatnak. Ha valaki az orvvadászatot engedély nélküli fegyverrel követi el, még lő­fegyverrel, lőszerrel való visz- szaélés miatt vonható felelős­ségre. Ma azonban nem túl ne­héz fegyvertartási engedélyt sze­rezni, s ez általában nem akadá­lya az illegális vadászatnak.- Mi lenne a megoldás?- A jogot az elsők között em­lítem. Véleményem szerint a jogosulatlan vadászatot a Bün­tetőtörvénykönyvbe „önálló tényállásként” kellene fölvenni. A jelenlegi jogi konstrukciók mellett az engedéllyel tartott fegyverrel erdőn sétáló orvva­dászról bebizonyíthatatlan az il­legális vadászat, ha csak tetten nem érik. A miénknél sokkal szigorúbb és szerteágazóbb osztrák és német vadászati tör­vényekhez hasonló jogszabá­lyok bevezetése azonban meg­könnyítené az orvvadászok le­leplezését, szigorú megbünteté­sét, és megállítaná a kedvezőt­len folyamatokat. Szegedi Nándor Simonfáról töltötték fel a mérői agyagdepót Még f ütik a kemencét Beköszöntött a hideg idő, mindez azonban nem akadá­lyozza meg, hogy évvégi haj­rát nyissanak a kaposmérői téglagyárban. A dolgozók többsége ugyan már téli pi­henőre vonult, de az égetők tovább dolgoznak. Ezt Egres József, a cég tulaj­donosa, az Aranyhomok kft ügyvezető igazgatója mondta. Hozzátette: az idén a kedvezőt­len feltételek és a szélsőséges időjárás ellenére a mérői tégla­gyárban másfél millió kismé­retű és ötszáz ezer blokktégla készült. Ez utóbbiból nem is tudták kielégíteni az igényeket, a múlt hónapban az utolsó da­rab is gazdára talált. Arra pedig már nem volt lehetőség, hogy újabb kemence rakományokat készítsenek elő. Most még né­hány napig kisméretű téglát égetnek, azt, amit még nyáron sajtoltak. Még a rossz idő be­állta előtt feltöltötték az agyag­depót. A jó minőségű alap­anyagot Simonfáról, a cég bá­nyájából szállították Kaposmé­rőbe. így a jövő évi nyersanyag jelentős része is biztosított. Ez azért is fontos, mórt tavasszal, amikor az időjárás megengedi, azonnal hozzálátnak a nyers­tégla készítéséhez. A gyár az idén is megismétli a már megszokott akcióját: aki december végéig befizeti a tégla árát, az garantáltan az idei áron juthat hozzá az építő­anyaghoz, akkor is ha azt jö­vőre szállítja el. Egres József elmondta: az infláció, az alkat­részek és az alapanyagot drágu­lása miatt jövőre mintegy 30 százalékos áremelésre kénysze­rülnek. Állandó költséget jelent az egyre dráguló energia, a gé­pek, berendezések cseréje, a gyár környezetében is mindig van javítani való. Terveik szerint jövőre az ide­inél több téglát gyártanak. Ezt az élénkülő kereslet teszi szük­ségessé. Az idei év azt is bebi­zonyította, hogy a mérői tégla­gyár termékei iránt távolabbi régiókból is van érdeklődés. Az sem ritka, hogy száz kilométer­ről is eljönnek a tégláért. Szülők, szponzorok, diákok hozzájárulásával Oktatócentrum Buzsákon Alig egy hónapja, hogy a ne- mesvidi Kincses Tibor bemu­tatta és felajánlotta a régió iskoláinak — a náluk már működő — saját tervezésű és kivitelezésű oktatócentrumát. A bemutató során az iskolai­gazgatók meggyőződhettek ar­ról, hogy a számítógépes be­rendezés valóban megfelel a korszerű követelményeknek, s mindemellett lényegesen ol­csóbb, mint a már forgalomban lévők. A lehetőséget felismerve a buzsáki általános iskola szer­ződést kötött egy kedvezmé­nyesen kiépítendő, univerzális oktatócentrum kialakítására. Ez — kezdetben — 26 személyes nyelvi laboratóriumot, stúdió­színvonalú audiovizuális okta­tást biztosít, már a zeneoktatás lehetőségével. A szerződés értelmében a vállalkozó 1996. március else­jén adja át a buzsáki oktató­centrumot. Az ehhez szükséges anyagiakat az iskola önerőből nem tudta volna biztosítani, de segítettek a szülők és a tanulók is, akik őszi társadalmi munká­juk bevételét ajánlották fel stú­diójuk megteremtéséhez. Az iskolában már fontolgatják, mi­ként fejleszthetik tovább — a számítástechnika oktatására — oktatócentrumukat. Tervük megvalósításához pályázatot készítenek, de szeretnék meg­nyerni a környékbeli vállalko­zók rokonszenvét is, akiktől to­vábbi szponzorálást remélnek. (Kun) A biztonság és a köztisztaság is pénzbe kerül Adótervek Balatonfenyvesen A köztisztaságnál már csak a közbiztonság a gyakoribb téma Balatonfenyvesen. Előbbivel az adónemek korri­gálása kapcsán, a képviselő- testület soros ülése is foglal­kozott. A helyi adókból jö­vőre befolyó összeget, mint­egy húszmillió forintra taksál­ták, ugyanakkor felvetették újabb adónemek esetleges bevezetésének, illetve a meg­lévő adók emelésének gondo­latát is. A több tízmillió forintos maradványnak köszönhetően, kiegyensúlyozott gazdálko­dásnak néz elébe a Bala- ton-parti település. A költ­ségvetés 150 millió forintos keretösszegéből 1996-ban ugyan csak szerény fejleszté­sekre futja, de az áthúzódó gáz- és csatornaberuházások befejezését nem fenyegeti ve­szély — szögezte le a még képlékeny tervezetet ismer­tetve Gönczyné dr. Gállos Ju­dit jegyző. Hellyel-közzel futja a község rendkívül rossz úthálózattal rendelkező déli oldalának korszerűsítésére. A Berek felőli földesutak porta­lanítása az ott élő, állandó la­kosok közérzete, közlekedés- biztonsága miatt kiemelten fontos feladat. December 15-ig elkészül az idegenforgalmi adó módosí­tásáról szóló helyi rendelet. Balatonfenyvesen a közhiede­lemmel ellentétben a magán- személyek üdülőépülete után járó adóból szedik be a leg­több pénzt. Az építmény, az iparűzési és a vállalkozók kommunális adója után, az önkormányzat a magánszemélyek kommuná­lis adóját is szóba hozta. A felvetést a szemétszállítási dí­jak körüli, helyi anomáliák indukálták. A szervezett hul­ladékgyűjtést végző Telepü­lésgazdálkodási Rt ugyanis alig tesz különbséget az ál­landó lakosok, illetve a nyara­lótulajdonosok tarifája között. A probléma egyik lehetséges megoldását hozná, ha a sió­foki cég közvetlenül a feny­vesi önkormányzatnak cí­mezné a számlát. Ebben az estben azonban elkerülhetet­len a magánszemélyek kom­munális adójának kivetése. A közbiztonság, a téli Bala­ton part rendjének őrzése a közmeghallgatások visszatérő témája Fenyvesen. A régóta óhajtott rendőrőrs telepítésé­nek azonban.anyagi és szemé­lyi akadályai vannak. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a kis lélekszámú, belső-so­mogyi falvakba előbb találni önálló körzeti megbízottat, mint a frekventált tóparti üdü­lőhelyre. Csiky K. Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom