Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-05 / 285. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. december 5., kedd Teherautó-torlasz Marseille-ben. A sztrájkoló közlekedésiek már csatlakozásra szólították föl az oktatás, az egészségügy és a légitársaságok alkalmazottait is. fotó: feb/reuter Biztosítékokat kérnek a szarajevói szerbek Megérkeztek a béke A NATO békefenntartó erőinek első alakulatai hétfőn megérkeztek Boszniába. A brit légierő híradós egységeit - összesen 122 katonát, és jelentős mennyiségű felszerelést - az észak-rajna-vesztfá- liai Brüggenből négy C-130 típusú szállító repülőgép vitte Splitbe és Szarajevóba. A békeszerződés december 14- ei aláírása előtt a NATO 2600 katonát küld a délszláv térségbe a majdani hatvanezres kontingens érkezésének előkészítésére. A britek mellett hétfőn az amerikaiak is elindították előőrseiket. A boszniai szerbek „átmeneti megállapodást” sürgetnek Szarajevó ügyében: legalább azt szeretnék elérni, hogy a városban élő mintegy 150 ezer szerb ne kerüljön azonnal a bosnyák kormány fennhatósága alá. Ezt Aleksza Buha, a boszniai szerbek „külügyminisztere” közölte, amikor vasárnap este Susanna Agnelli olasz külügyminiszterrel találkozott a bosnyák főváros repülőterén.- Ha a nemzetközi közösség nem lesz képes legalább átmeneti megállapodást találni, emberi tragédiák sora fog bekövetkezni, s a daytoni megállapodások veszélybe kerülnek — hangsúlyozta Buha. Mint mondta, a szerbek nem a daytoni egyezség módosítását előfutárai kérik, hanem olyan módszer alkalmazását, mint Mostar esetében, ahol a város egységes maradt, de hat autonóm kerületre osztották fel. Jacques Chirac francia elnök azt szeretné, ha a boszniai kérdéssel foglalkozó, december 8-9-re tervezett londoni konferencia „tisztázná a béke- ’ egyezmény egyes kétértelműségeit”. Az egyik népszerű rádióadónak adott interjújában az államfő közölte: biztosítékokat kell adni a békeegyezményben ismét bosnyák fennhatóság alá kerülő szarajevói szerbeknek. Ez a kérdés azért izgatja a párizsi vezetést, mert Szarajevó környékét francia alakulatok ellenőrzik majd. Ion ülésen román elnök és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök hétfőn külön-külön fogadta a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének küldöttségét, amelyet Széles Gábor vezet. Az államfővel lezajlott találkozó után az üzletember közölte: a gazdasági kapcsolatok fejlődése enyhítheti a politikai feszültségeket. A szlovák kormány egy olyan törvényt is be kíván terjeszteni a parlamentben, amely a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozza - jelentette ki Katarina Tóthova szlovák miniszterelnök-helyettes hétfőn Bécs- ben. A politikus hangsúlyozta: az elfogadott nyelvtörvény nem helyezi hatályon kívül az eddig érvényes jogszabályokat, amelyek messzemenő jogokat biztosítanak a Szlovákiában élő kisebbségeknek. Megnehezült az utóbbi időben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet grozniji missziójának tevékenysége - mondta újságíróknak Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének személyes megbízottja a csecsen fővárosban. A diplomata szerint mind az orosz, mind a csecsen hatóságok elzárkóznak attól, hogy kapcsolatba lépjenek a képviselettel. Az orosz maffia magyar bankokat is fölhasznál a pénzmosásra - írta a brit The Times című lap. Az újság úgy tudja, hogy a brit pénzintézetekben elhelyezett néhány gyanús betétet nemrégiben két magyar banknak utaltattak át. Spanyolország a jövőben fokozatosan bekapcsolódik a NATO egységes katonai szervezetébe - közölte hétfőn újságírókkal Javier Solana spanyol külügyminiszter, akit az Észak-atlanti Tanács kedden nevez majd ki a szövetség új főtitkárává. 1982-ben Spanyolország csupán a NATO politikai szervezetéhez csatlakozott. Megállíthatatlanul emelkednek a lakásárak Ungváron - derült ki a Gazda ingatlanközvetítő ügynökség friss adataiból. A kis alapterületű, keresett 1-2 szobás lakások tavasz óta 20 százalékkal drágultak, a kevésbé népszerű háromszobás apartmanok ára ezalatt 10 százalékkal lett több. A lakások alapterületének 1 négyzetmétere 80-200 dollár között van. Kábítószer-fogási rekordot állított fel Lvov vasúti rendőrsége, amikor a napokban 130 kilogramm mákszalmát foglalt le a nyugat-ukrajnai nagyváros pályaudvarán. A rendőrőrs történetében még nem volt példa arra, hogy egyszerre ennyi kábítószer-nyersanyagot koboztak volna el. Atlanta várja a sportvilágot Nyolc hónap múlva elkezdődik a centenáriumi olimpia Mostanra elköltötték annak a kétmilliárd dollárnak a javát, amit a nyolc hónap múlva Atlantában rendezendő centenáriumi olimpiai játékokra előirányoztak. Az amerikai nagyváros már a sportrendezvény lázában ég. A pénz fogytának leginkább a helybéliek örülnek, mert ez azt is jelenti, hogy a nagy előmunkálatoknak vége közeledik. Az óriási felfordulás miatt az atlantaiak a végkimerülés határán járnak. Egyesek szerint a „világtörténelem legnagyobb sportmegmozdulása” címmel kitüntetett, 17 napig tartó népünnepély látogatóinak kényelmét az atlantaiak még hosszú évekig nyögni fogják. Mindenki panaszkodik. A gigantikus építkezések és felújítások miatt a város közlekedése akadozik, ami nem is csoda: Atlanta olyan mértékű fejlesztésen esik át, amilyet száz éve nem látott. Akkor ugyanis, a polgárháború idején, az északiak csapatai, a tenger felé masírozva, mindent porig romboltak, szinte az egész várost újjá kellett építeni. Most több mint ötszázmillió dollárt fordítottak sportlétesítmények, stadionok, edzőtermek, uszodák építésére, parkokat létesítettek az aszfaltmezők helyén. Csupán fásításra ötmillió dollárt költöttek. Harminc kilométernyi járdát újítottak fel, a forgalmasabb utcák és gyorsforgalmi utak szintén friss burkolatot kaptak. Még a hidak egy részét is lecserélték. Az atlantai repülőtér 330 millió dollárért nemzetközi terminált kapott, és még 170 milliót szánnak további fejlesztésre. A szakértők becslése szerint az olimpia mintegy 5,1 milliárd dollár hasznot hoz Georgia államnak, további 1,9 milliárd köszönhető a 'csaknem nyolcvanezer új munkahely létesítésének. Az újjávarázsolt város kielégíti majd a jövő század igényeit is. Szűcs István Az olimpiai stadion is készen áll a nagy versenyekre FOTÓ: FEB/GAMMA Gyémántot is zsebre vágtak Több mint harminckét éve követték el a bűncselekményt, de még mindig beszél róla a világ, mert a zsákmány értéke megközelítette a huszonöt millió dollárt. A század szuperbűnözőjének nevezett Ronald Biggs, az akció lelke, megszökött és azóta is luxusszáműzetésben él a riói pálmák alatt. Anglia és Brazília között nincs kiadatási egyezmény, s ezt Ronnie Biggs, a körültekintő gengszter már akkor tudta, amikor odaszökött. E joghézagnak köszönhető, hogy az immár történelmi figurának számító bűnözőről gyakran írtak az újságok, több ízben megjelent a televízió képernyőjén is, persze busás honoráriumért. A napbarnított életművész most újabb jelentős summát vág zsebre, ugyanis regényt írt, amiről mindenki tudja, hogy nem fikció, hanem tényirodalom, a nagy rablás sztorija. A hatóságok, beleértve a Scotland Yardot is, felfigyeltek arra a részletre a könyvben, amiből kitűnik: a Biggs- banda a pénzen kívül egy vagyonra való gyémántot is rabolt. Eddig erről hallgattak. A nyomozók már-már kezdték volna azt hinni, hogy a nagy történetnek ez a briliáns része csak Biggs fantáziájában létezik, amikor jelentkezett egy Michael Argyle nevű londoni ügyvéd, Ronnie 1964-es védője, aki azt állítja: védence már akkor elárulta neki, hogy a nagy zsákmány részeként komoly értékű gyémántra is szert tettek. Az ügyvéd becslése szerint e briliánsok pontosan a kétszeresére növelték a Biggsékhez vándorolt vagyon értékét. De vajon miért volt eddig ilyen csönd a kövek körül? Jack Slipper, a Biggset évekig üldöző hat detektív egyike, úgy vélekedik: „a kincset Ronnie nyilván eltitkolta a banda többi tagja elől”. És vajon miért árulta el most, hiszen az ilyen közlésekbe akár bele is lehet halni? Még harmincöt év múltán is. FEB Hom-beszéd a Nyugat-európai Unió közgyűlésén Párizsi villámlátogatás A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésének meghívására kedden egynapos látogatásra Párizsba érkezik Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő beszédet mond a testület előtt, és a tervek szerint találkozik Jacques Chirac francia államfővel és Alain Juppé miniszterelnökkel. A Nyugat-európai Unió a térség országainak biztonság- politikai szervezete, amelyet Párizs idővel a NATO európai pillérévé akar továbbfejleszteni. Éppen ezért a teljes jogú NYeU-tagság megszerzése a jelenleg társult partneri státussal rendelkező Magyarország fontos külpolitikai célja. A tagállamok törvényhozóiból álló parlamenti közgyűlés minden évben kétszer tart ülésszakot, méghozzá mindig külföldi meghívottak részvételével. Horn Gyulának miniszterelnöki tisztségében ez lesz az első látogatása a szervezetnél. A párizsi út alkalmat teremt a kétoldalú viszony erősítésére is. A megbeszéléseken Magyarország nyugat-európai integrációs erőfeszítései állnak majd a középpontban, de valószínűleg szóba kerülnek a gazdasági kapcsolatok is. Bár Franciaország a negyedik helyet foglalja el a magyarországi külföldi beruházók között, s az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, ezeket a szálakat mindkét részről szeretnék az eddigieknél szorosabbra fonni. Kire számíthat Jelcin? Az orosz elnök bizalmasainak toplistája Borisz Jelcin kórházi kezelése óta egyre több szó esik Moszkvában arról, kikre számíthat voltaképpen az orosz elnök, ha bajba kerül. A legszorosabb barátok listáját Alekszandr Korzsakov, az elnöki téstőrség parancsnoka vezeti. Ő áll a legrégebben Jelcin szolgálatában. És sokkal több főtestőmél: amikor az elnök legutóbb ismét ágynak dőlt, őt engedték elsőnek hozzá. S persze Korzsakov felügyeli valamennyi biztonsági szolgálatot, a nemzetbiztonsági tanács szűk vezetéséhez tartozik. Viktor Iljusin, Jelcin főtanácsadója mindig számíthat az elnök figyelmére. Kivéve, ha az trénerével, Samil Tarpisevvel teniszezik, vagy a hozzá ugyancsak közel álló Pavel Gracsov védelmi mihiszterrel ül a szaunában. A bizalmasok szűk köréhez tartozik Oleg Lobov, a Kreml nemzetbiztonsági tanácsának titkára is. A közel állókhoz számított korábban Andrej Kozirjev külügyminiszter, de a jelek szerint elvesztette kitüntetett helyzetét. Ugyanígy kérdéses Viktor Csemomirgyin személye. A kormányfő eddig ugyan hűséges volt Jelcinhez, újabban viszont maga szeretné az elnöki hivatalt megkaparintani. Ferenczy Europress Az eredmény megsemmisítését követelik Az új államfő ellen tüntettek Varsóban Az elnökválasztás eredményének megsemmisítése érdekében egy — főként időskorúakból, nyugdíjasokból álló — radikális csoport tegnap délután tüntetést kezdett Varsóban, a lengyel legfelsőbb bíróság épülete előtt. Kwasniewski hazug! Nem bízhatunk egy olyan emberben, aki a legszélesebb nyilvánosság előtt is képes nyilvánvalóan meghamisítani az igazságot. Ilyen személy semmi esetre sem állhat az ország élén! — olvasható a tiltakozók transzparensein. A tüntetés résztvevői abban bíznak, hogy akciójukkal hozzásegítik a bírákat a helyes döntés meghozatalához. A Szolidaritás szakszervezet és Walesa kampány stábjának kezdeményezésére tiltakozó ívek tömege érkezett — közel hatszázezer aláírással megtámogatva — a lengyel legfelsőbb bírósághoz, amelyekben választási csalással vádolják Aleksander Kwasniewskit, a november 19- én megválasztott új lengyel államfőt. A vád alapja, hogy a politikus annak idején ugyan valamennyi' vizsgáját letette, ám mivel nem írta meg diploma- munkáját, így nem volt joga ahhoz, hogy a hivatalos dokumentumokban felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek tüntesse fel önmagát.
