Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-30 / 305. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. december 30., szombat Igazságügyi főiskolát terveznek Kaposváron Csodával a csőd ellen Dr. Ujkéry Csaba: A bíróság nem sztrájkolhat! — Megkaptam a decemberben esedékes fizetésemet — válaszolta a Somogyi Hírlapnak dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke. Tudom, hogy kérdésével az 1995-ben valóban anyagi gondokkal küzdő igazságügyre célzott. Sajnos tartok attól, hogy az a pénztelenség, amely főként az idei második félévet jellemezte, 1996-ban sem változik. — Milyen volt a megyei bíróság gazdasági helyzete 1995-ben? — A dologi kiadásokra 47 millió forintot terveztek, ám elérték az 52 millió forintot. Ennek nem a pazarló gazdálkodás volt az oka, hanem egyebek mellett a 29 százalékos infláció. A csodával határos módon sikerült csőd nélkül túlélnünk ezt az évet. Az ilyen jellegű intézmények múlcö- dése nagyon fontos, a bíróság ugyanis nem sztrájkolhat. Ha hosszabb időre becsuknák a kapuit, annak csak azok örülnének, akik ellen büntetőeljárás folyik, és nincsenek előzetes letartóztatásban. Az idén az 1993 évi költségvetési sarokszámokkal dolgoztunk. Túlélésünk köszönhető egyrészt a célszerű gazdálkodás-, nak, másrészt pedig annak a lehetőségnek, hogy bérekből dologi kiadásokra csoportosíthattunk át. — Megítélése szerint mennyire népszerű a bírói pálya, van-e gondjuk az utánpótlással? — Szerencsére más az országos és más a somogyi helyzet. Nálunk nincs elvándorlás: nyolcvan bírói állásunk van, s valamennyi betöltött. Az idén három bírónak szűnt meg a munkaviszonya (kettőnél mi kezdeményeztük a távozást), ám három bírót ki is neveztünk. Hogy mennyire népszerű ez a pálya, mutatja, hogy a friss diplomás jogászok folyamatosan jelentkeznek a fogalmazói állásokra. Rövidlátó politika lenne azt hinni, hogy az 1995-ös megtorpanás a jövedelmezőség területén hosszú távon tartható. A jogállamisághoz hozzá tartozik, hogy a kiemelt tevékenységet végző, más jövedelemmel nem rendelkezhető és sorskérdésekkel foglalkozó embereket tisztességesen megfizessék. Tudom, hogy egy bíró soha nem keres any- nyit, mint egy menő vállalkozó, ám a munkáját társadalmi megbecsülés és egzisztenciális biztonság kíséri. Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke — A megyei bíróság az elmúlt években több olyan újdonsággal rukkolt elő, amelyet az ország más bíróságai is követtek. Gondolok például a talár viselésére, az ítélkezési szünetre. 1995-ben történt hasonló? — Egy igazságügyi főiskola létrehozását kezdeményeztük a pécsi tudomány- egyetem jogtudományi karával közösen. Ennek társadalmi oldalát én vállaltam fel. Megkerestem a minisztériumon túl az Országos Ügyvédi Tanácsot, a Közjegyzői Kamarát, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt is, hogy a véleményüket kérjem. Már szervezzük a kar beindítását Kaposváron, most az akreditá- ció előkészítése folyik. Az oktatás szakmai részét a pécsi egyetem szervezi, amelynek kihelyezett tagozataként indul majd a főiskola. Mi a tárgyi feltételeket biztosítjuk a megyei közgyűlés elnökének és a város polgármesterének a támogatásával. — Kiket képeznek majd a főiskolán? — A bíróságokra, ügyészségekre, ügyvédi kamarákba, közjegyző, illetve végrehajtó irodákba olyan hivatali tisztviselőket,' akik érdemi ügyintézők lesznek. A négyéves, célszerű képzés során jogi és adminisztrációs ismeretekre teszFOTÓ: TÖRÖK ANETT nek szert, s nem utolsó sorban gyakorlati ismereteket szereznek. Ez utóbbiba kapcsolódnak be a bíróság nagy tudású bírái. — Mi volt az idei év legsúlyosabb problémája, és elnökként mire a legbüszkébb? — A legsúlyosabb probléma az augusztusban tetőzött gazdasági helyzet volt. Ekkor nagyon szerettem volna, ha már december utolsó napjait írjuk. Nagyon nehéz időszak volt... Viszont büszke vagyok arra, hogy Somogy az országos átlagot tekintve teljesítményben az első harmadban foglal helyet. És arra a jó munkahelyi légkörre is, ami a megyei bíróságon kialakult. — 1995-ben új kollégium is alakult... — A gazdasági kollégium kibővült közigazgatási, munkaügyi és cégügyszakkal, tehát egy harmadik kollégium jött létre. — Elnök úr, mit kíván 1996-ra? — Azzal is elégedett lennék, ha a jövő év decemberében ezeket mondhatnám el, amit most elmondtam. Szeretném, ha a munkánkat megfelelő költségvetési háttér biztosítaná, hogy a szakmai és teljesítményi színvonal ne essen, s változatlanul jó kollégiális légkörben dolgozzunk. — Köszönöm az interjút. Tamási Rita 1996 kulcs év lesz Dr. Lamperth Mónika: A saját elgondolásaimat is képes vagyok kétkedéssel fogadni (Folytatás az 1. oldalról) — Mikor volt ilyen hosszú ideig együtt a családjával? — A nyáron. Két hétig voltunk szabadságon, elutaztunk Gyulára. Ez volt az utolsó ilyen alkalom. A költségvetés készítés időszakában vasárnap is Pesten voltam, és az eléggé megviselt. — Pesten egyedül van. Milyenek az estéi? Akkor is papírokat néz vagy unatkozik? — A parlament ülései sokáig tartanak: amikor ott Pesten hazamegyek, még mindig van dolgozni valóm. Hét óra tájban felhívom telefonon a családomat Kaposváron, aztán nekiál- lok még egy-két órát dolgozni. Nem érzek egyedüllétet, mert eltelik ezzel a munkával az idő. — Mi volt, ami leginkább elkeserítette 1995-ben? — Leginkább azon keseredtem el, hogy nem tudjuk megértetni az emberekkel, a társadalommal, hogy erre a gazdasági átalakító intézkedéssorozatra — amit stabilizációs programnak nevezünk — elkerülhetetlenül szükség van, és ez az ország érdeke. Az emberek — tapasztalatom szerint — értik ezt, és elvesztegetett időnek érzik ilyen szempontból az előző négy évet, de a konkrét intézkedéseket nagyon nehezen fogadják el, s ez azért is így van, mert igazából rosszul magyarázzuk. Én magunkban látom a hibát. Elkeseredett ettől vagyok. — Divatos szóval ezt szokták kommunikációs zavarnak mondani. Mit gondol, ez a zavar a személyek, vagy a rendszer rovására írható? — Azt hiszem mind a kettőre. A politikusainknál hibának tartom: kevés energiát fordítanak arra, hogy a társadalommal, az emberekkel megértessék az intézkedéseket, megmagyarázzák azokat. A rendszer hibája pedig, hogy ebben a törvénykezési hajszában kevés .figyelmet fordítanak a kellő előkészítésre, a hatásvizsgálatokra és arra, hogy miként lehet megértetni azt az emberekkel. Hosszú távon nem lehet úgy politizálni, ha a társadalom úgy érzi, ellene történik valami, /S nem értek. Ez soha nem az emberek, hanem mindig a politikusok hibája. — A hiba fölismerése, az az első lépés a kijavításához. Lát lehetőséget arra, hogy ebbe valamilyen változás történjék?-— Határozottan mondom, hogy igen. Én már tudatosan próbálom a frakcióban így alakítani a dolgokat. Amikor az önkormányzatok finanszírozásáról vitatkoztunk, nagyon sok energiát és időt fordítottam arra, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel, a polgármesterekkel — itt Somogybán is megkerestem jó néhányat — előzetesen szót váltsunk, és tudatosan együtt készüljünk föl valamilyen változtatásra. — Milyen a kapcsolata a somogyi emberekkel? Ön nem egyéni választókerületben, hanem pártlistán került a parlamentbe. — A kapcsolat nem azon múlik, hogy egyéni vagy listás képviselő valáki. Nagyon sok helyre hívnak, és ennek örülök. Ezeken a fórumokon őszinte a szó és ez nagyon jó, mert lehet kontaktust teremteni. Néhány hete Tüskevárra hívtak, úgy érzem, hogy az emberek nagyon őszinték voltak, szeretettel fogadtak. — Kétkedő ember ón? — Amíg nem győződöm meg a dolgok valódiságáról, addig igen. A saját elgondolásomat is képes vagyok kétkedéssel fogadni addig. Utána viszont nagyon keményen próbálok már dolgozni azért, hogy abból eredmény legyen. Az emberekben viszont igazából nem kételkedem. Megelőlegezem a bizalmat, és amíg. az ellenkezőjét nem tapasztalom, addig ez így marad. Éz azt gondolom, hogy helyes módszer. — A novemberi MSZP- kongresszust megelőzően sok szó esett személyi kérdésekről. Többek között a frakció vezetéséről is. Hogyan érintette ez önt? Tartott attól, hogy mást választanak ön helyett? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érintett, meg ez a dolog. Nekem leginkább az esett rosszul ebben a történetben, hogy nem volt arca a kezdeményezésnek. Azt gondolom, hogy úgy egyenes a dolog, ha föláll valaki és azt mondja, én elégedetlen vagyok a frakcióvezetés munkájával és azt fölsorolja, hogy miért, aztán azt javasolja, hogy záros határidőn belül tartsunk új választást. Ez így tisztességes és korrekt. Erre ugyanis lehet magyarázatot adni, megmondani, hogy mi a valóságos érv, mi nem az. Tehát van miről beszélni. Most viszont nem volt arca a fölvetésnek és senki nem vállalta azt magára. így pedig borzasztóan nehéz kezelni ezt. Hibának tartom, hogy ezen „összerándult” a frakcióvezetés. Nem kellett volna. Január végén lesz egy értékelés, ahol a frakció dönt arról, hogy mikor akar új vezetést választani. Ha erre sor kerül, én szeretnék újra indulni ezért a funkcióért. Ezzel tartozom annak a munkának, amit eddig elvégeztem. — Gondolom azonban Lamperth Mónika elsősorban képviselő, és nem frakcióvezető-helyettese. — Nem lehet ezt nagyon szétválasztani. Természetesen elsősorban képviselő vagyok. Nagyon örültem annak, hogy találkoztam sok olyan emberrel ebben az évben, aki tenni akart valamit a közösségért. Ha van egy fogadóóra, ahova eljön húsz ember és abból kettő azt mondja van egy elgondolása, jó lenne azt megcsinálni együtt, akkor az már nagyon jó érzés. Ilyen javaslatokkal találkoztam a Nők Kaposvári Egyesületében, amelynek elnökévé választottak. Nagyon torokszontóak az élményeim. A fogyatékos gyerekeknek szervezett karácsonyt például, ahova elhozták a mozgássérült-, a vak-, a fogyatékos-, a süket gyerekeket, és soha nem felejtem el azt .sem, hogy ezek a gyerekek ott egymással megpróbáltak kommunikálni, és ahogy élvezték az előadást. Mi nem tudtunk milliós ajándékokat adni, apróságokat adtunk: csupán pólót, labdát, szaloncukrot. Azt, ahogy a gyerekek ezt fogadták, és ahogy ezt megszervezték azok az asszonyok, akik erre vállalkoztak nem lehet elfelejteni. — Évfordulóhoz értünk. Mit remél 1996-tól? — Azt gondolom 1996 kulcs év, abból a szempontból, hogy miként sikerült előkészíteni az 1997-et. 1997-ben ugyanis az embereknek már tapasztalni kell, hogy tényleg vége van az alagútnak. 1996-on múlik, hogy sikerül-e a nagy ellátó rendszereket átalakítani, az államháztartási reformot elindítani. Enélkül ugyanis nincsen gazdasági kibontakozás. Ez nagyon kemény éve lesz a parlamenti képviselőknek is. Ha az 1996-os évet jól csináljuk, akkor el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy tényleg volt értelme áldozatot hozni. Ha nem hisz ebbe egy kormánypárti képviselő, akkor nem tud az emberek elé tisztességgel odaállni. — Hol köszönti az új évet? — Otthon leszünk, földíszít- . jük a lakást, megnézzük a tévét, kicsit játszunk, kártyázunk. Ez most egy otthoni újévköszöntő lesz. — Boldog új évet. Kercza Imre Költségvetést ír a falu Figyelemre méltó kezdeményezést indítottak útjára Szólá- don. A helyi önkormányzat minden választópolgárhoz kérdőívet juttat el, amelyen mintegy harminc kérdés szerepel. A • helyi közvéleménykutatás arra ad lehetőséget a szóládiaknak, hogy hallassák véleményüket falujukkal kapcsolatban. Vörös Gyula polgármester tegnap azt mondta: érdekli az önkormányzatot, hogy például a helybéliek milyen támogatásokat szavaznának meg, melyik ingatlanokat adnák el, az intézmények közül ' melyiket számolnák fel vagy módosítanák a tevékenységét. A kérdőív kiértékelése még a jövő évi költségvetés megszavazása előtt megtörténik. (Czene) Nagy forgalom a nagyatádi Szent István patikában Privatizáció után influenza Az influenzahullám nem kerülte el Nagyatádot sem. Ennek eredménye megmutatkozott a Szent István gyógyszertár forgalmán is. Az elmúlt két hétben két-háromszorosára emelkedett a különféle gyógyszereket vásárlók száma. A patika két pénztára előtt hosszú sorokban várakoztak a betegek. . — A legtöbb gyógyszer a szövődmények megelőzésére az antibiotikumokból, lázcsillapítókból és a tünetek megelőzésére a vitaminokból fogyott — mondta Gara István a gyógyszertár vezetője. Azért is ilyen nagy a forgalmunk, mert a hetek óta tartó influenza, és a várható gyógyszeráremelés miatt sokan tartalékokat képeznek, a vidékiek három hónapra beszerezhetik már a szükséges gyógyszermennyiséget. Naponta végezzük az utánrendelé- seket. Az ügyeletet is adó gyógyszertárban három gyógyszerész nyolc asszisztens és három technikai személy dolgozik. A patikát december elején privatizálták, azóta betéti társaság keretében működik. A dolgozók 22 éve vannak már együtt, a Vasdényei Elemér féle gyógyszertár helyéről költöztek ide 1978-ban. — Mindezek mellett több a munkánk az új szervezeti formában, mert azokat a bank- technikai és könyvelői feladatokat is nekünk kell elvégezni, amit eddig a gyógyszerközpont megcsinált — teszi hozzá Gara István. Nyereségérdekeitek vagyunk, de a haszonkulcs már tizennyolc százalékra csökkent, várható, hogy ez tovább mérséklődik. Munkánkat megkönnyíti a számítógépes rendszer, amit dolgozóink hamar elsajátítottak. Jelenlegi létszámunkat meg akaijuk tartani, ami fele a régebbieknek. A gyógyszertár nagy forgalma ellenére vannak olyanok, akik nem vagy csak részben tudják megvásárolni a szükséges gyógyszereket. Ez leginkább az idős, a zömmel szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedő nyugdíjasra jellemző. (Németh) Tabi Békemérleg A tabi Béke szövetkezetben az árbevétel meghaladja a 400 millió forintot, ami tíz-tizenöt millió forint közötti tiszta eredményt hozott — mondta Dr. Szűcs József, a tabi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Eredményes évet zár a Béke. Az igazgatóság elnöke az ágazatok munkájáról elmondta: néhány növénynél (pl. repce, borsó, napraforgó) a kedvezőtlen időjárás miatt jelentős kiesés volt, de az ágazat végühjól zárta az évet, ugyanis a kalászosok és a kukorica ellensúlyozta (hozamban és jó értékesítési árral) a veszteséget. Az állattenyésztési ágazat szintén jó évet zárt, hozta az árbevételi tervét. Az év során több mint 280 szarvasmarhát értékesítettek, főleg olasz exportra. — Alaptevékenységünkön kívül a gumifutózó üzem is teljesítette árbevételi és eredménytervét — mondta Dr. Szűcs József. — Sajnos, a kereskedelmi egységeinkről ez a jó hír már nem mondható el. Ebben közrejátszott a fizetőképes kereslet csökkenése, valamint a mezőgazdasági kisáru- ház átalakítása is. így bevételkiesési keletkezett, de időarányosan elfogadható évet zártak. Ez vonatkozik a községekben működő takarmányboltokra is. A gépesítési ágazat — az igazgatóság értékelése alapján — túllépte a meghatározott költségtervet. Ez visszavezethető a jelentős üzemanyag és gépalkatrészek áremelkedésére. (Krutek)
