Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-23 / 301. szám

1995. december 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Ajándékozni öröm - de csak ha van miből (Folytatás az 1. oldalról) A tabi Otthon áruházban már októberben feltöltötték a kész­letet, s ezt azóta alig kellett ki­egészíteni. A novemberi forga­lom is átlag alatti volt, az ad­venti ugyancsak. A műszaki cikkek háttérbe kerültek a ru­házati és az élelmiszer-vásár­lásokkal szemben. Alapvétő közszükségleti cikkekből ad­tunk el többet. A konyhai kis­gépeket és más apróságokat vitték, de a színes tévé, a videomagnó és a music center maradt az ünnepi forgalomban is — mondta Viola Attila áru­házvezető. A lengyeltóti kis- áruházban vegyi áruból és kozmetikai cikkekből távaly kétszer ennyit adtak el. Élel­miszerre költötték pénzüket a vásárlók, de a lényegesen ke­vesebb fogyott ebből is. Nyers József áruház vezető elmondta, hogy szívszorongató, mikor a nyugdíjas tíz deka darált húst kér. Ha kicsit többet mérnek, a „felesleget” leveteti. Ez egy­két évvel ezelőtt nem fordult elő. Sokan, akik tavaly még egy kiló disznócombot vettek, most csak a felét. Az Atád áruház vas-mű­szaki osztályán is az olcsóbb áru fogyott. Bár szórakoztatói­pari berendezésekből nem győztek eleget rendelni, a mik­rohullámú sütő az idén ­szemben a tavalyi dömpinggel- hidegen hagyta a vásárlókat. A luxuscikkek számításba sem jöttek; hosszú idő után csak egy mosogatógép kelt el. A kaposvári Somogy áru­házban is apróságokkal töltöt­ték meg a kosarakat: zseb­kendő, zokni és gyerekjáték - ez volt a kelendő. A Sió áruházban legna­gyobb forgalomnövekedés a kötöttáru-divatosztályon volt. Ami némiképp meglepte az üzlet vezetőit: több százan ké­szíttettek velük ajándékkosa­rat, a dolgozók alig győzték. — Érezzük az ünnepek előtti forgalmunkon is, hogy az embereknek kevesebb a pénze — mondta ifjabb Ju­hász János, a siófoki Quvelle áruház tulajdonos-igazgatója. — Nagyon sokra ráismerünk: hetek óta visszajárnak néze­lődni. Az ő érdekükben is ve­zettük be a részletvásárlási le­hetőséget. Feltűnő, hogy kis­pénzű emberek is egyre töbhen keresik a számítógépet. A jövő erre épül, ezért áldoznak rá a szülők. Az első kör lezárult, de ez­zel még nincs vége. A második roham ezután következik: ün­nepek után jön az ajándékcse­rék ideje. Ez így megy évről évre. Elvégre a Jézuska sem tudhat mindent... (Boldizsár) SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete A karácsony mindenkié A fenyőfaültetvényeket baltákkal felfegyverkezett gazdák őr­zik. A hírek szerint különösen Somogy megyében szaporod­tak el a fenyőfatolvajok. Az utcákat ellepték már a portékáju­kat engedély nélkül kínáló „vállalkozók”; árulnak petárdát ugyanúgy, mint cifra trombitát, mókás kalapot, ruhaneműt. Tiltakoznak is emiatt azok a kereskedők, akik egész évben üzletet bérelnek, rezsit fizetnek — és adóznak. A fenyőfatolvajok között akad, aki egyet lop nyomorában a gyermekének, más teherautószám üzletel vele. Az utcai áru­sok között láttam például pulóvert, télikabátot tömegével áru­lót, és öreg anyókát is, aki pádon kucorogva kínálta három­négy darab, agyonolvasott könyvét, hogy az értük kapott pénzből magának ennivalót vagy családtagjainak apró aján­dékot vehessen. A vásárlók között is nőnek a különbségek. A legtöbb, álta­lam megkérdezett család az amúgy is szükséges cipő, ing ajándékozását időzítette karácsonyra, vagy most vette meg a régóta áhított néhány szem, luxusnak számító édes gyümöl­csöt, az eddig csak a tévéreklámokból ismert finom csokit. Kevesek viszont egyiptomi, párizsi szilvesztert tervezgetnek, osztrák vagy svájci síelésre csomagolnak. A karácsony azonban egyformán mindenkié. Néhány csen­des nap, amit a családok együtt tölthetnek viaszszagú-sült- gesztenyeillatú otthonukban; szeretetből mindenkinek egy­formán juthat. Én mindenesetre kinézek majd éjfél körül az ablakon; há­romkirályokként várok egy hulló csillagot... A polgármester karácsonyi öröme Kaposvár a talpán áll Szita Károly: Illúzió azt hinni, hogy két-három hét alatt megváltozik a város (Folytatás az 1■ oldalról) — Komfortosabb lett az új kamerarendszernek köszönhe­tően Kaposváron a belváros? — Én úgy gondolom, hogy még komfortosabbá válik: szépül a Teleki utca az építke­zések nyomán, s nagyon remé­lem, hogy egy év múlva az ál­lomás előtt a Szarvas szálló melletti területre látogat vagy az Arany térre, a volt kispiac területére megy, illetve a Ber­zsenyi utca nyugati oldalán sé­tál olyan építkezéseket lát majd, amelyek bizonyítják: ezeken a területeken is meg­kezdődött a változás. — Az emberek többsége azonban nem a belvárosban, hanem a lakótelepeken és a külvárosokban él. Ott is kom­fortosabb lett az élet? Komfortosabb lakótelepek — Ott az elmúlt négy évben volt fantasztikus mértékű inf­rastrukturális fejlesztés. Ennek eredménye, hogy ma már csak kilenc olyan utca van Kapos­váron, ahol nincs aszfaltburko­lat. Jelentős szennyvízcsa­torna-építés is folyt. A követ­kező években is folynak ezek, de mérsékeltebb ütemben. En­nek oka, hogy teljesen átren­deződött a központi költségve­tés pénzosztó szerepe és, sok olyan célt, amelyeket az elő­zőekben felsoroltam, nem tá­mogat már az állam. Az ön- kormányzatnak ezeket saját forrásából kell megvalósítani. Kevesebb pénz, több feladat — Nehezebb ma gazdál­kodni az önkormányzatnak, mint négy esztendővel ezeló'tt? — Jóval nehezebb, mert ke­vesebb a pénz. Azt viszont alig tudom csak elfogadni: a pénz úgy lesz kevesebb, hogy köz.- ben az önkormányzatok törvé­nyi kötelezettségei bővülnek. A parlament megalkotja a tör­vényt, de pénzügyi forrásokat nem ad hozzá: a városnak ma­gának kell kigazdálkodnia a törvények végrehajtásához szükséges pénzt. — Például? — Az elmúlt években lezaj­lott közalkalmazotti bérfej­lesztések önkormányzati pén­zekből valósultak meg. Tör­vény írja elő, hogy a polgár­mesteri hivatalnak könyvvizs­gálót kell alkalmazni. Ennek a pénzügyi fedezete szintén a mi gondunk. A kollégáim kigyűj- tötték: évente eléri a 25-30 millió forintot az ilyen törvé­nyi kötelezettségek pénzügyi terhe. — Kaposváron az iskolaügy központi kérdés volt polgár- mestersége első' évében. — Számomra most is köz­ponti kérdés, mert Kaposvár iskolaváros: a tanulmányi idő­szakban 20-25 ezer diák él ve­lünk, oktatásukkal ezerhétszáz pedagógus foglalkozik. Óriási a felelőssége Kaposvár Me­gyei Jogú Város képviselő-tes­tületének, mert sokkal keve­sebb az a pénz, amit az intéz­mények működtetésére, fenn­tartására tud fordítani. A hosz- szú évtizedek alatt kialakult in­tézménystruktúrán a racionáli­sabb működtetés érdekében változtatni kell, de nem olyan átalakításokkal, amelyeket ké­sőbb csak sok pénzért lehetne visszaállítani. Optimista va­gyok és bízom abban, hogy ez a jelenlegi állapot meg fog vál­tozni. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk azt az egészséges kompromisszumot, amely biz­tosítja az intézményhálózat működését és csökkenti azt a kívánt szintre, de nem okoz visszafordíthatatlan károkat. Létükért küzdő vállalkozások — Kaposvár gazdasága kri­tikus időszakokat él át. A pol­gármester mit vár a struktúra változástól? — Az elmúlt négy évben a privatizáció eredményeként megszaporodtak az egyéni vál­lalkozók. Most azt tapaszta­lom, hogy egyre nehezebb megélni a vállalkozásoknak is, és ez nem az önkormányzaton múlik. Kaposváron a nagyobb foglalkoztatók viszont stabil szerkezetet alakítottak ki. Egyetlen kivétel volt, a hús­kombinát. Magam sem tudom megérteni azt a szituációt, amelyet teremtenek: egyik pil­lanatban arról beszélnek, hogy kétszáz személyt kívánnak felvenni és ezért kérnek a vá­rostól adókedvezményt, aztán azt a hírt kapom, hogy három­száz ember elbocsátását terve­zik, mert hogy nem kaptak kedvezőbb elbírálást. Kirívóan rossz szemléletet takarnak az ilyen intézkedések. A mi adó­politikánk ösztönöz, hiszen a városnak is érdeke az, hogy rendszeresen bevételhez jus­son, és az különösen nem lehet közömbös, hogy foglalkoztatni tudják-e dolgozóikat. Nekünk érdekünk, hogy az a munka­nélküliségi ráta, amely most országosan közepesnek tekint­hető, a maga 10 százalékával ne emelkedjen, hanem csök­kenjen. — Gondolom, hogy sok mindenre számított, de arra aligha, hogy a világpolitika fókuszába kerül Kaposvár az­zal, hogy a békefenntartók ide jönnek. — A döntés meghozatala előtt két hetet, illetve a döntést követően két napot soha nem lehet kitörölni az életemből, mert példátlan figyelem irá­nyult a városra. Az a reklám, amit ezen a réven kapott Ka­posvár, megfizethetetlen. A kaposvári állattenyésztési kar dékánja éppen abban az idő­ben járt az Egyesült Államok­ban. Tárgyalópartnerei azzal fogadták: látták a várost a ív­ben, és nagyon szépnek tart­ják. Gratuláltak neki. Olyan térképeket lehetett látni, ame­lyeken Magyarország határain belül csak egy pont szerepelt és mellé azt írták: Kaposvár. Ennél is fontosabb: Kaposvár megkapta a lehetőséget, hogy részese legyen a világpolitikai folyamatoknak, hozzájárulhat ahhoz, hogy tartós béke alakul­jon ki Boszniában. Az amerikai jelenlét lehetőség — Ön kezdettől hangsú­lyozta: szeretné, hogy ebből a státuszból elsősorban a ka­posvári vállalkozások nyerje­nek. Mit tapasztalt? Van ha­tása az amerikaiak itt-tartóz- kodásának a somogyi és a ka­posvári gazdaságra? — Illúzió azt hinni, hogy mondjuk két-három hónap múlva óriási fejlődésnek indul ez a város és sokkal jobb lesz az életszínvonal. Annak vi­szont van realitása, hogy első­sorban a város gazdasága lesz az itt-tartózkodás haszonélve­zője. Meg kell mondanom, ed­dig — igaz 2-3 hete tart a mozgás — csekély még az eredmény. Talán azért, mert jószerivel az amerikaiak sem tudják, hogy mit akarnak. Én naponta tárgyalok velük, és ajánlom a város vállalkozásait. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy milyen külső tőkebe­fektetéseket lehet behozni. Ez lehetőség, amellyel élnünk kell. — Van érdeklődés? — Érdeklődők vannak. A feltételeket azonban nekünk kell biztosítani. A városnak szerintem nem az az elsődle­ges érdeke, hogy gyorsan fel­verje az árakat és egy telekért 20-30 millió forintot kasszí­rozzon, hanem az, hogy meg­találja számításait a vállal­kozó. Hogy a foglalkoztatás­ban, az infrastruktúra fejlődé­sében jelentkezzen a haszon. Többféle vállalkozás keresett meg bennünket, érdeklődtek a lehetőségekről. Kulcskérdés a működőképesség — Év vége van. Hogyan ké­szül a következő esztendőre Kaposvár polgármestere? Mit vár tőle? — A legbüszkébb arra va­gyok, hogy az elmúlt két év­ben sikerült az ország egyik legdrágább városát — ami érinti a víz- és csatornadíjakat, a lakbéreket, a távfűtési díja­kat — a középmezőnybe visz- szajuttatni, a hasonló nagyság- rendű városok között pedig a lista utolsó egyharmadába ke­rült. Nem volt könnyű. Ezt a kedvező pozíciónkat most mindenáron meg kell tarta­nunk. Olyan költségvetési helyzetbe még nem kerültek a magyarországi v települések, mint amelybe jövőre kerülnek. A legfontosabb feladat, hogy a várost működtessük. Többre nem jut a pénzünkből. Nem lesz mód önkormányzati beru­házásokra a működtetés veszé­lyeztetése nélkül. — Lakásépítés sem lesz? — Az idén eltervezett la­kásépítést folytatjuk, de saj­nos, közel sem olyan mérték­ben, mint ahogy magam is sze­rettem volna. Meglepetéssze­rűen ért bennünket az a költ­ségvetési elvonássor, amelyik a településeket is érinti. — Egy éve polgármester. Milyen volt ez az év? — Este tíz után találok ma­gamnak félóra szabadidőt, az­tán „ájulásszerűen” elalszom. * Tisztában voltam azonban a választáskor is azzal, hogy en­nek a tisztségnek mindent alá kell rendelni. — Köszönöm a válaszait. Kercza Imre Immáron több mint bármi éwjekn rapwit a számi térne hniko életében Kapemárm Kútekstégiínkmi. érezzük megköszönni minden egyes hallgatónknak, ügyfelünknek és érdeklődőnknek a kitünteia bizalmát, a megiüzíeté figyelmét, KászörtfM m Önök timdmét, megértéséi Igyekszünk mindent mtffmmi azért, hogy1 örömüket teljéi a számltát- technikában. Kívánunk Önöknek békét karmtmutyt, boldog emimdőt SOFT ver Kun István * Németh Zsolt * Ktrgo Anita ■ iß. Boka Ftttmc hBélzáí, hohlocj Ízazáaíonyt £1 EZEclniáfztjEÍzíjEn. (joüeŰzexIo líj EízÍEtidot (zíucuzuníz miruÍEn. ÍzeAues üggj-EtüníznEÍl: Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány Jákli Péter a kuratórium elnöke Szlovák András ügyvezető igazgató Minden kedves meglévő és leendő vásárlónknak, üzleti partnerünknek, békés boldog karácsonyt és eredményes új esztendőt kívánunk \>y DÉLTÜZÉP dé"üzéprch0r Részvénytársaság > Pécs, Rákóczi út 17. Telephelyeink: Pécs, Mohács, Komló, Szigetvár, Sásd, Siklós, Kaposvár, Siófok, Nagyatád, Marcali, Barcs, Balatonboglár, Balatonfenyves, Csurgó, Csorna, Szekszárd, Dombóvár, Bonyhád, Paks, Tamási

Next

/
Oldalképek
Tartalom