Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-19 / 297. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP ■ 1995. december 19., kedd Munkaerőigényekről tárgyaltak A zalai, a baranyai, a tolnai, a somogyi, valamint az országos munkaügyi központ vezetőinek részvételével tartott ülést tegnap a Munkaügyi Koordinációs Bizottság. Áttekintették a ta- szári és a kaposvári logisztikai bázis kialakításával kapcsolatos munkaerőigényeket, és azok kielégítésének lehetőségeit. A somogyi központ tájékoztatása szerint eddig 540 főt vettek föl, és 360-nak történt meg a felvételi előkészítése. Barcsi Drávatej a Balatonnál A hétvégén második balaton- parti raktárbázisát nyitotta meg, Balatonszárszó után Siófokon a barcsi Drávatej. Az eredetileg napi 40 ezer liter tej feldolgozására tervezett barcsi üzemben ma már 60 ezer liter tejet dolgoznak fel. Igény 100 ezer liter tej feldolgozására lenne, azonban a kelleténél kevesebb tejet termelnek a megyében. Kodályra emlékeztek Magyaratádon Kodály Zoltán születésének 113. évfordulója tiszteletére tegnap népzenei bemutatót rendeztek a magyaratádi általános iskola zenebarát körének tagjai. A hangversenyen az iskola énekkara, hangszeres szólistái emlékeztek a magyar zeneirodalom kiemelkedő alakjára. Százezer forint a speciális iskolának A Pro Educatione Sociale Alapítvány 100 ezer forintot adományozott a kaposvári Bárczi Gusztáv Általános Iskola speciális szakiskolájának. Az ösz- szeget, amelyet az iskola diákjainak szakképzésére használják, dr. Orbán István a kuratórium képviselője adta át. Ajándék a lengyel gyermekeknek Tegnap délután négy órakor tartotta hagyományos összejövetelét a Somogy Megyei Művelődési Központban a kaposvári Magyar-Lengyel Baráti Társaság. Ezt követőén — az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat támogatásával — megajándékozták a Kaposváron élő lengyel gyermekeket. Gázfűtés a tabi hivatalnak Tabon több mint 4,5 millió forintba kerül a leendő polgár- mesteri hivatalnál a központi fűtésrendszer kiépítése. Az energiaellátást tartályos PB gázzal oldják meg. Á két ötköbméteres tartályt az önkormányzat a Totálgáz Rt-tői bérli. A békefenntartók 160 helikopterének ad majd ideiglenes otthont Kaposújlak is légikikötő Az amerikai tervek még nem befolyásolják a hétköznapokat fotó: lang Róbert Kaposújlak is belép a nemzetközi repülőterek közé, ha ideiglenesen is. A NATO amerikai békefenntartó csapatainak kettes számú légikötője lesz. Szemző Ernő, a Kapos Airport Kft ügyvezető-igazgatója a Somogyi Hírlapnak elmondta, hogy az amerikai katonák a Kaposvártól 5 kilométerre lévő polgári repülőteret ugyancsak kinézték maguknak, s 160, más források szerint-147 helikoptert kívánnak itt állomásoztatok Három típus érkezéséről tudnak a ka- posújlakiak. A Chinok a terepjáró autók szállítására is alkalmas gép, mig a Black- Hawk helikopterek a Vietnamból ismert tucatnyi katona elszállítására alkalmas gépek .újabb generációját képviselik. Az Apacsok, amelyekből ugyancsak repülnek Kaposúj- lakra, kifejezetten harci helikopterek. Áz amerikai gépeknek elvileg tegnap már meg kellett volna érkezniük, de leszállásukat az időjárási körülményekre hivatkozva elnapolták. Egyébként az amerikaiak eddig még saját légiirányító berendezéseket sem szereltek fel az itteni repülőtéren. A repülőteret üzemeltető kft igazgatója elmondta, hogy a katonák jelenléte alapvetően nincs hatással a megszokott tevékenységükre. Továbbra is végzik a légi járművek téli nagyjavítását, s fogadnak, illetve indítanak is gépeket, de a hobbi repkedésnek egyidőre véget kell vetni. N. J. Elmarad a mára meghirdetett árubemutató Készétel a kabátzsebben (Folytatás az 1. oldalról) ■ Ebből a pénzből a szervezők többek közt egy katalógust készítenek majd, amely a békefenntartók tájékozódását segítheti a somogyi gazdasági életben. Már ha erre szükségük lesz, a hírek szerint ugyanis, amit lehet azt repülőgépen hozzák magukkal a csapatok. Azt viszont megígérték, ha valamire mégis nagy szükség lenne azonnal értesítik a magyar partnereket. így egyelőre a szénsav- mentes ásványvíz is légiúton érkezik, csakúgy mint azok a félkész ételek, melyeket a békefenntartók által telepített konyhákban főznek majd. A katonák egyébként — már ha nem akarnak az itteni kosztból enni — húsz fajta készétel menü közül választhatnak. A nagyobb kabátzsebben is elférő egységcsomagok nem csak főételt, gyümölcssűrítményt és kakaót tartalmaznak. Az ömlesztett sajton kívül a túlélő tasakban kéztörlőkendőnek, WC-papírnak, egy doboz gyufának, chiliszósznak, csokinak, rágóguminak és műanyag evőeszközöknek is jutott hely. A taszári laktanya főbejáratánál a magyar kapuügyeletesen kívül állig felfegyverkezett amerikai katonai rendész posztok A parancsnoki épületet szögesdrót kerítés veszi körül. A fogdaépületet szintén a békefenntartók használják — saját belátásuk szerint. Jó ütemben halad Taszáron a tábori kórház építése. A konténerek egy része már a végleges helyére került. A hírek szerint nemsokára jöhetnek a műszakiak, hogy a teljes felszereléssel érkezett műtőbarakkokat üzembe helyezzék. A katonák és a szakemberek — mérnökök, jogászok, orvosok — a hajókon kívül minden más közlekedési eszközt igénybe vesznek, csak hogy minél előbb Ta- szárra és Kaposvárra érhessenek. Szükség is van erre, mert a tervek szerint még karácsony előbb újabb csapatok indulnak Somogyból Horvátországba. (Barna - Nagy) A magyar tárgyalási pozíció általában gyenge Privatizációs csapda a félelem kényszere (Folytatás az 1. oldalról) — A privatizáció során felmerült érdekellentétek rendkívül összetettek, egyaránt ütközési pontokat képezhetnek a központi és helyi stratégiai célokkal, a fejlesztési törekvésekkel, a kulcspozíció'k betöltésével, a piacmegosztással, illetve a dolgozók szociális ellátásával, a munkahelyek megtartásával kapcsolatban — mondta Varga József. — A magyar tárgyalási pozíció általában gyenge — a tárgyaló egyéni motivációi miatt is — és ez számos esetben csak szűk teret ad a későbbi érdekérvényesítésre. A szerződések nem tartalmaztak szankciókat a rögzítettektől eltérő teljesítés esetére sem. Maga az ellenőrzés számos gond forrása, ráadásul a magyar jog, illetve bírósági gyakorlat sem készült még fel a vegyes vállalati partnerek vagy az új gazdák és a munka- vállalók közötti jogviták tisztázására. Varga József beszélt arról is, hogy az elmúlt években a recesszió hatására számos cégnél csökkent a termelés, de a magyar üzemek gyártási költségei alacsonyabbak, mint a cég más, külföldi egységeinél. Nagyobb elégedetlenségre adott okot, hogy megszűntek a vegyes vállalatok korábban kapott normatív adókedvezményei. Ezért is a magyar gazdaságpolitika nem veszítheti szem elől, hogy a külföldi befektetők néhány év múlva már nem fogadják el például a gazdasági infrastruktúra fejletlenségét. Az első években a tulajdonosok többségükben tudomásul veszik a veszteségeket — ezek a cégek mindenkor számos lehetőséggel rendelkeznek a nyereség „elrejtésére”, külföldre juttatására, a termelésbe visszaforgatására, tartalékalapba helyezésére. A dolgozói félelmek realitására utal, hogy problémák miatt a termelés „átmeneti” leállítására, sőt akár a gyár eladására is sor került már. — A magyar kormányzat mindenekelőtt a működőtőke-behozatal áruimportnövelő konzekvenciával elégedetlen — mondta a szakember. — Az ország fizetési mérlegére háruló teher így is óriási, egyes vélemények szerint az 1993- 1994-es egyensúlyromlásért a fő felelősség a vegyes vállalatokat terheli, ami nem elfogadható-A tárgykörben ezért — a fogyasztás-visszafogás mellett — az importszabályozás szigorodása is bekövetkezett a nyolc százalékos vámpótlék képében. — A külföldi partner megjelenése egyes állami vállalatok önállóságához szokott alkalmazottainak körében egyfajta sokkot is előidézett. Tudják ugyanis, hogy a jövőben a korábbitól eltérő, annál keményebb követelményrendszerhez kell igazodniuk. Változásokra vezethet az iparilag fejlett országok, a magyarnál szigorúbb szabványainak, környezetvédelmi előírásainak az átvétele is. Másutt a kutatói kapacitás leépítésétől, a technológiailag alárendelt helyzet kialakulásától tartanak. — 1991 és 1994 között a külföldi tőkebefektetések értéke évi 1.5 milliárd dollár körül mozgott, ami a kelet-európai térségbe érkezett nyugati tőke mintegy ötven százalékát tette ki — summázott Varga József. — Húszezret meghaladó társasvállalat, illetve vállalkozás jött létre kisebb-nagyobb külföldi tőkerészesedéssel. A külföldi tőke néhány szektorban már domináns szerephez jutott. A külföldi tulajdonú cégek teljesítményei az átlagosnál magasabbak. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a tőkebehatolás a legkedvezőbb keresztmetszetek felé irányult, másrészt azt is kétségtelenné teszi, hogy a befektetők megkövetelték, megteremtették a magyar gazdaságban kialakultnál magasabb hatékonyságot. A befektetés mozgatórugója az olcsó beszállítói kapacitás, a jól fizető felvevőpiac megszerzése — ez esetben akár a megvásárolt vállalat felszámolása és a saját exportnak való hely- csinálás — vagy a konkurenciával szembeni pozícióhoz jutás. Noha a piacszerzés ilyen módon első látásra igen drága megoldásnak tűnik, lehetnek mögötte speciális okok, például a működötökét külső országokban a szakszervezetektől kiinduló erős politikai nyomás, vagy az anyaországban a környezetvédelem által már nem tűrt technológia, amelyek ezt a stratégiát is indokolttá teszik. Az erőfölény tudata növelte egyes befektetések vonzerejét. Magyarországon ugyanis különösen a multinacionális cégek, de a kisebb külföldi szervezetek is olyan erőt képviselnek — nemcsak tőkében, hanem információban, jogi és piaci ismeretekben, tárgyalási gyakorlatban, a pénzügyi játéklehetőségek trükkjeiben is — amelynek révén a gyengén felkészült hazai partnerrel szemben érvényesíteni tudják akaratukat. Czene Attila Nem fogadják el a jegyző álláspontját Perre megy a Mercato Perre megy a kaposvári Mercato Vásárközpont Kft az ön- kormányzattal. Ezt Katona László, a cég ügyvezetője mondta. Szerinte ugyanis az önkormányzat szerződést szegett, a jegyző pedig nem tartja be a vonatkozó kormányrendeletet. — Mi annak szellemében kötöttünk szerződést vásártér kialakítására az önkormányzattal, hogy megfelelünk a jogszabályi feltételeknek — mondta Katona László. — Ez a szerződés számunkra kötelezettségeket ír elő: azt is, hogy 10 éven keresztül csak vásártér céljára használhatjuk az .adott területet. Azt is meghatározták, hogy a vásártéren autóvásárt, autósmozit, használt cikk piacot, havi kirakodóvásárt, és a kézművesvásár kivételével karácsonyi és húsvéti vásárt rendezhetünk. Szó sem volt róla, hogy ideiglenes jelleggel a város különböző pontján kirakodóvásárokat szervezhetnek mások. A szerződést a Mercato úgy kötötte, hogy ismerte a képviselőtestület döntését, amely szerint az Arany téren és a vásár- csarnokban élelmiszer piac van, az állatvásárt Toponáron rendezik, a kirakodóvásárt pedig a Cseri parkban rendezik, amíg a Mercato el nem készül a beruházással. A Fő utcán pedig kézműves vásárt lehet tartani. A takarékos növénytermesztés nem mindig jó ajánlólevél külföldön Nyitott külpiac, szigorú feltételek Az exportra szállított termékek 60-65 százalékát a szemes termények adják Somogybán, de számottevő a szaporítóanyag, a telepítésre szánt gyökeres növény, valamint a vetőmag kivitel is. Az ország egyik legnagyobb fa vagyonával megyénk rendelkezik, így említést érdemel a változatos formában feladott, nagy Tömegű fa-áru export is. — Idén október végéig 16 ezer 600 tétel - guruló vagon és kamion - növényi terméket exportáltak, szemben a tavalyi 10 ezer 900-zal — mondta Tóth István, a Somogy Megyei Nö- vényegészségügyí és Talajvédelmi Állomás igazgatója. — A velünk munkakapcsolatban álló, kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek száma is közel duplájára emelkedett az elmúlt öt év alatt. A legtöbb ország a szállítmányokra teljes károsító mentességet ír elő. Ennek biztosítása komoly feladat a termelő és az exportáló számára egyaránt. A gazdasági társaságok mellett mind nagyobb számban jelennek meg a külpiacon termékeikkel a családi farmok vagy magánvállalkozók. A tapasztalatok szerint ez utóbbi termelői réteg küszködik a legtöbb gonddal. Nem véletlenül hiszen a birtokosodás nem minden esetbe járt együtt a termeléshez szükséges ismeretek megszerzésével. A szakismeret hiányát azonban nem szabad általánosítani. A fékező erőt az eszköz és a tőke hiányban kell keresni, ez a gyökere a minőségi és növényegészségügyi problémáknak. — Takarékossági okok miatt sok gazdálkodó a fémzárolt vetőmag helyett saját termésűt vet el. Folyamatosan csökken a műtrágyafelhasználás, az alultáplált növény pedig sokkal érzékenyebb az aszályra és a betegségekre. A bejárásokon alig találkozunk kórokozók elleni fungicides állomány kezelésekkel a kalászosokban. A kisebb gépkapacitás miatt gyakran túlérett fázisában aratják a búzát. A korszerűtlen terménytároló újabb veszélyforrást jelenthet a minőségre, nem beszélve a közös berakóhelyekről, ahol egy termelő fertőzött áruja miatt a teljes rakományt visz- szautasítják — tette hozzá Tóth István. Mint megtudtuk, a szakemberek nemcsak az export berakóhelyeket vizsgálják, hanem mind gyakrabban tartanak szemlét a termőhelyeken is. A szigorú hatósági ellenőrzések során a több ezer vizsgált tételből tavaly 32-t, idén 28-at nem vettek át az export-berakó helyeken károsító fertőzés miatt. Ezek a számok arányaiban elenyészően alacsonyak, de ez a megelőző tevékenység nélkül elképzelhetetlen lenne. Boldizsár Beáta
