Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

1995. december 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdés stafétája A szakadék szélén Völgyi Rita: Tanulni kell a jótékonykodást Mericsné Várhelyi Éva, a ka­posvári Damjanich utcai Óvoda vezető óvónője arról kérdezte Völgyi Ritát, az Ön­álló Élet Segítő Szolgálat munkatársát, hogy a mai vi­lágban milyen lehetőségei vannak a mozgásukban kor­látozottaknak. — A mozgásukban korláto­zott embereknek sokat kell se­gíteni, hogy egészséges társa­ikhoz hasonló feltételekkel in­duljanak — mondta Völgyi Rita, a kaposvári Önálló Elet Segítő Szolgálat munkatársa. — Sok diszkrimináció éri őket. A szabad mozgás nem adatott meg nekik, mégis gyakori, hogy a lépcsők, járdaszegélyek, szűk ajtók tovább gátolják mozgásukat. Pedig az aka­dálymentesség némi odafigye­léssel megoldható lenne! A mozgáskorlátozottak a munka- vállalásban is hátrányban van­nak, és az állam nem sokat tesz az egyenlő feltételekért. Nincs például megfelelő foglalkozta­tási rehabilitáció, s így ők az el­sők, akik ebben a nehéz hely­zetben kenyér nélkül maradnak. Elkeserítőek az intézetben élők kilátásai. Egy elfekvő vár rájuk, és még álmodni sem mernek családról, barátokról, színház­ról, utazásról. Az eltérő fejlő­dési! kisgyerekeknek — főleg vidéken —, nincsenek meg iga­zán a lehetőségeik, hogy évek múlva integrálódjanak a társa­dalomba. Pedig ők ugyanúgy vágyakoznak, szeretnek, örül­nek, és tanulnak, illetve szeret­nének tanulni, mint a társaik. Sem az általános, sem a közép iskolai, sem pedig a felsőokta­tásban nem vehetnek részt. — Tapasztal-e segítőkészsé- get? — Mindegyikünkkel előfor­dulhat, hogy az egészségünk, szellemi, fizikai épségünk ve­szélybe kerül, vagy meg is sé­rül. Ez egy pillanaton múlik, tu­lajdonképpen a szakadék szélén éljük az életünket, s bármikor lezuhanhatunk. Felkapaszkodni nagyon nehéz. Akik fenn áll­nak, azok — legalábbis én úgy gondolom —, érett emberré csak akkor válhatnak, ha fel­ajánlják az együttműködést azoknak, akik a szakadékba zu­hantak. Az emberek között természetesen akad, aki rögtön segít, de olyan is — és ez, utóbbi a gyakoribb —, a soka­dik megkeresésre sem mozdul. Az állami juttatás kevés a sérült emberek megélhetéséhez, ők is aktív életre törekszenek, s ez jóval többe kerül. — Mit tehetnek a civil szer­vezetek? — Szerencsére közülük több segít. Bár még tanulni kell a jó­tékonykodás kultúráját. — Az Önálló Elet Segítő Szolgálat milyen feladatokra szerveződött? — Információs, képzési, ott­honi háziápolási és gondozási, valamint egy speciális szállítási szolgálat létrehozására alakult. — Somogybán hány moz­gáskorlátozott ember él? — A Mozgáskorlátozottak Egyesületének adatai szerint a megyében több mint háromezer ilyen beteg él, de ennél jóval több azoknak a száma, akik idő­legesen valamilyen módon megrokkantak. Az ENSZ javas­latára övék lett december 3-a. Ekkor van ugyanis a rokkantak világnapja. — Három és féléves kislá­nya szülési sérülés miatt moz­gáskorlátozott lett. Milyen az életük? — Nagyon megrázott, hogy Réka így született. Egy ilyen trauma után fokozatosan állnak össze kétségbeeséssé a min­dennapi teendők, a megoldásra váró feladatok. Mindenki más­képpen viseli, másként jut túl ezen a mélyponton. A kudarco­kon át a reményig. Bebizonyosodott: a másság többletet ad nekünk. Szüleim, barátaim sokat segítenek abban, hogy mégis kiegyensúlyozott családként éljünk. Örülök, hogy van egy öt és fél éves egészséges testvére a kicsinek. Sokat tanul tőle. S azzal, hogy egészséges gyerekek közé jár óvodába, ugyanazon az úton indulhatott el, mint a többiek. Tisztában vagyok a korlátáival, de az elfogadás a legelső lépés ahhoz, hogy a korlátokon túl tudjak lépni. Amikor reggel felébredek, mindig végigfut rajtam: ez a kislány miért nem szalad ide hozzám. Ettől a tudattól — aki hasonló cipőben jár, tudja —, soha sem lehet szabadulni, de nekem mégis arra kell töreked­nem, hogy úgy neveljem, mint a nővérét. — Kinek adja tovább a kér­désstafétát? — Frank Józseftől, a kapos­vári Városi Fürdő vezetőjétől kérdezem: Mikor tudja a fürdő ugyanazokat a lehetőségeket nyújtani a sérült embereknek, mint amilyeneket az egészsége­seknek? Fürdőváros lehet-e a somogyi megyeszékhely? (A választ jövő pénteken kö­zöljük.) Lőrincz Sándor Még közelebb a NATO-hoz Szentiványi Gábor: az amerikaiak hasznot hoznak a térségnek A békefenntartó csapatok állomásoztatásával kapcsolatban nemcsak örömhírek, de kételyek is egyre gyakrabban megfo­galmazódnak. Szentiványi Gábort, a külügyminisztérium szó­vivőjét arról kérdeztük: milyen előnyt adhat hazánknak az, ha ideiglenesen nálunk állomásoznak az amerikai csapatok? — Magyarországnak elsősor­ban az a jó, ha a szomszédos or­szágokban is béke uralkodik, ha a kibővüléssel is fenyegető dél­szláv válság megoldódik. Saj­nos, öt év erőfeszítései után úgy tűnik, hogy ez csak úgy oldható meg, ha legalább egy évig nem­zetközi békefenntartó erők el­lenőrzik a térséget. Ha délen nincs konfliktus, akkor Ma­gyarország ezzel a régióval is kereskedelmi kapcsolatokat tud építeni, s valamilyen módon pó­tolhatja a háború okozta több mint kétmilliárd dolláros vesz­teségét. Ugyanakkor hazánknak mindez azért is előnyös, mert az ország az euroatlanti integráció tagja akar lenni. Az amerikai csapatok kiszolgálása meg­gyorsíthatja a csatlakozást, és esélyt ad arra, hogy a közép-ke­let európai országok sorából az elsők között tagok lehessünk. A felvétel egyik fontos mozzanata az, hogy a NATO és a Magyar Honvédség együtt tudjon mű­ködni. Ezt különböző hadgya­korlatokkal és más együttmű­ködéssel is el lehet érni, de je­lentős lépést lehet tenni olyan esetekben is, mint a mostani, amikor a NATO kötelékén be­lül a magyar hadsereggel együttműködve jelentős ameri­kai erők állomásoznak majd hazánkban. — Elképzelhetőnek tartja- e, hogy a most kiépítendő amerikai bázis a csatlakozást követően továbbra is NATO- csapatok állomáshelyeként működjön? — A NATO általában nem szokott csapatokat állomásoz- tatni más ország területén. A már jóváhagyott bővítési ta­nulmány ugyan foglalkozik az­zal a kérdéssel, hogy a tagálla­mok konfliktus esetén kölcsö­nösen lehetővé teszik csapatok állomásoztatását, ez azonban nem előfeltétele a NATO-tag- ságnak. — Mit jelent a térség szá­mára a békefenntartó kato­nák állomásoztatása? — A válság megoldásából is a Dél-Dunántúl tud leginkább előnyöket szerezni. Az újjáépí­tési programban az itteni cé­geknek bizonyára nagy szerep jut, és az IFOR erők ellátása is haszonnal kecsegtet. Nem kell azt várni, hogy az amerikaiak krőzusként viselkednek majd, de bizonyára többet költenek, Szentiványi Gábor, a kül­ügyminisztérium szóvivője mint egy átlag hazánkfia. — A menekültek hazatéré­sét gyorsíthatja-e az IFOR erők megjelenése? — A boszniai béke az alapja az egész délszláv válság rende­zésének. Ha Boszniában hely­reáll a demokratikus rend, ez elősegíti a menekültek hazaté­rését is. Bízunk benne, hogy a jelenlegi rendezési folyamat vi­szonylag hamar eljut arra a pontra, amikor valamennyi me­nekült biztonságosan hazatér­het. (Barna) Jelzésértékű lépésekkel Erdélyi Lajos: az előkészületek november óta tartanak Az amerikai csapatok érkezését több száz katonai szak­értő készíti elő. A békefenntartók előőrse mellett a ma­gyar honvédség szakértői is készülnek a csapatok fogadá­sára. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivő­jét arról kérdeztük, hol tart ez a munka — A Magyar Honvédség tisztjei szoros kapcsolatban állnak a békefenntartók érke­zését előkészítő' amerikai ka­tonákkal. Hivatalosan még több változat képzelhető el a csapatok állomásoztatásáról, ezért konkrétumokról egy­előre nehéz beszámolni. Az előkészítés november 14-én kezdődött. A szakértők a fel­kínált épületek állapotától a vasúthálózat fejlettségéig sok mindent számba vesznek; Ta- szár és Kaposvár mellett Pécs és Baja neve is szóba került. — Egyesek szerint zárt aj­tók mögött már megszületett a döntés, amely szerint Ka­posvár és Tas zár lesz az ame­rikai csapatok állomáshelye. — A szükséges politikai döntésekig ezt sem megerősí­teni, sem cáfolni nem tudom. Az itt folyó előkészítő mun­kának mindenesetre jelzésér­téke lehet. — Ha Taszáron lenne az amerikai légibázis, a reptér elbírná-e a megnövekedett forgalmat, vagy a magyar alakulatok egy részét más­hová vezényelnék? — Nem vagyok katonai szakértő, de szerintem mindkét lehetőség felmerülhet. Ugyan­akkor egy tucatnyi más meg­oldás is lehetséges. B. Zs. Erdélyi Lajos, a Honvé­delmi Minisztérium szóvi­vője FOTÓ: LANG RÓBERT Önkormányzat a nyugdíjasokért Alakuló ülését tartotta tegnap Kaposváron a Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat Somogy megyei testületé. Döntöttek a helyi vezetők személyéről is: elnökké választották Kozma Sándornét, a munkavállalói oldal jelöltjét, alelnökké pedig a munkaadói oldal által dele­gált Fekete Páris Lajosnét. Az önkormányzatot a biztosítási ellátásra jogosultak, a já­rulékfizető munkáltatók, va­lamint a nyugdíjasok megyei szervezeteinek küldöttei alkot­ják. A Somogy megyei testület tagjaiból nyolcán a munkavál­lalók, hatan a munkaadók és ketten a nyugdíjas érdekkép­viseleti szervek köréből kerül­tek ki. MOHOSZ-tagok kitüntetése A horgászközösség érdeké­ben, hosszú időn át végzett eredményes tevékenysége el­ismeréséül oklevéllel és em­lékplakettel tüntették ki a Horgászegyesületek Somogy megyei szövetségének elnökét Tóth Lajost, alelnökét Baracs­kai Ferencet, ügyvezető elnö­két Száler Endrét, valamint Zántó Lászlót, a siófoki HE elnökét. Az elismerést Buda­pesten, a MOHOSZ fennállá­sának 50. évfordulója alkal­mából adták át. Kirámolta a Barkas teherautót November 28-án háromne­gyed egy órakor Kaposváron, a Rippl Rónai utca sarkán egy - lezáratlan Barkas teher­gépkocsit rámolt ki ismeretlen tettes. Kétszázezer forint készpénzt és különböző irato­kat vitt el. A Kaposvári rend­őrkapitányság nyomozást in­dított a tolvaj ellen. Belső és külső biztonságunkról Bel és külpolitika, belső és külső biztonságunk címmel tartott előadást tegnap a ka­posvári Pártok Házában dr. Varga László a KDNP or­szággyűlési képviselője. Megállapodás müszervásárlásról A nagyatádi képviselőtestület legutóbbi ülésén jóváhagyta annak a megállapodásnak a tervezetét, amely alapján Csurgó és a körzetbe tartozó települések is hozzájárulnak a nagyatádi kórház gép és mű­szerfejlesztéseihez. A magál­lapodást tizennyolc település képviselője írta alá. Kistérségi társulás az érdekek kereszttüzében (Folytatás az 1. oldalról) Abban is különleges ez a körzet, hogy négy városa van, viszont nincs olyan vál­lalkozói alközpontja, amely a komplex területfejlesztés segíthetné. Az érdekellentétek sok­féle formában megmutatkoz­tak Lengyeltótiban. Ezt mu­tatta a képviselő megválasz­tása is. A balatoni háttérte­lepülés megfogalmazást né- hányan éppúgy sérelmezték, mint az egykori fonyódi já­rás visszaállításának látsza­tát keltő körzet kialakítást. Megmutatkoztak az aggo­dalmak a balatoni települé­sek és a többi község igen el­térően megítélt érdekei kö­zött is: vagyis ki kit tart el, ki kinek a pénzéből fejlődött eddig. Végül az eredetileg javasolt fonyódi, illetve len­gyeltóti polgármester helyett Szűcs Lászlót, Balatonlelle polgármesterét választották a kistérségi társulás képviselő­jének. S ez reménykeltő: ha nem is máról holnapra meg­valósítva, de erősíti az igényt és a felismerést, hogy ebben a kiskörzetben egyetlen tele­pülés sem tud egyedül bol­dogulni, de partneri kapcso­latban tehetnek azért, hogy a valóban meglevő különbsé­geket kiegyenlítsék, egymás javára. A készülő területfej­lesztési törvény is éppen ezt szolgálja, Somogy pedig a jövő évi elfogadását meg­előzve kész szervezeti mo­dellel várja az új feladatokat és lehetőségeket. G. M. Tovább erősítik a gimnáziumi képzést A városról pro és kontra Hat témát tárgyaltak meg tegnap délután a kaposvári önkormányzat mellett mű­ködő városi érdekegyeztető fórumon. A középfokú oktatási intéz­mények szerkezetváltásával kapcsolatban szó volt arról, hogy az 1995/1996-os tanév­ben nőtt a diákok száma, ame­lyet egyrészt a szakközépisko­lai tanulók számának, más­részt pedig a gimnáziumokban a tizennégy éven aluliak és az érettségit szerezni kívánó — már végzett — szakmunkások számának növekedése oko­zott. A kérdések kapcsán Go­rái László oktatási irodavezető elmondta, hogy nem a közép­fokú iskolahálózat szerkezeti átalakításáról, csak szervezeti módosításokról van szó, s azt is, hogy a jövőben tovább kí­vánják erősíteni a gimnáziumi képzést. A Vagyonkezelő Rt gazdál­kodásának, illetve jelenlegi társasági formájának felül­vizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság tájékoztatójával kapcsolatban a fórum érdek- képviseleti oldaláról szóvá tet­ték: a jelentés nem tárja fel, hogy mit tesz a Vagyonkezelő Rt a feszültségek leküzdésére. Szó volt a belvárosi foghíj­telkek beépítésének helyzeté­ről, mint az önkormányzat egyik kiemelt feladatáról, amely vállalkozói kezdemé­nyezésre, pályázatok kiírásá­val történik. Elhangzott: Ka­posváron 2 ezer 43 önkor­mányzati bérlakásból 86-ban rosszhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó él, s kilenc ön­kényes lakásfoglalót tartanak nyilván. SOMOGYI HÍRLAP Biró Ferenc jegyzete Kaposvár esélye A kaposváriaknak szokatlan még a reflektorfény, amibe olyan hirtelen került a város. A büszkeség és valamiféle — egy szóval kifejezhetetlen — aggodalom között ingadoznak, mikor tévéjü­ket kapcsolgatva a műholdas világprogramok híradásaiban vi­szontlátják a kaposvári utcák képeit. Meglepő volt a hír, és szo­katlan még a gondolat: Kaposváron lesz a délszláv béke felett őrködő amerikai csapatok bázisa. Az első — kevéssé végiggon­dolt — vélemények ellentmondásosak, sőt szélsőségesek. A bomba üzletek reménye valószínűleg ugyanúgy túlzó, mint a prostitúció és kábítószer-fogyasztás terjedését jósló borúlátás. Valójában az amerikaiak érkezése egyszerre lehetőség és ki­hívás a városnak. Az előbbivel jól kell élni, az utóbbit pedig nem lehet nem vállalni. Az biztos, hogy a több ezer katona ellátása vagy a részükre igényelt szolgáltatások végzése nem egyszerűen csak bevételt hoz. Az okkal remélt gazdasági pezsdülés új mun­kaalkalmakat is teremt vagy legalább segít megőrizni a most ve­szélyben lévőket. Még nehezen fölmérhető az az esélytöbblet, amit a városra irányuló megkülönböztetett figyelem kínál. Az, hogy észrevétlenül, megtanuljuk nagyobb léptékkel mérni ön­magunkat: munkakultúránkat, szolgáltatásaink és termékeink minőségét, képességünket a toleranciára, nyelvtudásunkat (vagy annak hiányát) és még sok mást. Mindazt, ami esélyt ad majd Kaposvárnak akkor is, amikor az amerikai katonák — remélhe­tően feladatuk sikeres teljesítése után — elmennek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom