Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-08 / 262. szám

1995. november 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 > Csombárdi gázkutak téli üzemre készen Téli üzemre készek a csom­bárdi gázkutak. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat te­lephelyén a három melegvizes kazán felmelegítése, beindítása, télre való felkészítése a napok­ban fejeződött be; a munkák csaknem egy hónapot vettek igénybe. — Három működő kutunk van, ezenkívül 3-4 olyan, már lefúrt kút is, amit rendkívüli esetben be lehet kötni, és üzemképes — mondta Sütő Er­vin termelőmester. — Huszon­hét éve foglalkoznak itt gáz ki­termelésével és feldolgozásá­val, a területen eddig csaknem húsz fúrást végeztek. A kész­letbecslések és a geológiai vizsgálatok szerint már el kel­lett volna fogyni a gáznak ezen a mezőn, ennek ellenére most is a régi kapacitással működnek a kutak. A kitermelt gáz jó minő­ségű, fűtőértéke 28-32 meg- ajoul köbméterenként. A be­rendezéseink 14 ezer köbméter gáz kitermelését és feldolgozá­sát bírnák óránként, s ez na­ponta 200 ezer köbméternyi mennyiség. Kilenc környékbeli település mintegy 9-10 ezer fogyasztóját látják el. Nyáron mindössze há­romezer köbméternyi a napi fogyasztás. Októberben a szárí­tók miatt 35 ezer köbméter fölé emelkedik. A téli fogyasztás 50-60 ezer köbméter naponta. — Az idei tervünk 10 millió köbméter. Ettől mintegy más- félmillió köbméterrel mara­dunk el. (Jakab) Cigarettaszünet a fonói gépműhelyben A 11 éves IH-622-es vetőgép szinte valamennyi alkatrésze cserére vár. A monstrum teljes fölújítását Hegedűs Gyula és Svéger János gépszerelő-he­gesztő végzi. Fonóban, a kis- gyaláni Petőfi szolgáltató szö­vetkezet gépműhelyében ebéd­időben sem áll a munka. Döme Tiborné adminisztrá­tor lépésnyi fülkéjében csak egy cigarettányi időre pihennek meg a munkások. — Az átlagkeresetünk? Azt ne kérdezze, mert kimondani is szégyelljük — mondta egyikük. Aztán keserűen mégis kibugy- gyan belőle: — 15-16 ezer fo­rint bruttóban. Babócsa Lajos gépszerelő 25, Berényi Gyula sofőr és kombájnos 26 éve dol­gozik a műhelyben. A megélhe­tési lehetőség ide köti őket. Munka pedig van bőven. Az el­használt gépek közül sok tönk­rement, szinte nincs olyan nap, hogy ne kelljen javítani. Az újakat — két nagy traktort —, világbanki pályázaton, a két kombájnt hitelből vásárolták. Babócsai Balázs elnök el­mondta: azt tervezik, hogy az OKHB-től kapott hitel segítsé­gével mintegy 6 millió 400 ezer forintért megújítják a géppar­kot. A 35-37 százalékos kamat azonban riasztó. Más megoldás pedig nincs. Az emberek napi kilenc órá­ban javítják, kezelik a gépeket, olykor hét végén is „nyeregbe" szólítja őket a munka. Egy-egy szál Symphonia, pár percnyi vidám élcelődés, és mehet to­vább a munka...-r Szabadság? — Olyan van — válaszolják. Egy szál cigaretta, egy kis élcelődés az ebédszünetben — Csak ebből a 15 ezerből még az igali fürdőre sem telik. Kell a pénz a családra, a gyerekek iskoláztatására. Az adminisztrátortól tudom: 1200 forintért kapnak ebédet havonta, de nemigen veszik igénybe. Juttatásként 20-25 mázsa kukoricát kapnak évente. A traktoros-szerelő csapat korszerű, jó gépekről álmodik. — Megelégszünk a John De- errel. Légkondicionált, és 5-6 évig is elmegy szerelés nélkül — mondják. Aztán az osztrákra terelődik a szó, aki megvette a kisgyaláni földek javát. Hatal­mas modern gabonatárolót épít­tetett, és mindössze három munkást vitt el a szövetkezet­ből. Gépeivel nem vetekedhet­nek a kiöregedett zetorok. Várnai Ágnes Keveset terem a homokos csökölyi föld Gazdaság 47 hektáron Tizenhat disznó várja az ólban a gazda gondoskodását Égető Ferenc hat éve csökö­lyi. A napeserzett arcú férfi Csongrádból jött; a jákói Aranykalász Termelőszö­vetkezetben előbb gépcso­portvezető, majd építésve­zető lett. A felszámolás után pedig másfél esztendeig a munkanélküliek életét élte. Próbálkozott, ám hiába van több szakmája is, neip tudott elhelyezkedni. A kaposvári munkaadók nem kapkodnak a faluról bejárók után. — Az élet belekényszerített a földművelésbe — mondta ke­serű szájízzel. — Láttam, nem megyek semmire, ha nem ál­lok a saját lábamra. 1993-ban összeszedtem a földeket. Negyvenhét hektáron gazdál­kodom, és van valamennyi er­dőm is. Kárpótlási jegyért és készpénzért vettem a földeket; abban a reményben, hogy elég lesz a kenyérre. A csökölyi gazda egy gép- vásárlási pályázaton tavaly ju­tott hozzá jelenlegi eszközei­hez. Traktor, eke, hatszáz lite­res permetező, 500 kg-os mű­trágyaszóró, tárcsa, ásóbo­rona alkotja a gépsort, a­minek árát négy éven át nyögi. — Beleugrottam. Talán nem is mértem fel igazán, mire vállalkozom. Kétszáz­ezer forintért vetőmagot vet­tem, 240 ezerért megmunkál­tattam a földeket, aztán mind­össze 304 mázsa búza termett a 30 hektáros területen — bosszankodik. — Rossz föl­dek ezek! Homokos a csökölyi talaj. A tavalyi kudarc még­sem vette el teljesen a kedve­met. Repcét vetettem, s ahogy számolgatok, még 150 ezer fo­rintom lóg a levegőben. Ha most betakarítom a kukoricát, akkor talán a pénzemnél le­szek. Tudja, nekünk mindig számolgatni kell, aztán addig osztunk-szorzunk, amíg újra rájövünk: nem éri meg ez a sok munka. Megígérték, hogy a kétszikűekre is kapok gyom­irtót, aztán csak az egyszikűre adtak. 5400 forintot fizettem egy literért, de mintha semmit sem csináltam volna. 12 ezer forintot fizettem ki hiába. A repcetábla hol a pipacstól pi- roslott, hol meg tiszta kék volt' a búzavirágtól. A hogyan továbbra így vá­laszolt Égető Ferenc. — A család összeült: jó volna olyat termelni, ami nem ilyen költségigényes. Harminc hektárt rozzsal vetettük be. Majdnem megvolt az összes vetőmag, csak egy keveset kellett hozzá vennem. Ötven mázsát vetettem. A gazda tíz vagon termésre számít. Még nem tudja, hol ad túl a rozson. Óvatos a szerző­déskötéssel; ajánlatot ugyan már kapott 960 forintos má- zsánkénti árról, de még vár. Most kelt ki a rozs, jövőre aratják. Addig — mint mondta — még sok minden történhet. Égető Ferenc általában haj­nali öt órakor kel, és este 10-11- kor fekszik le. A földek mellett a jószágokat is el kell látnia. Ti­zenhat disznó, egy tehén és egy ló várja az etetést. Ötven barom­fija is van. Naponta egy mázsa kukoricát kopoz állatainak. Mi­közben birkáját eteti, magában morgolódik: — A mezőgazdaság teljesen tönkremegy, ha a kormány nem változtat politikáján. Ha a pa­rasztember nem kap komolyabb támogatást, minden gazdaság halálra lesz ítélve. Lőrincz Sándor Lemondás árán is fenntartják az iskolát Inkább ne jusson másra, de ma­radjon az iskola. Tóbiás Ernő- né, Gölle körjegyzője mondta ezt annak kapcsán, hogy az egy gyermekre jutó állami támoga­tást több mint a duplájával kell kiegészíteniük az önkormány­zatoknak s ez különösen Büssü valamint Kisgyalán esetében okoz gondot. Büssüben kiemelt támogatással cigányiskola és óvoda működik, s remény van arra, hogy fedezni tudják a költségeket. Kisgyalánban azonban alig tíz gyereknek tart­ják fönn az iskolát. Gondot je­lent továbbá, hogy a fejleszté­sekre sem kapnak ezentúl tá­mogatást az iskolák.- A képviselő-testület min­dent .megpróbál, és a szülők meghallgatásával dönt csak az iskolák fönnmaradásáról - mondta a jegyzőnő. V. Á. Összekötik Szennát Bárdudvarnokkal Hamarosan megkezdik a Szen­nát Bárdudvarnokkal össze­kötő, szilárd burkolatú út építé­sét. Jelenleg mindkét települő- ! sen a nyomvonal kijelölése mi­att folyik az egyezkedés a tu­lajdonosokkal. Az építtetők en­nek a hónapnak a végére írták ki a versenytárgyalás időpont­ját. A beruházás - a tervek sze­rint - előreláthatólag több mint hatvanmillió forintba kerül. Kiégett egy kémény Kaposfőn Kaposfőn is akadt dolguk a kö­zelmúltban a somogyi tűzol­tóknak: Kaposfőn a Ságvári Endre utcában egy családi ház kéményében keletkezett tűz. A kémény megrepedt, s így telje­sen használhatatlanná vált. A kaposvári tűzoltók vizsgálták a kaposfői tűz keletkezési okát. Tréning Jutában az álláskeresőknek A Somogy Megyei Munkaügyi Központ munkatársai pálya­kezdőknek, hajléktalanoknak, sorkatonáknak rövidített állás­kereső tréningeket tartottak a közelmúltban, több alkalommal is. Ilyen tréningre került sor nemrégiben Jutában: néhány nap alatt az életrajz-írástól a biztos fellépésig több dologgal is foglalkoztak az állástalanok. Diákgyülések Kadarkúton A kadarkúti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szak­munkásképző tanulói a napok­ban tartották hagyományos is­kolagyűlésüket, amelyet min­den évben az iskola diákön­kormányzata szervez. Az isko­lagyűléseken bemutatkoztak az osztályok — tizenhat általános iskolai, két kisegítő, két szakis­kolai és négy szakmunkáskép­zős —, ezek újonnan megvá­lasztott vezetői, majd megvá­lasztották az iskolai diákön­kormányzat tagjait erre az évre. A diákok elmondhatták észre­vételeiket, kéréseiket is, me­lyeket az iskola vezetőihez to­vábbított a diákönkormányzat. Amerikai bölénytrófea a kastélyban Geszti támogatókra talált Somogygesztiben is tudják már egy ideje, hogy egyedül nem megy. Áz önkormányzat önmaga nem képes elegendő segítséget nyújtani a faluban élő támogatásra szorulóknak. Segélyre sincs elég pénz, s munkahelyet sem tudnak te­remteni a falu állástalanjainak. Ezért igyekeznek segítséget szerezni, ahonnét csak tudnak. Felvették a kapcsolatot a so­mogyi karitatív szervezetek­kel, és a közeli kastélyt meg­vásárló ausztráliai magyar üz­letemberrel. A karitatív szervezetektől eddig több ízben kaptak ruha­adományokat a geszti rászoru­lók, legutóbb tanévkezdéskor. Kozma Elemér, a kastély tu­lajdonosa szintén támogatja a községet: rendszeresen juttat pénzadományokat az iskolá­nak, az egyháznak és az ön- kormányzatnak. ígéretéhez híven évente 130 ezer forintot utal át a község számára, amit Somogygeszti szabadon fel­használhat. Ezenkívül a kas­tély és a hozzá tartozó 15 hek­táros terület felújítási munkái­nál helybélieket alkalmaz, va­lamint rendszeresen vendégül látja az iskolásokat, s megis­merteti őket gyűjteményével. A kitömött állatok, állatbőrök és a hozzájuk tartozó történe­tek mindig nagy sikert aratnak a diákok körében, akik életük­ben először láthatnak orosz­lán- és amerikai bölénytrófeá­kat, zebrabőröket. Emellett az épülő sportszálló elkészültével munkaalkalmat jelent majd a helybelieknek. A geszti iskola nemrég a nemzeti sportalaptól nyert 420 ezer forintot egy betonpálya építéséhez, hogy rossz idő ese­tén is kijöhessenek a srácok a levegőre. Ez a pénz csak az anyagra elegendő, a munkát részben társadalmi munkában a helybéliek, részben So­mogygeszti közhasznú mun­kásai végzik el. 25 iskolás és 29 óvodás használja majd a hamarosan elkészülő betonte­ret. Nagy László Hedrehely üres istállói A zselici falvak nem adják meg magukat: minden alkalmat megragadnak a kikapaszko­dásra. Bellái Béla, Hedrehely polgármestere sem múltat si­ratva említi, hogy volt idő, mi­kor 1700-an éltek a településen: inkább biztatásul annak az 592 embernek, aki most itt akar boldogulni. Néhány éve visszaszerezték iskolájuk felső tagozatát, ma 64 tanuló okosodik itt. Még nem teljes az iskola kihasználtsága, de a következő években népe­sebbek lesznek az osztályok. Ide járnak a visnyei gyerekek is, akik után önkormányzatuk az idén nem tudta kifizetni a normatív támogatáson felüli részt; Hedrehely nem tehetett mást, mint hogy átvállalta. Pe­dig itt sem bővelkednek anya­giakban. 25 millió forint a költ­ségvetésük; ennek 60 százalé­kát az intézményekre költik. A legnagyobb gond a mun­kanélküliség: 19-en kapnak jö­vedelempótló támogatást, hét közhasznú munkásuk van, a re­gisztrált munkanélküliek száma 16. S legalább 20-25 hedrehe- lyi semmilyen nyilvántartásban nem szerepel: ezek azok - fő­ként fiatalok -, akik már évek óta tengődnek. A faluban az in­tézményeken és néhány keres­kedelmi egységen kívül nincs munkahely. Most számolják föl a helyi szövetkezetét, amelynek hatalmas veszteségei vannak. Egykori irodáját kényszerűen meg kellett vásárolnia az ön- kormányzatnak. Valamikor majd hasznosítják, ám a ráköl- tött, 1,1 millió forintnak lett volna más helye is. A polgár- mester bízik a térség fejlődésé­ben, és a Matáv ígéretében, hogy december végéig bekötik a telefonvonalaikat a krosszbar hálózatba. Kutatja új munkahe­lyek teremtésének a lehetőségét: tárgyaltak már varrodáról, kon­nektorösszeszerelésről, turiszti­káról, ám az igazi lehetőség a mezőgazdaságban lenne. Ezen a településen régen jövedelmező volt az állattartás. Á környék le­gelői jók, s még állnak az istál­lók is. Ez utóbbiak hasznosítá­sára például pályázni is lehet. Talán erősíti a vállalkozókedvet annak a faluból elszármazott mezőgazdasági szakembernek a példája is, aki 50 húsmarhát tart a farmján. Ha neki megéri, miért ne pró­bálkozhatna más is? (Izményi) FOTÓ: LANG RÓBERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom