Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-08 / 262. szám
1995. november 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 > Csombárdi gázkutak téli üzemre készen Téli üzemre készek a csombárdi gázkutak. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat telephelyén a három melegvizes kazán felmelegítése, beindítása, télre való felkészítése a napokban fejeződött be; a munkák csaknem egy hónapot vettek igénybe. — Három működő kutunk van, ezenkívül 3-4 olyan, már lefúrt kút is, amit rendkívüli esetben be lehet kötni, és üzemképes — mondta Sütő Ervin termelőmester. — Huszonhét éve foglalkoznak itt gáz kitermelésével és feldolgozásával, a területen eddig csaknem húsz fúrást végeztek. A készletbecslések és a geológiai vizsgálatok szerint már el kellett volna fogyni a gáznak ezen a mezőn, ennek ellenére most is a régi kapacitással működnek a kutak. A kitermelt gáz jó minőségű, fűtőértéke 28-32 meg- ajoul köbméterenként. A berendezéseink 14 ezer köbméter gáz kitermelését és feldolgozását bírnák óránként, s ez naponta 200 ezer köbméternyi mennyiség. Kilenc környékbeli település mintegy 9-10 ezer fogyasztóját látják el. Nyáron mindössze háromezer köbméternyi a napi fogyasztás. Októberben a szárítók miatt 35 ezer köbméter fölé emelkedik. A téli fogyasztás 50-60 ezer köbméter naponta. — Az idei tervünk 10 millió köbméter. Ettől mintegy más- félmillió köbméterrel maradunk el. (Jakab) Cigarettaszünet a fonói gépműhelyben A 11 éves IH-622-es vetőgép szinte valamennyi alkatrésze cserére vár. A monstrum teljes fölújítását Hegedűs Gyula és Svéger János gépszerelő-hegesztő végzi. Fonóban, a kis- gyaláni Petőfi szolgáltató szövetkezet gépműhelyében ebédidőben sem áll a munka. Döme Tiborné adminisztrátor lépésnyi fülkéjében csak egy cigarettányi időre pihennek meg a munkások. — Az átlagkeresetünk? Azt ne kérdezze, mert kimondani is szégyelljük — mondta egyikük. Aztán keserűen mégis kibugy- gyan belőle: — 15-16 ezer forint bruttóban. Babócsa Lajos gépszerelő 25, Berényi Gyula sofőr és kombájnos 26 éve dolgozik a műhelyben. A megélhetési lehetőség ide köti őket. Munka pedig van bőven. Az elhasznált gépek közül sok tönkrement, szinte nincs olyan nap, hogy ne kelljen javítani. Az újakat — két nagy traktort —, világbanki pályázaton, a két kombájnt hitelből vásárolták. Babócsai Balázs elnök elmondta: azt tervezik, hogy az OKHB-től kapott hitel segítségével mintegy 6 millió 400 ezer forintért megújítják a gépparkot. A 35-37 százalékos kamat azonban riasztó. Más megoldás pedig nincs. Az emberek napi kilenc órában javítják, kezelik a gépeket, olykor hét végén is „nyeregbe" szólítja őket a munka. Egy-egy szál Symphonia, pár percnyi vidám élcelődés, és mehet tovább a munka...-r Szabadság? — Olyan van — válaszolják. Egy szál cigaretta, egy kis élcelődés az ebédszünetben — Csak ebből a 15 ezerből még az igali fürdőre sem telik. Kell a pénz a családra, a gyerekek iskoláztatására. Az adminisztrátortól tudom: 1200 forintért kapnak ebédet havonta, de nemigen veszik igénybe. Juttatásként 20-25 mázsa kukoricát kapnak évente. A traktoros-szerelő csapat korszerű, jó gépekről álmodik. — Megelégszünk a John De- errel. Légkondicionált, és 5-6 évig is elmegy szerelés nélkül — mondják. Aztán az osztrákra terelődik a szó, aki megvette a kisgyaláni földek javát. Hatalmas modern gabonatárolót építtetett, és mindössze három munkást vitt el a szövetkezetből. Gépeivel nem vetekedhetnek a kiöregedett zetorok. Várnai Ágnes Keveset terem a homokos csökölyi föld Gazdaság 47 hektáron Tizenhat disznó várja az ólban a gazda gondoskodását Égető Ferenc hat éve csökölyi. A napeserzett arcú férfi Csongrádból jött; a jákói Aranykalász Termelőszövetkezetben előbb gépcsoportvezető, majd építésvezető lett. A felszámolás után pedig másfél esztendeig a munkanélküliek életét élte. Próbálkozott, ám hiába van több szakmája is, neip tudott elhelyezkedni. A kaposvári munkaadók nem kapkodnak a faluról bejárók után. — Az élet belekényszerített a földművelésbe — mondta keserű szájízzel. — Láttam, nem megyek semmire, ha nem állok a saját lábamra. 1993-ban összeszedtem a földeket. Negyvenhét hektáron gazdálkodom, és van valamennyi erdőm is. Kárpótlási jegyért és készpénzért vettem a földeket; abban a reményben, hogy elég lesz a kenyérre. A csökölyi gazda egy gép- vásárlási pályázaton tavaly jutott hozzá jelenlegi eszközeihez. Traktor, eke, hatszáz literes permetező, 500 kg-os műtrágyaszóró, tárcsa, ásóborona alkotja a gépsort, aminek árát négy éven át nyögi. — Beleugrottam. Talán nem is mértem fel igazán, mire vállalkozom. Kétszázezer forintért vetőmagot vettem, 240 ezerért megmunkáltattam a földeket, aztán mindössze 304 mázsa búza termett a 30 hektáros területen — bosszankodik. — Rossz földek ezek! Homokos a csökölyi talaj. A tavalyi kudarc mégsem vette el teljesen a kedvemet. Repcét vetettem, s ahogy számolgatok, még 150 ezer forintom lóg a levegőben. Ha most betakarítom a kukoricát, akkor talán a pénzemnél leszek. Tudja, nekünk mindig számolgatni kell, aztán addig osztunk-szorzunk, amíg újra rájövünk: nem éri meg ez a sok munka. Megígérték, hogy a kétszikűekre is kapok gyomirtót, aztán csak az egyszikűre adtak. 5400 forintot fizettem egy literért, de mintha semmit sem csináltam volna. 12 ezer forintot fizettem ki hiába. A repcetábla hol a pipacstól pi- roslott, hol meg tiszta kék volt' a búzavirágtól. A hogyan továbbra így válaszolt Égető Ferenc. — A család összeült: jó volna olyat termelni, ami nem ilyen költségigényes. Harminc hektárt rozzsal vetettük be. Majdnem megvolt az összes vetőmag, csak egy keveset kellett hozzá vennem. Ötven mázsát vetettem. A gazda tíz vagon termésre számít. Még nem tudja, hol ad túl a rozson. Óvatos a szerződéskötéssel; ajánlatot ugyan már kapott 960 forintos má- zsánkénti árról, de még vár. Most kelt ki a rozs, jövőre aratják. Addig — mint mondta — még sok minden történhet. Égető Ferenc általában hajnali öt órakor kel, és este 10-11- kor fekszik le. A földek mellett a jószágokat is el kell látnia. Tizenhat disznó, egy tehén és egy ló várja az etetést. Ötven baromfija is van. Naponta egy mázsa kukoricát kopoz állatainak. Miközben birkáját eteti, magában morgolódik: — A mezőgazdaság teljesen tönkremegy, ha a kormány nem változtat politikáján. Ha a parasztember nem kap komolyabb támogatást, minden gazdaság halálra lesz ítélve. Lőrincz Sándor Lemondás árán is fenntartják az iskolát Inkább ne jusson másra, de maradjon az iskola. Tóbiás Ernő- né, Gölle körjegyzője mondta ezt annak kapcsán, hogy az egy gyermekre jutó állami támogatást több mint a duplájával kell kiegészíteniük az önkormányzatoknak s ez különösen Büssü valamint Kisgyalán esetében okoz gondot. Büssüben kiemelt támogatással cigányiskola és óvoda működik, s remény van arra, hogy fedezni tudják a költségeket. Kisgyalánban azonban alig tíz gyereknek tartják fönn az iskolát. Gondot jelent továbbá, hogy a fejlesztésekre sem kapnak ezentúl támogatást az iskolák.- A képviselő-testület mindent .megpróbál, és a szülők meghallgatásával dönt csak az iskolák fönnmaradásáról - mondta a jegyzőnő. V. Á. Összekötik Szennát Bárdudvarnokkal Hamarosan megkezdik a Szennát Bárdudvarnokkal összekötő, szilárd burkolatú út építését. Jelenleg mindkét települő- ! sen a nyomvonal kijelölése miatt folyik az egyezkedés a tulajdonosokkal. Az építtetők ennek a hónapnak a végére írták ki a versenytárgyalás időpontját. A beruházás - a tervek szerint - előreláthatólag több mint hatvanmillió forintba kerül. Kiégett egy kémény Kaposfőn Kaposfőn is akadt dolguk a közelmúltban a somogyi tűzoltóknak: Kaposfőn a Ságvári Endre utcában egy családi ház kéményében keletkezett tűz. A kémény megrepedt, s így teljesen használhatatlanná vált. A kaposvári tűzoltók vizsgálták a kaposfői tűz keletkezési okát. Tréning Jutában az álláskeresőknek A Somogy Megyei Munkaügyi Központ munkatársai pályakezdőknek, hajléktalanoknak, sorkatonáknak rövidített álláskereső tréningeket tartottak a közelmúltban, több alkalommal is. Ilyen tréningre került sor nemrégiben Jutában: néhány nap alatt az életrajz-írástól a biztos fellépésig több dologgal is foglalkoztak az állástalanok. Diákgyülések Kadarkúton A kadarkúti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szakmunkásképző tanulói a napokban tartották hagyományos iskolagyűlésüket, amelyet minden évben az iskola diákönkormányzata szervez. Az iskolagyűléseken bemutatkoztak az osztályok — tizenhat általános iskolai, két kisegítő, két szakiskolai és négy szakmunkásképzős —, ezek újonnan megválasztott vezetői, majd megválasztották az iskolai diákönkormányzat tagjait erre az évre. A diákok elmondhatták észrevételeiket, kéréseiket is, melyeket az iskola vezetőihez továbbított a diákönkormányzat. Amerikai bölénytrófea a kastélyban Geszti támogatókra talált Somogygesztiben is tudják már egy ideje, hogy egyedül nem megy. Áz önkormányzat önmaga nem képes elegendő segítséget nyújtani a faluban élő támogatásra szorulóknak. Segélyre sincs elég pénz, s munkahelyet sem tudnak teremteni a falu állástalanjainak. Ezért igyekeznek segítséget szerezni, ahonnét csak tudnak. Felvették a kapcsolatot a somogyi karitatív szervezetekkel, és a közeli kastélyt megvásárló ausztráliai magyar üzletemberrel. A karitatív szervezetektől eddig több ízben kaptak ruhaadományokat a geszti rászorulók, legutóbb tanévkezdéskor. Kozma Elemér, a kastély tulajdonosa szintén támogatja a községet: rendszeresen juttat pénzadományokat az iskolának, az egyháznak és az ön- kormányzatnak. ígéretéhez híven évente 130 ezer forintot utal át a község számára, amit Somogygeszti szabadon felhasználhat. Ezenkívül a kastély és a hozzá tartozó 15 hektáros terület felújítási munkáinál helybélieket alkalmaz, valamint rendszeresen vendégül látja az iskolásokat, s megismerteti őket gyűjteményével. A kitömött állatok, állatbőrök és a hozzájuk tartozó történetek mindig nagy sikert aratnak a diákok körében, akik életükben először láthatnak oroszlán- és amerikai bölénytrófeákat, zebrabőröket. Emellett az épülő sportszálló elkészültével munkaalkalmat jelent majd a helybelieknek. A geszti iskola nemrég a nemzeti sportalaptól nyert 420 ezer forintot egy betonpálya építéséhez, hogy rossz idő esetén is kijöhessenek a srácok a levegőre. Ez a pénz csak az anyagra elegendő, a munkát részben társadalmi munkában a helybéliek, részben Somogygeszti közhasznú munkásai végzik el. 25 iskolás és 29 óvodás használja majd a hamarosan elkészülő betonteret. Nagy László Hedrehely üres istállói A zselici falvak nem adják meg magukat: minden alkalmat megragadnak a kikapaszkodásra. Bellái Béla, Hedrehely polgármestere sem múltat siratva említi, hogy volt idő, mikor 1700-an éltek a településen: inkább biztatásul annak az 592 embernek, aki most itt akar boldogulni. Néhány éve visszaszerezték iskolájuk felső tagozatát, ma 64 tanuló okosodik itt. Még nem teljes az iskola kihasználtsága, de a következő években népesebbek lesznek az osztályok. Ide járnak a visnyei gyerekek is, akik után önkormányzatuk az idén nem tudta kifizetni a normatív támogatáson felüli részt; Hedrehely nem tehetett mást, mint hogy átvállalta. Pedig itt sem bővelkednek anyagiakban. 25 millió forint a költségvetésük; ennek 60 százalékát az intézményekre költik. A legnagyobb gond a munkanélküliség: 19-en kapnak jövedelempótló támogatást, hét közhasznú munkásuk van, a regisztrált munkanélküliek száma 16. S legalább 20-25 hedrehe- lyi semmilyen nyilvántartásban nem szerepel: ezek azok - főként fiatalok -, akik már évek óta tengődnek. A faluban az intézményeken és néhány kereskedelmi egységen kívül nincs munkahely. Most számolják föl a helyi szövetkezetét, amelynek hatalmas veszteségei vannak. Egykori irodáját kényszerűen meg kellett vásárolnia az ön- kormányzatnak. Valamikor majd hasznosítják, ám a ráköl- tött, 1,1 millió forintnak lett volna más helye is. A polgár- mester bízik a térség fejlődésében, és a Matáv ígéretében, hogy december végéig bekötik a telefonvonalaikat a krosszbar hálózatba. Kutatja új munkahelyek teremtésének a lehetőségét: tárgyaltak már varrodáról, konnektorösszeszerelésről, turisztikáról, ám az igazi lehetőség a mezőgazdaságban lenne. Ezen a településen régen jövedelmező volt az állattartás. Á környék legelői jók, s még állnak az istállók is. Ez utóbbiak hasznosítására például pályázni is lehet. Talán erősíti a vállalkozókedvet annak a faluból elszármazott mezőgazdasági szakembernek a példája is, aki 50 húsmarhát tart a farmján. Ha neki megéri, miért ne próbálkozhatna más is? (Izményi) FOTÓ: LANG RÓBERT