Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. november 30., csütörtök Szarajevó szerb negyedeiben melegen tartják a puskaport FOTÓ: FEB/REUTER A NATO védelmi miniszterei jóváhagyták a béketeremtés terveit Következik a szereposztás A NATO Katonai Bizottsága szerdán elfogadta a boszniai béketeremtési műveletek operatív terveit, és jóváhagyták azokat a tagországok védelmi miniszterei is. A teijedelmes dokumentum csü­törtök délután kerül a tagorszá­gok nagyköveteiből álló Észak­atlanti Tanács napirendjére. A testületi jóváhagyást követően Bili Clinton a jövő hét elején terjeszti az amerikai kongresz- szus elé az amerikai csapatok részvételének kérdését. Csütörtökön várható döntés a 2600 fős előkészületi kontin­gens útnak indításáról. A műve­letek megkezdése a békemegál­lapodás párizsi aláírása és az ENSZ-mandátum megszületése után esedékes. George Joulwan tábornok személyesen tájékoztatta a mi­nisztereket az előkészületek­ről. Kifejtette: a tényleges mű­veletek hivatalos kezdetétől számított harminc napon belül a 60 ezer fős béketeremtő erők túlnyomó részét a számukra ki­jelölt térségekbe akarják telepí­teni. Joulwan jelezte, hogy a szövetség mons-i főhadiszállá­sán pénteken döntenek arról: mely országtól, milyen jellegű és mennyiségű erőkre, illetve haditechnikára számítanak. Értesülések szerint Joulwan külön kiemelte, hogy a támo­gatást felajánló NATO-n kívüli országokkal folyamatban van az előzetes konzultáció, amelynek alapján a közeli na­pokban hivatalos javaslatot tesz a nagyköveti tanácsnak arra, hogy melyiküktől, mit igényeljen a szervezet. A nagykövetek politikai dön­tése után a NATO hivatalosan is megkeresi ezeket az országokat, illetve tanácskozást hív össze, amelyen a tagállamok és a mű­veletekben részt vevő nem szö­vetségi országok képviselői rög­zítik a szereposztást. A béketeremtő misszió vár­ható időtartamáról az amerikai kormány egyik képviselője azt mondta, hogy a miniszterek kö­rében teljes volt az egyetértés: a küldetésre elegendő 12 hónap. Az oroszok évről évre növelik a hadiipari exportot Moszkva keres a fegyvereken Föltámad a tetszhalott Megegyezés az északír rendezésről X magyar kormány kész megvitatni, kiteijeszteni és gazdagítani a megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatot, ugyanakkor az a véleménye, hogy a kisebbségi problémákat csak jogi úton lehet rendezni - fejtette ki Kovács László a Cu- rierul National című bukaresti napilapnak adott interjúban. A magyar külügyminiszter hang­súlyozta: Romániával és Szlo­vákiával szélesedtek a kapcso­latok, de szűkültek a kisebbsé­gek lehetőségei ezekben az or­szágokban, ez azonban nem rajtunk múlott. Kétnapos rendezvénnyel emlékeznek meg Szlovéniában a Muravidéki Magyar Nemzeti­ségi Önigazgatási Közösség megalapításának huszadik év­fordulójáról. December 1-jén ünnepi gálaműsort, másnap ki­sebbségi konferenciát rendez­nek, amelyet jelenlétével meg­tisztel Milan Kucan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársa­sági elnök. Elhalasztotta kijevi utazását a világ hét legfejlettebb ipari országának küldöttsége. A lá­togatáson Ukrajna és a Nyugat képviselői megállapodást írtak volna alá Csernobil bezárásá­ról, és a nyugati segély mérté­kéről. Értesülések szerint a ta­lálkozó azért maradt el, mert a szakértők nem készültek el a dokumentummal. Éles szavakkal ítélték el szerdán a német kormánypár­tok Oskar Lafontaine-t, az el­lenzéki szociáldemokraták új elnökét, aki kedd este tárgyalt Gregor Gysivel, a Demokrati­kus Szocializmus Pártja (PDS) parlamenti csoportjának elnö­kével. A német parlamenti pár­tok mindeddig politikai karan­ténba zárták az egykori kelet­német állampárt utódját; ez volt az első hivatalos találkozó a két párt között. Fidel Castro tíznapos látoga­tásra szerdán Pekingbe érke­zett. Hivatalos megfogalmazás szerint az utazás célja, hogy a kubai elnök megismerkedjen a Kínában végbement gazdasági fellendülés folyamatával. Válságosra fordáit szerdán a görög miniszterelnök, Andre- asz Papandreu állapota. Athén­ban rendkívüli tanácskozásra ült össze a kormány. Leállt a vonatforgalom szerdán Franciaországban. A közlekedési dolgozók napok óta tartó sztrájkja miatt megbé­nult a tömegközlekedés: nem működtek a Párizs környéki elővárosi vasútvonalak, a fran­cia fővárosban a szokásosnak 5 százalékára csökkent a busz- közlekedés, teljesen leálltak a HÉV-szerelvények. Az oroszországi fegyverkivi­tel értéke az év végéig eléri a 2,5 milliárd dollárt. Míg ta­valy a teljes kivitel 1,7 milli- árdra rúgott, idén a forga­lom már fél év alatt 1,5 mil- liárdot tett ki. Moszkva az utóbbi időben je­lentős mértékben javított érté­kesítési módszerein, s ennek köszönhetően különösen Latin- Amerikában, a Közép-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Indiában, Kínában, de Európában is jelen­tős üzletkötések várhatók. Saj­tóértesülések szerint a külföld­nek eladott hadfelszerelések ér­téke jövőre akár meg is halad­hatja a hárommilliárd dollárt. A közelmúltig intézkedések sora gátolta a kivitelt. Hivatalo­san csak az állami Rosszvoo- ruzsenye és a MiG-Mapo nevű vállalatok voltak jogosultak külföldi ügyfelekkel keres­kedni. Kiszivárgott hírek sze­rint hamarosan tíz további gyártó cég kap külkereskedelmi engedélyt. Illetékesek évi két­száz katonai repülőgép export­ját tervezik. Ha a MiG vállalat vezetősége megvalósíthatja elképzeléseit, a világ egyik legnagyobb multi­nacionális cégévé válhat. Júni­usban Malajzia tizennyolc da­rab MiG-29-est vásárolt, és In­diával is megállapodtak tíz gép szállításában. Az indiai légierő nyolcvan százalékát MiG gépek teszik ki. Újdelhi azért döntött a MiG-ek mellett, mert az orosz gép jóval olcsóbb, mint a brit, francia vagy az amerikai model­lek. Az orosz cégnek jelentős bevétele van a Németország­ban, Indiában és Malajziában létesített szervizállomások üzemeltetéséből is. Francia cégek közreműködé­sével sikerült az oroszoknak ki­fejleszteniük egy új repülésszi­mulátort, ami kihívást jelent a Versenytársak számára. Segít­ségével ugyanis a pilóták nem­csak a MiG-29-esek vezetésére készíthetők fel, hanem képesek lesznek az amerikai F-16-osok és F-l 8-asok kormányzására is. Szinte percekkel az amerikai elnök londoni érkezése előtt, szerdán a kora hajnali órák­ban csúcsszintű megállapodás jött létre a brit és az ír kor­mány között az ulsteri rende­zési folyamat újraindításáról. John Major brit és John Bruton ír kormányfő a sebtében meg­szervezett londoni villámtalál­kozón egyelőre megkerülte a béketárgyalások felé vezető út legkomolyabb akadályát, az északír köztársasági gerilla­mozgalom (IRA) fegyverkész­letének sorsa körüli ellentétet. Sajtótájékoztatóján Major közölte: London' továbbra is ragaszkodik ahhoz az állás­A. falat, amely évtizedeken át a két Németországot válasz­totta el egymástól, régen le­bontották, de darabjai máig fellelhetők voltak. Egy német állami vállalat árusí­totta ki a szögesdrótot, a beton­lemezeket és az elektronikus jel­zőberendezéseket. Mint kitűnt, mérsékelt sikerrel. Az 1346 kilométer hosszú, a Keleti-tengertől Bajorországig húzódó fal felépítése annak ide­jén kilométerenként 1,3 miihó márkájába került az NDK-nak, az összköltség megközelítette a 2 milliárdot. Amikor azután 1991 januátjában hozzákezdtek a bontásához, a munkákat a fal­darabok kiárusításából kívánták fedezni. A remény megalapo­zottnak látszott, hiszen élelmes magánvállalkozók kezdetben Hongkongból röpítették vi­lággá a hírt, amely szerint az il­letékesek áldásukat adták ko­runk legfiirább beruházására. A közép-kínai Csengtu város­ban egy Csang Tjan-cai nevű menedzser bejelentette, hogy Nyilvános Jóléti Szolgálat nevű kft.-je rövidesen felépíti „a jövő század illemhelyét”. Mégpedig a kétmilliós város legforgalma­sabb és legelegánsabb üzleti negyedében, ahol „a polgárok zömének már van igénye és pénze is ilyesmire”. Mint Csang úr elmondotta: külsőre szabályos luxusvilla a ház, de a látszat csal, mert az épület belsejét teljesen kitölti a pontjához, miszerint az össz- párti tárgyalások kezdete előtt az IRA kezdje meg fegyver- készleteinek semlegesítését. A vita a két főváros között azon folyt hosszú hónapokig, hogy e kötelezettségvállalás nélkül el lehet-e kezdeni a megbeszé­léseket. A kompromisszum értelmé­ben a felek kitűzték a tárgyalá­sok dátumát, annak ellenére, hogy az IRA-fegyverzet sorsá­ról nem született egyezség. A megállapodás ismét életet lehel az egy ideje tetszhalott északír rendezési folyamatba. A kompromisszumot siettette az újabb közvetítői szerepre áhítozó Bili Clinton látogatása. szép pénzeket kerestek azzal, hogy akárcsak tenyérnyi falda­rabkákat adtak el emlékként. Az állami cégnek azonban nem ment az üzlet - vagy pusztán csak elapadt az érdeklődés. Vé­gül is mindössze 6 millió márkát söpörtek be a drót, a beton s mi­egyéb eladásából, míg á falbon­tás 176 miihóba került, beleszá­mítva az aknák eltávolítását is. Egyébként a vásárlók jól jár­tak. Kelet-németországi házak százainál készültek kocsibehaj­tók, utak a fal betonlapjaiból, sok gyárépületet vesz körül az olcsón vásárolt rozsdamentes drótkerítés. Még a figyelőtor­nyokat és a parancsnoki álláso­kat is sikerült eladni. Ezek után sok pénzt már nem várnak: 70 ezer köbméter beton­törmelék eladó még, szinte fillé­rekért. FEB csodálatos vécé és tartozékai. A felsőbb emeleteken lesz tele­fon, színes tévé, fax és hifi-, va­lamint klímaberendezés. Az al­sóbb szinteken végzett „dol­goktól” hirtelen elfáradok szá­mára pamlagok állnak rendel­kezésre, és kérésre a pincérek illatos teákat szolgálnak fel. Szerencsére az első két szintet az ügyfelek még „rendeltetész- szerűen használják”. Nyilván gondoltak azokra, akik nem ér­nék el a második emeletet. A menedzser elárulta: a be­ruházás huszonhétmillió dol­lárba kerül, de biztos bizniszről van szó, mert a Budapest nagy­ságú metropolisban mindössze 308 nyilvános illemhely van. A pátriárka látogatása II. Alekszij, az orosz ortodox egyház feje szerdán fölkereste a Moszkva melletti Barviha szanatóriumban lábadozó Borisz Jelcint. A pátriárka - egy kis ajándék társaságában - mihamarabbi teljes gyógyulást kívánt az elnöknek fotó: feb/reuter Életre kelt a horrorfilm Égő fáklyaként lobbant lángra a metró alkalmazottja Rémületes gaztett tartja izgalomban a New York-iakat: két, 18 év körüli fiatalember eddig azonosítatlan éghető anyagot spriccelt rá a metró egyik alkalmazottjára, aki szűk fülkéjé­ben ücsörgött. Égő gyufát pöccintettek rá, és az ötvenéves férfi fáklyaként lobbant lángra. A hő szétvetette a pavilont. A tettesek elmenekültek, s bár roppant erőkkel kutatnak utá­nuk, eddig nincs eredmény. A két férfi szinte pontosan lemá­solta az amerikai mozikban vetített legújabb rémfilm jele­netsorát, amelyben a Torch (Fáklya) nevű szadista gyújto­gató több, a jegyárusító, pénz­váltó bódéban dolgozó met­róst elevenen megéget. Már maga a film is a való­ságot örökítette meg: a nyolc­vanas évek végén, a New York-i metróban lezajlott rém­tettek kerültek filmvászonra. Éppen a korábbi tragédiákra tekintettel, a nagyváros közle­kedési hatósága nem helye­selte a történtek megfilmesíté­sét. Nem engedte meg a filmet készítő Columbia Picturesnek, hogy eredeti helyszíneken forgasson. A nyolcvanas évek gyújtogatós gyilkosságai után minden fülkét füstjelzővel és önműködő oltókészülékkel szereltek fel. Hogyan fordulhatott elő most mégis az újabb tragédia? A bódéban a riasztó-oltó ké­szülék érzékelője ki volt kap­csolva. Az még tisztázatlan, hogy ezt maga az áldozat kap­csolta-e ki - aki dohányos ember volt - vagy valamelyik kollégája. A gyilkosság újból fölerősí­tette a Hollywood-ellenes tá­madásokat. Sokak szerint az álomgyár filmjeiben tombol az erőszak, a brutalitás, s en­nek következménye mindaz, ami most a New York-i met­róban történt. Hollywood erő­szakot gerjeszt - hangoztatta Bob Dole szenátor, a republi­kánusok vezetője. Még emlékbe sem kell a volt NDK államhatára Nem eleget fial a fal Színes tévé, telefax, klímaberendezés A jövő szupervécéje

Next

/
Oldalképek
Tartalom