Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

1995. november 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Bokros: Elkészült a végleges adótábla Alakul a költségvetés Éles szóváltás vezette be a Ház tegnapi ülését: az ellenzék a kormány fejére olvasta, hogy - a hitelkamatokkal kapcsolatos döntése okán - az Alkotmány- bíróságot próbálja az ország bajaiért bűnbaknak beállítani. Pedig az ok az, hogy kor­mányzati válság van, zűrzavar és tehetetlenség uralkodik. Nem késett persze a koalíciós oldal válasza: a napokkal koráb­ban megírt ellenzéki fölszólalá- sok elvesztették aktualitásukat; a hét végi MSZP-kongresszus rendezte a sorokat. Az Alkot­mánybíróságot pedig a kormány nem kritizálta, határozatait tisz­teletben tartja. Az jövedelemadóról és a költ­ségvetési törvényről újból meg­nyitott vitában Bokros Lajos pénzügyminiszter bejelentette: az Érdekegyeztető Tanácsban megszületőben van az ár- és bérmegállapodás. Az új szja-táb- lát a munkavállalók elfogadják; a munkaadók magasnak tartják a fölső sáv 48 százalékos adókul­csát. A megállapodás szerint na­gyobb arányban emelkedik majd a közalkalmazottak bére, a bírák és ügyészek pótléka, s nő a mi­nimálbér is. Az erre szánt 30 milliárd, és az elvárt létszámleé­pítések együttesen 19,5 százalé­kos névleges jövedelemnöveke­dést biztosítanak. Az önkormányzatok 7 mil­liárd forintot kapnak a tüzelő­olaj-kompenzációra. Több jut majd a családi pótlékra, a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak és az egyházak támogatá­sára is. Lefaragnak viszont a bel­földi államadósság kamatterhei- ből, egyes állami pénzalapok és gazdálkodó szervezetek támoga­tásából. (Simonffy) Zala megyében fejlődik a faluturizmus Minősített turizmus Zala, a természet ajándéka - ez a jelmondat szerepel a megye falusi vendéglátását bemutató kétnyelvű képes kiadványnak a címoldalán, amely a Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete tegnapi közgyűlése alkalmából jelent meg. A 10 ezer példányszámú, igényes fü­zet egyúttal hű tükre a közgyű­lés egyik megállapításának: ha a kívánatosnál lassabb ütemben is, de a zalai faluturizmus elin­dult a minőségi fejlődés útján. Ez nemcsak a szállások ké­nyelmének, komfortfokozatá­nak javulásában, hanem a szol­gáltatások sokoldalúbbá válá­sában és a táji-természeti adott­ságokra való tudatosabb ráépü­lésben nyilvánul meg. A csak szállást vagy félpanziós ellátást nyújtó kezdeti időszakot mind­inkább felváltja a komplex, vagy egyedi kínálat: a fürdés­től, horgászástól és a népi kis­mesterségek gyakorlásától a lovas, gyalogos túrákig. Az Utazás ,95 kiállításon ta­pasztaltak indították arra a zalai egyesületet, hogy tagjai köré­ben jövőre már bevezesse a nemzetközi turisztikai normák­nak megfelelő minősítési rend­szert. Ehhez szorosan kapcsolódik a gazdasszony-képző segítsé­gével indítandó gasztronómiai továbbképzés és a szakmai-üz­leti szaktanácsadás bevezetése. Hivatal helyett főosztály Döntött a kormány: meg­szünteti az Idegenforgalmi Hivatalt, s feladatait az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium egyik főosztálya látja majd el. Január elsejétől maga a minisztérium is kar­csúbb lesz: a főosztályok száma 48-ról 30-ra csökken. Az idegenforgalom irányításá­ban bekövetkező szervezeti vál­tozást nem elsősorban takaré­kossági szempontok, hanem azok a törekvések indokolják, hogy az állami szerepvállalás - vagyis a központi döntés és be­leszólás - fokozatosan csök­kenjen. Ennek jegyében már a közel­jövőben társadalmi bizottság kezébe kerül például a távlati fejlesztési tervek kialakításá­nak, sőt az ágazat rendelkezé­sére álló központi keretek el­osztásának feladata is. Az elismert szakemberekből álló tanácsadó testület egyéb­ként már korábban létrejött - eddig azonban jószerével csak papíron működött. A hivatal helyébe lépő főosz­tály teendője lényegében a dön­tések előkészítése és a végre­hajtás feltételeinek biztosítása lesz. Az új szervezeti megoldás­sal, a várakozások szerint, lerö­vidül az ügyek intézésének ideje, s ami nem mellékes, az eddiginél kisebb létszámmal, alacsonyabb költséggel műkö­dik majd az idegenforgalom vezérkara. (Káté) Közép-Európa bontja a vámokat Kelendőek a magyar termékek a környező országokban Három éve született meg négy ország - hazánk, Csehország, Lengyelország és Szlovákia - között a Közép-Európai Sza­badkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), amely lehetővé teszi, hogy a tagországok a termékek széles körével vámmen­tesen kereskedjenek. Tavaly az alapítók kimondták, hogy a CEFTA kapui nyitottak, s a napokban Szlovénia már hivata­losan is csatlakozott a társuláshoz.- Véleményem szerint jövőre a három balti állam, Lettor­szág, Észtország és Litvánia, 1997-ben pedig Horvátország, Bulgária és Románia csatla­kozása várható. A CEFTA-or- szágokba irányuló magyar szállítások már tavaly is gyor­sabban nőttek, mint exportunk egésze - mondja Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisz­ter. - Ez év első kilenc hónap­jában 37 százalékkal haladták iheg kiszállításaink a tavalyi azonos időszakét, ugyanakkor behozatalunk csak mintegy 15 százalékkal nőtt.- Az ipari termékek 80 szá­zaléka vámmentesen „közle­kedik” a CEFTA-országok kö­zött; mit jelent ez a hazai ipar számára?- Számokkal nehéz kife­jezni, mert sok függ attól, hogy milyen a kivitel és a behozatal összetétele. De egyértelműen előnyös, hiszen a CEFTA-or­szágok keretei közti forgalom lényegesen gyorsabban bővül, mint azokon kívül.- Azt is megérhetjük, hogy a vámmentesség hatására csök­ken az iparcikkek ára?- Elvileg valóban olcsóbb lehet sok termék. De az a piaci helyzettől függ, hogy a keres­kedő mennyiért értékesíti por­tékáját. Koós Tamás Ötszázmilliót fordítanak a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésére A semmiből jutottak a sikerekig Eredményesnek ítéli a november 19-ei kisebbségi önkor­mányzati választásokat Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti Et­nikai és Kisebbségi Hivatal elnöke. Az első ilyen testületek hamarosan egyévesek lesznek, s már az első néhány hónap múltán bebizonyították hasznosságukat. Százharmincnyolc új kisebbségi önkormányzatot választottak meg legutóbb a polgárok, ez vi­tathatatlan siker - mondotta az elnök asszony. Elsősorban ci­gány, továbbá német, szlovák, örmény testületek jöttek létre. A kisfalvak választóinak 20-40 százaléka elment szavazni, márpedig a százötvenhat telepü­lés között, ahol most kiírták a választásokat, sok ilyen van. Természetesen főképp ma­guk a kisebbségiek keresték fel a szavazóköröket, ami azt bizo­nyítja, hogy érdekli őket saját sorsuk; ez örvendetes és ma már mindinkább természetes. Érde­mes emlékeztetni rá, mondotta az elnök asszony, hogy a tavaly decemberi választások során az országban 688 kisebbségi ön- kormányzat alakult, és ezek kö­zül 679 ma is működik. Több­ségük nem is rosszul. Igyekeznek a kisebbségi lét­tel kapcsolatos igényeket fel­tárni, megfogalmazni és kielégí­teni. Teljesen új jogintézmény lévén, gyakorlatilag a semmiből indultak, azután - nem utolsó­sorban a települési önkormány­zatok segítségével - magukra ta­láltak. A költségvetés sem kezeli mostohán a kisebbségeket, a tervek szerint a központi támo­gatás értéke jövőre sem csök­ken. Sőt ez a terület azon keve­sek közé tartozik, ahol talán majd emelkedik is. A pénznek megvan a helye: mintegy ötszázmillió forintot szeretnének fordítani például a helyi kisebbségi önkormányza­tok működési feltételeinek a ja­vítására, főleg elhelyezésükre. Megvan tehát a remény arra, hogy a tartalmas, körültekintően megtervezett programok közül nem sok marad el pénzhiány miatt. Támogatáshoz pályáza­tok révén lehet jutni, a többi kö­zött ezt a célt szolgálja a Nem­zeti Etnikai és Kisebbségi Köz- alapítvány. (Deregán) Kevesebb, de elegendő a donor, mégis átszervezik a mozgalmat Véresen komoly ügyünk A nemzeti vérkészlet tíz-tizenöt százaléka elvész a gyógyítás számára. A donorok ugyan adnak annyi vért, amennyi a kórházaknak, klinikáknak kell, de mind nehezebb az igé­nyeket kielégíteni. Ezért is határozott a kormány nemrég a vérellátó hálózat átszervezéséről - mondta Mogyorós Sán­dor, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A hatvanas-hetvenes években „sikerágazatnak” számított a véradás hazánkban. Több mint 60 egységgel kiépült a vér­transzfúziós állomások rend­szere, a levett vér mennyisége bőségesen fedezte a szükségle­teket, és az sem számított, ha a tartalékkészlet egy részének le­járt a szavatossági ideje, hasz­nálhatatlanná vált. A fejlett nyugati országokban a hazánkéhoz hasonló igényeket azonban központosított rend­szerben, jóval kisebb hálózattal, viszont korszerűbb technikai feltételek között elégítik ki. Szakmai és gazdasági okokból tehát - európai mintára - át kell szervezni a hazai vérellátást. Az állomásoknak csak mint­egy felét fejlesztik a jövőben, a többit a helyi gyógyintézetek speciális osztályaiként működte­tik. Egységes állami feladat lesz a vérellátás. Az Országos Vérel­látó Szolgálat központját a jelen­legi Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben ala­kítják ki, ahol a legkorszerűbb információs rendszer segítségé­vel folyamatosan figyelemmel kísérhetik a nemzeti vérkészle­tet. Ma is elegendő a vér - hang­súlyozza a főosztályvezető -, ha megfelelő szervezet kíséri figye­lemmel az útját a véradó állo­másoktól a műtőkig, ha számon tartják a töredékmennyiségeket is. A véradás szervezése to­vábbra is a Vöröskereszt fel­adata marad. Bár az utóbbi években kevesebb a véradó, 400-450 ezer donort ma is szá­mon tartanak. D. G. Módosítások. Nem fogadta el Lotz Károly közlekedési mi­niszter érvelését hétfőn az MSZP képviselőcsoportja. A költségvetés és a hozzá kapcso­lódó módosító indítványok megvitatásakor ugyanis a kor­mány álláspontjától eltérő ja­vaslatot támogatott az üzem­anyagra kirótt adók beszedé­sére. Ez azt szorgalmazza: az útalapnak járó részt építsék be a fogyasztási adóba, és a fogyasz­tási adó bizonyos százalékát utalják át az útalapba. Halasztás. Az SZDSZ parla­menti csoportja hétfőn még nem foglalkozott a múlt héten lemondott Fodor Gábor utódlá­sával, ugyanakkor tapssal kö­szönte meg a január elsejéig még hivatalában lévő művelő-, dési miniszternek az eddigi munkát. A frakció szerint a művelődési tárca következő vezetőjének ugyanabból az alapállásból kell majd ellátnia feladatát, mint Fodor Gábor­nak. Az utódra az SZDSZ ügy­vivői testületé tesz javaslatot. Mérleg. Rekordértéket, 8,8 milliárd dollárt értek el szep­temberben a jegybanki tartalé­kok. Ez a múlt év december végi árfolyamon számítva 8,5 milliárd dollárnak felel meg. Hasonlóképpen számolva, az ország bruttó adósságállomá­nya szeptember végén 31,2 mil­liárd dollárt tett ki, míg a nettó adósságállomány kereken 20 milliárd dollár volt. TUtakozás. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövet­ségének elnöksége nyilatkozat­ban jelentette ki: nem ért egyet azzal, hogy az új földtörvény lehetővé tegye hazánkban a külföldieknek termőföld-tulaj­don szerzését. Ennek megaka­dályozására tiltakozó mozgal­mat kívánnak szervezni. Panasz. Az Alkotmánybíró­sághoz fordult a Menedzserek Országos Szövetsége, s azt kérte: állapítsa meg a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi 2. törvény több pontjának utó­lagos alkotmányellenességét. Véleménye szerint az utóbbi években megszaporodtak az olyan juttatások, amelyek után a munkáltatóknak 44 százalé­kos járulékot kell fizetniük, bár a dolgozó semmilyen társada­lombiztosítási ellátást nem kap. Kamatcsökkentés. Hétfőtől egy százalékkal kevesebb kama­tot fizet az OTP a lakossági fo­lyószámlákon és a Junior folyó­számlákon lekötött összegek után. A fedezetlen számláról ki­fizetett összegek után szintén 1 százalékkal kevesebb, „csak” 40 százalékos kamatot számol fel ezentúl. A folyószámlákhoz kapcsolódó hitelek után fize­tendő kamatot is 32-ről 31 szá­zalékra csökkentik decembertől. Békés határőrizet Hétfőn megszűnt a megerő­sített szolgálat a baranyai határszakaszon. A döntés feltételeit a délszláv rende­zési folyamat felgyorsulása teremtette meg. Legutóbb három század­nyi egységet vontak ki, így ismét csak két határvadász század lát el szolgálatot a térségben. Ez megfelel a szokásos mértéknek. Ugyanakkor az elégséges védelem biztosítására to­vábbra is helyben marad egy kis létszámú parancs­nokság, a szükséges hadi- technikával együtt. A baranyai határszakaszt augusztus végén erősítették meg. Októbertől - a feszült­ség enyhülésével párhuza­mosan - csökkentették az alakulatok létszámát. Egyezséget köt a diák Tanulószerződés is segíti a szakmaszerzést Mostanában, a pályaválasztás heteiben sok család szeretné el­érni: lehetőleg olyan képzési formát válasszon a gyerek, ahol az iskolai végbizonyítvánnyal együtt szakmát is kaphat. A tanuló- szerződés a gyakorlati oktatás feltételeit teremti meg. A gyakorlati képzés az iskolák­ban vagy a gazdálkodó szerve­zetekben történhet. Az utóbbiak esetében az iskolának is, a ta­nulónak is joga van ahhoz, hogy egyezséget kössön a forté­lyok elsajátítására. Ha a diák és a gazdálkodó szervezet állapo­dik meg közvetlenül, akkor ta­nulószerződésben kell rögzíteni ä feltételeket. A hatósági fel­adatokat a gazdasági kamarák látják el. A szerződéskötés részletes szabályozását a munkaügyi mi­niszter rendeleté tartalmazza. Eszerint tanulószerződést csak olyan szervezetek köthetnek, amelyek rendelkeznek a ta­nulók képzéséhez szükséges gyakorlati feltételekkel, eszkö­zökkel, és fel tudnak készíteni a szakmai elméleti és gyakorlati vizsgákra. A személyi követelmények is szigorúak. Kizárólag olyan szakemberek foglalkozhatnak a gyerekekkel, akik szakirányú képesítéssel, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendel­keznek és büntetlen előéletűek. Ezeknek a szabályoknak a be­tartását a gazdasági kamara el­lenőrzi. Fontos tudnivaló: ta­nulószerződést csak azok a ta­nulók köthetnek, akik megfe­lelnek a választott szakképesí­tésre vonatkozó iskolai előkép­zettségi és egészségügyi előírá­soknak. Magát a szerződést a gazdál­kodó szervezet hovatartozása szerint területileg illetékes gaz­dasági kamarákban, írásban kell megkötni még a tanévkez­dés előtt, és az iskolai felvételi­nél be is kell mutatni. Az is elő­írás, hogy a szükséges személyi adatok, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb ismeretek mellett a juttatások havi összegét is meg kell benne jelölni. Dr. Kecsmár Ilona A bizonyítványhoz szakmát kapnak fotó: feb/medgyasszai Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom