Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-21 / 273. szám

1995. november 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Nagyberényben számítanak a környék gazdáira Tejből kétezer liter Tejfeldolgozó üzemet alapí­tottak Nagyberényben. Tu­lajdonosa a helyi mezőgazda- sági szövetkezet és annak dolgozói. Henézi Ferenc, a nagyberényi kft ügyvezető igazgatója el­mondta: naponta mintegy 2000 liter tejet dolgoznak föl. Az alapanyagot a szövetkezet te­henei adják. Hétvégeken, ami­kor nő a vásárlók igénye, a szomszédos Pélpusztáról is fel­vásárolnak 5-800 liter tejet. — Ösztönözni szeretnénk a térségben élő tehéntartókat; bennünk rövidesen biztos ve­vőre találnak — mondta Henézi Ferenc. — Elsősorban a kör­nyék ellátására gondolunk. (Somogy megyében legköze­lebb csak Kaposváron van tej- feldolgozó.) Jelenleg legna­gyobb partnerünk a siófoki Sió Aruház. Ságvár, Adánd, Som és persze Nagyberény iskolái, óvodái, üzletei is rendszeresen vásárolnak tőlünk tejet, tejter­méket. Nagyon kis nyereséggel dolgozunk. Működőképessé­günket úgy tudjuk megőrizni, hogy például a társ gyártóüze­mek sajtját is forgalmazzuk. A nagyberényiek előállíta­nak tejfölt, túrót és háromféle zsírtartalmú tejet is, bár a 0,1 százalékos tej pontosabban in­kább zsírmentesnek nevezhető. A célgépek telepítése 11 millió forintjukba került. Befogadá­sára a már meglevő épületet alakítottak át, és jelentős saját erőt használtak föl. így hitelfel­vétel nélkül sikerült befejez­niük a beruházást. Ottjártamkor szállította le egy gödöllői cég a poharazógé- pet. Elkészítették már az új csomagolású termékek emblé­máit is. Szépek lettek. Lul-Össy Sándor, az üzem vezetője elmondta, hogy a min­tákat már legyártották, s azokat megvizsgálta, elfogadta a Kermi is. Öt szakember dolgo­zik a gépeken, amelyeknek ka­pacitása a jelenlegi áruforga­lom sokszorosát, a fejlődést te­szi lehetővé. Czene Attila Belga tenyészállatok a kapolyi szövetkezet telepén Csiszár Imre fotókon mutatja a tenyészállatokat. A telepre be­jutni csak fertőtlenítés után lehet FOTÓ: CZENE ATTILA A szakszerű technológia ki­lónként két forint hasznot je­lent az értékesítésben. Tele­pünkön a belépőknek át kell öltözni, és fertőtlenítő zóná­kon át juthatnak csak az álla­tokhoz - mondta Csiszár Imre, a Haladás Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke.- Felvállaltuk, hogy a nálunk tartott állatoknál biztosítjuk az úgynevezett „hármas mentessé­get”. Ez azt jelenti, hogy a serté­sekre veszélyes brucelle, leptos- pirozis és Aujeszky-fertőzés le­hetőségét garantáltan kiszűrjük- mondta a kapolyi Haladás el­nöke. -.A szükséges technoló­giát ötmillió forintért alakítottuk ki, tizenkét évvel ezelőtt. Faj­tiszta állatokat tartunk, elsősor­ban new hamspier és belga la­pály fajtákat. Csiszár Imre el­mondta azt is, hogy hatvan da­rabból álló tenyészkoca-állomá- nyuk Európában egyedülálló. — Telepünkön 1200 sertés van: ebből 135 tenyészkoca, 14 te­nyészkan. Technológiánk szín­vonalát az is jellemzi, hogy gyógyszert csak a legszüksége­sebb mértében használunk, s használat után eldobjuk a takar- mányos-zsákokat is. Talán job­ban érthetőek a szigorú rendsza­bályok, ha elmondom, hogy egy tenyészkan külföldről történő be­szerzése 250 ezer forintba kerül. Sertéstelepünk értéke 40-50 mil­lió forint, ezért egy őrző-védő kft-vel őriztetjük. A behatoló ugyanis nemcsak az ellopott ér­tékkel károsítana bennünket, ha­nem a féltett rendszerünk is meg­sérülne. Ondrejovics László Rongy helyett most ők is inkább tápot árulnának Kímélik a kost Ságváron Biztos vevőkör Ságváron - a környékről sokan jönnek ide tápért Horváth Ferenc és felesége a ságvári takarmánybolt előtt várt a sorára. Nem tápért, hanem receptért jöttek; megtudni azt, hogyan lehet sikeresen működtetni ilyen üzletet.- Nyugdíjas vagyok már, de negyven éven át a kereskede­lemben dolgoztam - mondta Horváth Ferenc, aki Kőröshe­gyen lakik. - Most is van egy rongyosboltunk, de úgy gondo­lom: annak az ideje már lejárt. A szegényedő emberek hosszú évekre vesznek maguknak ru­hát, a mezőgazdaságnak azon­ban fejlődnie kell. És tápra mindig szükség lesz: emiatt akarunk profilt váltani. Az is­merőseim, barátaim közül so­kan tartanak állatot, ők már ál­landó vásárlóimnak ígérkeztek. És még arra is gondolok: eddig csak csirkéket neveltünk, de most a bolt segítségével fölhíz- lalunk két malacot. \ Kovács Istvánná tápot venni jött ide. Két birka, három kecske legelészik az udvarán; mint mondta, cumival etette, nevelte föl valamennyit.- A fiam mondta már, hogy vágjuk le az öreg kost, de nem engedem. A szívem megsza­kadna érte - mondta. - Persze a 11 ezer forintos nyugdíjamból nem futja mindenre, és nálunk három család él együtt. Van ki­lenc némakacsám, 57 csirkém és két szaporítani való nyúla- nyám is. Azokat esszük. De előtte sok-sok tápot fölesznek; jó vevője vagyok Vilmosnak. Kercsmár Vilmos jó esetben 150 mázsa tápot ad el havonta. — Nem tudom nyugodt szívvel ajánlani az üzletnyitást, de lebeszélni sem akarom róla Horváthékat — mondta. — Én négy évig az áfész alkalmazott­jaként tanultam ezt a szakmát. Három esztendeje pedig, ami­kor vállalkozásba fogtam, fű­tőolajat is árusítottam, azt pe­dig vitték, mint a cukrot. A tá­pokat olcsón adhattam emiatt, és jelentős vevőkört szoktattam ide. Vannak azonban hosszú holtidőszakok is, amikor alig fogy az áru. Az ősz hoz sikert, amikor karácsonyra disznót hizlalnak az emberek, illetve a tavasz, amikor sokan kezdenek baromfit nevelni. Kercsmár Vilmos elmondta: megpróbált „több lábra állni”. Zöldségárusítással is foglal­kozni, de azt sem kereste meg, amit az üzletbe fektetett. — A suszter maradjon a kap­tafánál; rájöttem saját káromon a mondás igazára — emléke­zett. — Szerencsére a ságvá- riak közül sokan tartanak álla­tokat, bár erre nem kényszeríti őket semmi. Itt ugyanis az em­berek túlnyomó többségének a Balaton közelsége és a falu fej­lődése miatt van munkahelye. Ötven kilométerrel délebbre, bizony, már jóval jobban menne az üzlet. Öt éve építet­tük a házunkat. Nem akarok panaszkodni, de tény: azóta egy tapodtat sem tudtunk előbbre lépni a családommal. Csak vegetálunk. Czene Attila A sör nem fogy Szorosadon- Valamikor 40 korsó volt hasz­nálatban, ma már öt is elég - mondta Szabóné Irén, a szoro­sad! kocsmárosné. - Azokban az években 80 láda sört adtam el; most örülök, ha elfogy kettő. Je­lenleg van két vendégem; de ők is inkább azért jöttek, hogy beszél­gessenek. A faluba majdnem minden családnak van szőleje, az emberek jobbára a saját borukat isszák, A forgalmam abból van, hogy öt faluból és a környéken levő két pusztáról aki erre jár, esetenként betér. Szorosadnak csak 150 lakója van; ha mindenki betérne, még akkor sem lenne nyereséges az üzlet. Mert egy té­len harminc mázsa szenet is elfő­tök. Fiatalon kerültem a faluba, azt sem tudtam, hogyan kell tisz­tán tartani a padlót. Amikor azt hallottam, hogy olajozni szokták, én is felkentem, és csak később derült ki, hogy fáradtolajat hasz­náltam. Olyan fekete és büdös lett tőle a padló, mintha kátránnyal kentem volna be. ■ Ma már van helyismeretem; név szerint megmondom előre, hogy ki lesz az a három-négy vendég, aki mise után bejön a kocs­mába. (Ondrejovics) Somogymeggyesnek magánadomány Nyolcvanezer forintot adomá­nyozott a somogymeggyesi kis óvodának Weis Jenő német evangélikus lelkész, aki a kis településen született. Az összeg felhasználásának módjáról nem rendelkezett, ezért Némethné Grunner Ildikó, a meggyesi óvoda vezetője úgy határozott, hogy ezen a pénzen a gyerme­kek kommunikációs készségét elősegítő tanszereket és foglal­kozáshoz eszközöket vásárol. Aranylakodalmat is tartottak Karádon Erzsébet-napkor ünnepelte há­zasságkötésük 50. évfordulóját Karádon id. Békefi József és fe­lesége, Fekete Erzsébet. Az idős házaspárt két fia és lánya, két menye, a veje és hat uno­kája köszöntötte a jeles napon. Tovább terjeszkedik a tabi Sütiker A Tabon 1990-ben hét dolgo­zóval létrehozott Sütiker kft ma már tizennégy alkalmazottal dolgozik. A 25-30 féle sütői­pari terméket előállító kis cég a városhoz közeli falvakban, te­lepüléseken értékesíti termé­keit. 24 üzlettel áll szerződéses kapcsolatban, s így csaknem 20 faluba szállít naponta friss árut. Vegetál a Hét Domb Daránypusztán A 65-ös főút mellett, Darány- puszta közelében a Hét Domb vendéglő forgalmán is érezhető volt az idén a balatoni vendé­gek hiánya. A családi vállalko­zásnak a vendégforgalom visz- szaesése következtében bőví­tésre, korszerűsítésre nem telik, csak a rezsit fedezi a forgalom. Bonnya is pályázik út burkolására Az Útgazdálkodási és Koordi­nációs Igazgatósághoz nyújtott be pályázatot Bonnya önkor­mányzata: a Kossuth utcát sze­retnék aszfalttal burkolni 500 méteren. Ennek költsége meg­haladja a 10 millió forintot, s csak a fele áll rendelkezésükre. Az akadály elhárult, de az önkormányzat nem tartja célszerűnek a költözést Pályázatra vár Törökkoppány A törökkoppányi önkor­mányzat térségi feladatokat lát el az iskola működtetésé­vel. Eddig több helyen, el­avult épületekben oktatták a hét község diákjait - írta Bognár Hajnalka körjegyző az önkormányzat nevében, mivel szerintük egy hete meg­jelent tudósításunk „helyen­ként” nem elég tárgyilagos. A céltámogatás elnyerése után nagy erőfeszítéssel arra töre­kedtünk, hogy a diákok kultu­rált, ízlésformáló környezetben nevelkedjenek. így terveztük meg az iskolabővítést. Anyagi lehetőségeink azonban nem tet­ték lehetővé, hogy egy ütemben készüljön el a beruházás. Az is­kolát a külső közművek és a fű­tési rendszer nélkül adták át. A továbbépítéshez szükséges pénzeszközök előteremtése után - ebben már valamennyi érintett önkormányzat részt vett - a Balatincz-Illés Kft, a kivite­lező megfeszített munkával igyekezett elérni, hogy Októ­berben, a fűtési idény megkez­désére a már meglévő iskola működési rendjét biztosítani tudja. Az új iskolaszámy haszná­latba vételi engedélyezéséhez szükséges bejáráson valameny- nyi szakhatóság hozzájárulását megkaptuk, s csak kisebb hiá­nyosságok kijavítását kezdeT ményezték. Minden akadály el­hárult, hogy az iskolát a diákok birtokukba vehessék. Az ön- kormányzat azonban úgy dön­tött, hogy egy újabban élnyert címzett támogatási pályázat versenytárgyalásának lefolyta­tása előtt - kéttantermes és szo- ciálisblokk-bővítés - nem cél­szerű az új épületszámyba be­költözni. Mi indokolja ezt? Az újabb bővítési munkák érinte­nék a működő régi iskolaszár­nyat, s a tanítás ezen a részen lehetetlenné válna a kivitelezési munkák idején. Az osztályok elhelyezését át kellene szer­vezni, ezért megvárjuk a pályá­zat elbírálását: folytatódhat-e a beruházás vagy sem. Az eddig megvalósult létesítmény a ter­vező, a kivitelező és valameny- nyi közreműködő munkáját di­cséri. Ezeken a feladatokon kí­vül felvállaltuk, hogy javítjuk a községben működő óvoda álla­potát is, a kisgyermekek közér­zetének javítása érdekében. Ezt a feladatot is példamutatóan ol­dotta meg a Balatincz-Illés Kft. Munkatársunk tudósítását egyáltalán nem cáfolja a fenti vélemény. Augusztusban ün­nepélyesen felavatták a léte­sítményt, s ez a falu lakóiban a becsapottság érzését kelti: tény ugyanis, hogy az új isko­lában azóta sem tanítanak. Továbbra is figyelünk Tö- rökkoppányra. Igyekszünk segíteni az önkormányzat kedvező megítélését is, ha módot ad rá. (A szerk.) Az ABBOTT HUNGARY FELVÉTELRE KERES ORVOSLÁTOGAIÓT Somogy és Zala megye területére Korábbi tapasztalat és angol nyelvtudás előnyt jelent. Kérjük fényképpel ellátott önéletrajzát az alábbi címre küldje el: 1071 Budapest, Városligeti fasor 47-49. (1463) Testőrök őrzik a disznókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom