Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

1995. november 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Szelet vetett Faddy atya Az Országgyűlés tegnapi ülé­sén sokan felháborodva tették szóvá, hogy a kisgazdák hét­végi nagygyűlésén Faddy Otthmár dörgő tapsvihar kö­zepette követelhette az idege­nek kiseprűzését az ország­ból. Ugyanakkor többen nyugtázták, hogy a ferences rendi atya szavaitól elhatáro­lódott saját rendje és az egész katolikus egyház. Szekeres Imre az MSZP frakció nevében arra szólította fel a Független Kisgazdapárt elnökét, hogy ezt ő is tegye meg. Tor- gyáti József azonban igyekezett megvédeni a 86 éves atyát, aki szerinte nem az idegeneket, ha­nem az ország kifosztóit osto­rozta. — Nem történt most sem más, mint 50 éve. A kommu­nizmus rátámadt a Független Kisgazda- pártra - mondta. Szabó Zoltán, a kulturális tárca államtitkára válaszolt Torgyán József egy múlt heti kérdésében nyilvánosságot ka­pott korrupciós vádra. El­mondta, hogy a Nemzeti Kultu­rális Alap pénzéből - ellentét­ben a kérdés sugallta feltétele­zéssel - nem részesült sem Dombach Alajos SZDSZ-es képviselő, sem Török András helyettes államtitkár feleségé­nek cége. Nem is pályáztak. Az érdemi munkára térve folytatódott a személyi jövede­lemadóról és a jövő évi költ­ségvetésről szóló törvényterve­zetek tárgyalása. * * * Az FKGP parlamenti képvi­selőcsoportja tegnap úgy fog­lalt állást, hogy egységesen ki­áll Faddy Otthmár ferences rendi szerzetes mellett. A frak­ció nem érti, hogy az egyház miért nem védi meg saját szer­zetesét. (Simonffy) Kölcsönös engedmények Megegyezés és további vita az ÉT fórumain Két színtéren is folytatódtak a kormány, a munkaadók, va­lamint a munkavállalók kép­viselőinek tanácskozásai. Az Érdekegyeztető' Tanács hét­fői ülésén, több kompromisz- szum jóvoltából, egyezséget kötött a kormányzati és a mun­kaadói oldal. Ennek eredmé­nyeként az egyéni vállalkozók - az eddigi kormányzati szán­déktól eltérően - a jövő évben is bejelentkezhetnek a társasági adó hatálya alá. Ugyanakkor a kormány nem teljesíti azt a munkaadói igényt, hogy a ka­marai tagdíjat levonhassák az adóból. Az egyéb adótörvényekről tartott vitában a kormányzat el­fogadta, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-ked­vezményének pénzbeli kifize­tését költségként számolhassák el a munkaadók. Nem tartotta ugyanakkor teljesíthetőnek azt a másik munkavállalói kérést, hogy továbbra is az eddigihez hasonló kedvezményben része­süljön a nyugdíjasok és a ta­nulók helyi közlekedési bérlete. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának tanácskozásán a munkaadói és munkavállalói oldal abban ju­tott egyetértésre, hogy először az egységes Munkaerő-piaci Alapot irányító önkormányza­tot kell megszervezni, s csak ezt követően módosítani az alapra vonatkozó törvényi sza­bályozást. A szociális partnerek elis­merték, hogy a kormányzat nem zárkózik el az alap önkor­mányzati irányításától, de ért­hetetlennek találták, hogy miért erőlteti a kabinet az ennek el­lentmondó törvényi módosítást. Térítés nélküli oktatás az első szakmáig Családbarát adót kémek Három vagy annál is több gyermeket nevelni: súlyos gondot jelent a családokban. 22 ezer ilyen család képvisele­tét vállalta magára a Nagycsa­ládosok Országos Egyesülete. Ezeket a családokat az új adózási mód, a nulla kulcs el­törlése most igen súlyosan érinti. A többi között ez is el­hangzott a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének hétfői sajtótájékoztatóján. A hét végén megtartott köz­gyűlésükről beszámolva Benkó Agnes, az egyesület elnöke el­mondta: a tanácskozáson mint­egy 120-130 ezer ember képvi­seletében fogalmazták • meg, hogy a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete családbarát jö­vedelemadózást akar, s követeli, hogy az adózásnál az egy főre jutó jövedelmet vegyék figye­lembe. Kívánatosnak tartanák, ha az első szakma megszerzé­séig térítésmentes lenne az okta­tás, és családi pótlék járna a gye­rekek után amíg tanulnak. Két aláíró nyilatkozata a szocialista frakción belüli akció céljáról A költségvetésé az elsőbbség Szekeres elégedett a frakció döntésével fotó: fbb/diósi imre 71 igen, 53 nem es 6 tartóz­kodó szavazattal döntött úgy tegnap az MSZP frakciója, hogy január végén, február elején értékeli saját tevé­kenységét, s ekkor térnek ki a szervezeti, személyi ügyekre is. Ha szükséges, személycseréket hajtanak végre a vezetésben, amit a nemmel szavazók elhalasz­tottak volna a tavaszi kong­resszus utáni időszakra. Az ügy előzménye: néhány frakciótag a közelmúltban alá­írásgyűjtésbe kezdett, mert elégedetlenek a 209 képvise­lőből álló csoport működésé­vel, illetve vezetésével. Hogy pontosan mi állt az íveken, s hogy azokat eddig hányán írták alá, azt nem tudni. A tegnapi frakcióülésen ugyanis a papírok nem kerül­tek elő. Az aláírók közül ketten, Lajtai István és Juhászné Lé­vai Katalin lapunknak nyilat­kozva elmondták, hogy kez­deményezésük jobbító szán­dékú volt, s nem bizonyos személyek ellen irányult. Vol­taképp kényszeríteni akarták a vezetést arra, hogy végre a csoport belső ügyeivel is rész­letekbe menően foglalkozza­nak. Szerintük ugyanis hiány­zik az igazi csapatmunka, s így a meglévő szellemi tarta­lékokat sem használják ki eléggé. A különböző híresztelések, folyosói pletykák szerint az MSZP-s képviselők egy része azért lázadt most fel, mert a frakció vezetői elnyomják ambícióikat, márpedig háttér­ben maradásuk esetén, nyilvá­nos szereplések híján válasz­tóik elpártolhatnak tőlük. Máté László, az MSZP alel- nöke az ülés után úgy nyilat­kozott, hogy elégedett a frak­ció döntésével. Nyomatékkai tette hozzá, hogy semmilyen hátrány nem érheti az aláírás- gyűjtőket, akik közül egyelőre csak néhányan fedték fel ma­gukat. Szekeres Imre frakcióvezető nem tartja személye elleni tá­madásnak az aláírásgyűjtést, mert szerinte a kezdeménye­zés elsősorban a munka minő­ségének javítását célozta. A frakcióülés elején többen vita nélkül le is akarták zárni az ügyet, Szekeres azonban a tisztázás, a „kibeszélés” híve.- A januári-februári frak­cióülésen alapos értékelésre számítok, ami nem nélkülöz­heti az ügyvezetés, a munka- csoportok vezetőinek, a bi­zottságok szocialista tagjainak és vezetőinek, a parlament el­nökének és jegyzőjének, tehát valamennyi MSZP-s tisztség- viselőnek a minősítését sem - jelentette ki újságíróknak nyi­latkozva a frakcióvezető. Takács Mariann Támogatás önkormányzatoknak A kistelepülések összefogását szorgalmazzák A kormány meghatározta azokat a célokat, amelyekre az egyes önkormányzatok 1997-ben címzett és céltámogatást igényelhetnek. Az előírásokkal összhangban álló igényeket a jövő év elején kell bejelenteni. A napokban elfogadott rende­let négy főcsoportba sorolja a támogatható célokat. A szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos támo­gatás a lakossági igények ki­elégítésére kérhető, azonban szennyvíztisztító-telep építé­sére a 2000 lakosnál kisebb települések, a megyei jogú városok és a főváros önkor­mányzatai nem kaphatnak központi támogatást. A kiste­lepülések csak akkor, ha tár­sulnak, s az egyesülésben érintett települések lakóinak lélekszáma meghaladja a 2000-et. A támogatás mér­téke 40 százalék. Céltámogatásért folya­modhatnak a települések fo­lyékony hulladékot - szip­pantott szennyvizet - tisztító telep építésére is. Erre is ér­vényes a követelmény, hogy legalább 2000 lakosú legyen a település. További feltétel, hogy a belterület közműves vízellátással rendelkezzen, és az építendő létesítményt a ké­sőbbiekben csatlakoztatni le­hessen a közcsatorna-háló­zathoz. A támogatás aránya 40 százalék. A támogatások második csoportját azok az oktatási lé­tesítmények alkotják, ame­lyeket az I. fokú építési ható­ság életveszélyessé nyilvání­tott. Az emiatt kieső tanter­mek pótlásához a költségek 40 százalékát kitevő támoga­tásért folyamodhatnak az érintettek. A harmadik csoportba a működő kórházak és szakren­delők tartoznak, amelyek a fo­gászat, a hagyományos rönt­gen, a diagnosztika, a kórházi laboratórium, az intenzív terá­pia és a fertőtlenítés fejleszté­sére igényelhetnek 30 száza­lékos támogatást. A negyedik kategóriába a szilárdhulladék-lerakó építé­sét Sorolja a rendelkezés. Harmincszázalékos támoga­tásra az olyan települések számíthatnak, ahol húsz ki­lométeres körzetben nincs megfelelő lerakodótelep, vagy a település népessége meghaladja a tízezret. (Koós) Ráadáspénz. A Honvédségi Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén kiderült, hogy a Honvé­delmi Minisztérium és a hon­védség 2,4 milliárd forint bért takarított meg. Úgy döntöttek, hogy ennek a feléből - még az idén - egyhavi illetményük 75 százalékával tetézik meg a hi­vatásos katonák, a továbbszol­gálók és a szerződéses katonák jövedelmét. További egymil- liárd forintot dologi kiadásokra kívánnak átcsoportosítani. Az utolsó szó jogán. A Leg­felsőbb Bíróságon tegnap foly­tatódott az úgynevezett olajez­redesek pere. A vádlottak cáfol­ták, hogy üzemanyagügyle­teikkel kárt okoztak volna. Éel- panaszolták egzisztenciájuk tönkremenetelét, egészségi ál­lapotuk megromlását és vala­mennyien felmentést, illetve ennek elmaradása esetén az első fokon kiszabott büntetés enyhítését és felfüggesztését kérték. A jogerős ítéletet no­vember 20-án hirdetik ki. Készültség. Egyelőre nem fe­nyegeti közvetlenül hazánkat a Munkács közelében megsérült, Barátság II. kőolajvezetékből kiömlött olaj. A több tonna szennyezőanyaggal borított La­torca patak ugyanis szlovák te­rületen torkollik a Bodrogba. Ennek ellenére nálunk is foko­zott figyelőszolgálatot, első­fokú vízminőségi, kárelhárítási készültséget rendeltek el. Államtitkárjelölt. Az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Bizottsága meghallgatta Szil- vásy Györgyöt, a Miniszterel­nöki Hivatal jelenlegi helyettes államtitkárát és támogatta ki­nevezését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium közigazgatási államtitká­rának posztjára. Elődje szakma­inak mondott okokból távozott. Hibakeresés. A Paksi Atom­erőműben még mindig nem ta­láltak magyarázatot arra, hogy a 2-es blokk reaktorában miért szorult be egy a 37 szabályozó rúd közül. A további vizsgála­tokhoz több üzemanyag-kazet­tát kell kiemelni a hibás szerel­vény környezetében. Most ezen dolgoznak. Sztrájkbizottság. Nem ka­pott tárgyalási alapnak tekint­hető választ a tulajdonost kép­viselő ÁPV Rt.-től hétfőn 12 óráig a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetsége. Ezért megalakítja az ágazat sztrájkbizottságát, amely megkezdi a villamos- energia-ipar 8 órás általános munkabeszüntetésének szerve­zését. Az előkészületek hosz- szabb ideig tartanak, mert mintegy két hét szükséges ah­hoz, hogy megállapodjanak a munkáltatóval a minimális szolgáltatás mértékéről. Tanácskozik a válságstáb, elkerülhetőnek látszik a sztrájk Az egészségügy átcsoportosíthat Még bízik az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete abban, hogy a szombati figyelemfelkeltő demonstrációt követően elke­rülhető az országos sztrájk. Az egészségügyiek ragasz­kodnak a bérek 35 százalékos, s az intézmények működési költségeinek 10 százalékos növeléséhez. Elfogadhatatlan­nak tartják a nyugdíjtörvény tervezetét. Kedvezményes egészségügyi ellátást kíván­nak, s az 1992. július 1. előtti közalkalmazotti jogviszonyuk elismerését kívánják. A kormány álláspontja sze­rint az ágazatban 20 százalé­kos béremelést és szintén 20 százalékos dologi költségnö­velést lehet végrehajtani. Ér­deklődésünkre Pankucsi Márta, a Népjóléti Miniszté­rium szóvivője hangsúlyozta: a tárca véleménye változatla­nul az, hogy az említett, ösz- szességében negyvenszázalé­kos többlet jelentős előrelépés. Ez egyben lehetőséget kínál arra is, hogy az intézmények jövőre helyben, maguk dönt­senek ennek felhasználási módjáról. Mint ismeretes, a tárca 20-20 százalékot javasol bér-, illetve fenntartási költsé­gemelésre. A súlyozás azon­ban - a helyi gondok ismere­tében - az intézmények hatás­köre és felelőssége. Tehát egy- egy kórház vagy szociális ott­hon vezetősége e keretet há­zon belül átcsoportosíthatja. A közalkalmazotti jogviszony el­ismerésével kapcsolatos köve­telést a tárca támogatja, és az ágazat dolgozóinak kedvez­ményes egészségügyi ellátási lehetőségeit is vizsgálja már egy szakértői bizottság. Lapzártánk idején Sződlige- ten ülésezik az EDDSZ vál­ságstábja. Az alapszervi titká­rok tanácsától új jogosítvá­nyokat kapnak arra, miképpen tárgyaljanak tovább. A fóru­mon részt vesznek más szak­mai érdekképviseleti szerveze­tek is. Úgy tudni, esély van arra, hogy további tárgyalások révén elkerülhető legyen a sztrájk. (Cs. Benkő) Biztonságos visszatérést remélnek Horvát hazatelepülök gondjai A horvátországi magyarság csalódottan vette tudomásul a szerbek által megszállt horvátországi területek stá­tusáról kötött egyezmény tartalmát. Aszerint ugyanis a hazatérők­nek egymás mellett kellene élniük azokkal, akik négy év­vel ezelőtt kisemmizték és el­üldözték őket. Ezt a Horvátor­szági Magyarok Demokrati­kus Közösségének (HMDK) és a Horvátországi Magyarok Szövetségének (HMSZ) veze­tői jelentették be tegnap Bu­dapesten, a hatpárti Határon- túli Konzultatív Bizottság tag­jaival folytatott megbeszélé­süket követően. A két tömörülés delegáció­ját Tabajdi Csaba, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkárának vezetésével - a köztük fennálló rossz viszony miatt - külön fogadta a testü­let. A megbeszélés napirend­jén a ma még a szerbek által megszállt területek békés visszaadásáról szóló szerző­dés, a horvátórszági magyar iskolák ügye, valamint a két szervezet közötti együttműkö­dés lehetősége szerepelt. Megerősítették: fontosnak tartják, hogy a horvát kormány és a terület ideiglenes vezetése szavatolja a menekültek biz­tonságos visszatérését, kárpót­lását. Felmerült: magyar ön- kormányzat is működjön a te­rületen, valamint az is, hogy a magyar kisebbség képviselőit is vonják be a Kelet-Szlavónia jövőjéről folytatandó tárgyalá­sokba. A terület öttagú átme­neti kormányának egy magyar tagja is lesz, aki segítheti a magyarok hazatérését. Az államtitkár kérte: a hor­vátországi magyarság dol­gozza ki saját reintegrációs programját. Tabajdi bejelen­tette: a közeljövőben levélben kéri horvát partnerét, hogy a kisebbségi vegyesbizottság egy-két hónapon belül rendkí­vüli ülésen térjen vissza a ha­zatelepülök és a két — Zág­rábban és Eszéken felállítandó — magyar oktatási centrum ügyére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom