Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-14 / 267. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. november 14., kedd Lakás a város segítségével Tavaly 66 családnak segítette első lakáshoz jutását a megyeszékhely önkormányzata több mint nyolcmillió forinttal. Ennek nagy . része kamatmentes kölcsön volt, míg több mint kétmillió forintot vissza nem térítendő támogatásként adtak. Idén 39 fiatal házaspár számíthat anyagi segítségre öt és félmillió forint értékben. Lakást tavaly 28 idén hét fiatalnak biztosítanak. Somogyiak fotóssikere A Somogyi Fotóklub két tagjának, Szentiványi Árpád (AFIAP, PS A) és Péter János (AFIAP) fotóművésznek a brassói nemzetközi fotókiállításon egy-egy képe is falra került. Péter Jánosnak az első nemzetközi sportfotókiállításon Kassán két képét tartották kiállításra méltónak a bíráló bizottság tagjai. Megújult világítás Szabáson Egymillió-háromszázezer forintot fordított a közvilá- gosítás korszerűsítésére a szabási önkormányzat. Több szakaszban folytatják a járdaépítést is. 750 ezer forintot pályázaton nyertek, s az önkormányzatnak még ugyanekkora összeget kellett hozzátennie, hogy a tervezett járda megépüljön. Munkanélküli fiatalok Kaposváron mintegy háromezer regisztrált munka- nélküli van, közülük minden harmadik huszonöt év alatti fiatal. Ötszáznyolcvanheten még egyáltalán nem szerezhettek munkahelyi tapasztalatot, mert az iskola elvégzése után esélyük sem volt az elhelyezkedésre. Kilenc- százhetvenhat ifjú várja a lehetőséget," hogy tanult szakmájában bizonyíthassa rátermettségét. Óvodaműködésröl Udvarhelyen A somogyudvarhelyi képviselő-testület legutóbbi ülésén áttekintette az óvoda működését. Az ötven férőhelyes óvodába jelenleg negyvenöt gyermek jár, két csoportot működtetnek. Az intézményben négy szakember foglalkozik^ kicsinyekkel. A képviselők elfogadták a beszámolót. A közeljövőben várhatóan nem lesz leépítés az óvodában. Kistérségi társulás oldhatná meg a gondot Szennyvízen „úszik” Ráksi Két éve új kutat fúratott a ráksi kát is eléri — mondta. — Egy Magy aratóddal és Patalommal önkormányzat. Ez volt az utolsó, mintegy másfél millió forintos beruházás a településen. A forráshiányos önkormányzat ugyanis négymillió forintos deficittel küszködik. A kútra azonban nagy szükség volt, mert a talajvíz szennyezettsége miatt ammónia és vas került az ivóvízbe. Legutóbb abba a rétegbe próbáltak fúrni, ahol még tiszta volt a víz. A két kút közül a sekélyebb bizonyult jónak. Dr. Trombitás Tamás ráksi polgár- mestere szerint a szennyvízelvezetés hiánya miatt szivárog a szennyező anyag a kutakba. — A szikkasztó rendszer nem oldja meg a gondokat; valójában egy szennyvíztavon úszik az egész falu és félő, hogy a szeny- nyeződés rövidesen az új kutaéve 30-35 millió forintba került volna a korszerű telep kialakítása, ma — az infláció miatt — duplája ez az összeg,nekünk pedig százezer forintos gondjaink vannak. Úgy tetszik kormányzati szinten is tudják: ezt a gondot meg kell oldani. Mégis, legutóbb hoztak egy olyan intézkedést, hogy csak a kétezer lélekszámú települések társulását támogatják. Áz 520 lakosú Ráksi- val nehéz lenne bárhova is beállni. Igáiban ugyanis már befejezés előtt áll az új szennyvízelvezető rendszer kiépítése. Több, nagyon drága átemelőműre lenne szükség a társuláshoz, ami számunkra megfizethetetlen és a működtetésre sem lenne pénzünk. A megoldás a kistérségi társulás lenne. Talán sikerül megegyezni. A magyara- tádiakkal már tágyaltunk is egy közös szennyvízelhelyező telep kialakításáról. Éddig ugyanis ahol tudták, ott engedték ki a szippantott szennyvizet. Előszeretettel tették ezt az árkok, a folyóvíz mellett és még az ÄNTSZ ellenőrzése sem riasztotta vissza őket. Gátlástalanul szennyezik talajt, a leendő vizeinket. Már ott tartunk, hogy a derítőkből is szivárog a szennyvíz s ez addig megy lefelé a talajba, amíg el nem éri azt a szintet, ahonnan most nyeljük az ivóvizet.. Bár a ráksi talaj kötött, ennek ellenére ez rövid időn belül bekövetkezik, hiszen már húsz éve szennyezik büntetlenül a talajt. (Várnai) Somogybán még csak fontolgatják, a növénybiztosító létrehozását Biztonság - kedvező áron A Baranya megyei Nonprofit Növénybiztosító Egyesületet 16 tag alakította három évvel ezelőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek, kistermelők és a baranyai Teszöv által létrehozott vállalkozás az elmúlt időszak alatt a második legnagyobb növénybiztosítóvá nőtte ki magát. A szabályoknak megfelelően a tagok díjat fizetnek. Ennek megállapításakor figyelembe veszik az adott földrajzi területet és megvizsgálják a nyolcéves kárhányadot. A termelő pedig meghatározza, milyen értéken kívánja a terményt biztosítani. Ezek alapján kialakul egy díjtétel, amit négy egyenlő részletben fizetnek az egyesületnek. A befolyt összeg évente 17,5 millió forint Baranyában, de hogy jelentősebb károkat is rendezni tudjanak — ami egy- milliárd forint is lehet — az egyesület viszontbiztosítást kötött az Argosz Biztosító Rt-vel. Ők a kártérítés 85 százalékát vállalták fel, mi pedig a fennmaradó 15 százalékot. — Az elmúlt másfél évben többször is kísérletet tettünk, hogy létrehozzuk a nonprofit növénybiztosító egyesületet Somogybán is — mondta dr. Jáki István, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének főmunkatársa. — Ehhez legalább tíz mezőgazda- sági kis- vagy nagyüzem önkéntes csatlakozása szükséges. A mezőgazdaságban tapasztalható általános pénzhiány azonban megakadályozta ezt a kezdeményezésünket. Pedig ennél olcsóbb megoldás nincs, mivel kedvező kárhányad esetén lehetősége van az egyesületnek a tárgyévben fel nem használt biztosítási díj jelentős részét — akár 50-60 százalékát — vagy tartalékolni, vagy visszaosztani a tagoknak. Az érdekvédelmi szövetségnél jelenleg öt termelő csatlakozási szándékáról tudnak és legalább ennyi kell még ahhoz, hogy jövőre Somogybán is működhessen az egyesület. Idén a jég több százmillió forint kárt okozott a gazdaságokban. Pár százezer forint biztosítással mindez kivédhető lett volna... Boldizsár Beáta Nyugdíjasorientált a társadalombiztosítási önkormányzat Alakul a megyei testület — Nyugdíjasorientált a Társadalombiztosítási Önkormányzat, ami az érdekegyeztető fórumok munkaadói és munka- vállalói oldalai részéről is tapasztalható. A megyei testületek létrehozásával pedig — remélhetően — még hatékonyabb munkát tudunk majd végezni, eredményesebben tudjuk képviselni a nyugdíjasok érdekeit — mondta Kovács Ottó, á Társadalombiztosítási Önkormányzat képviselője, a Nyugdíjasok Országos Kamarájának tagja azon a tegnapi megbeszélésen, amelyen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Somogy Megyei Testületének megalakulásával kapcsolatos feladatokról volt szó. A megbeszélésen részt vettek a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek vezetői, a munkaadói oldal képviselői, valamint a nyugdíjasok szervezeteinek képviselői is. Mint Gábor Vincéné, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság titkársági vezetője elmondta: 1993 óta törvény mondja ki a megyei testületek létrehozását. Egy öttagú ad hoc bizottság fél éve dolgozik ennek szervezésén, s a munka most utolsó periódusához érkezett. Kaposváron november 30- án tartja alakuló közgyűlését a megyei testület, melyre összesen huszonegy tagot delegálhatnak: kilenc tagot a munkaadói oldal, tízet a munkavállalók érdekképviseleti szervei és kettőt a nyugdíjasszervezetek. A tegnapi ülésen a munkavállalói oldal képviselői javaslatot tettek az elnök személyére: Kozma Sándomét jelölik erre a tisztségre. A munkaadói oldal még nem tudta megnevezni jelöltjét az alelnöki tisztségre, a munkáltatói érdekképviseletek koordinációs fóruma még ezen a héten dönt erről. (Jakab) A megye egyetlen fényképezőgép-javítója a kaposvári Arany János utcai fotoszerviz. A megyeszékhelyen kívül Barcsról, Nagyatádról, de Dombóvárról is ide küldik a meghibásodott kamerákat. A szervivben egyébként foglalkoznak vakuk és távcsövek javításával is. fotó: lang Róbert Mankóval ébresztette fel a hangos szobatársat Kést ragadott a horkoló Az orvosok szerint a horkolás életveszélyes is lehet, ha megákadályozza a légzést. Az a horkolás azonban, amely július 9-én repesztette a Segesdi Szociális Otthon egyik szobájának falait, nem a hangos szuszogóra, a 43 éves Boda János vádlottra, hanem a horkolás egyik kényszerű elszenvedőjére, B. László sértettre volt életveszélyes. Az emlékezetes napon mindketten jócskán fogyasztottak szeszesitalt. Közben Boda mély álomba merült, aztán rázendített. B. László egy ideig tűrte, de aztán begerjedt. Fogta a mankóját, és rácsapott vele Boda lábára azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy véget vessen a horkolásnak. Boda abba is hagyta, mert az ütéstől felijedt. A sértett szerencsétlenségére azonban hamar rájött, mitől sajog a lába. Szobatársa durva eljárása annyira felbőszítette, hogy felkapta a keze ügyében lévő kést, és hasba szúrta az ütlegelőt. A kés megnyitotta a sértett hasüregét, és olyan mélyre hatolt, hogy csak a nagyatádi kórház műtőasztalán tudták eltávolítani. A Somogy Megyei Főügyészség Boda Jánost életveszélyt okozó testi sértéssel vádolta. Az ügyet a Somogy Megyei Bíróság dr. Simon Margit tanácsa tárgyalta. A tanúvallomásokból a bíróság ízelítőt kaphatott a különböző szokású, műveltségű emberek kényszerű „összezárásából” fakadó gondokból is. Különösen súlyosak ezek, ha a szobatársak kedvelik a szeszesitalokat, és a jövedelmük szabadon felhasználható részét erre fordítják. Meggátolni őket ebben nagyon nehéz, hiszen a Segesdi Szociális Otthon nem zárt intézet, lakói szabadon járhatnak, kelhetnek. Ám ez senkit sem jogosíthat fel arra, hogy bűncselekménnyel torolja meg a rajta esett vélt vagy valódi sérelmet. A bíróság ítélete is erre figyelmeztet. A vádirattal egyezően állapította meg Boda János bűnösségét, és 1 évi, 6 hónapi börtönre ítélte. A vádlott felmentésért, védője enyhítésért fellebbezett. (Szegedi) Állattartók, kistermelők, viszonteladók, ST mezőgazdasági üzemek. Áfészek — A Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. a nagy érdeklődésre való tekintettel takarmány-korpa akcióját meghosszabbítja december 31-ig. A takarmány-korpa megvásárolható 800 Ft/100 kg-os áfás áron, mely a zsákköltséget is tartalmazza. Keresse malmainkat, valamint a megye területén működő takarmányboltjainkat. Várjuk jelenlegi és leendő partnereinket. Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. Kaposvár Egy nap alatt ötezer-kilencven tonna répát dolgoztak fel Kaposváron Pezsgős cukorgyári rekord Újabb, évszázados rekordot döntött a kaposvári cukorgyár: az elmúlt hét végén naponta átlag 5090 tonna cukorrépát dolgoztak fel. A százöt naposra tervezett kampány alatt várhatóan ötvenöt ezer tonna cukrot állítanak elő. A kiemelkedő eredménnyel, a gyár vezetői annyira elégedettek hogy az új rekord megünnepléséhez a dolgozók egy-egy üveg pezsgőt kapnak ajándékba. Mint dr. Karl Schultes, a Kaposcukor Rt elnök-vezérigazgatója elmondta, a feldolgozás folyamatos, gyárnak elegendő répa áll rendelkezésére. — Termelőinktől meghatározott ütemterv szerint kapjuk a cukorrépát. Mostanra megszűnt a korábbi alapanyag torlódás, a répa kilencven százalékát már beszállították. Az idei kampány során összesen 450 ezer tonna cukorrépát dolgozunk fel, eddig 237 ezer tonnával végeztünk. Úgy tervezzük, hogy a várható 55 ezer tonna cukorból 30 ezret Magyarországon értékesítünk, míg a többit exportáljuk — mondta az elnök-vezérigazgató. Hozzátette azt is: a Kaposcukor Rt az idén nem emeli a cukor árát. Drágulásra leghamarabb jövőre kerülhet sor. Az előzetes becslések szerint az első negyedévben akár 10 százalékkal is nőhet a cukor ára. A cukorgyár a Horvátországba leszállítandó 135 ezer tonna répából eddig 70 ezret exportált. Á nyolcmillió márka értékű üzlet meghatározó az idei bevételek között. Csakúgy mint az az ötmillió márka, amit a részvénytársaság 15 ezer liternyi sűrűiéért kap. Horvát cégek vesznek át 10 ezer tonna melaszt is: ezt a zágrábi és koprovnicai üzemek rendelték meg. Szántott szeletet olasz partnereik vásárolnak. A 10 ezer tonna áruért csaknem másfélmillió német márkát kapnak. A részvénytársaság munkatársai jelenleg egy albán céggel tárgyalnak. Ha a megállapodást aláírják, úgy 1,3 millió márka értékű cukrot adnak el a szkipetá- rok földjére. Az elnök-vezérigazgató szerint az új kapcsolat a hosszú távú együttműködés lehetőségét is magában hordozza. Megemlítette, hogy a dél-európai régió jókora mennyiségű cukorrépára és cukorra vevő. Ezt alátámasztja, hogy Kaposvárról rendszeresen szállítanak cukrot Horvátországba és Bosznia- Hercegovinába is. Érdeklődésünkre Karl Schultes leszögezte: a privatizáció a gyár működésében eddig nem okozott semmilyen változást. Minden tulajdonosváltásnak van hatása, ám a termelést várhatóan ez számottevően nem befolyásolja. A tulajdonosok a közeljövőben találkoznak, s akkor áttekintik a gyár helyzetét. Harsányi Miklós
