Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-13 / 266. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. november 13., hétfő Jelentés készül az EU-csatlakozás agrárkilátásairól Nem várható nagyobb támogatás Nincs kapcsolat az Európai Unió agrárpolitikájában küszöbön álló reformok és az EU kilátásba helyezett kibővítése között - szögezte le Franz Fischler, az Európai Bizottság mező- gazdasági kérdésekért felelős tagja. Az Európai Unió madridi csúcstalálkozója decemberben tárgyalja meg azt a jelentést, amely az agrárpolitika reformját, illetve a majdani bővítés várható következményeit taglalja. A dokumentumot szövegező munkacsoport vezetője, Franz Fischler leszögezte: hamis az a megközelítés, amely szerint az agrárpolitika reformja a leendő bővítés miatt vált elkerülhetetlenné. Az agrárbiztos egyúttal meg akarja nyugtatni az állam- és kormányfőket: a majdani kelet- és közép-európai tagfelvétel agrárköltségei, vagyis az elmaradott térségek fejlesztését célzó pénzalapok messze nem fogják elérni azt a nagyságot, amelyet egyes becslések jövendölnek. Egy közelmúltban kiszivárgott bizottsági felmérés mintegy 50 milliárd dollárra becsülte a várható költségtöbbletet. A decemberre elkészülő jelentés kívánatosnak tartja az Európai Unióban az agrárpiaci árak fokozatos csökkentését. A kifizetett támogatásnak el kell szakadnia a termelési mutatóktól, és például a környezetvédelmet célzó megfontolásoktól kell függnie. Fischler szerint kerülendő, hogy a termelőknek nyújtott támogatás egyfajta szociális hálóként működjön. A tanulmány azt is áttekinti: miként tehető minél fájdalommentesebbé mindkét fél - az EU és a csatlakozó ország - számára a leendő bővítés. Ez utóbbi kapcsán mindenesetre Fischler. leszögezte: „Nem tudom elképzelni, hogy nagyobb támogatást adjunk a régi kommunista struktúráknak, mint azoknak, amelyekben megvan a bátorság, hogy magántermelőként próbálkozzanak.” Sziámi ikrek születtek Moldovában. A Romániával határos köztársaság fővárosában, Kisinyovban, mellüknél összenőtt kisbabák láttak napvilágot. Minthogy közös szívük és májuk van, nem sok a remény életben maradásukra. - fotó: feb/reuter Román lap támadása a budapesti konferencia miatt Nagy-Magyarország réme A román kormány napilapja „Az igazi veszély Erdélyben” címmel vezércikkben támadta azt a Budapesten megtartott értekezletet, amely a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozott. „Nagy-Magyarország kísértete járja be Európát” - írja a cikk szerzője annak kapcsán, hogy a Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szerbiában élő magyar kisebbség sorsáról folytattak eszmecserét a magyar fővárosban. A Vocea Romaniei szerint „Sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai népirtásra, mint amilyen a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A román újság kifejti: az Európai Uniónak el kellene gondolkodnia Magyarország agresszív követelésein. Bukarestet nyugtalanítják Tőkés László „fenyegetései”, hogy úgymond „Erdélyt új Boszniává alakítsa át. Ezt közömbösen szemlélni öngyilkosság lenne”. A lap közli Viorel Caco- veanu kolozsvári író eszmefuttatását is, amely egyrészt a romániai magyar iskolákra, kiadókra, lapokra, tévéműsorokra vonatkozó hivatalos adatokat sorolja fel, másrészt egyebek között azzal vádolja a romániai magyarok érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t, hogy „az ország egy részének elszakítására törekszik”. Baljós jövőkép a világ nagyvárosairól Félmilliárd hajléktalan Az ENSZ legújabb felmérése riasztó állapotot rögzít, és sötét jövőt vetít elénk. Évente legalább 10 millióan, egy egész magyarországnyi népesség hal meg a túlnépesedett nagyvárosokban. Elsősorban lakóhelye szegényessége és az ebből adódó higiéniai állapotok miatt - állítják az ENSZ-tanulmány szerzői. 1975-ben a Föld népességének harmincnyolc százaléka, a kiemelkedően elvárosiasodott Egyesült Államok polgárainak hetvennégy százaléka élt városi környezetben. Lakáskérdés szempontjából a világ legrosszabb helyzetű városa Addisz Abeba, Etiópia fővárosa. Itt az emberek hetvenkilenc százaléka hajléktalan, s a többiek lakáskörülményei is siralmasak. De például Londonban is mindjobban emelkedik a hajléktalanok száma, akiknek várható élettartama, akárcsak a nyomorgó harmadik világban, huszonöt évvel kevesebb, mint azoknak, akiknek van valamiféle otthonuk. A 21. század az agyonurbani- zálódás évszázada lesz. A városok robbanásszerű terjeszkedése főleg a fejlődő térségben várható. Húsz év múlva a világ tíz legnagyobb városa közül kilencet valamelyik koldusszegény országban fogunk találni. A manapság hetedik Los Angeles, és a harmadik New York lélekszámban meg sem fogja közelíteni a nyomor- megapoliszok nagyságát. (FEB) Az EU védelmébe vette a prémes állatokat Akkor inkább pucéran A manökenek ellenzik a bun- daviseletet. Cindy Crawford, Naomi Campbell és Nadja Auermann csatlakozott azokhoz, akik plakátokon hirdetik: inkább meztelenül járnak, mintsem bundában. Az Európai Unióban is szigorodnak a az előírások: idén januártól tilos a csapdával fogott állatok bundáját értékesíteni, mert ezt a módszert kegyetlennek tartják. Jövőre már az így szerzett prémek behozatalát is be akarják tiltani, ami fájdalmasan érintené az észak-amerikai prémvadászokat, akik a zsákmány hetven százalékát Európában értékesítik. Az intézkedés Janice Cox, a Vadvédelmi Világszervezet londoni képviselője szerint tízezer állatót védene meg a szörnyű végtől. A kulisszák mögött azonban máris heves lobbyzás folyik a rendelkezés ellen. Az egyik nézet szerint ez megsértené a szabadkereskedelem elvét, mások a tilalom fejében enyhítenék a halászati korlátozásokat. Ismét mások az indiánok és az eszkimók munkalehetőségeit féltik. A század elején a kíméletlen nerc- és hódvadászat kihalással fenyegette ezeket a prémes állatokat, s ezért hozták létre a te- nyésztelepeket, ahol viszont kegyetlenül bánnak a szabad élethez szokott vadakkal. Az európai közvélemény mindinkább bundaellenes. Egy osztrák felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka ellenzi a tenyésztést, csak három százaléknak tetszenek a prémek, és csak két százalékuk viselne prémbundát. Ferenczy Europress Kohl Kínában Magas rangú gazdasági küldöttség élén tegnap Pekingbe, tíznapos ázsiai kőrútjának első állomáshelyére érkezett Helmut Kohl német kancellár. Kínában folytatandó tárgyalásainak homlokterében a gazdasági együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdések állnak. Felhívással fordult a Matica Slovenská nevű kulturális szervezet a szlovákokhoz: kedden Pozsonyban, az egész városban nyilvánítsák ki azt a közös akaratot, hogy a szlovák nyelv megkapja méltó státusát. A parlament kedden tárgyalja a nyelvtörvényt. Rabin meggyilkolása előtt hetekkel valaki pontos bejelentést tett a rendőrségen, arról, hogy egy fiatalember Izrael miniszterelnökének és védelmi miniszterének meggyilkolására készül. A feljelentő a későbbi merénylő ismerőse volt. A biztonsági erőknek ennek ellenére nem sikerült felkutatniuk a gyilkosságra készülő Amirt. Hazarendelte nagyköveteit Nigériából az Európai Unió, tiltakozásul a kilenc polgárjogi harcos és ellenzéki politikus pénteken történt kivégzése ellen. A brüsszeli Európai Bizottság úgy döntött, hogy felfüggeszti a Nigériával kötött fejlesztési együttműködést. A pápa is elítélte a kivégzéseket. A magyar Külügyminisztérium nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését. Meghalt Corneliu Coposu. a legnagyobb román ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. A 79 éves politikusnak meghatározó szerepe volt a Román Demokratikus Konvenció, az ellenzéki erőket összefogó szövetség létrejöttében. Élesedik a vita az új alkotmány körül Ukrajnában. Leo- nyid Kucsma ukrán elnök katasztrófának nevezte, ha bevezetnék a parlamenti köztársaság rendszerét. Az országnak ehhez nincsen stabil gazdasági háttere. Erőszakos cselekmények áldozata lett az utóbbi 24 órában hét személy, több mint negyvenen pedig megsebesültek Algériában, ahol csütörtökön rendezik az elnökválasztás első fordulóját. Biohadviselésre készült Irak az Öböl-háború idején. Több száz olyan rakétát tartott hadrendben, amelyeken vegyi, illetve vírustöltetek voltaik, és ezek bevetése a helyi hadszín- téri parancsnokok döntési felelősségébe tartozott. Most derült ki, hogy az arab ország csupán egyetlen lépésnyire volt a vegyi és biológiai hadviseléstől. Minden autóst szeretettel várunk KAPOSVÁRON ÉS SIÓFOKON 1 995. november 1 3-tól 26-ig, 10 és 18 óra között kijelölt töltőállomásainkon, ahol a MÓL Rt. a Magyar Autóklubbal közösen az alábbi ingyenes szolgáltatásokat nyújtja:- fagyálló ellenőrzés,- fékfolyadék ellenőrzés,- gumiprofil ellenőrzés,- fényszóró ellenőrzés. P3 MÓL tfZh R M Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Megtépázott becsületű FBI Eltüntetett bizonyítékok, emberölések A világ egyik legismertebb bűnüldöző szervezetét, az amerikai szövetségi államrendőrséget (FBI) súlyosan megrázkódtatták a legutóbbi botrányok. Indokolatlan emberölések, bizonyítékok eltüntetése, meghamisítása miatt kezdett vizsgálatot ellene a szenátus illetékes bizottsága. A honatyák azt állítják, hogy az FBI emberei tói gyorsan nyúlnak a fegyverükhöz. Az elmúlt években 87 halott szerepel a listájukon, közöttük akadnak államrendőrség tagjai is. Az egyik legsúlyosabb ügy az idahoi hegyekben tanyázó különc, Randy Weaver esete. A szerencsétlen ember nem volt hajlandó semmiféle kapcsolatra a külvilággal, ezért az FBI emberei megtámadták a lakóházát. A mesterlövészek az elbariká- dozott tanyán először Weaver 14 éves fiát lőtték agyon, majd a feleségét, kaiján nyolc hónapos gyerekével. Ä tragédiát egyedül a férfi élte túl, amiért kétszáz- millió dolláros kártérítésre perelte az államrendőrséget. 3,1 milliót meg is ítélt a bíróság. A szenátusi vizsgálatok azt is felderítették, hogy a vitatott ügyek több bizonyítékát az FBI illetékesei megsemmisítették vagy meghamisították. Az intézménynél azt emlegetik, hogy már régen meg kellett volna szabadulni a szervezet sötét hagyományaitól. Az FBI élén ugyanis 1924-től egészen 1972- es haláláig Herbert Hoover állott, akinek nevét az FBI washingtoni központja ma is viseli. Aligha megérdemelten, hiszen a rendőrség kistermetű diktátora úgy szerezte politikai befolyását, hogy figyeltette, lehallgattatta az elnököket, nagyon sokat tudott legféltettebb titkaikról. (Heltai)
