Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-10 / 264. szám

1995. november 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Habsburg Ottó hazánk jövőjéről Túlzott pesszimizmus Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint Magyar- ország jövője attól függ, hogy sikerül-e megvalósítani a de­centralizációt, vagyis meg­szüntetni a mostani főváros- centrikusságot. Ennek elke­rülhetetlenségét még sem a magyar kormány, sem Buda­pest vezetése nem ismerte fel. A politikus erről Debrecen­ben beszélt tegnap a Regioná­lis Gazdaság- és Társadalom- fejlesztési Klub fórumán. Az Európa Parlament kép­viselője, a Páneurópai Unió elnöke figyelmeztetett rá, hogy a külföldi tőke csak oda áramlik, ahol politikai stabili­tás és jogbiztonság van, ezért rendkívül fontos, hogy az itt­honi belharcok és pártviták ne kerüljenek ki külföldre. — Itthon pofozkodni is le­het, de kifelé, a külföld felé egységes nemzeti politikát kell megjeleníteni — hangoz­tatta. A társadalom pesszi­mizmusát indokolatlannak tartja, bár elismerte: ma na­gyon nehéz, keserves az élet Magyarországon, de mint mondta „negyven év rombo­lás után hat év alatt nem lehet virágzó gazdaságot terem­teni”. Habsburg Ottó szólt a határ menti települések híd­szerepéről is. Dél-Tirol példá­ját említette, amely ma ka­pocs és nem választóvíz Olaszország és Ausztria kö­zött, de amelynek problémáit nem lehetett volna Bécsből megoldani. így — folytatta a gondolatot — az erdélyi ma­gyarság problémáit sem lehet Budapestről megoldani. Sok­kal inkább a határ menti nagyvásorókböl — mint ami­lyen példának okáért Debre­cen — kell olyan impulzuso­kat küldeni, ami segíti az együttműködést a határon túl- iakkal. Habsburg Ottó tegnapi programja során a városháza épületében megbeszélést foly­tatott Hevessy József debre­ceni polgármesterrel, majd tisztelgő látogatást tett Kocsis Elemér református püspöknél. Este a debreceni Kölcsey Fe­renc Művelődési Központban lakossági fórumon válaszolt a nagy számban megjelent ér­deklődők felmerült kérdése­ire. Csökkenő inflációt ígér a miniszterelnök Lakossági fórumon vett részt a XI. kerületi szocialisták vendégeként a miniszterel­nök. Horn Gyula a legtöbb kérdést a bérek és a nyugdíjak alakulásáról, a várható szak- szervezeti megmozdulások­ról, a stabilizációs csomagról és a koalíción belüli vitákról kapta. A kormányfő egy fel­vetés kapcsán leszögezte, hogy a stabilizációs csomagot nem lehet liberális, jobboldali vagy baloldali jelzővel illetni. A megszigorításokat az ob­jektív szükségszerűség miatt kellett bevezetni. Ezek az in­tézkedések tehetik egyedül lehetővé, hogy jövőre 20 szá­zalék alá, később pedig még alacsonyabb szintre süllyed­jen az infláció. Amennyiben nem sikerül a gazdasági­pénzügyi helyzetet stabili­zálni, akkor,a baloldali érde­keket sem lehet érvényesíteni. A miniszterelnök utalt arra is, hogy a kormány működésé­nek javítása érdekében to­vábbra is szükségesnek tar­taná a kabinet átalakítását, de a koalíció fenntartása elsőd­leges érdek. Egy kérdés kap­csán a kormányfő leszögezte azt is, hogy nem örül a sztrájkfenyegetéseknek, de nem is idegesítik a tervezett megmozdulások. Horn Gyula nehezményezte, hogy a sajtó néhány nap alatt ellehetetlení­tette Havas Henriket. Az új­ságíróknak ugyanis a Mihá- lyi-ügy kiteregetése előtt fi­gyelmeztetniük kellett volna a címzetes államtitkárt, aki így utána nézhetett volna munka­társa korábbi ügyeinek. A mi­niszterelnök hozzátette azt is: a kormány tovább keresi új sajtószóvivőjét. A XI. kerüle­tieket különösen foglalkoz­tató Lágymányosi híd kap­csán a kormányfő kijelentette: megállapodott Demszky Gá­bor főpolgármesterrel arról, hogy a főváros és a helyi ön- kormányzat együtt tekinti át miként lehetne a híd forgal­mát a Budafoki útra terelni. A magyar-szlovák viszonyról szólva Horn Gyula elmondta: levelet küldött Vladimír Me- ciamak, amelyben ismertette a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar kifogá­sokat. Horn elmondta azt is: hazánk elsődleges törekvése, csatlakozni az EU-hoz. Higgadt költségvetési vita Évi 5-600 milliárd az adócsalók számláján Az Országgyűlés plénuma tegnapi teljes munkanapját a jövő évi költségvetés és az adótörvények általános vitá­jának szentelte. A tárgyszerű - bár kritikában nem szűköl­ködő - polémiában ezúttal nem az általánosságokban mozgó minősítéseké, hanem az érveké volt a fő szerep. Tardos Márton (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy megoldási re­ceptek nélküli, nehéz helyzet­ből kell kiutat találnunk. Mind­annyiunk közös érdeke, hogy a megszorító intézkedésekre sor kerüljön. A tét ugyanis nem a jelenlegi kormány megbukta­tása, hanem ennél sokkal több: az ország talpon maradása. Sokan szóba hozták az egyéni vállalkozókkal szem­beni szigorúbb adóztatási eljá­Érdeklődésünkre Forgó Györgyné, a népjóléti tárca fő­osztályvezetője elmondta: a jo­gosultsági kategória megállapí­tásához a személyi jövedelem- adó alá eső tételek számíthatók be, és ezek a gyes és a gyet ösz- szegével, valamint a jogerős bí­rói végzéssel megállapított tar­tásdíjjal csökkenthetők. Új elem a törvényjavaslat­ban, hogy nemcsak a húsz­évesnél fiatalabb munkanél­küli pályakezdők és a kereset­tel nem rendelkező huszonöt éven aluli, felsőfokú intéz­ményben nappali tagozaton tanulók, hanem minden, bizo­nyítottan eltartott egyéb csa­ládtagot, rokont is figyelembe véve állapítják meg az egy főre jutó jövedelmet. rást: a kirekesztést az adójóvá­írásból, a becsléses módszert. Az ellenzék úgy vélte: a kormányzat bűnbaknak hasz­nálja a tisztességes vállalkozó­kat és kereskedőket, akik ellen rossz ízű hangulatkeltés folyik. A szocialisták válaszul szá­mokkal érveltek: míg - az adó­bevallások szerint - a bérből élők átlagkeresete havi 36 000, addig a vállalkozóké 9100 fo­rint. A szakemberek évi 500- 600 milliárd forintra becsülik azt az összeget, ami adóeltitko­lás, adócsalás, járulékfizetés visszatartása miatt nem folyik be a költségvetésbe. Csépe , Béla (KDNP) java­solta, hogy az egyéni vállalko­zóknak létesítsenek külön adó­nemet, hiszen sem magánsze­mélynek, sem gazdasági társa­ságnak nem minősülnek. A népjóléti tárca statisztikai kimutatása szerint egyébként a legnépesebb tábort az egy­gyermekesek alkotják; ők te­szik ki a családi pótlékban je­lenleg részesülők 39,5 százalé­kát. A kétgyermekesek részará­nya 33,8, az egygyermekes egyedülállóké pedig 11,6 száza­lék. Háromgyermekes a csalá­dok 7,4, kétgyermekes egye­dülálló pedig 4,7 százaléka. Sokan kifogásolták az inflá­ció hatásának figyelmen kívül hagyását. Kormánypárti tolmá­csolásban például elhangzott, hogy a mezőgazdasági terme­lők adókedvezménye nem vál­tozik, a mezőgazdaság támoga­tása pedig 14 százalékkal bő­vül. Ezt az ellenzék úgy fogal­mazta meg, hogy ami változat­lan, az az infláció miatt volta­képpen csökken, s valójában a 14 százalékos növekedés is re­álérték-csökkenés. ■Zwack Péter független kép­viselő arra biztatta a kormányt, hogy vállalkozzon — ha nem is mindjárt jövőre — a személyi jövedelemadó és a társasági adó eltörlésére, és újfajta fo-( gyasztási adó bevezetésére. Ez kiszámíthatóságot jelentene az adózónak, nagyobb bevételt az államnak. (Simonffy) Három vagy több gyermeket a családok 1,2 százalékában nevelnek egyedül. Négy gyer­mek a családok 1,3 százaléká­ban él. Ötgyermekes família mindössze 5075 van (ez a csa­ládok 0,4 százaléka), hat vagy annál több gyermeket pedig va­lamivel több mint 2500 család­ban nevelnek. Az új rendszer alkalmazásá­val 1996 májusától folyósítják az áprilistól járó családi pótlé­kot. Az előzetes számítások szerint a szigorított szabályozás révén az eddig jogosultak 15-20 százaléka marad ki az el­látásból. (Cs. Benkő) Visszavásárlás. Az MDF elnökségének csütörtöki ülése után közölték: beje­gyezték a Pro 300 Rt.-t, amelyet a Bem téri párt­székház visszavásárlására és hasznosítására alapítottak. A pénz előteremtését szol­gáló 10 ezer forintos rész­vényeket január 15-éig lehet jegyezni. Ultimátum. Az Országgy ű­lés Mezőgazdasági Bizott­sága szigorúan elmarasz­talta a PM-et és az FM-et, mert már negyedszer fog­lalkozott az idei elemi káro­kat mérséklő intézkedés- csomaggal, de a két tárca mindeddig nem terjesztett elő konkrét javaslatot a szükséges pénzügyi fedezet előteremtésére. Aláírásgyűjtés. Toller László, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának he­lyettes vezetője elismerte: aláíróívet köröznek a jelen­legi frakcióvezetés leváltá­sára. Terjesztői azt szorgal­mazzák, hogy a költségve­tési vitát követően 30 napon belül legyen vezetőségvá­lasztás a frakcióban. Egyetértés. Az Igazság­ügyi Minisztérium vezetése korrektnek és tárgyszerűnek tartja az Állami Számvevő­szék jelentését, amely a tárca pénzügyi-gazdasági el­lenőrzésének tapasztalatait foglalja össze. A számvevő- szék vizsgálata csak kisebb szabálytalanságokat tárt fel. Zöld út. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága csü­törtökön általános vitára al­kalmasnak minősítette a szolgálati törvényt. Az el­lenzéki pártok közül a Fi- desz-MPP támogatta az elő­terjesztést, ^ az MDF és a KDNP tartózkodott, míg a Kisgazdapárt ellenezte. Telefonkapcsolat. Teg­naptól űj szolgáltatást vezet­tek be: az egy esztendeje alakult önkéntes nyugdíj- pénztárak működési feltéte­leiről telefonon is felvilágo­sítást adnak mindazoknak, akiket érdekel, érdemes-e belépni vagy sem, és ha igen, miért? Árengedmény. A Mól no­vember 11-étől olcsóbban adja a háztartási tüzelőola­jat. A kedvezmény 2,5 fo­rint literenként. Ezt a min­denkor érvényes árjegyzék! árból adják a társaság nagy­kereskedelmi telepein és üzemanyagtöltő állomásain. Az akciót a készletek és a forgalom alakulásától füg­gően folytatják. A családok 15-20 százaléka marad ki az ellátásból Döntés a jövő héten várható A jövő héten sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a családi pótlék jövő évtől érvényes rendszerét meghatározó törvényja­vaslatot. Az összesítések szerint jelenleg 1 millió 447 ezer csa­lád részesül ilyen juttatásban, a parlament döntése tehát köz- vetve-közvetlenül milliókat érint. A családi pótlék javasolt összege Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi nettó összege (Ft) nettó összege (Ft) nettó összege (Ft) 18 000,- alatt 18 001-18 750 18 751-19 500 Egy gyermekes család ' 2750 2000 1100 Egy gyermekes egyedülálló 3250 2300 1300 Két gyermekes család 3250 2300 1300 Két gyermekes egyedülálló 3750 2700 1500 Tartósan beteg, testi vagy értelmi 5100 3600 2100 fogyatékos gyermekre Jövedelemhatártól függetlenül (Ft) Három vagy több gyermeket nevelő család 3750 Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló 3950 Tartósan beteg, testi­vagy értelmi fogyatékos gyermekre 5100 Óvatos téli prognózis Tél elejére emlékeztető fagyokkal és hóval köszöntött be no­vember első hete. Ötvenéves rekordot döntött meg a hideg és sokan tartanak attól: kemény telünk lesz. Fehér karácsonnyal, nagy havakkal. Mínusz hőmérsékletekkel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat részletes előrejelzése a november 15-29. közötti időszakra- A mi éghajlatunk alatt az igazi kemény telek rendszerint decemberben, januárban és feb­ruárban kopogtatnak - mondja Takács Agnes, az Országos Me­teorológiai Szolgálat osztály- vezetője. - A leghidegebb telet a hazai krónikák 1891-ben je­gyezték fel, akkor a három hó­nap átlagában mínusz 4,4 fqkot mértek. A közelmúltból 1987 tele emlékezetes: ekkor január közepén a hó és a hideg miatt napokra szinte az egész ország­ban megbénult a forgalom. Mi várható vajon az idei té­len? A statisztikai előrejelzések szerint december is, január is az átlagosnál kissé hidegebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. Ezt azonban fenntartásokkal kell fogadni, ugyanis ma a me­teorológia tudománya legfel­jebb negyvennyolc órára „látja előre” az időjárást. Egy nemré­giben átvett angol számítógé­pes módszer viszont már egy hónapra előre valószínűsít vár­ható csapadékot és hőmérsékle­tet, tizenöt-harminc százalékos „találati aránnyal”.- Ez az úgynevezett brack- nelli módszer kísérleti előrejel­zéseket készít - mondja Csima Gabriella, a módszer hazai szakértője. A kutatók munkatársunk rendelkezésére bocsátották a legfrissebb program november harmadik periódusára vonat­kozó adatait. Eszerint a hónap végéig a hőmérséklet 2-3 fok­kal az átlag fölött lesz, csapa­dékból az ilyenkor szokásosra, vagy annál valamivel keve­sebbre számíthatunk. (Der) Béregyeztetés: függőben Mind a három oldal mást javasol Nem sikerült megállapodni sem a jövő évre ajánlott béremelés mértékéről, sem a minimálbér összegéről az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságá­nak tegnapi ülésén. Az 1996-ra országos szinten ajánlható béremelés mértéké­ről egyelőre meglehetősen el­térő az érdekegyeztető felek véleménye. A munkavállalói oldal az ajánlott emelés átla­gát 22-23 százalékban java­solja meghatározni. A mun­kaadói oldal 15-17 százalé­kos, a kormányzat 17-18 szá­zalékos emeléssel ért egyet. Különböznek a minimálbér összegére vonatkozó állás­pontok is. A munkavállalói oldal képviselői azt az igényt fogalmazták meg, hogy a je­lenlegi 12 ezer 200 forintos minimálbér jövőre 15 ezer fo­rint legyen. Ha azonban az új minimálbért valamennyi ága­zatban egyidejűleg vezetnék be, a munkavállalók elkép­zelhetőnek tartják, hogy ak­kor ennél valamivel alacso­nyabb összegről tárgyaljanak. A munkaadók konkrét számot nem közöltek, de je­lezték: elvként azt tartják el­fogadhatónak, hogy az átla­gos béremelés mértékénél némileg kevesebbel emelked­jenek a minimálbérek. A kormányzat az átlagos bér­emelés mértékével meg­egyező minimálbér-emelést tart elfogadhatónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom