Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-10 / 264. szám
1995. november 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Habsburg Ottó hazánk jövőjéről Túlzott pesszimizmus Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint Magyar- ország jövője attól függ, hogy sikerül-e megvalósítani a decentralizációt, vagyis megszüntetni a mostani főváros- centrikusságot. Ennek elkerülhetetlenségét még sem a magyar kormány, sem Budapest vezetése nem ismerte fel. A politikus erről Debrecenben beszélt tegnap a Regionális Gazdaság- és Társadalom- fejlesztési Klub fórumán. Az Európa Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke figyelmeztetett rá, hogy a külföldi tőke csak oda áramlik, ahol politikai stabilitás és jogbiztonság van, ezért rendkívül fontos, hogy az itthoni belharcok és pártviták ne kerüljenek ki külföldre. — Itthon pofozkodni is lehet, de kifelé, a külföld felé egységes nemzeti politikát kell megjeleníteni — hangoztatta. A társadalom pesszimizmusát indokolatlannak tartja, bár elismerte: ma nagyon nehéz, keserves az élet Magyarországon, de mint mondta „negyven év rombolás után hat év alatt nem lehet virágzó gazdaságot teremteni”. Habsburg Ottó szólt a határ menti települések hídszerepéről is. Dél-Tirol példáját említette, amely ma kapocs és nem választóvíz Olaszország és Ausztria között, de amelynek problémáit nem lehetett volna Bécsből megoldani. így — folytatta a gondolatot — az erdélyi magyarság problémáit sem lehet Budapestről megoldani. Sokkal inkább a határ menti nagyvásorókböl — mint amilyen példának okáért Debrecen — kell olyan impulzusokat küldeni, ami segíti az együttműködést a határon túl- iakkal. Habsburg Ottó tegnapi programja során a városháza épületében megbeszélést folytatott Hevessy József debreceni polgármesterrel, majd tisztelgő látogatást tett Kocsis Elemér református püspöknél. Este a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban lakossági fórumon válaszolt a nagy számban megjelent érdeklődők felmerült kérdéseire. Csökkenő inflációt ígér a miniszterelnök Lakossági fórumon vett részt a XI. kerületi szocialisták vendégeként a miniszterelnök. Horn Gyula a legtöbb kérdést a bérek és a nyugdíjak alakulásáról, a várható szak- szervezeti megmozdulásokról, a stabilizációs csomagról és a koalíción belüli vitákról kapta. A kormányfő egy felvetés kapcsán leszögezte, hogy a stabilizációs csomagot nem lehet liberális, jobboldali vagy baloldali jelzővel illetni. A megszigorításokat az objektív szükségszerűség miatt kellett bevezetni. Ezek az intézkedések tehetik egyedül lehetővé, hogy jövőre 20 százalék alá, később pedig még alacsonyabb szintre süllyedjen az infláció. Amennyiben nem sikerül a gazdaságipénzügyi helyzetet stabilizálni, akkor,a baloldali érdekeket sem lehet érvényesíteni. A miniszterelnök utalt arra is, hogy a kormány működésének javítása érdekében továbbra is szükségesnek tartaná a kabinet átalakítását, de a koalíció fenntartása elsődleges érdek. Egy kérdés kapcsán a kormányfő leszögezte azt is, hogy nem örül a sztrájkfenyegetéseknek, de nem is idegesítik a tervezett megmozdulások. Horn Gyula nehezményezte, hogy a sajtó néhány nap alatt ellehetetlenítette Havas Henriket. Az újságíróknak ugyanis a Mihá- lyi-ügy kiteregetése előtt figyelmeztetniük kellett volna a címzetes államtitkárt, aki így utána nézhetett volna munkatársa korábbi ügyeinek. A miniszterelnök hozzátette azt is: a kormány tovább keresi új sajtószóvivőjét. A XI. kerületieket különösen foglalkoztató Lágymányosi híd kapcsán a kormányfő kijelentette: megállapodott Demszky Gábor főpolgármesterrel arról, hogy a főváros és a helyi ön- kormányzat együtt tekinti át miként lehetne a híd forgalmát a Budafoki útra terelni. A magyar-szlovák viszonyról szólva Horn Gyula elmondta: levelet küldött Vladimír Me- ciamak, amelyben ismertette a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar kifogásokat. Horn elmondta azt is: hazánk elsődleges törekvése, csatlakozni az EU-hoz. Higgadt költségvetési vita Évi 5-600 milliárd az adócsalók számláján Az Országgyűlés plénuma tegnapi teljes munkanapját a jövő évi költségvetés és az adótörvények általános vitájának szentelte. A tárgyszerű - bár kritikában nem szűkölködő - polémiában ezúttal nem az általánosságokban mozgó minősítéseké, hanem az érveké volt a fő szerep. Tardos Márton (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy megoldási receptek nélküli, nehéz helyzetből kell kiutat találnunk. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a megszorító intézkedésekre sor kerüljön. A tét ugyanis nem a jelenlegi kormány megbuktatása, hanem ennél sokkal több: az ország talpon maradása. Sokan szóba hozták az egyéni vállalkozókkal szembeni szigorúbb adóztatási eljáÉrdeklődésünkre Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályvezetője elmondta: a jogosultsági kategória megállapításához a személyi jövedelem- adó alá eső tételek számíthatók be, és ezek a gyes és a gyet ösz- szegével, valamint a jogerős bírói végzéssel megállapított tartásdíjjal csökkenthetők. Új elem a törvényjavaslatban, hogy nemcsak a húszévesnél fiatalabb munkanélküli pályakezdők és a keresettel nem rendelkező huszonöt éven aluli, felsőfokú intézményben nappali tagozaton tanulók, hanem minden, bizonyítottan eltartott egyéb családtagot, rokont is figyelembe véve állapítják meg az egy főre jutó jövedelmet. rást: a kirekesztést az adójóváírásból, a becsléses módszert. Az ellenzék úgy vélte: a kormányzat bűnbaknak használja a tisztességes vállalkozókat és kereskedőket, akik ellen rossz ízű hangulatkeltés folyik. A szocialisták válaszul számokkal érveltek: míg - az adóbevallások szerint - a bérből élők átlagkeresete havi 36 000, addig a vállalkozóké 9100 forint. A szakemberek évi 500- 600 milliárd forintra becsülik azt az összeget, ami adóeltitkolás, adócsalás, járulékfizetés visszatartása miatt nem folyik be a költségvetésbe. Csépe , Béla (KDNP) javasolta, hogy az egyéni vállalkozóknak létesítsenek külön adónemet, hiszen sem magánszemélynek, sem gazdasági társaságnak nem minősülnek. A népjóléti tárca statisztikai kimutatása szerint egyébként a legnépesebb tábort az egygyermekesek alkotják; ők teszik ki a családi pótlékban jelenleg részesülők 39,5 százalékát. A kétgyermekesek részaránya 33,8, az egygyermekes egyedülállóké pedig 11,6 százalék. Háromgyermekes a családok 7,4, kétgyermekes egyedülálló pedig 4,7 százaléka. Sokan kifogásolták az infláció hatásának figyelmen kívül hagyását. Kormánypárti tolmácsolásban például elhangzott, hogy a mezőgazdasági termelők adókedvezménye nem változik, a mezőgazdaság támogatása pedig 14 százalékkal bővül. Ezt az ellenzék úgy fogalmazta meg, hogy ami változatlan, az az infláció miatt voltaképpen csökken, s valójában a 14 százalékos növekedés is reálérték-csökkenés. ■Zwack Péter független képviselő arra biztatta a kormányt, hogy vállalkozzon — ha nem is mindjárt jövőre — a személyi jövedelemadó és a társasági adó eltörlésére, és újfajta fo-( gyasztási adó bevezetésére. Ez kiszámíthatóságot jelentene az adózónak, nagyobb bevételt az államnak. (Simonffy) Három vagy több gyermeket a családok 1,2 százalékában nevelnek egyedül. Négy gyermek a családok 1,3 százalékában él. Ötgyermekes família mindössze 5075 van (ez a családok 0,4 százaléka), hat vagy annál több gyermeket pedig valamivel több mint 2500 családban nevelnek. Az új rendszer alkalmazásával 1996 májusától folyósítják az áprilistól járó családi pótlékot. Az előzetes számítások szerint a szigorított szabályozás révén az eddig jogosultak 15-20 százaléka marad ki az ellátásból. (Cs. Benkő) Visszavásárlás. Az MDF elnökségének csütörtöki ülése után közölték: bejegyezték a Pro 300 Rt.-t, amelyet a Bem téri pártszékház visszavásárlására és hasznosítására alapítottak. A pénz előteremtését szolgáló 10 ezer forintos részvényeket január 15-éig lehet jegyezni. Ultimátum. Az Országgy űlés Mezőgazdasági Bizottsága szigorúan elmarasztalta a PM-et és az FM-et, mert már negyedszer foglalkozott az idei elemi károkat mérséklő intézkedés- csomaggal, de a két tárca mindeddig nem terjesztett elő konkrét javaslatot a szükséges pénzügyi fedezet előteremtésére. Aláírásgyűjtés. Toller László, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője elismerte: aláíróívet köröznek a jelenlegi frakcióvezetés leváltására. Terjesztői azt szorgalmazzák, hogy a költségvetési vitát követően 30 napon belül legyen vezetőségválasztás a frakcióban. Egyetértés. Az Igazságügyi Minisztérium vezetése korrektnek és tárgyszerűnek tartja az Állami Számvevőszék jelentését, amely a tárca pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatait foglalja össze. A számvevő- szék vizsgálata csak kisebb szabálytalanságokat tárt fel. Zöld út. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága csütörtökön általános vitára alkalmasnak minősítette a szolgálati törvényt. Az ellenzéki pártok közül a Fi- desz-MPP támogatta az előterjesztést, ^ az MDF és a KDNP tartózkodott, míg a Kisgazdapárt ellenezte. Telefonkapcsolat. Tegnaptól űj szolgáltatást vezettek be: az egy esztendeje alakult önkéntes nyugdíj- pénztárak működési feltételeiről telefonon is felvilágosítást adnak mindazoknak, akiket érdekel, érdemes-e belépni vagy sem, és ha igen, miért? Árengedmény. A Mól november 11-étől olcsóbban adja a háztartási tüzelőolajat. A kedvezmény 2,5 forint literenként. Ezt a mindenkor érvényes árjegyzék! árból adják a társaság nagykereskedelmi telepein és üzemanyagtöltő állomásain. Az akciót a készletek és a forgalom alakulásától függően folytatják. A családok 15-20 százaléka marad ki az ellátásból Döntés a jövő héten várható A jövő héten sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a családi pótlék jövő évtől érvényes rendszerét meghatározó törvényjavaslatot. Az összesítések szerint jelenleg 1 millió 447 ezer család részesül ilyen juttatásban, a parlament döntése tehát köz- vetve-közvetlenül milliókat érint. A családi pótlék javasolt összege Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi nettó összege (Ft) nettó összege (Ft) nettó összege (Ft) 18 000,- alatt 18 001-18 750 18 751-19 500 Egy gyermekes család ' 2750 2000 1100 Egy gyermekes egyedülálló 3250 2300 1300 Két gyermekes család 3250 2300 1300 Két gyermekes egyedülálló 3750 2700 1500 Tartósan beteg, testi vagy értelmi 5100 3600 2100 fogyatékos gyermekre Jövedelemhatártól függetlenül (Ft) Három vagy több gyermeket nevelő család 3750 Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló 3950 Tartósan beteg, testivagy értelmi fogyatékos gyermekre 5100 Óvatos téli prognózis Tél elejére emlékeztető fagyokkal és hóval köszöntött be november első hete. Ötvenéves rekordot döntött meg a hideg és sokan tartanak attól: kemény telünk lesz. Fehér karácsonnyal, nagy havakkal. Mínusz hőmérsékletekkel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat részletes előrejelzése a november 15-29. közötti időszakra- A mi éghajlatunk alatt az igazi kemény telek rendszerint decemberben, januárban és februárban kopogtatnak - mondja Takács Agnes, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztály- vezetője. - A leghidegebb telet a hazai krónikák 1891-ben jegyezték fel, akkor a három hónap átlagában mínusz 4,4 fqkot mértek. A közelmúltból 1987 tele emlékezetes: ekkor január közepén a hó és a hideg miatt napokra szinte az egész országban megbénult a forgalom. Mi várható vajon az idei télen? A statisztikai előrejelzések szerint december is, január is az átlagosnál kissé hidegebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. Ezt azonban fenntartásokkal kell fogadni, ugyanis ma a meteorológia tudománya legfeljebb negyvennyolc órára „látja előre” az időjárást. Egy nemrégiben átvett angol számítógépes módszer viszont már egy hónapra előre valószínűsít várható csapadékot és hőmérsékletet, tizenöt-harminc százalékos „találati aránnyal”.- Ez az úgynevezett brack- nelli módszer kísérleti előrejelzéseket készít - mondja Csima Gabriella, a módszer hazai szakértője. A kutatók munkatársunk rendelkezésére bocsátották a legfrissebb program november harmadik periódusára vonatkozó adatait. Eszerint a hónap végéig a hőmérséklet 2-3 fokkal az átlag fölött lesz, csapadékból az ilyenkor szokásosra, vagy annál valamivel kevesebbre számíthatunk. (Der) Béregyeztetés: függőben Mind a három oldal mást javasol Nem sikerült megállapodni sem a jövő évre ajánlott béremelés mértékéről, sem a minimálbér összegéről az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az 1996-ra országos szinten ajánlható béremelés mértékéről egyelőre meglehetősen eltérő az érdekegyeztető felek véleménye. A munkavállalói oldal az ajánlott emelés átlagát 22-23 százalékban javasolja meghatározni. A munkaadói oldal 15-17 százalékos, a kormányzat 17-18 százalékos emeléssel ért egyet. Különböznek a minimálbér összegére vonatkozó álláspontok is. A munkavállalói oldal képviselői azt az igényt fogalmazták meg, hogy a jelenlegi 12 ezer 200 forintos minimálbér jövőre 15 ezer forint legyen. Ha azonban az új minimálbért valamennyi ágazatban egyidejűleg vezetnék be, a munkavállalók elképzelhetőnek tartják, hogy akkor ennél valamivel alacsonyabb összegről tárgyaljanak. A munkaadók konkrét számot nem közöltek, de jelezték: elvként azt tartják elfogadhatónak, hogy az átlagos béremelés mértékénél némileg kevesebbel emelkedjenek a minimálbérek. A kormányzat az átlagos béremelés mértékével megegyező minimálbér-emelést tart elfogadhatónak.