Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

1995. október 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Még a szamarakat is befogták Mernyén Vár állott - cukorból Ennyi sem maradt a pirosra sült ökörből fotó: lang Róbert Még a szamarakat is befog­ták szombaton a mernyei szüreti felvonuláson. Az ap­rónép az éledő hagyomány­nak örült, az idősebbek pe­dig annak, hogy jóízű nosz­talgiával a hajdani szüreti mulatságok hangulata is megelevenedett. Az ötödik alkalommal megren­dezett memyei napok megnyi­tóján Fogarasi László polgár- mester többek között a hagyo­mánnyá lett rendezvénysoro­zatról beszélt. A memyei szár­mazású Kántor László tánc­művész párjával adott ízelítőt eredeti folklóranyagra épülő repertoárjából. A katolikus templomban rendezett ünnepi hangversenyen Ludmány Géza dirigálásával zömmel Bartók művek csendültek fel a Kaposvári Ifjúsági Vonószene- kar előadásában. Az 1848-as eseményekre Ifi Géza plébá­nos emlékezett. A kultúrházban Varga Ká­roly népi faragásai fogadták a látogatókat, s a hajdan Memyén gyerekeskedő, népszerű újság­író, Andrassew Iván is elhozta használhatatlan, ám szeretni való, fából faragott-fabrikált, régi konyhai eszközökre hason­lító tárgyait. A gyerekeknek játszóházat szerveztek — vár épült kocka­cukorból, köcsög formálódott az agyagból —, utcák közötti kispályás labdarúgó döntők zaj­lottak és a Rákóczi öregfiúk, valamint a memyei „aranylá- búak” is összemérték erejüket. (Lőrincz) SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Éltető hagyomány Szüretelőktől tarkállik a domboldal, telik a kád, csorog a hegy leve. A későn jött nyárutón tüsténkedik a gazda. Aztán számvetést ké­szít, mit hozott az idei év, hány hektó zamatos nedű várja a hébért. Közben gyerekének, unokájának a régi szüretek ízéről beszél: cö­löpökről, ahonnan a pajkos ifjak szőlőt lophattak, a harsány felvo­nulásokról, amelyen csak a népviseletbe öltözött bírónak és bíróné- nak jutott hintó... Somogybán újra él a néphagyomány. Akik őrzik őseink öröksé­gét, fontosnak tartják, hogy a hajdani, hét határra szóló szüreti bá­lok forgataga újra esemény legyen a somogyi falvakban, s egyre inkább a városokban is. Az önkormányzat partner a jó ötlethez, s ha kell, anyagi áldo­zatra is képes. Ám nem mindegyiknek futja vigasságra. (Soknak oka sincs a vigalomra.) A hagyományok éltetői összefogják, moz­gósítják a falu lakóit. Te ezt szerzel, te meg azt kérsz, te meg amazt intézed el — adják ki a feladatot, és mindenki teszi a dolgát. Az a lényeg: elégedett legyen a falu. A hétvégén Memyén elégedett lehetett mindenki. Hatvannyolc támogató — igazi lokálpatrióták, s több kömyékbéli cég — tartotta fontosnak, hogy sikere legyen a Memyei napoknak. Ki pénzzel, ki áruval, ki szervezéssel szállt be. Az volt a cél: legalább másfél napra felejtsék el bújukat-bajukat az emberek. A gesztus szerencsére ragadós. Némi ellensúly mai széthúzó, acsarkodó világunkban. Vállalkozásba adják az önkormányzat gazdasági feladatait A hetesi piacgazdaság Somogy kistelepülései közül elsőként Hetes vállalkozásba adja a gazdasági feladatait. Megpályáztatták a torna- csarnokot, a gyermek- és fel­nőtt élelmezést; bérbeadják az iskolai konyhát, az iskola füves területeinek, a falu köz­területeinek karbantartását, az iskola és az önkormányzati épületek karbantartását és ezek takarítását. Vállalkozásban dolgozik to­vább az orvos és a fogorvos, s hasznosítják a volt orvoslakást is a pincétől a tetőtérig. Az eh­hez tartozó több mint 8000 négyzetméteres területen pedig szívesen látnának egy épülő szociális otthont, vagy magánk­linikát. — Reméljük, hogy a piac- gazdaság működik Hetesen is — mondta Adám László pol­gármester. — Több vállalkozó jelentkezett eddig, most mérle­geljük az ajánlataikat. Érdekes­ség, hogy egyetlenegy helyi vállalkozó sincs a jelentkezők között. A vállalkozóknak az eddiginél alacsonyabb költség­szinten kell tovább működtet­niük a szolgáltatásokat — ter­mészetesen nem a minőség ro­vására — és garantálniuk kell a szolgáltatás biztonságát. A vállalkozók döntik majd el, hogy átveszik-e a jelenleg itt dolgozókat. Bár érdekük, hogy minél több helybélit foglalkoz­tassanak, hiszen így útiköltsé­get takarítanak meg, valószínű­leg minden dolgozót nem tud­nak átvenni. Akikre nem lesz szükségük a vállalkozóknak, azokat az önkormányzat igyek­szik más munkakörben foglal­koztatni, de elképzelhető, hogy elbocsátásokra is sor kerül. — Tartottunk attól, hogy emiatt majd amit egyik oldalon nye­rünk, azt ki kell fizetnünk szo­ciális támogatásként a munka­nélkülivé vált dolgozóinknak — mondta a polgármester. — A részletes számítások azonban bizonyították, hogy szó sincs erről, azonkívül sokkal több ok szól a vállalkozásba adás mel­lett, minthogy lemondjunk róla. A vállalkozásba adás mellett szólt például, hogy a technikai személyzet bére jelenleg rend­kívül alacsony: 13 ezer forintért dolgoznak a konyhások, takarí­tók stb. És még ez is rendkívül megterhelő az önkormányzati költségvetésének. Egy nagyobb vállalkozásnál a költségek szét­terülnek, és a dolgozók maga­sabb béreket kaphatnak. Re­mélhető az is, hogy a tulajdo­nosi szemlélet mellett másképp alakul majd az anyagfelhaszná­lás is. A polgármester el­mondta, hogy amit ezzel a lé­péssel megtakarít az önkor­mányzat, azt a pénzt teljes egé­szében az iskola fejlesztésére kívánják költeni. Nagy László Koppány napi SZER - immár második alkalommal Az ősi magyar család örök érték A felépülő honfoglaláskori ház makettje fotó: török anett (Folytatás az 1. oldalról) Berkesi Gyula az ősi magyar ház szerkezetének és felépíté­sének ismertetésével, dr. Padá- nyi Viktor nyomdokain bizonyí­tott. Véleménye szerint a ház központi helyén lévő „istenfa” , mint tartópillér, valamint a tűz­hely, mint családi szentély, az ősök szellemét szimbolizáló szobrok mind arra utalnak, hogy őseink szilárd egyistenhi- ten alapuló, az ősök viselt dol­gaiból tanuló, jó értelemben hagyománytisztelő családban éltek. A ház két részre válasz­tása a feleség, a nő meghatá­rozó szerepét hangsúlyozza. Tarsony László történész, Gál Éva néprajzkutató írásos gondolatait kiegészítve a feuda­lizmus korszakának magyar családmodelljét ismertette. El­mondta, hogy a nagycsalád egyidőben vérségi, gazdasági, lokális és társadalmi egység. Ezt követően Buzsáki Tünde pszichológus a fogyasztói tár­sadalom családjának modelljét ismertette,amely korunk jel­lemzője. Elmondta, hogy a csa­ládok nagy része bajban van mint egy nagy beteg ember, akinek nem működnek a testré­szei. Elhangzott, hogy a család mindig törekedett tagjai kifo­gástalan munkavégzésére, hi­szen megélhetésük alapja min­denkor a termelő munka volt. A fogyasztói társadalom embe­rére már nem mindig jellemző a minőségre törekvő alkotó munka. Fogyasztunk, de nem törekszünk tartós és minőségi produktumra. Ez úgy vonatko­zik az anyagi világra, mint a kultúrára. A ma élő emberek többsége a boldogságot a fogyasztásban leli meg. Ehhez pénzre van szükség, így az élet célja a bol­dogsághoz szükséges pénz megszerzésére irányul. Köteles az ember alkotni? Ha igen, ak­kor képes alkotóvá válni? Tud­juk-e becsülni mások alkotását, ha önmagunk nem vagyunk al­kotók? Mindenesetre egy nép óriási programokat csak úgy tud megoldani, ha a család jól működik. Széles Rita A megyéspüspök a találkozásról A szombaton megrendezett nagymarosi Országos Ifjú­sági Találkozón több mint ötven somogyi fiatal kísére­tében részt vett Balás Béla kaposvári megyéspüspök is, aki a rendezvény főelőadója volt. Az összejövetelnek a találkozás volt a fő témája. Győrfi András képei Londonban A kaposvári születésű, je­lenleg Budapesten élő fes­tőművész, Győrfi András alkotásaiból nyílt kiállítás Londonban. A fiatal alkotó legújabb, úgynevezett törlé- ses technikával készült ké­pei kerültek falra. Hatvanadik házassági évforduló Szombaton ünnepelte 60. házassági évfordulóját Prel­ler Antal és felesége Vimola Margit, Kaposvár, Egyenesi út 5. szám alatti lakos. Gyermekeik, két unokájuk és két dédunokájuk köszön­tötte az idős házaspárt. Iparművészeti tárlat a PATE-n A Szent Mihály napi juhte- nyésztési bemutató alkal­mából nyílt az a kiállítás a kaposvári állattenyésztési karon, amelyen gyapjú alapanyagú használati és dísztárgyak láthatók. Az Iparművészeti Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói, valamint ok­tatójuk, Baktay Patrícia iparművész nemezmunkái, Csapó Sándomé, Csapó Angéla és Villant Magdolna takarói és párnái október 14-ig láthatók. Somogyi fotók Brazíliában A Somogyi Fotóklub tagjai­nak a braziliai Jauban kerül­tek falra képei. Csonka Béla fotóművész egyik alkotását Fiap kék szalaggal díjazták. Ugyanitt Balogh László, Pé­ter János és Szentiványi Ár­pád egy-egy alkotása is kö­zönség elé került. Szünetel az ügyfélfogadás Számítástechnikai karban­tartás miatt átmenetileg szünetel az ügyfélfogadás az Apeh-nál. Október 11-től 13-ig — szerdán, csütörtö­kön és pénteken — nem fo­gadja az ügyfeleket az Apeh megyei igazgatósága. Szentesi tártat somogyiakkal Szentesen a művelődési köz­pont galériáján ismerkedett a közönség a hét végén a Katona Kiss Ferenc és neje, Túri Júlia Képzőművészeti Alapítvány kuratóriuma által kiállításra ja­vasolt művekkel. A pályázatra harminchárom szerző 99 alko­tását küldte el. A zsűri negy­venkilenc munkát talált kiállí­tásra méltónak. Köztük somo­gyi alkotók műveit is. A kaposvári Buda Balázs Ka­rácsonyfa sötétben című képe, valamint az igali Soós Tibor Fenyves és Farakás című olaj- festménye is falra került. Az alapítvány ösztöndíját, Kiss Nagy András plakettjét a buda­pesti Olexa József festőművész kapta. A szentesi tárlat október 27-ig várja a látogatókat. Termékbemutatóval egybekötött fodrásztanfolyamot rendezett az ipartestület fodrász szakosztálya a hét végén Ka'posváron, melyen új hajvágási technikákkal és festési- dauerolási eljárásokkal ismerkedhettek a somogyi szakemberek fotó: lang Róbert Nyári melegben ért véget a Kaposi Őszi Napok ’95 A szőlőnek szolga kell (Folytatás az L oldalról) A legtöbben két-három fajtával indultak, így a bíráló bizottság­nak több mint ötven mintából kellett a legjobbakat kiválasz­tani. Németh Mihály őcsényi ter­melő szerint a szőlőnek nem gazda kell, hanem szolga, mert ez sok munkával és kevés pénzzel jár. Nem csoda, ha a rriagyar nép lassan sörivó lesz. A minőségi borokat nem fizetik meg, így egyre kevesebben fog­lalkoznak vele. Az öregek elfá­radnak, a fiatalokat pedig nem érdekli. A legtöbb termelő azért aggódik, hogy olyan borokat is exportálnak, amelyek a magyar hímevet kisebbítik. Az íz, az illat, a tisztaság, a fajtajelleg, a zamat és megany­nyi más kívánalom versenyén a vörösborok között villányi, a fehérboroknál pedig somogy- geszti termelő bora „vitte a pálmát”. A gazdák maradandó emlékét - az arany oklevelet - nyolc vörös és három fehérbor termelője vehette át. Az sétálóutcán a szüreti fel­vonuláson a Somogy Tánc- együttes néptáncstúdiói és utánpótlás csoportjai, valamint a Kaposvár Táncegyüttes, a Kösz és a Pate táncosai szóra­koztatták a közönséget. A nép­viseletbe és alakoskodó jel­mezbe öltözött táncosokat a Zengő együttes kísérte, amely rövid idő alatt olyan hangulatot teremtett, hogy több néző is táncra perdült az utca közepén. Boldizsár Beáta k 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom