Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-04 / 233. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. október 4., szerda Informatikai stratégia A kormánynak ugyan még nincs informatikapolitikája, ám kedvező jel, hogy megkezdődött a szakmai program, a nemzeti informatikai stratégia kidolgozása, amellyel már kormánykörökben is behatóan foglalkoznak. Ezt Bottka Sándor, az OMFB elnökhelyettese jelentette ki a Compfair '95 Nemzetközi Számítástechnikai Szakkiállítás és Vásár sajtótájékoztatóján. Elmondta: a legfejlettebb országokban már tervezés alatt áll, miként lehet a kormányzati és a vállalkozói szféra tevékenységét összehangolni az információtechnológiában. Ez a világméretű kihívás alapvetően megváltoztatja az emberek életét, munkáját. 1990 és 1994 között alkalmazott kutatásfejlesztési pályázatokra mintegy 10 milliárd forintot fordított az OMFB. Ennek 17 százalékát az informatika fejlesztésére költötték. Megkezdődött a köz- igazgatási információs rendszer kiépítése, eddig mintegy 2 milliárd forint tőkét mozgatva meg. Tavaly a számítástechnikából élt csaknem 1900 magyarországi vállalkozás, 10 ezernél több alkalmazottal. Nettó árbevételük 53 milliárd forint volt. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama október 3-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 209,73 213,61 Ausztrál dollár 100,92 102,72 Belga frank (100) 449,35 457,95 Dán korona 23,82 24,28 Finn márka 30,76 31,34 Francia frank 26,74 27,24 Görög dra. (100) 56,67 57,75 Holland forint 82,49 84,07 ír font 213,82 217,78 Japán yen (100) 130,98 133,90 Kanadai dollár 98,60 100,38 Kuvaiti dinár 440,96 449,22 Német márka 92,35 94,13 Norvég korona 21,03 21,43 Olasz líra (1000) 81,67 83,15 ATS 13,12 13,38 Port. esc. (100) 88,25 89,91 Spanyol pes. (100) 107,15 109,15 Svájci frank 114,68 116,82 Svéd korona 18,89 19,23 USA-dollár 131,96 134,38 ECU 171,10 174,34 Takarékoskodunk a bérrel Szabó Iván óv a jóléti rendszer szétrombolásától Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, frakcióvezetője, az előző, konzervatív kormány pénzügyminisztere szerint is van kiút a jelenlegi gazdasági helyzetből, de az nem az, amit a mai kormány és pénzügyminisztere kijelölt. Nem vitatja például, hogy szükség van a szociálpolitikai rendszerek átalakítására, a kérdés azonban szerinte az, hogy arra mikor kerülhet sor. Néhány adatot említ a probléma érzékeltetésére. Magyar- országon egy átlagpolgár jövedelme 1950-ben 90 százalékban a munkabérből és 10 százalékban az állami elosztó rendszer juttatásaiból tevődött ösz- sze, ma az arány 45-55 százalék. Feltétlenül indokolt lenne tehát azt a bizonyos 55 százalékot jelentősen mérsékelni. Csakhogy hazánkban a termelékenység az utóbbi húsz évben a két és félszeresére növekedett, az ebből származó jövedelemtöbbletet soha nem a bérben, hanem az állami elosztó rendszeren keresztül kapta meg az állampolgár. Amíg ezen a téren nem történik változás, addig nem szabad a szociálpolitikai rendszerekhez hozzányúlni. Legalábbis az ismert mértékben és módon semmiképpen sem, mert általuk másodszor vennék el az emberektől munkájuk ellenértékét. Érdemesnek tart némi ösz- szehasonlítást tenni a fejlett nyugati országokkal is. A magyar termelékenységi szint a nyugat-európai átlagnak körülbelül az egyötöde, a bér- színvonal viszont alig az egy- tizede. Ha ezek az arányok normalizálódnak, és általában a bér- jövedelem eljut valamilyen elfogadhatóbb szintre, akkor mondhatjuk, hogy az állampolgár vállaljon többet a jóléti kiadásokból a saját pénztárcája terhére. Addig azonban nincs reális alapjuk az ilyen terveknek és intézkedéseknek. A szociálpolitikai terhek ismert és tervezett mértékű áthárítása a lakosságra tehát most nem időszerű - mondja Szabó Iván -, és minden ilyen intézkedés csak látszatmegoldásokhoz vezet. D. G. Somogyi pulykák zalai végzete — A konkurenciával jól megférünk, azt azonban nem nézzük jó szemmel, hogy illegális „garázs-vágóhidakról” is eljut a friss baromfiáru a kiskereskedelembe — állítja Baán János a Zalabaromfi Rt kaposvári kirendeltségének vezetője — Ezt nem a piaci pozíciók hanem egészségügyi szempontok miatt tartja veszélyesnek. A Zalabaromfi Rt belföldi forgalmának csaknem negyedét a kaposvári kirendeltség bonyolítja. Innen látják el friss és fagyasztott szárnyashússal, felvágottal Barcs, Nagyatád és Igái térségét is. — A vállalat vágóhídján évente 15 millió baromfit dolgoznak fel. A csirkét, a tyúkot és a pulykát előhűtött friss áruként, fagyasztva és felvágottként adjuk tovább a nagy- kereskedőknek - mondta Baán János. — A cég 60-65 százalékban hazai piacra szállít, de öt évvel ezelőtt fordítva volt: eny- nyit adtunk el külföldön. Erre az évre 9 ezer tonna pulyka a tervezett felvásárlás, és csaknem egyharmadát a somogyi magántermelők állítják elő. Ebben a régióban legtöbbet csirkéből forgalmazunk: 1750 tonnát évente. Pulykából 965 tonna, töltelékáruból 330 tonna fogy. Ez a forgalom hasonló a tavalyihoz; több nem kel el a piacon. A friss árunak jóval nagyobb a kelete, mint a fagyasztottnak: az összmennyiség 70 százalékát előhűtve árulják. A kereslet egyre nő a darabolt és olcsó termékekből: a farhát és nyak mind gyakrabban kerül az asztalra. A reformkonyhának köszönhetően évről évre többen hódolnak az egészséges, fehérjedús táplálkozásnak - ez jól mérhető a pulykahús-fogyasztáson. Bár a termékek nem helyettesítik egymást, ebben annak is jelentős szerepe lehet, hogy a sertés- és marhahús ára magasabb a baromfiénál. A vállalat főleg a nagykereskedőkkel tart kapcsolatot, de diszkontértékesítés útján 15-20 kilogrammos gyűjtőcsomagolásban a lakosságnak is árusít. A kaposvári hűtőtárolóban 2 ezer karton árunak van hely. Ez egyheti készlet. Adósinformációs rendszer készül Megkezdődött a bankközi adós- és hitelinformációs rendszer (BAR) feltöltése. Az üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt. első, úgynevezett interface berendezése már működik. Nincs akadálya, hogy további terminálok telepítésével a pénzintézetek a központi adattárból informálódhassanak hitelt kérő ügyfeleikről, megelőzve így sok visszaélést. A vonatkozó törvény értelmében a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek legkésőbb 1996. június végéig csatlakozniuk kell a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerhez. Ennek érdekében a hazai pénzintézeti rendszer gerincét alkotó nyolc bank létrehozta a BISZ Rt.-t. A cég feladata, hogy olyan számítógépes rendszert építsen ki és üzemeltessen a magyar bankok között, amely lehetővé teszi az adósok illetve az általuk felvett hitelek nyilvántartását, folyamatos nyomon követését. Eddig harmincnégy hazai bank írta alá a BAR-hoz való csatlakozásról szóló megállapodást, és vállalták, hogy még ez év végéig lehetővé teszik a terminálok kiépítését. Hat bank nyilatkozatot juttatott el a BISZ-hez, amelyben a pénzintézeti törvény egyes pontjainak módosításától teszik függővé a rendszerbe való belépést. A pénzintézetekhez kihelyezett terminál egy számítógépből és egy különleges, védett szoftverből áll. Ez teszi lehetővé a kapcsolatteremtést az adott bank és a BISZ Rt. központi adatbázisa között. Amennyiben a teljes rendszer kiépül, a jövő év második felétől ugyancsak megnehezül a dolguk azoknak, akik eddig kihasználták e rendszer hiányát. Sokan visszaéltek ugyanis azzal, hogy az egyes bankok - nem ismerve a többiek adósait és hitelkihelyezéseit - gyanútlanul olyanoknak is adtak kölcsönt, akikkel másutt, máskor már előfordult, hogy nem fizették vissza tartozásukat. A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Az VSA leggazdagabb üzletembere Bill Gates, a Microsoft Corporation harminckilenc éves elnöke. A híres Forbes magazin négyszáz nevet tartalmazó listája szerint az amerikai vállalkozó vagyona kis híján eléri a tizenötmilliárd dollárt. A második helyen a hatvanöt éves befektető, Warren Buffett áll 11,8 milliárd dollárral, a harmadik leggazdagabb amerikai üzletember pedig a nyolcvanas éveit taposó John Kluge, a Metromedia cég alapítója 6,7 milliárd dollárral. A tekintélyes gazdasági folyóirat véleménye szerint az uralkodókat leszámítva minden bizonnyal Bill Gates és Warren Buffett a világ két leggazdagabb személyisége is. Őket talán csak a svéd csomagolópapír-gyáros, Hans Rausing, illetve a vasút- és hotelérdekeltségeiről híres japán Josioaki Cucumi közelíti meg: mindkettőjük vagyonát ki- lencmilliárd dollárra becsüli a magazin. Ismét kaphatók Trabantok a zwickaui gyárban, méghozzá a „legfrissebbek”, melyek négyesztendősek. A lehetőség nem mindennapi, mivel az utolsó - 1991-ben gyártott - darabok várják tulajdonosaikat. Áruk a Reuter jelentése szerint 19 ezer 444 márka, azaz csaknem 2 millió magyar forint. Bár ezek már Volkswagen motorral vannak ellátva, drágaságuk ritkaságukkal indokolható. A magas ár ellenére a világ minden tájáról 400 rajongó érdeklődik az autók iránt. A páratlan vételi lehetőség egyébként egy török üzletember csődjének köszönhető, aki a Trabantokat megrendelte, ám eladni már nem tudta. Ha a gazdasági stabilizációt az idén siker koronázza, s fennmarad a liberalizálás üteme, akkor az orosz gazdaság a gyors növekedés szakaszába léphet - olvasható abban a tanulmányban, amelyet a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (az OECD) tett közzé az orosz gazdaság helyzetéről. Úgy tűnik, az idei év első hat hónapjában Oroszországban megkezdődött a GDP növekedése, s a legjobb esetben jövőre akár 10 százalékos gyarapodás is várható. Ám ha az infláció erős marad, akkor a felemelkedés csupán terv lesz, s a termelés továbbra is csökkenni fog - figyelmeztet a másik lehetőségre a tanulmány. Éppen ezért 1996-ra egy „köztes adattal”, 2 százalékos GDP-emelkedéssel számol. A francia termékek bojkottjára szólította fel a lengyel lakosságot a legnagyobb ellenzéki párt, a liberális Szabadság Uniója, válaszul a Csendes-óceánon végrehajtott újabb kísérleti atomrobbantásra. A felhívás ezzel összefüggésben rámutat: miközben egy kísérleti atomrobbantás hozzávetőlegesen 100 millió dollárba kerül, Oroszországban több helyütt nincs elegendő pénz a radioaktív hulladékok megsemmisítésére, s így a szeny- nyező anyagok egyszerűen a tengerbe, vagy a földbe kerülnek. Tegnap sztrájkoltak a vámosok Franciaországban tiltakozásul amiatt, hogy állományuk létszámát rendre csökkentik, miközben egyre jobban virágzik a csempészet, ráadásul megannyi újabb visszaélés lehetősége kínálja magát a szerveződő egységes közös piacon - jelentette az AFP Párizsból. Elkészült a külgazdasági stratégiaterv Csökkenhet a hiány Magyarországon az export évi hét-tíz százalékos és az import legfeljebb négy-hat százalékos növekedésével a külkereskedelmi áruforgalom hiánya két éven belül, azaz a prognózisok szerint 1998-ra fokozatosan 2 milliárd dollár alá csökkenthető - mondta tegnap Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára a külgazdasági stratégiatervezetet ismertetve. A még társadalmi egyeztetés alatt álló dokumentumtervezet szerint a a behozatal a magyar gazdaság importigényessége miatt csak hosszabb távon mérsékelhető, így a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege is csak fokozatosan javítható. Érdemi exportösztönző gazdaságpolitikai lépésekkel az egyenleg évente akár 500 millió dollárral is javítható. A világgazdasági és a világkereskedelmi folyamatok mindehhez kedvező külső feltételeket jelentenek, így a magyar kivitel alapvetően a belgazdasági feltételek alakulásától függ. A külgazdasági stratégia ezért széles körű eszköz- és intézményrendszer kialakítására, valamint speciális exportösztönző lépésekre tesz javaslatot. Befejeződött a biztosító privatizációja Az Aegoné Az ÁPV Rt az ÁB-Aegon tegnapi közgyűlésén született megállapodás értelmében 100 ezer forintért eladta az Aegon- csoportnak a tulajdonában lévő 10 ezer forintos névértékű, elsőbbségi jogokat biztosító állami aranyrészvényt. Emellett korábbi részvényesi megállapodás alapján a holland biztosító — ugyancsak kedden — 500 ezer dollárt utalt át az ÁPV Rt-nek. Az érintettek elmondták: tulajdonostársak csaknem három és féléves kapcsolatát a kiegyensúlyozott és kölcsönös együttműködési készség, a vállalat érdekeinek maximális figyelembe vétele és az a közös cél jellemezte, hogy az ÁB-Ae- gon hosszú távon Magyarország egyik jelentős biztosítója lett az ÁB maradjon. Ez a hosszú távú együttműködés a jövőre nézve az ügyfeleknek is garanciát jelent, hiszen tőkeerős tulajdonos áll az ÁB mögött. Jelenleg ez a társaság birtokolja a legtöbb — 1,5 millió — lakásbiztosítási szerződést, s további szolgáltatások bevezetését is tervezi. Foglalkoznak a jelzálog-biztosítás gondolatával, továbbá még ezen a héten benyújtják jóváhagyásra a Pénztárfelügyelethez a nyugdíjbiztosítási tervezetet. Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon vezérigazgatója leszögezte: a társaság néhány éven belül ugyanolyan szintre kívánja fejleszteni szolgáltatásait, mint az Aegon-csoport biztosítói a világ fejlett országaiban. Paul Sacher, a karmester SZUPERMILLIÁRDOSOK (2) Európa leggazdagabb emberének vagyonát - átszámítva - 1200 milliárd forintra becsülik. Paul Sacher, aki jövő áprilisban ünnepli kilencvenedik születésnapját, ezt nem erősíti meg, de nem is cáfolja. „Én még sohasem cáfoltam meg a velem kapcsolatos állításokat - mosolyog bölcsen - ezt még akkor sem tenném, ha olvasnám, hogy jobblétre szenderültem.” A svájci szállítmányozó fia abban a baseli negyedben nőtt fel, ahol a Sandoz, a CIBA-Geigy és a többiek nyomasztották gyógyszer- gyáraikkal s vegyi üzemeikkel a levegőt. A zene szerelmese lett, már a középiskolában zenekart alapított, kiválóan hegedült s karmesteri tehetségét mindenki elismerte. Azután egy özvegyasz- szony szerelmese lett s 1934- ben feleségül vette Maját, akinek férje, Emmanuel Hoffmann gyógyszergyáros, két évvel korábban autóbaleset áldozata lett. Benősült a vagyonba, amely akkor azért még nem volt akkora, mint ma, és nem vált igazán üzletemberré. Néha kedélyesen emlegeti, hogy soha nem látott bankot belülről s életében nem vett fel hitelt. De a Hoffmann-La Roche cég ragyogóan felfutott, a „Hoffroche”-részvények meghatvanszorozták értéküket a hetvenes esztendőkben, majd miután kisebb névértékűvé alakították azokat, további húszszorozódtak! A Sacher házaspár megengedhette magának, hogy szenvedélyének éljen: az 1989-ben meghalt feleség kontinensünk egyik legismertebb műgyűjtője lett, a férj pedig kitartott a muzsika mellett. Legjobb barátja Igor Stra- vinszkij volt, de szoros szálak fűzték Honeggerhez, Hindemith-hez és Boulez- hez. 1938-ban ősbemutatót vezényelt: Bartók Béla művét, „Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre”. Egyszerre kétszáz zeneszerzőnek adott fel rendelést. „Miért ne tenném - mondta - hogyha lehetőségem van rá, anyagi függetlenséget biztosítsak tehetséges embereknek.” Hétemeletes, különlegesen klimatizált házában a zene- történet értékes dokumentumait őrzi, egy Haydn szimfónia kéziratától a száztizenhat dobozban és kétszázhuszonöt fiókban tárolt teljes Stravinszkij hagyatékig. Ha kérdezik nem üzletről és pénzről beszél - talán, mert természetesnek veszi, hogy van -, s hálás a sorsnak, hogy a kilencvenedik életév, küszöbén csak látása gyengült meg és hallására nem lehet panasza... Réti Ervin Ferenczy Europress
