Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28 / 253. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1995. október 28., szombat Férfi az oroszlánnal ■Jálics Ernő szobra fogadja a Kaposvárra érkezőket fotó: török anett A kaposvári vasútállomás és a színház épülete között áll egy szobor: az oroszlánnal küzdő férfi. Első világháborús emlékmű ez. A szobor 1928-ban készült, alkotója Jálics Ernő, somogyi származású, országszerte sokat foglalkoztatott szobrászművész. Kadarkúton született 1895. március 13-án, kántortanító fiaként. A negyedik gimnázium, majd a tanítóképző elvégzése után 1912-13-ban Sárdon taní- tóskodott. A háború után ment a Képzőművészeti Főiskolára, ahol eleinte festőnek készült. Benkhard Ágost festőtanámál csak fél évet töltött, majd két évig Radnai Béla, azután Sidló Ferenc szobrászosztályába ment át, ahol utóbb tanársegéd lett. Tanult, mintázott szakadatlan. A főiskolás évek nyomorúságát a művészi elhivatottság megszállottságával szenvedte el. 1928—30-ig a római Collegium Hungaricumban dolgozott, mint ösztöndíjas. 1925-től kiállító művész, már korai munkái is érett szobrászi szemléletet mutatnak. 1930-ban és 1938-ban is szerepelt a Velencei Biennálén. Témái: női aktok, portrék, paraszti ember- sorsfigurák, történelmi alakok, szentek. Szobrászatéhoz komoly építészeti látás párosult. Idetartozó felkészültségét hirdetik hadiemlékei, a szervita emlékoszlop, a pécsi apostolfigurák, a veszprémi István-Gi- zella királyi páros, valamint kút- és síremléktervei. A Szent-István Bazilika falán látható az első magyar király koronázási jelenetét ábrázoló nagy domborműve — a mesteri komponálást dicséri. 1945 után kerültek köztérre a Vincellér szobor Dunaújváros egyik terén, a Földgömböt tartó nő félig fekvő szobra a csongrádi iskola előtt, a Vetkőző nő szobra az oroszlányi strandon, a Gerely vető Komlón, a Fekvő nő Deszk üdülőparkjában, továbbá a Goldberger Textilgyár étkezdéjébe készített a szövés munkálatait, a szövőmunkásokat felvonultató domborműfríze. Művészete a római iskola, azaz a magyar újklasszicizmus eszményeinek hordozói, amely a két világháború között államilag támogatott irány volt. Egyéniséget tükröző, erőteljes kompozíciójú műveit a sommázott formázás, tehát a nagy formaegységekbe összegező törekvés jellemzi. Emellett gyakran alkalmazta a gótikus szobrászat nyúlánk finomságát. Átszellemült ceruzarajzai vallanak a gótika iránti vonzalmáról. Negyvenéves művészi pályáját dolgos egyforma napokkal töltötte. Életét soha nem osztotta meg társsal. Zárkózott; volt, minden elől kitért, ami szoros kapcsolatban nincs elhivatottságával. Műterében zsúfolt alkotásai között gyötrő szerénységgel úgy vélte, még „eddig” nem csinált semmit. Ám majd „ezután”, talán az épp mintázás alatti mű lesz az, amely megáll az elégedetlensége előtt... 1964. augusztus 11-én Budapesten önkezével vetett véget életének. Horváth János A sárkány fejetlen, avagy irány Amerika Törköly Levente és Bodor Erzsébet fotó: török anett A sárkány fejét levágták, azonban holtában is beszédes maradt. A herceget és hercegnőt a hepiendhez segítette hozzá, nekünk pedig azt tette nyilvánvalóvá: a szörny ugyan meghalt, de az élet jobb mégse lesz. Ramón del Valle-Inclán meséjének két királysága csődben úszik. A királyi pompa üres államkasszát takargat, ami súlyosabb probléma, mint az országot pusztító sárkány. Olyannyira eladósodtak, hogy nem is értik, miért akar a rablóvezér benősülni — még csalás árán is — a királyi családba. Hiszen a fosztogatás jól működő vállalkozás, amit épeszű ember nem cserél föl az alkotmányos királyság csődtömegére. Ha baj van az államháztartással, nincs erő a külső ellenséggel szembeszállni. Hosszú élete lehetett volna a sárkánynak is, ha nem ragaszkodik annyira a hagyományokhoz, és jobban alkalmazkodik a korhoz. Polgárleányoknak minden bizonnyal tucatjait fogyaszthatta volna el, míg megelégelik ténykedését. Ha pedig a szegényeket, koldusokat falja fel, talán még meg is köszönik neki. Csakhát királyi falatokra vágyott. A sors fintora, hogy az elpusztított sárkány ■ lehetett volna az egyetlen, ami talpra segíthette volna az ország gazdaságát. A sárkánybisznisz fellendítette volna az idegenforgalmat: özönlöttek volna a turisták, hiszen más országnak nincs saját szörnnyé. A gazdasági csoda mellett pedig mit számított volna az államnak, hogy közben néhány polgárt fel kell tálaljanak. A sárkány azonban halott, és nélküle nem lesz könnyű a fellendülés. A sárkányölő herceg nem alkalmas erre a feladatra: idealista. A történet elején Mikomión országból menekülnek az emberek. A sárkány és legalább annyira a szegénység elől. Természetesen Amerikába menekülnek és természetesen nem jutottak el odáig. A darab vége felé a sárkány elpusztul, de a szegénység marad. Kezdődhet a kijózanodás kora. És a népek újfent elkezdhetnek szállingózni Amerika felé. A Csíky Gergely Színház Babarczy László rendezte előadása egyaránt érdekes a felnőtteknek és a gyerekeknek. Az előbbieknek a darab humora, az utóbbiaknak az előadás látványossága marad emlékezetes. Német Mónika első kaposvári szerepében tökéletesen nyafka királylány, Cseszárik Lászlónak viszont Tengerzöld hercegként nem sok lehetősége volt kilépni a hős unalmas kereteiből. Megyés Melinda kohóidként és Bodor Erzsébet udvari bolondja a gyerekek kedvence lesz. Csapó György és Lugosi György kopott palástjaikban is fenségesek, Gömöri Judit pedig tökéletes Lomposka. Mindenképpen meg kell említeni a bábokért felelős Orosz Klaudiát és Lengyel Pált, mert kitűnő humorú bábjeleneteik az előadás talán legjobb pillanatai voltak. Nagy László Pál Fonyódon Szinyei Merse Ebben az évben emlékeztek Szinyei Merse Pálra, a „Majális” festőjének születése 150. és halálának 75. évfordulóján. Az is aktuálissá teszi a rá emlékezést, hogy Fonyódon Szinyei-em- lékhelyre bukkantak. A család végigutazta autóján a Balaton- partot, és Fonyód látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy a 70 éves kényelemszerető, már kevesebbet dolgozó mestert festői témák közelébe segítse. A Wellisch-villa sokszobás, nagy ház volt, faragott oszlopos tornácáról messze lehetett látni. Itt pihent a festő, a Jemyéről magával hozott nyugágyban. Innen figyelte a Balatont, amelyről mindig le tudta olvasni, milyen idő várható, mert ettől függött, hogy mikor és mennyi időre engedi vízre két unokáját: Félixet és Pált. Ott-tartózkodásuk alatt a két unokát Molnár C. Pálnak, fiatal tanítványának a gondjaira bízta. A házat nagy kert vette körül, előtte húzódott a sétány, egészen a kápolnáig, s onnan le a Balatonig. Külön épületben, a 40 méteres mély kút szomszédságában állt a konyha és a személyzet számára épített otthon. A nyaralót bérbe adó Wellisch családnak birtoka volt nemcsak Fonyódon, hanem Fejér megyében is Verebespusztán. A késői utódok között akadt neves személyiség is, aki egyidőben Görögországban nagykövetként tevékenykedett. A visszaemlékezők szerint a festő az első nyáron naponta lesétált a partra, szemlélődött, s ritkán vett ecsetet a kezébe. „Most fúj a szél” — mondta, s elhárította magától családja biztató szavait. A Badacsonnyal nem volt kibékülve, mert úgy érezte, hogy ez az elterpeszkedő, koporsó alakú hegy megzavarja a szép zalai hegyek vonulatát. A második évben már kora tavasz- szal tervezett és elkészíttetett egy olyan bódét, amely a Balaton felé nyitott volt, s abban elhelyezkedve felállíthatta festőállványát. Úgy gondolta, hogy ott senki és semmi nem zavarja munka közben. A két nyár eredménye nyolc nagyszerű képpel dokumentálható. Mindegyiket kint, a helyszínen festette nagy igyekezettel, gyorsan, frissen tartva a felületet. Égyet a bélatelepi parton, ahol akkor még legelő húzódott Berényig. Csónakon vitték oda unokái, s otthagyták, majd érte mentek, s örömittasan, diadalmenetben vitték haza az elkészült képet és alkotóját. A Balatoni kilátás című képét a kápolna mellett festette. Ha nem állt vászon elé, akkor is figyelt, gondolkodott, és tervezgetett. Fia lopva készített róla felvételeket, egyik unokájának pedig feladatul adta, hogy a hullámokról, a viharról, a sirá- lypk röptéről készítsen fényképeket. Ézeket rendezgette, válogatta. 1917-ben a vakációval véget is ért Szinyei Merse Pál fonyódi tartózkodása. Nem tért vissza soha többé. A ház késői lakói el is felejtették a neves vendégeket, s amikor a tulajdonosok elhagyták, állami tulajdonba került a villa, a nagy sárga házban áttörték a szobák falát - mozivá alakították. 1980-ban, hat évtizeddel a nyaralás után tért vissza ide Szinyei Merse Félix, s egy budapesti újságban meg is szellőztette tapasztalatait. Szomorúan látta, hogy a ház mostoha körülmények között, pusztulóban van. Akkor is, ma is csak néhány zsa- lus ablak és íves párkánya emlékeztetett a valamikori jobb időkre. A Balatonra néző teraszból csak néhány téglasor maradt. A kopott lépcsők még állnak, a pádimentumból széles törzsű akácfák meredeznek az ég felé. Szemétdomb, hulladék veszi körül. Biztató, hogy a város vezetése fölfigyelt a nevezetes villára és neves festő lakójára. ígéret van arra, hogy a következő nyárra emléktábla kerül a sárga falra, s talán megérjük, hogy rendbe téve úgy, ahogyan tervezik, a Múzsák Háza-ként emlékház lesz, ahol majd képek, festmények igazolják, hogy egykor Szinyei Merse Pál is alkotott Fonyódon. Dr. Pandur József A Rinxt a-Dombómenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Nagyatád. árverés útján értékesíti a Nagyatád, Kiszely L. u. 13. sz. alatti lakott házasingatlanát. Az árverési előleg összege: 100 000 Ft. Értékesítés időpontja: 1995. november 3. (péntek), du. 13.00 órakor a helyszínen Nagyatád, Kiszely László u. 13. Érdeklődni lehet: a Rinya-Dombómenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Nagyatád, Kiszely L. u. 15. sz. alatt, vagy a 82/352-433 telefonon. (99087) j08t Új, új, új solisun * turbo booster! PRÓBÁLJA KI ÖN IS! Szolgáltatásaink: ■ nem kell bejelentkeznie, ■ ideális nyitva tartás, ■ bronzáríumozás már 200 Ft-tól, ■ parkolási lehetőség. Mindezt most ingyen, 200 Ft értékben kipróbálhatja, ha kivágja és magával hozza hirdetésünket. Hétfő-péntek 8-22-ig, szombat 8-20-ig, vasárnap 10-18-ig, október 6-15 között. (99056)j SZUPER AKCIÓ! október 2ö-tól nov. 4-ig Elektromos ütvefúrógép elektronikus fordulatszám szabályzóval, 600 W 2 sebességes, J+B 13 mm tokmánnyal Máshol 14 985 Ft-ba is kerülhet, de nálunk 7990 Ft Szerszámvilág Kft. Kaposvár, Ady E. u. 11. Tel.: 316-829 (99078)
