Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-26 / 251. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. október 26., csütörtök Röpikében a templomba A közel háromezer lelket számláló Berzence lakóinak csaknem a negyede idős em­ber. Ebben a faluban még gyakran látni sokszoknyás, régi népvi­seletbe öltözött asszonyokat, igaz, ők már átlépték az idős­kor küszöbét. Szinte hozzájuk nőtt a bőszoknya, amitől Bil­iege Mihályné sem vált meg soha. A tűző napon, a kertben kapálva a két alsószoknya, a felsőszoknya és a kötény kö­zül azért valamelyik lekerült, de a kendő — alatta a kitával, hajfonattal — nem maradha­tott el. Az idős asszony uno­kája megjegyzi: — Mamika ma is így megy a kertbe, s 76 évével többet bír mint a fiatalok! Biliege Mihályné szülei tíz gyereket házasítottak ki annak idején, s mindegyikkel tisztes hozományt adtak. Úgy mondja, se szegényen, se gaz­dagon szégyenkezni valójuk soha nem volt. — Miből állt a férjhez menő lány stafírungja, mond­juk, ötven évvel ezelőtt? — Az ünnepi és kimenő ru­hák kasmírból vagy szövetből készültek, volt köztük ég­színű, rózsaszín, bordó, zöld, kávébarna, fekete. Ezeket a templomba, és vasárnap dél­után vettük fel. Munkára a kar­ton, a flokon volt használatos. A pliszírozott szoknyák minden rakását eligazítják, mielőtt szekrénybe kerülne, többségük olyan anyagból ké­szült, hogy még vasalni sem kell. Biliege Mihályné mai szoknyái még az egykori stafí- rungból valók. — Egyszerű a berzencei vi­selet. Mivel díszítették? — Hímzés nem volt divat­ban, ám annál szebb horgolt gallérokat vettünk. Az ünnep­lőhöz pedig a röpike helyette­síti a blúzt, templomba ma is ezt vesszük fel. A falu idősebb asszonyai­- Ezeket mi készítettük nak egy részét, a hagyomány- őrzőket bőszoknyásokként emlegetik, míg a mai öltözkö­dést választók az egész ruhá­sok. Komáromy Erzsébet csak a színpadon viselt bőszoknyát. Ő már fiatalon is elütött a töb­bitől, a földművelés és a ház­tartás helyett tanulásról, hiva­tásról álmodott. Az előbbiről le kellett mondani, az utóbbit félig-meddig elérte. Óvónő szeretett volna lenni, ehelyett a dajkaság maradt 28 éven át a 120 éves helyi óvodában. Szü­lei a század első felében Pest­ről költöztek a községbe. Hat gyereket neveltek fel, ám az öregkor nyugdíj nélkül kö­szöntött rájuk. Erzsi néni és FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA testvére vállalták magukra az eltartó szerepét, igaz, így a sa­ját családalapításról mondtak le. Nem bánatos miatta, hisz összeszámolni sem tudja, hány gyereket dédelgetett az évek során. Tizenkét éve ment nyugdíjba. Egyedül él, de nem magá­nyosan. Úgy tartja, könnyebb az élet, ha nem engedi magá­hoz közel a csüggedést-. Sok széles szoknyás barátnője van. Szívesen kiveszi részét ma is a településen adódó feladatok­ból, és fájlalja, hogy sok idős ember begubózik. Azt mondja: a vidámság a legjobb ellenszer az öregedés ellem Izményi Éva Népszerű a lakókonyha A szívbetegség megelőzése önfegyelemmel Ha szorít, ha szúr 120 esztendős a csúcstartó Világrekordot állított fel Jeanne Calm, a Föld legidősebb em­bere: az idős hölgyet 120 éves és 238. napos születésnapján köszöntötték fel. Az ünnepsé­get abból az alkalomból tartot­ták, hogy Jeanne Calm életkora ekkor egy nappal meghaladta az eddigi csúcstartóét, azét a japán hölgyét, aki kilenc évvel ezelőtt 120 éves és 237 napos korában hunyt el. Itthon száz­éves parasztembert köszöntöt­tek a Békés megyei Újkígyó­son. Az idős Sódar Mihályt ün­neplő családtagok mellett, a vendégek között egy 102 esz­tendős rokon is akadt... Százezer forint az idősekért Sikeres jótékonysági estet ren­deztek Dombóváron Őszi em­lék — gyermekhangra címmel. Az est bevételét — csaknem százezer forintot — az idősek számára hamarosan megépülő gondozóház berendezésére for­dítják. A rendezvény megnyitó­jában elhangzott: az öregedő Dombóváron sok az idős, egyedül álló ember, s a város­lakóknak meg kell tanulniuk, miképp segíthetnek egymáson, s a segítőkész gondolkodást legkönnyebb gyermekkorban kialakítani. A jótékonysági es­ten dombóvári diákok adtak színvonalas műsort, s a közön­ség beléptidíj helyett adomá­nyokkal fizetett. Ötszörösére nőtt térítési díj Figyelemre méltó, miként ala­kult hazánkban a gyógyszer- forgalom, illetve a társadalom- biztosítási támogatás és a la­kosság által fizetett térítési díj összege az elmúlt öt évben. A gyógyszertámogatás 1990-ben 24, 1992-ben 41, 1994-ben 62 milliárd forint volt; ugyanezek­ben az években a betegek 4, 9, illetve 22 milliárd forintot hagytak a patikákban. A szá­mokból következik, hogy amíg a tb gyógyszertámogatása alig több, mint két és félszeresével emelkedett 1990 és 1994 kö­zött, addig a lakosságot terhelő gyógyszerköltség ez idő alatt több mint ötszörösére nőtt. Az adatok között az idei többszöri áremelkedések nem is szere­pelnek... Negyedszázados születésnap Ünnepségen emlékeztek meg Szentendrén a város első nyug­díjasklubjának 25 évvel ezelőtti megalakulásáról. A jubileum alkalmából családias hangulatú Összejövetelen a jeles esemény­ről szólt a város polgármestere és a Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének elnöke is. A konyha az európaiak ked­venc tartózkodási helye — ezt derítette ki egy nyugat-euró­pai körkérdés... A polgárok 83 százaléka annyira szereti, hogy sokkal szívesebben tartózkodik ott, mint a hálószo­bájában vagy a fürdőszobájá­ban. Az újonnan épülő lakáso­kat sorra átterveztetik: a lakó­szoba mérete zsugorodik, míg a konyha területe nő. Az európa­iak visszavágynak a meghitt, klasszikus életstílusba. Manap­ság már akkor is rendkívül elé­gedettek és boldogok, ha sike­rül egy kellemes fészket kiala­kítaniuk a házukban vagy a la­kásukban. A konyhában lehet legjobban kupaktanácsot tartani és beszélgetni. Ott esik a leg­jobban egy pohár bor. Nem véletlen, hogy 67 száza­lék legszívesebben a konyhá­ban temetkezik bele minden­napi újságjába, míg egyharma- duk innen szereti elintézni tele­fonbeszélgetéseit is. Az embe­rek 29 százaléka ott játszik a gyerekekkel és ott ellenőrzi a leckéket. A jelenség további oka, hogy a fejlett országokban a főzés teljesen „mechanikus” tevékenység, mert az étel fél­kész árukból, zacskós készít­ményekből, modem eljárások­kal és technikákkal pillanatok alatt előállítható. így a konyha „felszabadul” és teljesen egyenrangú lakóhelyiséggé vá­lik. (FEB) Szeretne vigyázni a szívére? Válaszoljon önmagának az itt következő' kérdésekre, és gondolja végig, hogy a felso­rolt tünetek közül melyek il­lenek — akárcsak időszako­san is — Önre! Légszomj. Különösen fizikai erőlködésnél nem kap elég le­vegőt? Ez az első tünetek egyike, amikor nagyon fi­gyelnünk kell az egészsé­günkre. Ha az egészségi álla­pot romlik, fekvés közben is fulladni kezdünk. Szapora pulzus. A szabályos pulzusé embernél percenként 70-80-at ver a szív. Figyel­meztető lehet a két vérnyomá­sérték közti kevés különbség, illetve az is, ha mindkettő na­gyon magas vagy rendkívül lecsökken. Gyors kifáradás, szellemi tel­jesítménycsökkenés. Ez gyak­ran súlynövekedéssel, általá­nos levertséggel párosul. Köhögési roham. Ez gyak­„Érdemes és eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozom.” — ez a né­hány szó áll azon a diplomán, amelyet Göncz Árpád köztár­sasági elnök írt alá, s amely élete legnagyobb elismerése a fonyódi Kovács Tibornak. Adóügyi előadóként kezdte Buzsákon 1958-ban, majd So- mogyvámosra került, ahonnan Fonyódra vezetett az út. Több mint negyedszázadot töltött a tanácson, illetve a polgármes­teri hivatalban. — A gyámügy volt a fő terü­letem, de hagyatékügyekkel és kárpótlásokkal is foglalkoztam — mondta Kovács Tibor. — A családi élet, a gyereknevelés nyomon követése szinte min­dennapi feladatom volt. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy az utóbbi húsz évben Fonyódon csak két gyereket adtak állami gondozásba. A pályán töltött évek során bebizonyosodott: sok a felelőtlen szülő, aki nem tud, vagy nem is akar foglal­kozni a gyerekével. Amikor én megjelentem náluk, mindig si­került meggyőznöm őket arról, hogy a gyerek fontos, próbálja­nak meg normálisabb életet élni, s a gyereküknek többet adni. Kovács Tibor elérzéke- nyülve mesélte: a szülők több­ször megkeresték és mondtak köszönetét munkájáért, hiszen ran este, lefekvés után jelent­kezik. Elkékülés. Az ajkak, ujjhegy és a lábujjak elkékülhetnek. Végtagok dagadása. Fi­gyelmeztető, ha a lábunk vagy a combunk dagad! Mit tegyen, aki a tünetek egyikét-másikát észleli? Kérjen ellenőrző vizsgálatot az orvostól! Addig is sok min­dent maga is megtehet, ha van önfegyelme. így például fo­gyasszon sokkal több gyü­mölcsöt, mint korábban! Ke­rülje a túl zsíros ételeket! A nagy dohányos is mérsékelje a füstölést! Naponta igyon mintegy 2,5 liter tiszta vizet vagy ásványvizet, esetleg üres teát! Vértisztító és fogyasztó hatású a csalán- és a menta- tea, esetleg a kettő keveréke. Ez egyben hígítja a besűrű­södni készülő vért, ráadásul frissít. Méresse meg a vér­nyomását! Nézesse meg a ko­leszterinszintjét! Ferenczy Europress — sok esetben — az ő „közben­járására” rendeződött az anya- apa-gyermek kapcsolat. — Gyakran fordultam meg a Balatonfenyves környékére ér­kező szabolcsi családoknál. Ezek az emberek nem törődtek azzal, hogy lesz-e étel az aszta­lon. Mindenüket elitták. Dol­gozni nem akartak, csak a munkanélküli segélyt várták. Én meg ráuszítottam a kollégá­ikat; hamarosan el is hagyták Somogyot. Lehet, hogy több haragosom is lett emiatt. Kovács Tibor anyakönyvve­zető is volt. Több mint ezer párt adott össze az évtizedek alatt. Volt olyan eset — nem egy —-, hogy ő látta el a gyerek, a szülő jogi képviseletét is. Pedig nincs ezirányú végzettsége, de a pá­lyán töltött idő, az elvégzett tanfolyamok megedzették, föl­készítették az ilyen feladatok megoldására is. S hogy milyen a jó hivatal­nok? — Az együttérzés a legfon­tosabb ismérve, de kell tudni nemet mondani is — véli. — A jogszabályok betartásával a le­hető legjobb megoldást kell vá­lasztani. A jó hivatalnok stra­téga is. A munkája törődés és szolgálat. Kovács Tibor — mint mondja — nem akart még nyugdíjba menni. Ám a dön­tésbe beletörődött. így több ideje jut majd unokájára, és az emlékeinek, amelyek Somogy- hoz kötik. Lőrincz Sándor Kovács Tibor fonyódi évtizedei A hivatalnok keresztje A Parkinson-kór ellen Egy halvány reménysugár a Parki nson-kórban szenvedők számára: Fred Gage, a Kali­fornia Egyetem kutatója San Diegoban sokat ígérő módszert tesztelt állatkísérletekben. Az amerikai kutató embrionális neuronokat kevert genetikailag megváltoztatott kötőszöveti sej­tekkel, melyek a BFGF növeke­dési faktort termelik. A keveréket olyan patkányokba injekciózta, melyek a Parkinson-kórhoz ha­sonló idegsejtpusztulásban szen­vedtek. A kísérleti csoport állata­iból a Parkinson-kórhoz hasonló szimptómák teljesen eltűntek. A Parkinson-kór kialakulása során a „Substantia nigra”-nak nevezett agyterület sejtjei pusz­tulnak el, amelyek feladata a ren­dezett mozgáshoz és a mimiká­hoz nélkülözhetetlen dopamin nevű anyag termelése. A dopa- minhiány tipikus szimptómákhoz vezet: a betegek mozgása ellen­őrizetlenné válik, kezük reszket, arcuk álarccá merevül. Minden transzplantációnál sokkal jobb lenne azonban egy olyan eljárás, amelyben az orvo­sok meg tudnák menteni a beteg saját neuronjait. Ezt valószínűleg ugyancsak egy fehéije, a GDNF- nek nevezett neuronális növeke­dési faktor tenné lehetővé. Lars Olsonnak és munkatársainak a stockholmi Karoling Intézetben állatkísérletekben sikerült a sérült agyrészeket helyreállítani. Még az idén sor kerül a géntechnoló­giai úton előállított, GDNF-et tar­talmazó szer kipróbálására Par- kinson-kóros betegeken. Ferenczy Europress A zöldek derűjét a zord télbe Sok nyugdíjas — főként nagymama — szívesen tölti idejét udvara, lakása virá­gai között: a törődésért a szép, termé­szetes környezet a hála. Október elejé­től viszont be kell vinnünk őket, mert hideg van. De hogyan kezeljük azokat októbertől áprilisig? Az egyik legszebb és legkedveltebb növé­nyünk, a leander rendkívül érzékeny a téli körülményekre. A régi parasztházak ve­randája, hűs folyosója a legideálisabb számára. A lakótelepek beépített erkélyén is átteleltethető, feltéve, hogy nem öntöz­zük túl és nem párásodik be a levegő. El­lenkező esetben pajzstetűk lepik el. A közkedveltté vált tölcsérvirág, a ne­mesített datura stramonium télen szintén a száraz hűset szereti. Következő nyáron a pihentetett növény sok-sok virágjával há­lálja meg a gondoskodást. A karácsonyi kaktusz és a nagyvirágú rokon, a húsvéti kaktusz most már szintén nyugalomra vágyik. Mindenképpen fagy­pont feletti hőmérsékleten tartsuk! A ka­rácsonyi kaktusz az évvégi ünnepekre ki­virágzik, de csak abban az esetben, ha ak­kor kezdjük el újra bővebben locsolni, ha a rügyei már kifejlődtek! A korallvirágot (kalanchoe) és a sarji- kát (daigremontanium) most tegyük félsö­tét helyre; öntözzük keveset és ritkán, így kora tavasztól késő őszig virágzik. A kaktuszok és a pozsgások közül a tüs- késlevelű amerikai agavét, a tövises aloet (ferox) a többi növény között kissé hűvö­sen, ugyanakkor legfeljebb félsötét helyen teleltessük! A népszerű medvetalpkaktuszt (opuntia-nemzetség), a többnyire bordá­zott echinopsist, a kövirózsát (echeveria) a különleges, tigrismintás virágú stapeliat tarthatjuk a beüvegezett erkélyen is, de ha nagy a hideg, ellenőrizzük, nem nagyon fagyosak-e a levelek! A legnagyobb mí­nuszokban időszakosan tegyük melegebb helyre! A pici kaktuszokat, például a göm­böcforma mammillaria fajtákat próbáljuk meg egy hűs ablakpárkányon vagy ritkáb­ban fűtött folyosón átteleltetni. A muskátlik maradhatnak legtovább a szabadban. Csak akkor hozzuk be őket, ha már megcsípi a leveleket a fagy. Ekkor hűs, félsötét helyen tartsuk tavaszig, akkor nyírjuk vissza. Ä citrommuskátli a hűsebb, de levegős folyosón vagy verandán és a világos kamrában érzi jól magát. A szobába bevihető virágokról és zöld növényekről szintén gondoskodnunk kell: a legtöbbnek elég, ha a száraz melegben rendszeresen lespricceljük a leveleket és öntözzük őket. Erre szüksége van a dato­lyapálmának, a tarka-barka levelű, muta­tós schejflerának és a flamingóvirágnak, kólának. A szobafenyők szeretik, ha ha­talmas ágaikon megülnek a vízcseppek. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom