Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. október 25., szerda Kesztyűs kézzel bántak Fidel Castróval. A New Yorkban tartózkodó kubai el­nököt egy spanyol étteremben lepték meg ezzel az óriás kesztyűvel. Nem tudni, az ajándé­kozók valakinek a kiütésére szánták-e, vagy csak a régóta tartó politikai bokszmeccsre utal­tak ezzel a „figyelmességgel”. fotó: feb/reuter Göncz Árpád nemzetközi összefogást sürgetett az ENSZ érdekében Ötvenéves, fiatalításra szorul A világszervezet átfogó reformját és alapos megfiatalítását sürgette az ENSZ jubileumi emlékülésén elmondott beszédé­ben Göncz Árpád. A köztársasági elnök felszólalására ma­gyar idő szerint ma hajnalban került sor New Yorkban. A magyar államfő kiemelte: a világszervezet megújítása nél­kül az ENSZ nem lenne képes azt a szerepet ellátni, amely a nemzetközi biztonság megte­remtéséhez, a demokrácia és a szabadság terjesztéséhez, az emberi jogok tiszteletben tartá­sához szükséges. Szerinte áramvonalasítani kell a hatalmas költségeket fel­emésztő bürokratikus rendszert, ésszerűsíteni a Közgyűlés munkáját és kibővíteni a Biz­tonsági Tanácsot. „Csak nem­zetközi összefogással lehet küzdeni az olyan veszélyek el­len, mint a nacionalizmus erő­södése, az etnikai feszültségek növekedése, a nemzetközi ter­rorizmus és a kábítószer-keres­kedelem szélesedése, a környe­zet tudatos rombolása és a nyomor tömeges szintű meg­léte” - mutatott rá. Az elnök ünnepi beszédének végén úgy vélekedett, hogy a Magyarországhoz hasonló kis államok számára az ENSZ mindig is lehetőséget biztosított érdekeik védelmére. „1956-ban a magyarok is erőt meríthettek forradalmukhoz és szabadság- harcukhoz a Közgyűlés fóru­mán kifejezésre juttatott szoli­daritásból” - mondta. A magyar államfő tegnap egy munkareggeli keretében amerikai üzletemberekkel ta­lálkozott New Yorkban, akiket további magyarországi befekte­tésekre ösztönzött. Örvendetes tény - mondta -, hogy az ame­rikai vállalatok beruházásai a magyarországi külföldi tőkebe­fektetések mintegy negyven százalékát teszik ki. Szaporodnak a kérdőjelek az Európai Unió körül Frissítő vérátömlesztés Vajon megteremthető-e az eu­rópai egység a jelenlegi alapo­kon? Az Európai Unió „főok­mánya” - a maastrichti szerző­dés - lefektette ennek elveit, ám időközben 12 közép- és ke­let-európai állam nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Sok szakértő úgy tartja: az unió mostani formájában al­kalmatlan a kibővítésre. Otto Lambsdorff német szabadde­mokrata politikus például a mezőgazdasági támogatási rendszer gyökeres átalakítását sürgeti. Szerinte a jelenlegi ag­rárpolitika nem használ az EU- nak, még kevésbé a majdani ta­goknak. Manfred Streit jénai közgaz­dász azt jósolja, hogy az euró­pai valutaunió meg fogja osz­tani a földrész országait, és megfosztja a szegényebb tago­kat attól a lehetőségtől, hogy saját nemzetgazdaságuk fe­szültségeit pénzügyi úton eny­hítsék. A belső határok lebontá­sával megszaporodtak az unión kívüli sorompók, holott a ke­reskedelmi forgalom bővülése Európa nyugati felét is nagyobb versenyre serkenthetné. Ezért mielőbb meg kell teremteni azt a szabadkereskedelmi övezetet, amely bevonná a vérkeringésbe a bebocsátásra várókat. A bővítésnek ára van, mond­ják a nyugati szakemberek, de a befektetés megéri: az öreg Eu­rópára olyan hatással lesz az unió megnagyobbodása, mint egy frissítő vérátömlesztés. Ferenczy Europress Elnökjelölt vastag csekkfüzettel A Fehér Házról álmodik Az amerikai elnöki szék legfris­sebb önjelölt várományosa alig 27 nappal ezelőtt hirdette meg, hogy „érdekelt” a jövő évi el­nökválasztásban. Addig persze még hosszú út vár rá. Megfigyelők - úja a Washington Post - leginkább a jelölt csekk­kitöltő képességét emelik ki, s úgy vélik, ezzel sok mindent el­érhet. Először azonban az is­mertségén kell javítania, hiszen Malcolm S. Forbesról, aki több­nyire Steve keresztnevét hasz­nálja, főleg a gazdasági élet és a média beavatottjai tudnak. Min­denekelőtt a Forbes magazin okán, amelyet az egyik legbefo­lyásosabb gazdasági lapnak tar­tanak a tengerentúlon. Csakhogy ez kevés ahhoz, hogy amerikaiak milliói rá szavazzanak. Több eséllyel kecsegtet Steve Forbes szinte kimeríthetetlen csekkfü­zete, amelyet máris célszerűen használ fel. Mintegy másfél mil­lió dolláros reklámkampányba kezdett a CNN és a CNBC hírte­levíziók amerikai műsoraiban. Egyik reklámfilmjében - mely igen jellemző Forbes néze­teire - összehasonlítja három írás terjedelmét: az amerikai Függet­lenségi Nyilatkozatét, amely 1300 szóból áll, a 773 ezer sza­vas Bibliáét és az adókódexét, mely több mint 7 millió szót számlál. A következtetés? Az eddigi „washingtoni fiúk” csak bonyo­lult szabályok megalkotására voltak képesek, azért, hogy az adófizetőket lépre csalják. FEB A csúcstalálkozó alkalom a négyszemközti tárgyalásokra is Van még mit egyeztetni Minden idők legnagyobb szabású csúcsértekezlete: csaknem másfél száz állam- és kormányfő, uralkodó és külügyminiszter utazott az ENSZ 50. jubileumára New Yorkba, hogy személyes je­lenlétével, s felszólalásával köszöntse a világszervezetet. Az ünnepi eseménysoro­zattal párhuzamosan meg­annyi fontos kétoldalú meg­beszélés is zajlott. Ezek kö­zött is a legfontosabbnak a hétfői Clinton-Jelcin eszme­csere ígérkezett. A két or­szág közt az elmúlt hóna­pokban jó néhány vitás ügy került terítékre, így félő volt, hogy egy sikertelen tárgya­lás elmérgesítheti az orosz-amerikai viszonyt. A történtek rácáfoltak a ború­látó várakozásokra; Jelcin és Clinton viszonylag eredmé­nyes találkozóról számolt be. Jó néhány kérdésben köze­ledett a két politikus állás­pontja, de a talán legkénye­sebb kérdésben, a délszláv válság rendezése kapcsán fennmaradtak a nézetkü­lönbségek. A probléma vál­tozatlan: miként irányítsák a Boszniába vezénylendő többnemzetiségű békefenn­tartó erőket? Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy az orosz köteléket NATO-pa- rancsnokság alá helyezzék, az USA viszont egyelőre ra­gaszkodik hozzá. Moszkva láthatóan nem akar belenyu­godni szuperhatalmi státusá­nak elvesztésébe, s abba, hogy nem vonják be kellő­képpen a balkáni krízis ren­dezésébe. Ez a vita aligha­nem szóba kerül még a két ország vezetőinek csúcsérte­kezletén. Szegő Gábor MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÜZLETLÁNCA A fogyasztási szövetkezeti mozgalom együtt alakult át Magyarországgal. A áfé- szek felismerték, hogy a versenyben mara­dás és megújulás egyetlen lehetősége, hogy létrehozzák saját nagykereskedelmi hálózatukat a PRO-COGP hálózatot. Ez volt az első lépés egy vevőcentrikus a vi­déki emberek lehetőségeit is ttgyekmbe- vevo árpolitika kialakításához. A következő lépés egy olyan kiskereske­delmi hálózat kialakítása volt, mely egysé­ges arculattal, árpolitikával és a vásárlókat szolgáló barátságos hangulattal versenyez a vásárlók bizalmáéit. Ennek a hálózatnak COOP Üzletlánc lett a neve, mely az or­szág legnagyobb bolthálózataként nagy vá­lasztékkal, és elérhető árakkal vár minden­kit az ország bármely pontján. MINDENHOL OTT VAGYUNK! A brit kormányfő meghívá­sára Horn Gyula október 31. és november 1. között hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába utazik. A magyar miniszterel­nök megbeszéléseket folytat a szigetország politikai és üzleti életének vezetőivel. Brüsszelbe érkezett kedd délelőtt Gál Zoltán, és meg­kezdte hivatalos programját. Az Országgyűlés elnöke négyna­pos látogatást tesz Belgiumban és Luxemburgban. Magyarország érdekelt ab­ban, hogy mielőbb rendezzék a kelet-szlavóniai térség problé­máját, mivel sok magyar él eb­ben a régióban - mondta Szalay Zsolt, zágrábi magyar nagykö­vet, a Horvát-Magyar Baráti Társaság éves közgyűlésén. A szervezet pénzügyi támogatás nélkül fejti ki tevékenységét, irodalmi esteket, könyvbemuta­tókat szervez. Romániában folytatódott a több mint egy hete tartó diák­megmozdulás: a fővárosban ismét több ezer fiatal vonult fel az Egyetem téren, estére pedig a jogi karra hívtak össze nagygyűlést, miközben fo­lyamatosan érkeznek Buka­restbe a vidéki diákság képvi­selői. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára kedden megbeszélést kezdett a diákok küldötteivel, s mind a szená­tusban, mind a képviselőház­ban különböző javaslatok hangzottak el az egyetemisták követeléseinek teljesítése ér­dekében. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke november 4-ére Kolozs­várra összehívta a Szövetségi Egyeztető Tanácsot, a szervezet „felsőházát”. A vezető értelmi­ségieket, egyházi személyisé­geket tömörítő testület arról tárgyal majd, hogy mit kell ten­nie a romániai magyar nemzeti közösségnek az anyanyelvi műveltség megóvásáért. Csehország az első kelet-kö- zép-európai ország, amely tagja lesz a világ legfejlettebb orszá­gait tömörítő gazdasági szerve­zetnek, a párizsi székhelyű OECD-nek - írta keddi számá­ban a Les Echos című francia napilap. Az újság szerint Prága még az év vége előtt csatlako­zik a jelenleg 25 tagot számláló szervezethez. A szlovák kormány jóvá­hagyta a törvényhozás magyar koalíciója által máig nem is­mert nyelvtörvény tervezetét „a szlovák államnyelv védelmé­ről”. Ivan Hudec szlovák kultu­rális miniszter szerint sikerült megszüntetni a „nem magyar nemzetiségű emberek jogainak elnyomását”. A szlovák parla­ment magyar képviselői máris tiltakoztak a döntés miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom