Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-20 / 247. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. október 20., péntek Munkalátogatásra ma Belg- rádba érkezik Horn Gyula. A magyar miniszterelnök a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a vajdasági magyarság helyzetéről tárgyal vendéglátóival, Radoje Kontic jugoszláv miniszterelnökkel és Slobodan Milosevic szerb elnökkel. Pokolgép robbant tegnap hajnalban a szabadkai Népkör, a kulturális-művelődési társaság épületének udvarában. Az utcáról bedobott robbanószer- kezet nem okozott személyi sérülést. Mile Jovicic, az északbácskai körzet vezetője elítélte a magyarság kulturális intézménye elleni vandál támadást. A turizmusból származó dollárbevétel Magyarországon 1995-ben várhatóan 24 százalékkal emelkedik az elmúlt évhez képest. Ezt dr. Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke közölte az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) Kairóban zajló 11. közgyűlésén. Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó véleménye szerint a NATO és az Európai Unió kibővítése csak a következő évtized első felében várható, ám az is elképzelhető, hogy a folyamat megtorpan, és a földrész nyugati felén hatalmi versengés robban ki. A neves politológus az USA kongresszusi épületében megtartott vitafórumon fejtette ki álláspontját. A román pártok képviselő- házi csoportjainak vezetői félretették a Btk. 236. cikkének vizsgálatát. Ez az idegen országok zászlajának kitűzését és himnuszának eléneklését sújtaná szabadságvesztéssel, ha arra nem - a külön szabályozott - protokolláris alkalmakon kerülne sor. Tizenötezer diák tüntetett tegnap reggel Bukarest központjában, majd a szenátus elé vonulva sürgette követeléseinek teljesítését. A diákok Liviu Maior oktatási miniszter távozását szeretnék. A vidéki egyetemekről több ezer hallgató érkezett a fővárosba, hogy az évismétlőkre kirótt súlyos illetékek miatt kifejezze nemtetszését. Háromnapos sztrájkot kezdtek tegnaptól az olasz újságírók, miután megszakadtak a munkaszerződések megújításáról tizedik hónapja folytatott tárgyalások. Az újságírók és a kiadók érdekvédelmi szervezete egymást vádolja a tárgyalások sikertelensége miatt. A sztrájk az írott sajtót, a hírügynökségeket, valamint a rádiót és a televíziót egyaránt érinti. Az elnök és a titkárnő Gyerekkalász Kambodzsában Már egy ekkora kislány is tudja irányítani apja halászcsónakját. Ebben a hónapban kezdődött a halász szezon a Mekong folyón, ilyenkor kicsik és nagyok egyaránt serénykednek fotó: feb-reuters Menesztik Kozirevet Andrej Kozirev külügyminiszter leváltására készül Borisz Jelcin. Az orosz elnök küszöbön- álló párizsi és New York-i útja előtt újságíróknak elmondta: Kozirev csak azért maradt eddig a posztján, mivel nem sikerült még helyette mást találni. Jelcin azzal indokolta tervezett lépését, hogy a külügyminiszter nem tudott megbirkózni a külpolitika összehangolásával. Jelcin sajtónyilatkozata ismét jelezte Moszkva és a Nyugat közötti ellentéteket. Azt is közölte, hogy változatlanul élesen ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését és a NATO atomfegyvereinek közép-európai telepítését. A boszniai rendezéssel kapcsolatban megismételte: nem ért egyet azzal, hogy a létrehozandó nemzetközi békefenntartó erőket NATO-parancsnokság alá helyezzék. Az államfő elmondta: a jövő év elején jelenti be, hogy indul-e az elnökválasztáson. A Jelcin által elmondottak nem okoztak meglepetést, nem úgy szokatlan viselkedése: a sajtókonferenciára menet ugyanis meg- foto: feb/reuter csipkedett két titkárnőt. Anthrax ellen nincs orvosság Az oroszok titokban tovább kísérleteznek a biológiai fegyverekkel Évek óta nemzetközi egyezmény tiltja a vegyi és a biológiai fegyverek gyártását, tárolását és alkalmazását. A nyugati hatalmak nagy anyagi áldozatokkal semmisítik meg a hidegháború idején felhalmozott készleteiket. Hivatalos tájékoztatás szerint ezt teszi Oroszország is. A valóságban azonban a hadsereg megbízásából tovább dolgoznak tömegpusztító biológiai fegyverek kifejlesztésén. Az ügy, amiről a londoni Sunday Times a brit hírszerzésre hivatkozva beszámolt, véletlenül pattant ki. Bakteriológusok angliai tanácskozásán kottyantotta ki egy orosz kutató, miszerint ő és kollégái génmanipulációval az anthrax (lépfene) betegség olyan kórokozóját tenyésztették ki, amely ellen nincs védekezés. Az anthrax a biológiai hadviselés egyik legszömyűbb fegyverének számít. A kórokozóból ugyanis parányi mennyiség elegendő ahhoz, hogy egész települések lakosságát elpusztítsák. A baktérium magas lázat, légzési nehézségeket és görcsöket okoz. Ha a beteg nem kap antibiotikumokat, napok alatt nagy szenvedések között elpusztul. Viszont az oroszok által kitenyésztett új kórokozó ellenáll mindenfajta antibiotikumnak. A britek még a negyvenes évek elején kipróbálták az anthraxot az északi-tengeri Hebridákon. Az a terület öt ven év múltán, máig lakatlan. Közelebbről megismerhették a „csodafegyvert” az oroszországi Szverdlovszk városában, ahol 1979-ben robbanás volt a Mikrobiológiai és Víruskutató Intézetben. A hivatalos közlemény szerint a halálos áldozatok élelmiszer-mérgezésben hunytak el. Mint kiderült, a kutatóintézetben anthraxszal kísérleteztek. A felszabaduló hatóanyag száz ember életét oltotta ki. HIRHATTER Párizs csapdában Az e heti robbantás szinte kísértetiesen hasonlított a merénylethullámot nyitó júliusi, Saint Michel téri támadásra. A mostani terrorcselekményért ugyanúgy az algériai Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) vállalt felelősséget, mint a megelőző hét másikért. Miért indított ilyen kiterjedt terrorhadjáratot az észak-afrikai állam radikális iszlám mozgalma, s miért vált a látszólag kívülálló Párizs az egyik fő célponttá? A GIA vezetői számára Franciaország egyrészt a hajdani gyarmattartói felelősség, másrészt a szerintük hatalombitorló, katonai államcsínnyel uralomra jutott algíri kormány támogatása miatt - bűnös. Legfrissebb, hét közepi ultimátumukban már nemcsak azt követelték, hogy a Juppé-kabinet függessze fel a diplomáciai kapcsolatokat az algíri vezetéssel, hanem azt is, hogy Chirac államfő mondja le küszöbön- álló, Zerual elnökkel tervezett találkozóját. Nem csoda, hogy ófrancia illetékesek csapdahelyzetben érzik magukat. Ha - mint hangoztatják - nem tesznek engedményeket a terrorcsoportnak, további támadásokat kockáztatnak. Ha viszont bizonyos téren visszakoznak, az könnyen a fundamentalista iszlám áramlatok térnyeréséhez vezethet Eszak-Afrikában. Kérdés, meddig lehet töprengeni az alternatívákon? Az újabb GIA-röplapokon már a felrobbantott Eiffel-torony rajza látható... Sz. G. A Focusban egy magyar egyetem „Gulyásprofesszorok” Hasznavehetetlen doktori címeket árusít - kemény valutáért - az egyik nemzetközi hírű budapesti egyetem, írja legfrissebb számában a müncheni Focus hírmagazin. A méltatlanul rossz hírbe kevert intézmény még a cáfolatban sem kíván teljes névvel szerepelni, mert úgy véli: nem az maradna meg a közvéleményben, hogy megpróbálták lejáratni a magyar egyetemet, hanem, hogy lám, a kelet-európai „gulyásprofesszorok” (a Focus szóhasználata ez) bármire kaphatók. A müncheni' hírmagazin egy évekkel ezelőtti ügyet melegített föl. Az eset előzménye az, hogy Winfried Böttcher professzor, egy aacheni magánintézmény vezetőjeként olyan német állampolgárokat közvetített tanulni Budapestre, akik hajlandók voltak több tízezer márkát áldozni a tudományok doktora cím megszerzésére. Csakhogy a Focus-cikkben megtámadott budapesti egyetem német nyelven minden érdekelt rendelkezésére bocsátotta a magyar doktori szabályzatot, valamint a Németország és hazánk között akkor érvényben lévő, úgynevezett ekvivalenciaegyezmény vonatkozó passzusát. Nem ígért - nem is ígérhetett - mást, mint amit adhatott: egyetemi doktori címet, mert akkortájt csak ennek a fokozatnak a kiadására volt jogosult. Böttcher professzor a saját szakállára ígért, s ezután érezték néhányan becsapottnak magukat. A pert, amit az ECMR-vezető ellen indítottak, meg is nyerték. Castrót kiközösítik Nemkívánatos személy a díszvacsorán Az ENSZ ötvenedik évfordulójának ünnepségeire a világ szinte valamennyi államfője hivatalos. Szombaton New York város polgármestere díszvacsorát ad az exkluzív vendégek tiszteletére, de ezen Fidel Castro nem vehet részt. A nagyváros polgármestere, Rudolph Giuliani már jó előre jelezte: a kubai vezetőt nem hívja meg a díszvacsorára. Még a lehetséges diplomáciai bonyodalmakat számba véve sem hajlandó változtatni álláspontján. Személyes ellenszenvet érzek Fidel Castróval szemben - jelentette ki. Ez az én partim - válaszolta Giuliani az ellenérvekre -, ezt az ünnepséget én tartom, s csak azokat hívom meg, akiket én akarok. Castro október 21—25-ig tartózkodhat New Yorkban, és ez idő alatt nem lépheti át Manhattan 25 mérföldes körzetét. Hivatalos amerikai személyiségek nem hajlandók találkozni vele. Giuliani polgármester igen közeli kapcsolatban áll a Miamiban élő kubai emigránsokkal. Fidel egy szörnyűséges diktátor - mondta Giuliani. A postások is eltévednek a tokiói útvesztőben Térképészek országa Tokióban csak kevés utcának van neve. A házak számozása sem egyértelmű, többnyire építésük idősorrendjében sorszámozzák őket A névjegykártyák kihajtósak, a belső oldalukon térképpel. A postások munkaidejük javát nyomozással töltik, pedig az ő körzettérképük legalább olyan vastag, mint egy telefonkönyv. A tokiói fehérkesztyűs taxisofőrök szabályosan pánikba esnek, ha egy utas pontos címet ad meg nekik. Jobban szeretik a folyamatos eligazítást. A második világháború után a megszálló amerikai csapatok megpróbáltak rendet teremteni: például női neveket adtak a forgalmasabb utcáknak. A tokiói posta, a szolgáltató vállalatok és a rendőrség csupán a hatvanas évek elején - az 1964-es olimpiai játékok kedvéért - szánta rá magát reformra. Mert mit szólnának az összevisszasághoz a külföldi látogatók?! De a hagyomány megmaradt, még ha kényelmetlen is, azóta sem rendeződött kielégítő mértékben a címügy. A nyolcvanezer japán postás egy hónapig tanulja saját körzetének házait, de három utcával odébb már eltéved. A Posta- és Távközlési Minisztérium mégis azt állítja, hogy alig akad kézbesítetten levél. A 7200 kilométer hosszú szám Egy szuper számítógép és két pihent agyú matematikus tevékenységének eredménye egy 4 294 967 286 jegyből álló szám. A kanadai Jonathan és Peter Borwein 56 óráig dolgoztatta a komputert, hogy a híres Ludolf- féle számot, a pit, minden eddiginél jobban megközelítő értéket kapjanak. A rekordot jelentő londoni Daily Telegraphból az is kiderül, hogy a szám, ha centiméterenként hat jelet imának egymás mellé, 7200 kilométer hosszú tenne. A lap szerkesztői sajnálattal közük, hogy a teljes számot nem közölhetik te, mert az újságjuk teljes felületét megtöltené a 2004. december 28-án megjelenő lapszámig. Annyit tudattak csak: Borweinék számának utolsó jegye egy 8-as. Reménykedik a NATO főtitkára. Willy Claes (balra) még nem vette a kalapját, vidáman indult a belga parlament meghallgatására. A honatyák a késő esti órákban döntöttek arról, hogy a llamand politikusnak bíróság elé kell-e állnia. fotó.- feb/reuter
