Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-03 / 232. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. október 3., kedd Nem véd a garantált ár Az FM rendkívül alacsony garantált árat hirdetett meg az ezévi termésre. A kereskedők ehhez igazították az ajánlataikat, így ennek következményeként a búzatermés 60-70 százalékát már koratavasszal leszerződték a termelők, tonnánként 10 ezer forint alatti áron. Ez az alacsony ár megalapozatlan volt, amit a későbbi események igazoltak. Ezt Hemer Endre, a Somogy Megyei Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titkára mondta a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva. A MOSZ Gabona Választmánya júniusban is felhívta a termelők figyelmét, hogy ne adják el a gabonát, inkább készletezzék közraktárakban. A gazdák nagy része hitelterhei miatt erre képtelen. A gabona betakarítás előtt a termék piacán 9 - 9,5 ezer forintot ajánlottak egy tonna étkezési minőségi búzáért. Ebben az időszakban a magyar tőzsde nem mutatta azokat a tendenciákat, amelyeknek az árban kellett volna érvényesülniük, így a termelők egy része a szerződéskötéskor az árban is megegyezett. — Nem volt megtévesztő ez a tőzsdei ár ? — De igen. És nemcsak azért, mert a termés nagy részét addigra már áron alul eladták, hanem azért is, mert most a 10 ezer forint feletti összegből vonnának le következtetéseket, pedig a termés mintegy 30-40 százalékát a magyar szabványok szerint takarmány búza. — Mekkora volt a kereslet idén a búzára ? — Rendkívüli kereslet piac alakult ki az egész világon, 25 dollárral nőtt a búza ára tonnánként. Nyugat-Eu- rópába és a Földközi tenger térségébe is lehetett magyar búzát eladni, így Somogyból is ment jónéhány szállítmány. A többi kalászosra azonban sokai kisebb volt az érdeklődé?, az árak is nyo- mottabbak voltak, 8 ezer forint tonnánként a takarmány gabonáknál. Ez sugallja: a jobb talajú területeken növelni kell a búza arányát a többi kalászossal szemben. — Az új kormány két év alatt emelt annyit a garantált áron együttesen, mint amekkora az elismert termelői áremelkedés egy évben volt. A jövő évre meghirdetett 9800 forint mire nyújt garanciát a termelőnek ? — Semmire. Csak a kereskedőket orientálja. Boldizsár Beáta Olcsó munka, leértékelt tudás Dr. Koltai Dénes: Az embernek ott a helye, ahol a legjobb teljesítményre képes és a legnagyobb hasznot hozza Aki azt mondja, hogy érdemes Magyarországon befektetni, mert olcsó a munkaerő, azt legszívesebben lelökném a lépcsőn — mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Koltai Dénes, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi docense azt követően, hogy menedzsereknek tartott előadást Kaposváron. Hozzátette: a sommás megítélés szerint ugyanis ha olcsó a munkaerő, akkor olcsó a benne levő társadalmilag értékes tudás is. Pedig ez nem igaz! Semmivel sem tudunk kevesebbet mint a szomszédaink. Amiben pedig lemaradtunk, az pótolható. Koltai Dénes állítja: a jelenlegi forráshiányos helyzetben a legnagyobb nemzeti tartalékunk a felhalmozott tudás, és az őzt működtető kultúra. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás sokkal nagyobb tartalékokat rejt magában, mint amire egyáltalán gondolunk. A humánpolitikának jövője van, nem csak azért, mert lényegében a születéstől a halálig tartó időszak társadalmi gondoskodását jelenti. Ezen belül viszont az emberi erőforrással való gazdálkodás a kulcsfogalom. — Egy német professzor szerint Németország legnagyobb tartaléka a kreativitás. Mi tudatában sem vagyunk annak, hogy mekkorák nálunk a lehetőségek. A humán erőforrások fejlesztésének döntő kérdése a emberek alkotóképességének és alkalmazkodóképességének kialakítása. Mivel a politikai rendszerváltozással együtt megszűnt a gondoskodó állam, a feladat az egyes emberre marad. Erre viszont senkit sem készítettek fel... — A vezetőket sem... — A vezetők általában speciális helyzetben vannak, hiDr. Koltai Dénes szén tudásuk, kapcsolatrendszerük tőkeértékű. Közülük sokan viszont ezzel sem tudnak gazdálkodni. Erre valóban nem tanították meg őket. Érdekes eredményre jutunk, ha összehasonlítjuk a külföldi tulajdonban levő, és a színtiszta magyar vállalkozások teljesítményét. A vegyesvállalatok, a külföldi cégek nem fecsérlik el a humán erőforrást, a hozadékkal számolnak. Mivel teljesen más jövedelemtermelő képességet tételeznek fel, ezért más a bérezés is. — Megfelelő embert a megfelelő helyre. Csakhogy ennek van egy kis felhangja... — Nem szabad előítélettel kezelni ezt az elvet, hiszen ez piacgazdaságban vagy sok pénzt hoz, vagy még többet visz. Az embernek ott a helye, ahol a legjobb teljesítményre képes és a legtöbb hasznot hozza. Ennek a megítélését viszont szakemberekre kell bízni. Nálunk sok a mindent tudó menedzser, de kevés kivételtől eltekintve alig csinálják ezt jól. Olyan szakemberekre van szükség, akik megkeresik a helyeket, kidolgozzák a szerepet, megmérik az egyes ember képességeit és eldöntik, hogy al- kalmas-e egy jelentős döntési kompetenciával járó feladat ellátására. Akik ismerik ennek a biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai feltételeit, and- ragógiai követelményeit, a humán erőforrások közgazdasági hatásait, akik járatosak a kompenzációban (a munkaügyben) és a szociálpolitikában is megalapozott a tudásuk, gyakorlottak a fejlesztéstudományban... — Nem sok ez egy kicsit? Hol tartunk most? — Nemzetközi összehasonlításban kiálljuk a próbát. A volt szocialista országok közül mi jó pozícióban vagyunk. Ennek az oka az, hogy a menedzsment jól kihasználta azokat a korábbi tudásokat, tapasztalatokat, ame-. lyek felhalmozódtak az elmúlt évtizedek alatt. Másrészt az átalakulás folyamatában olyan tudásokat szereztek, amelyek felkészítették őket a nyugati menedzsmentekkel való összevetésre. — Szakma a humán erőforrással való gazdálkodás? — Már van e szakmában nappali tagozatos egyetemi képzés, hamarosan beindul a tudósképzés is. Az ország nagy egyetemei — élén a pécsivel — érdekeltek ebben. Már nem a szakmásításról, hanem a professzió minőségi jegyeinek csiszolásáról van szó. Ez olyan professzió, amely csak több tudomány kézfogásával képezhet szakembereket. Olyan multidiszciplináris tudományról van szó, amelyben legalább 10-15 professziónak kell jelen lenni. Ezt hatékonyan oktatni is csak az egyetemek karainak összehangolt munkájával lehet. De hosszabb távon mindenképpen megéri a fáradozást. Lengyel János Bankkártyában a jövő Somogybán népszerűek a készpénz kímélő eszközök: több ezren használják már a négy bankkártya valamelyikét. Januártól a forintalapú kártya külföldön költségeink fedezésére is szolgál. Somogybán több száz helyen lehet már kártyával fizetni. Kaposváron tucatnyi bolt, étterem fogadja el ezt a fizető eszközt, s a benzinkutaknál is helyettesíti a készpénzt. Jelenleg 4600 kártya tulajdonost tart nyilván az OTP Somogybán. — Egy cég évente több millió forintot takaríthat meg ha a havi járandóságot a banknak utalja át — állítja Szabó Zsolt osztályvezető. — így ugyanis mentesülnek a pénzszállítás felesleges terheitől. A tájékoztatón elhangzott: akad megyei intézmény, amelyik egyetlen év alatt 60 millió forintot költ a pénzt szállító és őrző kommandósokra. Az EC/MC forintalapú kártyát megyénkben 150, Kaposváron 80 helyen fogadják el. Kaposváron augusztusban 1,5 millió forint értékű árut vettek ennek segítségével. A kártyások száma folyamatosan nő: naponta átlagosan 10 új szerződést kötnek. Az OTP terve, hogy megyénkben is növelje a korszerű pénzjegykiadók számát. A következő hónapokban Marcaliban és Nagyatádon adnak át egy-egy ilyen berendezést. Harsányi Miklós ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Csökkenő hozamok A szeptember 25. és 29. között eltelt időszakban a Budapesti Értéktőzsde indexe (BUX) 1630 pontról 1596 pontra csökkent (1,9 százalékos csökkenés), miközben a heti részvényforgalom jelentősen mérséklődött. Az esés fő okát abban kereshetjük, hogy a befektetők - főként a kelet-európai tőzsdéket mozgató külföldiek - várakozó álláspontra helyezkedtek a BUX elmúlt hetekben bekövetkezett több mint száz pontos emelkedését követően. Ezt a hipotézist támasztja alá a prágai és a varsói tőzsdén bekövetkezett visszaesés is. A kárpótlási jegyek forgalma ugyan növekedett ezen a héten, ám az árfolyam továbbra sem hagyta el a 211-214 forintos sávot. Az Agrimpex-tészvény árfolyama tovább folytatta a két hete kezdődött süllyedést: a hét eleji 17 250 forintos átlagár a hét végére 16 500 forintig csúszott vissza, ez újabb 4,3 százalékos veszteséget jelent. Eközben a napi forgalom jelentősen mérséklődött, s így könnyen elképzelhető, hogy a papír piaca - érdeklődés hiányában - a következő napokban „befagy”. A BUX viszonylag gyors esése ellenére a vezető gyógyszergyári részvény, az Egis árfolyama nem változott jelentősen: a hét eleji 3400 forintos átlagárfolyam a hét végére csupán 3380 forintig mérséklődött, sőt a heti záróár újra megközelítette a 3400 forintot. Ez nem csekély mértékben annak volt betudható, hogy a hét utolsó napján a forgalom meghaladta a 75 millió forintot, ami a befektetők napról napra fokozódó érdeklődését jelzi. Az Égisszel szemben az OTP Rt. részvényeinek árfolyama jelentősen csökkent, s a hét során elérte eddigi rövid tőzsdei pályafutásának legmélyebb pontját, az 1025 forintot. Az ilyen mértékű zuhanásban vélhetőleg közrejátszott, hogy a befektetők még alacsonyabb árfolyamon sem mutattak túlzott érdeklődést a papír iránt. A Richter Gedeon árfolyama szintén csökkenő tendenciát mutatott: a hét végére 2355 forintra süllyedt a jegyzés, s eközben a napi forgalom is jelentősen mérséklődött. A következő napokban azonban a Richter esetében is elképzelhető egy olyan korrekció, mint amilyet az Egis esetében megfigyelhettünk. Az tőzsdén kívüli piacon jelentősebb elmozdulások nem történtek. A Mól Rt. törzsrészvényeit kissé csökkenő árfolyamon keresték, míg a Matáv-részvényeké nem változott. A múlt héten megtartott diszkont kincstárjegy-aukciókon az egy hónapos papírok hozama tovább növekedett, s elérte a 29,64 százalékot. Ezzel szemben a három hónapos papírok átlagos hozama 30,54 százalékra süllyedt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség A gazdaság nem tűr beavatkozást Szélsőséges döntések Elhibázottnak véli a kormány gazdasági és pénzügyi intézkedéseit Rabár Ferenc, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára, az An- tall-kormány pénzügyminisztere.- Hiba újra és újra beavatkozni azokba a gazdasági folyamatokba - mondja az ismert szaktekintély -, amelyek láthatóan és az adatokból következtethetően egészséges irányban bontakoznak, illetve bontakozhatnának ki. A jelenlegi kormány túl azon, hogy beavatkozik, nagyon durván és szélsőséges módon teszi ezt, és megzavarja az 1993- ban megindult növekedési folyamatot. Közgazdászok, pénzügyi szakemberek népes csoportja vallja azt, amit Rabár Ferenc, és időről időre hangot is adnak véleményüknek, a kormány részéről azonban nem találnak meghallgatásra . A volt pénzügyminiszter ugyanis úgy véli, hogy a jelenlegi szélsőségesen visszafogó döntések, az inflációt visszaszorító, a szociális kiadásokat megkurtító, s a reálbéreket csökkentő intézkedések nem vezetnek eredményre. Gazdasági növekedés nélkül más eszközökkel hosszú távon nem lehet egyensúlyt teremteni. D. G. Ez a piacgazdaság? Kormányzati lépést kíván a mustexport Olyan méreteket öltött a must exportja, illetve a szőlőültetvények elöregedése, hogy sürgős kormányzati közbelépés nélkül jövőre akár szőlőimportra is szorulhatunk. Mint azt Németh Ákos, az Egervin Borgazdasági Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az idei szüret során 120-130 ezer mázsa, azaz a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több szőlő felvásárlását tervezték, ám ezt a mennyiséget igen nehezen képesek beszerezni. Ennek legfőbb oka az, hogy a szüret idején 50-60 ezer tonna mustot szállítanak ki Szlovákiába a tokaji és az egri borvidékről. A must vámtétele ugyanis csupán egy- nyolcada a borénak. Az alföldi borkereskedők anélkül vásárolják fel az egri szőlőt és mustot, hogy cukorfokát megmérnék, és nagy tételben exportálják az alapanyagot. Németh Ákos szerint az olyan minőségi termékeket előállító cég, amely rendesen fizeti az adókat, az illetékeket és a vámokat, nem képes versenyezni az alkalmi felvásárlókkal, akik máris harminc százalékkal verték föl az árakat. Amikor az illetékes tárcáktól és a terméktanácstól kértek segítséget, azt a választ kapták, hogy „piacgazdaság van”. A szoftveres Bill Gates SZUPERMILLIÁRDOSOK (1) Hajdanán azt tartották milliomosnak a világban, akinek vagyonát legalább hétjegyű számmal lehetett kifejezni, természetesen dollárban. A jövedelmek nőttek, a pénz értéktelenedett s az lett a mérvadó, ki keres meg évente legalább egymilliót. A mai szupergazdagok már dollármilliárdosok. Közülük mutatunk be néhányat. A közkeletű amerikai legendák szerint, volt aki utcaseprőként kezdte s a határtalan lehetőségek földjén vagyont szerzett. William Gates, akit csak Biliként ismernek, szülei garázsát seperte ki, hogy ott egy személyi számítógéppel, sósrudacskákkal s egy kétliteres colás palackkal megpróbálkozzék új, viszonylag egyszerű, de milliók számára használható szoftverek kiala- kítsával. Tizenkilenc évesen megalapította Microsoft nevű cégét s nemsokára már 125 alkalmazottal, vagy inkább munkatárssal dolgozott s megkereste első millióját. Ma, negyven esztendősen a világ leggazdagabb embere, a korábbi második helyről az élre rukkolt elő a Forbes magazin irányadó listáján. Közvetlen birodalmában ezerkétszázan dolgoznak, a Windows programokat minden érdekelt ismeri, piaci részesedése eléri a 80 százalékot. Ha pénzét akárcsak hét százalékra kamatoztatná, ez óránként, átszámítva 22 millió forinttal növelné vagyonát. Földalatti garázsában 28 autó áll rendelkezésre, a Jaguaroktól a Porschékig, de ő inkább a régi Mustangot választja. Ha teheti farmert és edzőcipőt hord, messzire kerülve a nyakkendőt, turista osztályon repül s inkább kerül egyet, hogy ne kelljen beállni a tárgyalási színhelyként szolgáló luxushotel mélygarázsába, ahol 12 dollár az óránkénti parkolási díj. Van, hogy negyven órát dolgozik egyhuzamban, ilyenkor pizzát, hamburgert, spagettit eszik, s megmaradt a Cola iránti ro- konszenve is. A luxust új háza jelenti Seattle-ben, a Washing- ton-tó mellett: a hatalmas szalon falán Leonardo és Van Gogh festményei, de nem eredetiben, hanem különleges komputertechnikával kivetítve. Tavaly újévkor megnősült. A csinos hölgy munkatársnője volt s Bili egy bonyolult komputerfeladványt szerkesztett, amelynek megoldására órák kellettek, s a végén ott volt a kérdés: „Szerelmem, hozzám jössz-e feleségül?” Melinda csak annyit ütött a gépbe: "Igen!" Amint bejelentette, 50 éves korában vagyonának 95 százalékát el kívánja ajándékozni tudományos és jótékony célokra. Addig azonban a világ leggazdagabb embere maradhat. S ha igaz, koraősszel Magyarország vendége lesz. Réti Ervin Ferenczy Europress