Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-18 / 245. szám

Megyei körkép: Húzódozó beruházók Kaposváron • Kistérségi szövetség Nagyatádon (3-4. oldal) Somogyi tájak: Amerikai lelkész Kaposfön • Út Kadarkútról Szennába________________(5. oldal) Szociálpolitika: A kórházak reményei # Laktanyára pályázik a szociális otthon SOMOGYI HÍRLAP VI. évfolyam, 245. szám Ára: 23,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. október 18., szerda (8. oldal) ŐlD BANK OTP FORINTKÁRTYA ÖNNEL A LEGNAGYOBB ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR g ÉS KERESKEDELMI BANK RT. 1 Zöld utat kapott a regionális tőkekockázati társaság Balatoni tőkeinjekció A drága hitel elviszi a nyereség nagy részét Biztos a biztosítékpiac Készülnek a kapcsolószekrények. Beépülnek a kamatok is.. Újabb piacokat szerzett a Kaposvári Villamossági Gyár Kft, ám hogy ennek el­lenére mégsem felhőtlen az öröm a cégnél, annak a pénzhiány az oka. A felvett hitelek után ugyanis évente több, mint százmillió forint kamatot fizettek ki. Varga József, a KVGY Kft ügyvezető igazgatója el­mondta: termékeik felét ex­portálják, ezért igénybe ve­hetik az előfinanszírozó hi­telkonstrukciót. A német márkában és az amerikai dol­lárban felvett hitelek a fo­lyamatos működést biztosít­ják. A devizahitelek után is csaknem harminc százalékos kamatot fizetnek. Súlyosabb FOTÓ: LANG RÓBERT a helyzet a forinthitelek ese­tében: a pénzintézetek közel negyven százalékos kamatot számítanak fel. Mivel a termeléshez nél­külözhetetlen a bankok segí­tőkész, ám rendkívül drága támogatása, így jó ideig ke­vesebb nyereséggel kényte­lenek számolni. (Folytatás a 4. oldalon) Törvényj avaslatokról Elhárult az akadály a régóta szorgalmazott tőkekockázati társaság megalakulása elől és várhatóan még ebben az évben mód lesz a régió fej­lesztését szolgáló vállalkozá­sok pénzügyi támogatására. így összegezhető annak a tár­gyalásnak az eredménye, me­lyet dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke és Jákli Péter főjegyző folytatott Suchman Tamás privatizációs miniszter­rel és Medgyessy Péterrel, a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank elnökével. — Tavaly írtuk alá a szán­A jövőben nem az előre be­csült, várható, hanem a tény­leges nettó bérnövekedéshez igazodva emelik a nyugdíja­kat. Ilyen értelmű javaslatot fogadott el tegnap a Nyugdíj­biztosítási Önkormányzat közgyűlése. Szabó György népjóléti minisz­ter elmondta: a nyugdíjkorhatár 62 évre emeléséről csak elvi kormány-állásfoglalás született, a teljes koncepciót december közepéig kell kidolgozni, a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat közreműködésével. A nyugdíjemelés rendszere a tervezett módosítás nyomán egyszerűbb, pontosabb, átte­déknyilatkozatot a regionális tőkekockázati társaság alapítá­sáról, nem történt meg azon­ban a társaság feltőkésítése — mondta Jákli Péter. — Sem az APV Rt, sem a bank nem he­lyezte el az alapításhoz szük­séges készpénz és apportbeté­teket. A mostani tárgyaláson Suchman Tamás megerősí­tette: fenntartják a szándéku­kat, s az ÁPV Rt 150 millió fo­rintos törzsbetéttel járul hozzá a társaság létrehozásához. A pénz elhelyezése várha­tóan még ebben az évben meg­történik. (Folytatás a 3. oldalon) kinthetőbb lesz. A jövőben az előző évi nyugdíjat veszik ala­pul. 1996 az átmenet éve lesz, egyidejűleg alkalmazzák a régi és az új szabályokat. A nyugdí­jasok januárban megkapják a százalékosan becsült, várható béremelkedés mértékének mint­egy a felét, amit júliusban az előző évi adatok ismeretében ki­egészítenek. 1997-től az eredeti javaslat szerint évente egyszer lenne nyugdíjemelés. Ezt azonban módosíthatja az a közgyűlésen elhangzott és elfogadott indít­vány, amely fenntartaná az évi kétszeri nyugdíjkorrekciót. A biztosító mindkét javaslatot a kormány elé teijeszti. Tegnapi ülésén a T. Ház csak­nem egyhangúlag fogadta el az állategészségügyről szóló tör­vényjavaslatot. A jogszabály rendelkezik többek között a járványügyi intézkedésekről, szabályozza az állatgyógyászati készítmények előállítását, ki­próbálását és létrehozza az Or­szágos Állategészségügyi Ta­nácsot. A haszonállatot tartók számára az állat tulajdonjogá­nak és állategészségügyi forga­lomképességének igazolására marhalevél kiváltását írja elő. Az Országgyűlés ellenszava­zat nélkül fogadta el az élelmi­szer és a takarmányokról szóló törvényjavaslatokhoz benyúj­tott módosító javaslatokat. A képviselők ezután a gaz­dasági kamarákkal foglalkozó döntöttek törvény módosításáról döntöt­tek. A kisgazda Gyimóthy Géza bejelentette: pártja az Alkot­mánybírósághoz fordul, mert diszkriminációnak tartják, hogy a jogszabály egyes állami tá­mogatások igénybevételét ka­marai tagsághoz köti. A T. Ház határozott a jöve­déki törvény megváltoztatásá­ról is. (Tudósítás a 7. oldalon ) Horn Gyula nem közvetít A magyar kormányfő nem vál­lal közvetítő szerepet a délszláv konfliktusban, látogatása azt a tényt tükrözi, hogy a térségben Magyarország talán a legin­kább érdekelt a válság mielőbbi békés megoldásában - közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő keddi sajtóértekezle­tén, amelyen Horn Gyula kö­zelgő zágrábi és belgrádi tár­gyalásai álltak a középpontban. Reális esély a Nato-tagságra Úgy tűnik, reális esély van arra, hogy Magyarország még az ez­redfordulóig a NATO teljes jogú tagja legyen - jelentette ki Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának el­nöke. A bizottság ülése után Mécs elmondta: a csatlakozás feltételei között a hadsereg de­mokratikus ellenőrzésének nagy figyelmet szentelnek. En­nek szervezeti keretei hazánk­ban már kiépültek. Változatlan marad a külpolitika Nincs ok arra, hogy Magyaror­szág változtasson a szomszéd országokkal folytatott külpoli­tikáján - jelentette ki Kovács László az ELTE-n tartott elő­adásában. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország bebizonyította, hogy képes eu­rópai módon kezelni a problé­mákat szomszédaival, így érett az európai intézményrendszer­hez való csatlakozásra. Nem veszünk iráni olajat Tárgyalásra nem került sor a héten Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Irán budapesti nagykövete között - cáfolták tegnap azt az információt, mi­szerint Magyarország felújítja olajbehozatalát Iránból. Göncz Árpád pár hete fogadta a dip­lomatát, ám az akkori megbe­szélés teljes mértékben proto­kolláris jellegű volt, gazdasági ügyek nem kerültek szóba. I Egyezkedő vasutasok Továbbra sem jött létre meg­egyezés a vasutas-bértárgya­lásokon. A MÁV újabb, 13,33 százalékos alapbérfejlesztésre vonatkozó javaslatát nem fo­gadták el a vasutas szakszer­vezetek. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke szerint keresetfej­lesztésről csak az inflációs rá­tát meghaladó javaslat esetén lehet beszélni. A Vasutasok Szakszervezete a bértarifa rendszerének módosítását el­fogadná, de az alapbérfejlesz­tés mértékével nem ért egyet. Javaslat a nyugdíjakról Kaposvári kapocs a nemzetközi tudományos élethez Tanácskozás a minőségért Kétszázötven szakember vett részt tegnap a Pannon Agrártu­dományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán tartott nemzetközi takarmányozási szimpóziumon. Az immár ne­gyedik alkalommal megrende­zett tanácskozáson elsősorban a sertések, a baromfi és a kérődző állatok takarmányozási problé­máival foglalkoztak. A tíz, köz­tük nyolc külföldi előadó — nemzetközileg elismert szakte­kintélyek a takarmányozás terén — beszámolója segíti a magyar szakembereket abban, hogy át­fogó ismereteket szerezzenek az adott témákkal kapcsolatos nemzetközi álláspontokról és a legújabb kutatási eredmények­ről. (Folytatás a 3. oldalon) Borjúetetés az egyetemen. A takarmányon múlik a minőség Családi pótlék: marad az alanyi jog, 17 ezer forint lesz a jövedelemhatár Kicsomagolják a csomagból Az Alkotmánybíróság döntései nyomán megkezdődött a csa­ládi pótlékra vonatkozó törvény át-, illetve kidolgozása a Népjóléti Minisztériumban. A tárca szeretné, ha még az idén sürgősséggel tárgyalná meg a parlament. Az Alkotmánybí­róság által kifogásolt paragrafusok a tavasszal elfogadott gazdasági stabilizációs törvénycsomagban találhatók. Mivel a csomag egészét nem szükséges újratárgyalnia az Or­szággyűlésnek, a tárca a családi pótlékra vonatkozó bekezdése­ket kiemeli belőle, és önálló törvénytervezetben foglalja össze - mondja Pankucsi Márta, a Népjóléti Miniszté­rium szóvivője. A tervezet szerint a három­vagy többgyermekes családok alanyi jogon kapják majd a csa­ládi pótlékot. Áz egy- vagy kétgyermekes családoknál vár­hatóan 17 ezer forint lesz az egy főre jutó nettó jövedelem- határ. A törvény a jogosultsá­got vagyoni határhoz is kötötte volna - ez minden bizonnyal kimarad a jogszabályból. Ugyancsak „elfelejtik” azt a paragrafust, amely szerint az egygyermekes családok csak a gyermek hatéves koráig kapták volna a családi pótlékot, füg­getlenül attól, hogy a más felté­teleknek - jövedelemhatár - megfelelnek-e. Az új törvény­ben ilyen korlát nem lesz. Egy másik módosítás azokat azokat a családokat érinti, ahol olyan sajnálatos változás kö­vetkezik be (például halálozás, súlyos egészségromlás), amely előreláthatóan tartós jövede­lemcsökkenéssel jár. Nekik nem kell hat hónapot várniuk, a változást azonnal bejelenthetik és kérhetik a családi pótlékot. A tárca a sürgősségi tárgya­lást azért is kívánatosnak tar­taná, hogy mindenkinek legyen elég ideje az igénylőlapok ki­töltéséhez. Ehhez a jogosultak ott juthatnak hozzá, ahol a csa­ládi pótlékot eddig kapták, il­letve az önkormányzatok ügy­félszolgálati irodáiban. Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom